Van, aki gyerekkora óta készül arra, hogy Forma–1-es mérnök legyen, de akad olyan is, akit nem különösebben érdekeltek az autók, csak a véletlen sodorta ebbe a világba. Milyen út vezet a motorsportok csúcsára, és milyen az élet ebben a rendkívül versengő, száguldó környezetben? Két, Forma–1-es csapatoknál dolgozó fiatal mérnökkel beszélgettünk.
Bütyköléstől a világrekordig Hegedűs Andort sosem érdekelték az autók. A műszaki tudományok sem. Igaz, semmi sem izgatta annyira, hogy tudja, mivel akar foglalkozni. Gimnázium után a Közgázra jelentkezett, de nem sikerült megugrania a ponthatárt. „Tizenkilenc évesen inkább kiköltöztem Angliába pénzt keresni, hátha rám talál életem munkája” – idézi fel 2006-ot. (A távolság miatt online beszélgetünk.)
Kint vett magának egy öreg Mitsubishi Carismát – még szerinte is borzasztóan nézett ki. Elkezdte otthon bütykölgetni. Foglalkoztatta a motor, sokat olvasott a témában, és egyre jobban belejött a házi szerelgetésbe. Egyik nap elvitte a kocsit egy kis környékbeli tuningcéghez, árajánlatot kért a kipufogórendszer javítására. És ha már ott volt, megkérdezte, esetleg volna-e valami neki való munka.
Andor a 2019-es DHL Fastest Pit Stop Awarddal. Ezt minden szezon végén a leggyorsabb kerékcseréket végrehajtó csapat kapja.
A műhely fizetés nélkül ajánlott fel egy szoftveres tervezőmunkát. Ugyan nem értett hozzá, de legalább megkapta a lehetőséget, hogy tanulhasson. Pár apróbb alkatrész tervezésével már éppen beletanult a feladatba, amikor megérkezett a szervizhez a Virgin Racing Forma–1-es csapata mint megbízó.
Ami a jóbarátoknak a Central Perk, a Gilmore lányoknak a Luke’s, vagy Cooper ügynöknek a Double R Diner, az a Forbes újságíróinak Az öszvér. Nekünk csak Öszi.
Hogy a szerkesztőség szívében különleges helyet foglal el az Öszi, Bagi László kollégánknak köszönhetjük. A Cseh sörök barátai Facebook-csoportban szúrta ki, hogy nyílt egy hely, ahol jó áron csapolnak cseh söröket. Az utolsó tagmondat minden szava meggyőző volt. Mikor megtudta, hogy a Bernard iránti tízéves vágyakozása teljesülhet be, ami huszonévesen egy csehországi eszperantó konferencián szerzett csúnya torokgyulladás miatt elmaradt, az Öszi azonnal kedvenc lett. És maradt.
Az élet már nem ad annyi lehetőséget, hogy a délután 3-as nyitás környékén jelentőségteljes pillantásokat váltsunk egymással a szerkesztőségben, és leugorjunk egy (és csakis egy) ihletadó Bernardra. Viszont amikor sikerül, még mindig jó. Mint egy régi barátság.
Újságíró kérdezi, hogy honnan a név: cseh sör + magyar pálinka = Az öszvér.
Egyszerű, de nem igénytelen A Zichy Jenő utcai krimó épp „művészkávézó” volt, amikor 2014-ben lecsapott rá az ízig-vérig vendéglátós Tátrai család (a szülők és három gyerekük mind ezt csinálják), hogy a haldokló koncepcióba cseh sörökkel leheljenek új életet. A család nevéhez fűződik az óbudai Zöld Kapu vendéglő is. Ami ott a piros kockás abrosz és az árnyas terasz, az Az öszvérben a masszív, elpusztíthatatlannak látszó fabútorzat, a téglafalak és a bömbölő Rammstein. A pult mögött Tátrai Bendegúz, a legidősebb fiú, ma már ő felel egyedül Az öszvérért.
„Cseh csapoltak elképesztően olcsón” – így hangzik az értékajánlat, és a hely ennek maradéktalanul eleget tesz. Van itt Černá Hora, Velen, Rychtář Rataj, és ugye Bernard is. Az első a legolcsóbb a csapon a 490-es, utóbbi 790 forintos korsóárával a legdrágább, és így is 100-150 forinttal alatta marad a belvárosban csapolt Dreher átlagárának. Üveges sörökből még szélesebb a felhozatal, engedve a keresletnek, kivételnek beengedték a hűtőjükbe a magyar Szent András Sörfőzde (Forbes, 2021/8.) gyümölcsös söreit is.
A sörökért Bendegúz és édesapja járnak ki kisbusszal egyenesen Csehországba, havonta egyszer úgy háromezer korsónyit hoznak. Eleinte csak azt szerették volna kínálni, ami nekik is ízlik. De rájöttek, hogy az ő ízlésük kissé eltér a tömegétől, elkezdték figyelni a sörértékelő oldalakat, és azt hagyták állandó kínálatban, ami népszerű és igényes is. Addig egyszerűsítettek mindent, amíg lehet, de nem tovább. Igaz ez százötven tételes minőségi pálinkakínálatukra is: egyszerűen nem fogy, ezért fokozatosan leépítik.
„Ősztől tavaszig nagyon szeretem a vendéglátást. Olyankor lehet pörögni, tele van a hely, mindenki jól érzi magát. Nyáron elég unalmas, hiszen ez egy pincekocsma” – mondja Bendegúz a munkájáról. Ha nincs a családi örökség, talán még unalmasabb lett volna, mert eredetileg erdésznek készült. Sok az állandó arc, és ők sem megvadulni jönnek, brit legénybúcsús még egyszer sem tévedt be, ezt a harmóniát Bendegúz szeretné is megtartani. „A legdurvább sztori az volt, hogy valaki elaludt a vécén, és kicsit nehéz volt felkeltenem” – mondja nyugodtan. Nem mi voltunk.
Egyszerre kínál kompromisszummentes csúcsminőséget, barátságos hangulatot és történelmi miliőt a FELIX Kitchen & Bar, ami mind ételválasztékában, mind borlapjában az eddigieknél is vonzóbb lett.
Takkra töltött elektromos Porsche, száz kilométer szabad száguldás a szerpentineken, e-hajókázás ebéd után – huszonnégy tömény óra Szardínián, ahogy a zöld világ tehetősei csinálják.
Tengerpart, citrusligetek, szarvasgombaillat, luxusszállodák, Michelin-éttermek. Ebből a listából külön-külön is bármelyik jól cseng. A jó hír az, hogy ötórányi autóútra vannak tőlünk, méghozzá egy helyen. A félsziget sok magyar utazónak legfeljebb egy megálló – vagy még az sem – volt Jesolo felé küszködve, pedig önmagában is fantasztikus úti cél. Főleg, amikor a benzint és a közvetlen vendéglátást is aranyárban mérik.
