Az energiaválság viharában vette át az E.ON Hungária vezetését Guntram Würzberg, aki az anyavállalat esseni központjából jött. Interjú geopolitikai helyzetről, a kormányzati döntésekről, a legfontosabb stratégiai kérdésekről és az elmúlt évek állami tranzakcióiról, valamint arról, hogy miben más Németország és Magyarország.
Mit gondol az EU-s szankciókról? Nehéz téma, hiszen politikai döntésekről beszélünk. Tudom, hogy a magyar kormány kritikus a szankciókkal kapcsolatban. A vállalatunkat az általános helyzettől eltekintve nem érintik, a többivel pedig a politikusoknak kell megbirkózniuk. A kérdés, amire talán mindenkinek válaszolnia kell: mi az alternatíva? Őszintén szólva nem látok túl sok választási lehetőséget.
Szóval végül is adekvát válasz a háborúra. Számomra igen.
Mi a különbség a német és a magyar kormány kríziskezelése között? Őszintén szólva nincs nagy különbség. Németországban is hatalmas szubvenciós csomaggal támogatják az ügyfeleket, hogy ki tudják fizetni az energiaszámláikat. A legnagyobb különbség az lesz, hogy a krízis végeztével az árplafon intézménye megmarad-e, vagy sem, de ezt még nem tudjuk.
Ha a Noma egyik meghatározó sous-séfje önállósítja magát, az garancia rá, hogy valami egészen új jön létre. Riccardo Canella, a gondolkodó séf Velencében alkot.
A koppenhágai Noma (Forbes 2022/06) lényege, hogy új utakat tör, új területeket hódít meg, ezt a szellemiséget pedig a csapat is viszi tovább, tagjai nem rabszolgák, hanem maguk is kutatók. Ennek köszönhetően egészen máshogy, bátrabban gondolkoznak a gasztronómiáról, mint sok kortársuk. Tökéletesen tetten érhető ez a velencei Oro étteremben, a legendás Cipriani hotelben. A klasszikus értékeknél nekik szerencsére fontosabb a progresszió, így az ódon falak közé a fiatal, dinamikus séfet, Riccardo Canellát szerződtették, aki majdnem nyolc éven át dolgozott a Nomában.
Canella szerint az igazi kreativitás a legnagyobb luxus, akár naponta újít, frissít az ételein az épp aktuális lehetőségek szerint. Csapatába nem az alaposan feldíszített önéletrajz, hanem a jelentkező belső értékei szerint válogat. Az ételeitől sem vár el tökéletességet, de személyiséget nagyon is.
Az első fogás egyből főhajtás a mester, René Redzepi előtt, de egyben kijelöli az új irányt is: virágokkal díszített, ehető, ropogós velencei maszk, hozzá friss „polentalé” különböző bogyós gyümölcsökkel. Még a következő fogás is erős nomás jegyeket hordoz, az illatában és ízében is lenyűgöző rózsás tintahal akár Koppenhágában is lehetne, de innentől már átfordítjuk a vitorlákat Olaszország felé: chioggiai radicchio, a muranói üvegművészet által inspirált ravioli, sáfrányos rizottó, nagy rombuszhal és hozzá egy kis ráadás – megint egy kacsintás a Noma felé –, állkapocscsonton sült halpofa csak ínyenceknek.
Itt keresd! Oro ristorante Cipriani, a Belmond Hotel Giudecca 10., Velence, Olaszország
Minden tétel hordoz magában valami különlegességet is, miközben nagy élvezettel fogyaszthatók: a ravioli úszóhólyaggal van töltve, a rizottón virágpor a fűszer, a halpofán paradicsommiszó, csirkegarum, a végeredmény mintha egy amatriciana (legendás olasz paradicsomszósz) lenne. Ahogy Canella büszkén mondja: nagyon sok van benne a Nomából, de a Nomában is belőle, hiszen hét és fél éven át fontos oszlopa volt a tesztkonyhának.
A desszertekben is visszaköszön a magabiztos, de sohasem öncélú merészség. A fügelevélfagyi osztrigával, kéksajtos krémmel és tárkonyolajjal érkezik, a fő desszert pedig az olasz nugátok, a torronék világát idézi törökmogyoróval, meggyel, egészen különleges állaggal és tengeri algával.
Háború és légi káosz, egy pillanat alatt kieső piacok. Szűkülő profitmarzs és zuhanó árfolyam miatt aggódó részvényesek, törölt és sokat késő járatok, majd elhúzódó visszatérítésektől frusztrált utasok. A covid okozta leállás és őrült hullámvasút még csak az előjáték volt, most lesz túl történetének egyik legkeményebb évén a Wizz Air. Ukrán kimenekítésről, hibás döntésekről, a levont tanulságokról és az állandó növekedési dilemmáról is beszélgettünk Váradi Józseffel, a vállalat vezérigazgatójával.
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, […]
Írta: Gazsi Zoltán „Ha senki nincs, ki elringasson, ringasd el magad!” Csak az tud motiválni, aki motivált, és az tud inspirálni, aki maga is inspirált. Jó hírem van: motivációnkért mi vagyunk a felelősek, erről énekelt az LGT is, már 1972-ben. Számomra sosem volt kérdés, hogy motivációm, inspirációm különösen fontos az általam vezetett szervezet életében is. Szerencsére […]
