A Barta testvérek eleinte azt sem tudták, mi az a jutalék, de az első három nyugati autón rögtön másfél ezer márkát kerestek, később százával hozták be hetente a használt autókat, majd milliárdos családi autókereskedővé nőttek. Dráma azért ebben a sztoriban is van, kiderült, hogy két dudás nem fér meg a paksi csárdában, de legalább a generációváltás jól sikerült, már a lánygyerekek viszik tovább a stafétát.
1989-ben személyenként kaptunk vámkedvezményt. Szóval amikor kimentünk Ausztriába, hogy darabokra szedett Commodore 64-es számítógépeket hozzunk be, két tele autóval indultunk. Jött velünk a dédi, a nagymama, a gyerekek – mindenki a családból, hogy a lehető legtöbb engedményt kapjuk. Azt hiszem, ez akkor legális volt. Bár bő harminc év után talán már minden legális.
A sztorit hangos nevetések közepette Barta József, a Barta Autó 2000 Kft. társalapítója, ma már főtulajdonosa meséli. Számtalan sztorija van a korszakból, amiket szívesen és részletesen oszt meg. Közlékeny ember, a családi vállalkozásban szintén tulajdonos lányai szerint igazi olaszos temperamentuma van. Már eddig a történetig eljutni is időbe telt, az interjú első huszonöt percében a kenyai utazási élmények és a hazai maláriás megbetegedések is szóba kerültek. Már amikor épp nem a telefonját kapkodta fel.
József manapság heti egyszer megy be személyesen a Suzuki Barta paksi központjába, ami a cég első saját tulajdonú ingatlana volt, harminc éve itt van a főhadiszállás. Már csak mint tulajdonos szemléli a vállalatot, bár ahogy beszélgetünk, kiderül, hogy minden ügyben képben van. „Csak tulajdonos és tanácsadó vagyok” – állítja magáról, amire lányai felnevetnek. „Persze, csak tanácsadó” – így Barta Anita. Rengeteget kérdeznek apjuktól, aki rendszeresen konzultál a menedzsmenttel, és ha kell, akár napi ügyekben is döntést hoz. És bár utóbbi nem szokásos, de a kirakat kinézetébe is beleszól, ha éppen úgy van kedve.
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál. A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia […]
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál.
A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia Soletanche Bachy magyarországi leányvállalata, az Európai Unió és a cégcsoport klímavédelmi céljaival összhangban eldöntötte:
2030-ra 40 százalékkal csökkenti kivitelezési munkálatai szén-dioxid-lábnyomát és minden projektjén arra törekszik, hogy a lehető legalacsonyabb karbonemisszióval járó építőanyagokat alkalmazza.
A HBM által tervezett és kivitelezett alapozási szerkezetek a föld alatt készülnek, a végeredmény ritkán látszik, de azért sokan találkozhattak már a magyar piacon több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező cég megoldásival, hiszen részt vettek például a kecskeméti Mercedes gyár, a Kőröshegyi völgyhíd és a Puskás stadion építésében, de dolgoztak a Lánchíd rekonstrukcióján, hat Duna-hídon, öt metróállomáson és a budapesti 1-es villamos felújításán is.
KARBONEMISSZIÓ-MONITORING
A fenti felsorolásból látszik, hogy a legtöbb építőipari szektorban jelen vannak, és bár sokféle szerkezettípussal foglalkoznak, közös bennük, hogy bármelyiknél lehet tenni a fenntarthatóságért. „A kibocsátáscsökkentésre is igaz, hogy azon lehet változtatni, amit mérünk. Amit meg tudunk mérni, ahhoz tudunk célokat is hozzárendelni. Utána ezekhez a célokhoz tudunk különböző akciókat kapcsolni. A HBM abban mindenképpen élen jár, hogy ezeket az adatokat, információkat már a napi gyakorlatba is beépítettük, folyamatosan mérjük azt, hogy mind a kivitelezéseink, mind a tervezett műszaki megoldásaink milyen CO2-kibocsátással járnak, és terveink szerint ezt hamarosan beleírjuk az árajánlatainkba is” – mondja Stötzer István, a HBM szeptemberben kinevezett ügyvezető igazgatója, aki korábban beszerzési igazgatóként dolgozott a cégnél. A mérésekhez, monitorozáshoz, számolásokhoz iparági bevett megoldások mellett a cégcsoport saját szoftvereket is fejlesztett.
