A budapesti bérpaloták világa sokakat magával ragad, de a díszletszerű homlokzatok mögött már nem sok lakás hordozza a boldog békeidők polgári miliőjét. Többségüket azóta alaposan átépítették, és a súlyos faajtók mögött ma már irodák vagy apartmanok működnek. A kivételek közé tartozik egy ötszobás lakás az Operával szemközt: még megvan az eredeti parketta, a mennyezetről a régi csillár lóg – igaz, a függönyöket már itt sem a lakók, hanem képletesen, a színpadmesterek húzzák el. Itt, a harmadik emelet 5-ös ajtó mögött működik Fischer Iván Lakásszínháza, vagy ahogy a pesti színházba járók egy szűk rétege ismeri, a Filc.
Még javában épült az Operaház és szemben a Drechsler-palota, a későbbi balettintézet, amikor két pesti üzletember bérházépítésbe fogott a szomszéd telken. Fischer Zsigmond (csak névrokona Fischer Ivánnak) és Sonnenberg Imre – a nevüket viselő szállítmányozási vállalat tulajdonosai – a korszak azon meggazdagodott kereskedői közé tartoztak, akik megkeresett pénzüket ingatlanokba fektették.
A Sugárút, a Hajós utca és a Szerecsen utca által határolt telken háromemeletes bérpalotát építtettek Bukovics Gyula tervei alapján. Az építész eleinte Ybl Miklós irodájában dolgozott, később városi palotákat tervezett, két főműve a Földművelésügyi Minisztérium épülete és a turai Schossberger-kastély.
Az 1885-ben befejezett bérpalota 1891-ben került Lindenbaum Mór nagykereskedő tulajdonába, majd 1902-ben a Közönséges Tömör Faltéglákat Árusító Rt. igazgatósága rendezkedett be itt. Később itt volt a Magyar–Horvát Asphalt Rt., a Magyar Union Bank Rt. és a Pneumatik Árusító Rt. központja is. A földszinten egy ideig a Magyar Velocipéd-Club téli helyisége, majd a Budapest Kávéház működött. Utóbbiban a budapesti és a bécsi lóversenyekre is lehetett fogadni, esténként cigányzenekar fokozta a hangulatot.
A magyar Turbine AI újabb, húszmillió eurós befektetési kört zárt. Kutatási eredményeik meggyőzték a Merck & Co. befektetési alapját és egy brit magvető alapot is, de beszállt a magyar Day One Capital is.
Készek voltak a szakmai vitára, miközben rendkívül kollegiálisak és magabiztosak voltak” – mondta a Forbesnak a magyar Turbine AI csapatával folytatott első beszélgetésekről David M. Rubin. Az amerikai Merck & Co. a világ legjelentősebb onkológiai gyógyszergyártója, David a befektetési alapjukat vezeti, ami azonnal meglátta a lehetőséget a magyar deeptech startup szimulációs platformjában.
A rákkutatás területén dolgozó Turbine tanulóalgoritmussal hajtott szimulációs motort épít. Több tucat ígéretes gyógyszercélpontot azonosítottak már most – olyanokat, amelyek a többi számítási megközelítés számára láthatatlanok. A Turbine mély biológiai megértésre törekszik kifinomult technológiával. Rubin szerint az, ahogyan a biológiát modellezik, még ezen a hirtelen nagyon telítetté vált piacon is egyedi.
„Mi mindig azt mondtuk, hogy a szimulációnak azért van értelme, mert azzal valóban megértheted a rák biológiáját” – mondja Nagy Szabolcs, a Turbine társalapító-CEO-ja. Fontos, hogy a Merck jelenléte validálta ezt a víziót. A nagy feladat most az, hogy hosszú távú együttműködéseket kössenek gyógyszeripari szereplőkkel. A technológia ugyanis onnantól lesz üzletileg is nagy sztori, ha a Turbine majd részesülhet a később elkészülő gyógyszerek értékesítéséből. Nem egyszerű beszállítói szerepben látják magukat, hanem az iparágban szinte megkerülhetetlen platformot akarnak építeni.
A cég eddig tízmillió eurót vont be, a mostani kör két évig biztosan elég lesz. Részt vett benne a Day One Capital is, ők a csapat első magyar befektetői. Abban segítenek majd, hogyan lehet Budapestről globális céget építeni.
„Újszerű és differenciált megközelítést kínálnak a gyógyszeriparnak, és ez végső soron segíthet a betegeknek legyőzni a rákot” – mondja róluk brit befektetőjük, a Mercia befektetési menedzsere, Daniel Tsoneva.
Az üzlet mellett haladnak tovább a tudomány területén is: a cél, hogy két éven belül állatkísérletekben is igazolják gyógyszercélpontjaik helyességét. Ahogy eddig is minden lépést, úgy a következőket is az határozza majd meg, hogy mit dob ki a szimuláció. Erre tették fel az elmúlt két évet, és erre áldozzák a következő kettőt is.
Az energiaválság viharában vette át az E.ON Hungária vezetését Guntram Würzberg, aki az anyavállalat esseni központjából jött. Interjú geopolitikai helyzetről, a kormányzati döntésekről, a legfontosabb stratégiai kérdésekről és az elmúlt évek állami tranzakcióiról, valamint arról, hogy miben más Németország és Magyarország.
Az óraiparban a legváratlanabb pillanatokban törhet ki addig sosem látott hájp, mindegy, hogy százezer euró vagy százezer forint körüli óráról van-e szó. A Rolex és más, lassan már befektetésként kezelt órák példáját már ismerjük, most az ipar másik feléről, a könnyen elérhető szegmensből kirobbanó különlegességekről lesz szó. Pontosabban egyről.
Ha a Noma egyik meghatározó sous-séfje önállósítja magát, az garancia rá, hogy valami egészen új jön létre. Riccardo Canella, a gondolkodó séf Velencében alkot.
