Mit fog csinálni, aki önvezető autóban utazik? Milyen társadalmi innováció adhat választ a hulladékkezelés problémáira? A 2020 végén alakult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) az ELTE koordinálásával hasonló kérdésekre is keresi a választ. A cél, hogy partnereikkel – a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal – együttműködve elősegítsék a társadalmi innovációt Magyarországon, […]
Mit fog csinálni, aki önvezető autóban utazik? Milyen társadalmi innováció adhat választ a hulladékkezelés problémáira? A 2020 végén alakult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) az ELTE koordinálásával hasonló kérdésekre is keresi a választ. A cél, hogy partnereikkel – a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal – együttműködve elősegítsék a társadalmi innovációt Magyarországon, és közvetlenül hasznosítható kutatási eredményeket termeljenek. De mik is ezek az eredmények, és hogyan segíthetnek akár a mi hétköznapjainkban? Magyar Dániellel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatójával, a TINLAB projektvezetőjével beszélgettünk.
„Ha azt a szót kimondjuk, hogy innováció, az emberek nagy részének az jut eszébe, hogy valamilyen új technológiai eszközről vagy valami új műszaki paradigmáról beszélünk. Pedig az innováció lehet üzleti, marketing vagy társadalmi innováció is. Utóbbi, szélesen értelmezve, bármely társadalmi problémának az újszerű megoldása, vagy bármely környezeti, gazdasági, technológiai problémának a társadalom által, a társadalmon keresztül történő megoldása” – mondja Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatója.
Például társadalmi innováció az is, ha lakhatással kapcsolatos problémákat innovatív programokkal, társadalmi modelleken keresztül próbálunk megoldani; de társadalmi innováció az is, hogy a technológiák oldaláról jelentkező kérdésekre adunk társadalmi válaszokat. „Mi kell például ahhoz, hogy egy idős, beteg ember elfogadja azt, hogy az ő egészségéről a diagnózist mesterséges intelligencia mondja ki? Vagy éppen egy robot műti meg?” – sorolja a példákat Magyar Dániel.
A covid és a háború sújtotta világban mindenképpen jó, ha a munkahelyet is megpróbáljuk színessé varázsolni, mondja Boros Judit, a Dessin Design kreatív dekorációs ügynökség alapító tulajdonosa. Szerinte a szép és otthonos irodának ráadásul egyre nagyobb szerepe lesz a munkaerő megtartásában is. Néhány tipp tőle irodadizájnhoz.
A hibrid munkavégzés miatt az irodákban olyan funkciókra is gondolni kell, amikhez otthon hozzászoktunk. • Legyen az irodában valamilyen elvonulós hely, például kanapés sarok, ahol nem széken ülve, lábat lógatva kell dolgozni. Otthon is átülünk a kanapéra, ha már unjuk az asztalnál ülést.
• Azokban a közösségi terekben, ahol a munkatársak együtt töltik az idejüket (konyha, terasz, étkező), érdemes inspiratív dizájnt használni. Itt ne feltétlenül a brand köszönjön vissza, hanem olyan legyen a dekoráció, ami kellemes érzéseket kelt, csökkenti a napi stresszt.
• Amíg mindenki az irodában élte a mindennapjait, addig sok helyen a babzsák-csocsóasztal-pingpongasztal háromszög volt a legelterjedtebb rekreációs közös tér, de mostanra ez egyre inkább háttérbe szorul. Ha hetente csak egyszer vagy kétszer megy be valaki, akkor meeting meetinget ér, és azokat a dolgokat végzik el, amiket otthon nem lehet. Emiatt jogos igény, hogy az irodában lehessen teamekben dolgozni. Ehhez praktikusak a könnyen mozgatható, több funkciós irodabútorok, például a tárolásra is alkalmas gurulós ülőkék, amik egy csapatmegbeszéléshez is praktikusak, ha épp nincs szabad tárgyaló.
• Mivel egyszerre csak ritkán van az irodában az egész csapat, sok helyen nincsenek állandó íróasztalok. Különféle mobil dizájneszközökkel, tárolókkal személyessé tehetik a kollégák azt az asztalt, ahol éppen ülnek.