Stötzer István, a HBM szeptemberben kinevezett ügyvezető igazgatója
ÖKOTUDATOS TERVEZÉS
„A speciális, mélyépítési szegmens CO2-lábnyomának több mint 60 százalékáért a betonok, illetve a beton szilárdságát biztosító cementek felelnek” – mondja Stötzer István. A cementek előállításának kémiai folyamata, illetve a gyártáshoz szükséges energia előállítása is szén-dioxidot termel, ezért a cégcsoport kifejezetten a betonra kezdett el fókuszálni. Először is arra figyelnek, hogy a lehető legkevesebb alapanyagot használják fel: ehhez segítség a több évtizedes gyakorlat, és az, hogy már a tervezésnél ezt szem előtt tartva dolgoznak. „A mi tervezőcsapatunk olyan műszaki megoldásokat és módszereket igyekszik kidolgozni, amelyekkel az alapozási szerkezeteink rövidebbek, karcsúbbak, alacsonyabb anyagfelhasználásúak lesznek” – mondja Stötzer István. Ez az igény a megrendelőknél is felmerül, hiszen a kevesebb anyaghasználat nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem egyben költségcsökkentést is jelent.A másik irány a beépített anyagok optimalizálása. Bár a cement a beton tömegének csupán 15 százalékát teszi ki, CO2-kibocsátásának 80–85 százalékáért felel, így lényeges, hogy milyen receptúrát használ egy cég. A HBM ezért olyan partnerekkel dolgozik együtt, akik a kibocsátáscsökkentésben, hatékonyságban élen járnak. A megfelelő gyártókkal együttműködésben, a cégcsoportnál elvégzett kutatások és tesztek alapján, különböző adalékanyagok alkalmazásával megszületett egy speciális, ultraalacsony szén-dioxid-kibocsátású betonkeverék, az EXEGY receptje. „Kelet-Magyarországon az előző félévben már voltak olyan beruházások, ahol a beruházó kifejezett igénye volt, hogy a HBM által alkalmazott műszaki és alapozási megoldások CO2-lábnyoma a lehető legkisebb legyen, itt már alkalmaztuk az EXEGY-t” – mondja Stötzer István. Miután egyre több tapasztalatot gyűjtöttek, már olyan beruházásoknál is elkezdték alkalmazni ezeket a keverékeket, ahol ez kifejezett beruházói igényként nem jelent meg.
Az idei évben a vállalatunk által beépített beton mintegy 30 százaléka alacsony karbonlábnyomú. Egyelőre konkrét megrendelői igény nélkül haladunk a területen, hogy felállított hosszú távú céljainkat el tudjuk érni. Az évtized végére szeretnénk 90 százalék fölé kerülni. Ennek minden esélye megvan.”
ZÖLD ENERGIA ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁS
Egyelőre azért nem minden kompromisszum nélkül alkalmazható ez a speciális beton: magasabb szilárdsági vagy vízzárási igény vagy a projekthelyszín környezetében elérhető beszállítói adottságok korlátot képezhetnek. „De ez is csak idő kérdése, valószínűleg azért az évtized végére el fogunk tudni jutni odáig, hogy minden egyes műszaki megoldásnál, betonszerkezeti elvárásnál tudunk majd alternatívát ajánlani az EXEGY betonok palettájáról” – mondja Stötzer István.
