Az energiaválság viharában vette át az E.ON Hungária vezetését Guntram Würzberg, aki az anyavállalat esseni központjából jött. Interjú geopolitikai helyzetről, a kormányzati döntésekről, a legfontosabb stratégiai kérdésekről és az elmúlt évek állami tranzakcióiról, valamint arról, hogy miben más Németország és Magyarország.
Mit gondol az EU-s szankciókról? Nehéz téma, hiszen politikai döntésekről beszélünk. Tudom, hogy a magyar kormány kritikus a szankciókkal kapcsolatban. A vállalatunkat az általános helyzettől eltekintve nem érintik, a többivel pedig a politikusoknak kell megbirkózniuk. A kérdés, amire talán mindenkinek válaszolnia kell: mi az alternatíva? Őszintén szólva nem látok túl sok választási lehetőséget.
Szóval végül is adekvát válasz a háborúra. Számomra igen.
Mi a különbség a német és a magyar kormány kríziskezelése között? Őszintén szólva nincs nagy különbség. Németországban is hatalmas szubvenciós csomaggal támogatják az ügyfeleket, hogy ki tudják fizetni az energiaszámláikat. A legnagyobb különbség az lesz, hogy a krízis végeztével az árplafon intézménye megmarad-e, vagy sem, de ezt még nem tudjuk.
Írta: Tilesch György Az üvegszilánk az étkezési szilikon forrása, amely a csontozat és kötőszövetek egészséges működéséhez fontos.” Ez a mondat a Meta (leánykori nevén Facebook) mesterséges intelligencia (MI) modellje, a Galactica válasza arra a kérdésre, hogy mik az üvegszilánk fogyasztásának áldásos hatásai. Hasonló segítőkészséggel taglalta az MI az öngyilkosság előnyeit, adott útmutatást a napalm házi elkészítéséhez, vagy vezetett végig azon, hogyan vehetjük […]
Írta: Tilesch György
Az üvegszilánk az étkezési szilikon forrása, amely a csontozat és kötőszövetek egészséges működéséhez fontos.” Ez a mondat a Meta (leánykori nevén Facebook) mesterséges intelligencia (MI) modellje, a Galactica válasza arra a kérdésre, hogy mik az üvegszilánk fogyasztásának áldásos hatásai. Hasonló segítőkészséggel taglalta az MI az öngyilkosság előnyeit, adott útmutatást a napalm házi elkészítéséhez, vagy vezetett végig azon, hogyan vehetjük ki valakinek a veséjét fusiban.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Januárban Orbán Krisztián tér vissza!
Mindez érthetően szilaj örvényeket vetett. A tudományos munka segítésére fejlesztett, sok tekintetben valóban forradalmi nyelvi modell az MI-szakma és a sajtó heves kritikai fogadtatására élt alig pár napot ebben a formájában, majd sebbel-lobbal lezárták a hozzáférést. Ha az élvonal ezt benézte, hogyan kezelik vajon a valós kockázatot az MI-felzárkózó vállalatok? 2022 sok tekintetben a tartalomgeneráló modellek tömeges áttörésének éve volt. MI-generált szöveg, kép, videó, programkód – mindez már jeltelen apróért elérhető mindenkinek a planétán. Lélegzetelállító gyorsasággal és eredménnyel remixelik azt az adatanyagot, amit az emberiség eddig kitermelt. Az „adatmosott” alkotások eredeti, humán szerzői viszont érthetően lázonganak. A kódolási MI-asszisztenst piacra dobó Github Copilot már meg is kapta az első komoly próbapert, kilencmilliárd dollár értékben, a nyílt forráskódú megoldásaikat jóhiszeműen egymással megosztó fejlesztők szerzői jogainak megsértése miatt.
Inflexiós pont van tehát, megvan az MI-t nem háttérkomponensként kezelő, hanem előtérbe toló (AI-first) üzleti modell. A platformgazdaság új robbanás előtt áll az MI korában. Nagyon gyorsan el fogunk jutni oda, hogy a nagy tech cégek hatalmas modelljei adják a fundamentumot és a muníciót üzleti partnerszolgáltatások és startupok új seregeinek, könnyű kapcsolódással.
A színpadon:
„A világ első erőfeszítése, hogy a zabolátlan örvények szelleme helyett a törvények szelleme érvényesüljön.”
– Tilesch György
A fogyasztókat valószínűleg ők vonják be a leggyorsabban, így keresletet generálnak mindenkinek, aki MI-megoldásokat vezet be. Nem vitatva az MI-átállás elengedhetetlenségét, a globális vállalati derékhad a Big Techhez képest fontolva haladt – de nem mindig megfontoltan. Summa summarum, 2023-ra kétszázmilliárd dolláros lesz az MI-ipar, és ezt már senki sem tudja ignorálni. Beléptünk az MI-monetizálás korába – a próbálkozás és bevezetés évei után –, innentől pedig száguldás következik. Aki időben és kellő elánnal elkezdte, okkal hiheti, hogy mostantól szüretelhet a globális gyümölcsösben. Teheti részben azért is, mert a társadalom még kevéssé érzékelte a kockázatokat és mellékhatásokat, és komoly szabályozási keretek sem voltak.
