Írta: Tilesch György A pandémia előtti utolsó San Franciscó-i koktélpartin hosszan beszélgettem egy google-ös mesterségesintelligencia-guruval. Azóta tele lett a nevével a világsajtó. A mérnök-etikus Blake Lemoine szerint ugyanis LaMDA nevű nyelvi MI-modelljük öntudatra ébredt, önálló gondolatokat és valós érzelmeket fejezett ki, sőt még ügyvédet is kért magának, felkészülve a várható viszontagságokra. Bár Blake-et sokan vádolják […]
Írta: Tilesch György
A pandémia előtti utolsó San Franciscó-i koktélpartin hosszan beszélgettem egy google-ös mesterségesintelligencia-guruval. Azóta tele lett a nevével a világsajtó. A mérnök-etikus Blake Lemoine szerint ugyanis LaMDA nevű nyelvi MI-modelljük öntudatra ébredt, önálló gondolatokat és valós érzelmeket fejezett ki, sőt még ügyvédet is kért magának, felkészülve a várható viszontagságokra. Bár Blake-et sokan vádolják merő szenzációhajhászással, én mély gondolkodót és értékelvű, csupa szív embert ismertem meg benne. Története nekem sokkal inkább Pügmalión újjáéledése az MI korában.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Szeptemberben más jön!
Egy szívhez szólóan társalkodó MI-csetbot nagyon emberi húrokat pendít meg. Míg a világ önfeledten nyári sörkorcsolyának használta az esetet, a szakma egyöntetűen úgy vélte, a web hatalmas szöveges adattömegein (2,81 trillió mondattöredéken) betanított MI-papagájuk esetében illúzió öntudatról beszélni.
Ami a jóbarátoknak a Central Perk, a Gilmore lányoknak a Luke’s, vagy Cooper ügynöknek a Double R Diner, az a Forbes újságíróinak Az öszvér. Nekünk csak Öszi.
Hogy a szerkesztőség szívében különleges helyet foglal el az Öszi, Bagi László kollégánknak köszönhetjük. A Cseh sörök barátai Facebook-csoportban szúrta ki, hogy nyílt egy hely, ahol jó áron csapolnak cseh söröket. Az utolsó tagmondat minden szava meggyőző volt. Mikor megtudta, hogy a Bernard iránti tízéves vágyakozása teljesülhet be, ami huszonévesen egy csehországi eszperantó konferencián szerzett csúnya torokgyulladás miatt elmaradt, az Öszi azonnal kedvenc lett. És maradt.
Az élet már nem ad annyi lehetőséget, hogy a délután 3-as nyitás környékén jelentőségteljes pillantásokat váltsunk egymással a szerkesztőségben, és leugorjunk egy (és csakis egy) ihletadó Bernardra. Viszont amikor sikerül, még mindig jó. Mint egy régi barátság.
Egyszerű, de nem igénytelen A Zichy Jenő utcai krimó épp „művészkávézó” volt, amikor 2014-ben lecsapott rá az ízig-vérig vendéglátós Tátrai család (a szülők és három gyerekük mind ezt csinálják), hogy a haldokló koncepcióba cseh sörökkel leheljenek új életet. A család nevéhez fűződik az óbudai Zöld Kapu vendéglő is. Ami ott a piros kockás abrosz és az árnyas terasz, az Az öszvérben a masszív, elpusztíthatatlannak látszó fabútorzat, a téglafalak és a bömbölő Rammstein. A pult mögött Tátrai Bendegúz, a legidősebb fiú, ma már ő felel egyedül Az öszvérért.
„Cseh csapoltak elképesztően olcsón” – így hangzik az értékajánlat, és a hely ennek maradéktalanul eleget tesz. Van itt Černá Hora, Velen, Rychtář Rataj, és ugye Bernard is. Az első a legolcsóbb a csapon a 490-es, utóbbi 790 forintos korsóárával a legdrágább, és így is 100-150 forinttal alatta marad a belvárosban csapolt Dreher átlagárának. Üveges sörökből még szélesebb a felhozatal, engedve a keresletnek, kivételnek beengedték a hűtőjükbe a magyar Szent András Sörfőzde (Forbes, 2021/8.) gyümölcsös söreit is.
A sörökért Bendegúz és édesapja járnak ki kisbusszal egyenesen Csehországba, havonta egyszer úgy háromezer korsónyit hoznak. Eleinte csak azt szerették volna kínálni, ami nekik is ízlik. De rájöttek, hogy az ő ízlésük kissé eltér a tömegétől, elkezdték figyelni a sörértékelő oldalakat, és azt hagyták állandó kínálatban, ami népszerű és igényes is. Addig egyszerűsítettek mindent, amíg lehet, de nem tovább. Igaz ez százötven tételes minőségi pálinkakínálatukra is: egyszerűen nem fogy, ezért fokozatosan leépítik.
„Ősztől tavaszig nagyon szeretem a vendéglátást. Olyankor lehet pörögni, tele van a hely, mindenki jól érzi magát. Nyáron elég unalmas, hiszen ez egy pincekocsma” – mondja Bendegúz a munkájáról. Ha nincs a családi örökség, talán még unalmasabb lett volna, mert eredetileg erdésznek készült. Sok az állandó arc, és ők sem megvadulni jönnek, brit legénybúcsús még egyszer sem tévedt be, ezt a harmóniát Bendegúz szeretné is megtartani. „A legdurvább sztori az volt, hogy valaki elaludt a vécén, és kicsit nehéz volt felkeltenem” – mondja nyugodtan. Nem mi voltunk.
Maroknyi magyar egyetemista elhatározta, hogy barátságukkal támogatják a velük egyidős ukrán menekülteket. Pénzbeli adományra nincs szükségük, szakértelemre, kapcsolati tőkére és tapasztalatokra annál inkább.
Lett idén Tiktok-profilunk. Nem várhattunk vele tovább. A világ egyik legnagyobb közösségi médiás platformja ma már nemcsak az idióta táncokról, kihívásokról szól, hanem ugyanúgy a tájékozódásról is. Még szép, hogy nem akarunk kimaradni belőle. A táncból meg a kihívásból sem, de ahhoz még gyűjtenünk kell némi kurázsit. Addig is megmutatjuk, mi mindent találsz helyette
a @forbeshungary-n.
Az Auguszt család több mint százötven éve látja el süteményeivel és tortáival Budapestet, a cukrászdinasztia elhivatottsága túlélt világháborúkat, államosítást, kilakoltatást és világjárványt is. A cukrászdákat ma a család különböző ágai, a negyedik és az ötödik generáció tagjai egymástól függetlenül vezetik, de az Auguszt név súlya mindannyiuk feje felett ott lebeg.
Takkra töltött elektromos Porsche, száz kilométer szabad száguldás a szerpentineken, e-hajókázás ebéd után – huszonnégy tömény óra Szardínián, ahogy a zöld világ tehetősei csinálják.