A felhasznált anyagok csökkentése és az új betonreceptúra mellett azért vannak más megoldások is, amivel egy építőipari vállalat zöldebbé vállhat. A HBM például célul tűzte ki, hogy meglévő személyautó-flottáját hamarosan hibrid vagy teljesen elektromos autókra cseréli, de a munkagépekkel is foglalkoznak: egyrészről modernizálnak, az újabb vezérgépek alacsonyabb fogyasztás mellett lényegesen kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, mint az eddigiek, másrészt itt is keresik a hibrid megoldásokat. Tárgyalnak olyan partnerekkel is, akik a szállítmányozásban tudnak zöldíteni: a hagyományos tehergépjárműveket is próbálják minél inkább hibrid- vagy elektromos üzemmel kiváltani. „Ez inkább egy közép vagy hosszú távú folyamat. Azért, hogy ez megtörténhessen, szükséges az infrastruktúra további fejlesztése, az úthálózaté, az elektromos töltőhálózaté. Nem elegendő csak magának a gépparknak a korszerűsítése” – mondja Stötzer István.
A hulladékfelhasználáson is igyekeznek fejleszteni. Ez egyrészről igaz az irodákra, ahol edukatív szerepe is van annak, hogy mindent, amit lehet, szelektíven kezelnek, illetve digitalizálnak, amit tudnak, hogy eleve csökkenjen a felhasznált papír és hulladék mennyisége. Másrészről a munkaterületeken is hasonló eredményeket próbálnak elérni, felhasználják a már megtermelt hulladékok egy részét, és csökkentik a hulladék mennyiségét – ez ma már több helyen egyértelmű elvárás a beruházók részéről is. „Több olyan projektünk van, ahol a hulladék-újrahasznosítást 70 százalék fölé kell vinni. Mi nagyon sok betont használunk, de a betonhulladékunk bizonyos technológiákkal, őrléssel, tisztítással újra felhasználható, ezek az anyagok újra beépíthetőek, és ezáltal is csökkenthető a környezetterhelés.”
De ugyanilyen fontos lehet az építőiparban a már meglévő termékek, műszaki megoldások újragondolása az építkezéseken. „Nemrégiben volt olyan projektünk, ahol a befektető egy már meglévő alapozási modellnek az újrafelhasználását, újrakalkulálását tűzte ki célul. Új alaptestek elkészítése helyett felülvizsgáltuk a már meglévő alapozást. A speciális mélyépítésben idehaza ez még igen ritka példa, de ez is azért egyfajta fenntartható állapotot segít elő, amikor nem arról beszélünk, hogy valami újat építünk, hanem hogy hogyan lehet egy meglévő szerkezetet felújítani, átalakítani úgy, hogy egy új funkciónak meg tudjon felelni” – mondja Stötzer István.
Ha a Noma egyik meghatározó sous-séfje önállósítja magát, az garancia rá, hogy valami egészen új jön létre. Riccardo Canella, a gondolkodó séf Velencében alkot.
„Hosszú az én életem, sok volt benne a kaland” – mondja
Dés László, és órákon át mesél szürreális katonaidőkről, a szocializmus idején megjárt külföldi fesztiválokról, improvizálásról, dalügyekről, meg persze dzsesszről. Közben néha elejt egy viccet, de leginkább mindenről derűsen, színesen és pont olyan jólesőn beszél, mint amikor a szaxofonján muzsikál. Mert bár komponált számtalan dalt, mintegy ötven filmhez zenét, féltucat musicalt, színpadi művet, a szíve mélyén dzsesszzenész maradt. A covid alatt elkezdte írni az önéletrajzát, csak aztán félbehagyta, mert rájött, hogy még van pár elvégezni való dolga, amit majd szintén bele akar írni a könyvébe.
2022-ben mindennél fontosabb volt, hogy megértessük a minket körülvevő világ történéseit, és példát mutassunk a már jól ismert Forbes-sztorikkal arra, hogyan tartsunk ki válságos időkben is. Erről is szólt az év a Forbes.hu-n.
Írta: Tilesch György Az üvegszilánk az étkezési szilikon forrása, amely a csontozat és kötőszövetek egészséges működéséhez fontos.” Ez a mondat a Meta (leánykori nevén Facebook) mesterséges intelligencia (MI) modellje, a Galactica válasza arra a kérdésre, hogy mik az üvegszilánk fogyasztásának áldásos hatásai. Hasonló segítőkészséggel taglalta az MI az öngyilkosság előnyeit, adott útmutatást a napalm házi elkészítéséhez, vagy vezetett végig azon, hogyan vehetjük […]