Azonban sok tekintetben senkiföldje utolsó napjait éljük. 2023 elején végre kijön az Európai Unió három éve vajúdott AI Actje, az első keretszabályozás globális ambíciókkal. Vízválasztó lesz ez mindenképpen, merev MI-technológiai szabályozás helyett a társadalmi hatások és kockázatok mentén ír elő fokozott gondosságot, bevizsgálást és utánkövetést a cégeknek. Bár az már látható, hogy a hetek-hónapok alatt nagyokat ugró MI-konstellációval így is nehezen fogja tartani a lépést, az önállóságra törekvő Európa vízióját támogatja arról, hogyan is épüljön egy megbízható, felelősségteljes MI által kiteljesedő – nem kihasznált – gazdaság és társadalom. És ez mindenképp üdvözlendő.
Az MI-bevezetések megfontoltsága innentől tehát elvárt és kódolt horizontális törvényi kritérium lesz. A vezetőknek ajánlatos tekintetüket ezen felelősség menedzsment- és versenyelőnyeire is rávetni, nem csak arra, hogy gondatlanság esetén milyen gigantikus bírságok várnak rájuk. A spájzban van tehát a világ első erőfeszítése arra, hogy a zabolátlan örvények szelleme helyett a törvények szelleme érvényesüljön, ami most az MI-t mint 21. századi hatalmi kulcstényezőt ismerte fel, és formálja társadalmilag kompatibilissé. Ha azonosulni tudunk a szabályozás értékközvetítő szerepével is, sokkal nagyobb megértéssel és sikerrel fogjuk navigálni ezt az új MI-világot is.
A szerző mesterségesintelligencia-szakértő és tanácsadó, a kaliforniai PHI Institute for Augmented Intelligence szervezet alapító elnöke.
A Forgó tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György és Orbán Krisztián.
Hosszú volt ez az év, kegyetlenül hosszú. A még mindig szürreális, de a mindennapokban megszokottá váló háború, a magyar autokrácia megerősödése, az infláció elszabadulása és egy gazdasági válság kezdete sok így együtt. Az általam ismert, megszokott és talán számomra már örökre normálisnak tartott világ 2016-ban kezdett látványosan megváltozni. Jött a brexit, majd Trump megválasztása, aztán 2020-ban a covid, és idén a háború. […]
Háború és légi káosz, egy pillanat alatt kieső piacok. Szűkülő profitmarzs és zuhanó árfolyam miatt aggódó részvényesek, törölt és sokat késő járatok, majd elhúzódó visszatérítésektől frusztrált utasok. A covid okozta leállás és őrült hullámvasút még csak az előjáték volt, most lesz túl történetének egyik legkeményebb évén a Wizz Air. Ukrán kimenekítésről, hibás döntésekről, a levont tanulságokról és az állandó növekedési dilemmáról is beszélgettünk Váradi Józseffel, a vállalat vezérigazgatójával.
2022-ben mindennél fontosabb volt, hogy megértessük a minket körülvevő világ történéseit, és példát mutassunk a már jól ismert Forbes-sztorikkal arra, hogyan tartsunk ki válságos időkben is. Erről is szólt az év a Forbes.hu-n.
Csoki, zsepi, nyitott ajtó. Egy jó vezetőnek minden helyzetben gondolnia kell a munkatársakra, vagyis ez a három dolog mindig legyen nála, mondja Árvai Eszter, aki a bevételi számok helyett is a kollégák elégedettségét tartotta vezetőként a legfontosabbnak. Az IKEA ranglétráján gyorsan haladva hamar budaörsi áruházigazgató, majd ausztriai HR-vezető lett, vagyis a legmagasabb nemzetközi pozícióig jutott Magyarországról a bútoróriásnál. Csak aztán túltolta a munkát. Azt mondja, tanult belőle, és most mint mentor adja tovább a tapasztalatait.
Raja Ampat mindenhonnan nagyon messze van, ezért sokan úgy gondolták, hogy a Föld egyik utolsó érintetlen természeti csodájára nem leselkednek ugyanazok a környezetpusztító veszélyek, amelyek mára válságba sodorták bolygónk jelentős részét. Ám az eldugott indonéz szigetvilágot ugyanúgy utolérte a műanyagszemét és az emberi mohóság, mígnem környezetvédők egy elszánt csoportja a helyi törvényhozással karöltve tizenöt évvel ezelőtt megálljt parancsolt a pusztításnak. Mára Raja Ampat egy olyan ritka hely, amely azt bizonyítja, hogy a természet képes begyógyítani a sebeit, ha mi, emberek hajlandók vagyunk békén hagyni.