Az open office előnye és átka: igen, mindenki hall mindenkit. • A hangszigetelésre és hangelnyelésre több eszköz is van: földre rakott akusztikai paravánok, mobilfal, illetve plafonról belógatott panelek vastagabb, hangelnyelő anyagból. Ezeket arculati dekorációnak is használhatjuk. A panelek ideális kiosztásában érdemes hangmérnök segítségét igénybe venni.
• Használhatunk hangszigetelt telefonfülkéket: ezek közül a teljesen zártak működnek jobban, persze elég nagy a helyigényük. Viszont a legtöbb irodabútor-gyártó kínál magasított háttámlás foteleket is, ezek dekorelemként is látványosak, és praktikusak, ha el kell intéznünk egy-egy fontosabb telefonhívást.
Kis büdzséből is fel lehet dobni. • A tárgyalóban vagy a bejárattól a tárgyalóig vezető folyosókon népszerűek az idővonalak, timeline-ok. Felvillantják a cég életének fontos állomásait. Ezek a terek alkalmasak arra is, hogy a fontosnak gondolt üzenetet, életérzést eljuttassák a vendégeknek. Kedveltek a térképek is, a cég terjeszkedése, országos vagy nemzetközi jelenléte prezentálható rajtuk.
• A tárgyaló ajtaján jól mutat a vállalat színeivel készülő szabad vagy foglalt jelzés. Az egyedi irányjelző- és névtáblák is feldobják a tereket.
• A tárgyalókban egyre gyakoribbak a szekrényre ragasztható, írható, letörölhető fóliák, jól helyettesítik a flipchartot vagy a falra szerelt táblákat.
• Az ablakokra a megszokott matricák mellett kapható homokfújt fólia, öntapadós textil is: nyomtatható, körbevágható és a végtelenségig dekorálható.
Legyen zöld az irodánk! • Mivel a belső terek tervezésénél egyre inkább előtérbe kerül a „ne dobd ki, inkább hasznosítsd újra!” filozófia, a különféle öntapadós anyagokkal itt is csodákat lehet létrehozni. Húsz–huszonöt éves ajtókat, bútorokat tudunk újjávarázsolni velük úgy, hogy senki sem mondaná meg, hogy nem vadiújak.
• Népszerűek a zuzmófalak, a növényfalak, illetve a természetes anyagokat, virágokat, füveket felhasználó látványos dekorációk is.
Fáradhatatlanok, emberközpontúak, szociálisan tudatosak és végtelenül szabadszelleműek.
A Z generáció, vagyis a zoomerek megérkeztek a munkaerőpiacra, és nem akarnak igazodni a régi rendszerhez, inkább újat építenének helyette. Négy, a korosztály legfontosabb értékeit megtestesítő pályakezdő mondja el, mit tudnak hozzáadni a zoomerek a munka világához, hogyan lehet motiválni őket, és miként fog kinézni az a jövő, aminek már ők írják a szabályait.
Háború és légi káosz, egy pillanat alatt kieső piacok. Szűkülő profitmarzs és zuhanó árfolyam miatt aggódó részvényesek, törölt és sokat késő járatok, majd elhúzódó visszatérítésektől frusztrált utasok. A covid okozta leállás és őrült hullámvasút még csak az előjáték volt, most lesz túl történetének egyik legkeményebb évén a Wizz Air. Ukrán kimenekítésről, hibás döntésekről, a levont tanulságokról és az állandó növekedési dilemmáról is beszélgettünk Váradi Józseffel, a vállalat vezérigazgatójával.
2000-ben, negyvenévesen álltál fel egy nemzetközi befektetési bank vezetői pozíciójából, hogy az addig „kapó ágon” élt életed helyett az „adó ágat” válaszd – például a Bátor Tábor elnökeként. Nem bántad meg, hogy kicsekkoltál a pénzvilágból?Soha. Az elején még egy évig a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézet közép-európai tanácsadója maradtam, és minden hónap első hétfőjét Londonban töltöttem. Ez egyrészt azért […]
