Az idei év egyik legnagyobb magyar exitsztorija az, ahogy a Portfolion kockázatitőkealap-kezelő kiszállt a Szallas.hu-ból. Önmagában inspiráló történet, ahogy a 2008-as válság idején indult magyar online szállásközvetítő sikerrel vette fel a versenyt az olyan globális mamutokkal, mint a Booking.com, vagy az Airbnb, és az is magáért beszél, hogy a tranzakcióban 33 milliárd forintot fizetett a lengyel Wirtualna Polska (WP) a Szallas-csoport egészéért.

Ezek után minimum nem szokványos, hogy november végén arról beszélgetünk az épp új tulajdonoshoz került Szallas-csoport vezetőjével, milyen tervei vannak Lengyelországban. Azt is meséli mosolyogva Szigetvári József, hogy a lengyeleknek egyelőre nagyon furcsa, hogy az anyanyelvük helyett angolul kell beszélniük a menedzsmentmítingeken, oda ugyanis bekerült a magyar szakember is, aki exportálja a Szallas-modellt a felvásárló céghez.

Mi is történt pontosan? A Szallas-sztorit az elmúlt kilenc évben több cikkben is követtük a Forbesban, november elején az exit hátteréről is írtunk a Forbes.hu-n, ebből kiderül, hogy a tizennégy komoly érdeklődő közül miért pont a WP-nek érte a legtöbbet a sikeres magyar társaság, és hogy milyen komoly feladatai vannak a továbbiakban is a Szallas-csapatnak.
Röviden: „Megvett minket az anya, és örökbe adta nekünk az egyik gyerekét” – idézzük a cikkben Szigetvári Józsefet, és ennél frappánsabban valóban nehéz összefoglalni a tranzakciót. Kiszállt ugyanis a szallas.hu portált üzemeltető cégből az eddigi nagybefektető, de az új lengyel tulajdonos rögtön a magyar céget bízta meg, hogy állítsák át az ő szállásportálját is arra a modellre, amivel a szallas.hu sikeres lett.

Az online szállásközvetítésben két modell terjedt el. Az egyik a listing-alapú, amikor a szálláshelyek azért fizetnek, hogy listázzák őket, az utazók pedig választanak, és a szállásnak fizetnek. A másik, jutalékvezérelt modellnél a szállás a neki kifizetett szállásdíj egy részét adja a közvetítőnek azért, hogy vendéget vitt hozzá. Az utóbbi modell jobban monetizálható, ezt maxolja ki globálisan a Booking.com, és ezt próbálja jobban csinálni a Bookingnál régiónkban a Szallas-csoport.

Épp azért volt jelentős érdeklődés a Szallas iránt, mert az elmúlt évek alapján azt látták a potenciális vevők, hogy a jövőben is ő lehet a Booking helyi nagy versenytársa, és nemcsak tartani tudja a lépést a nagy globális céggel, de van, ahol piacot is el tud venni előle. Mivel? A Bookingnak nincs a régióban fejlesztése, ügyfélszolgálata, csak értékesítő tevékenysége van. A Szallas viszont kiemelten figyel ezekre – van helyismerete is, és ügyesen valamivel alacsonyabban tartja a jutalékát is.

És azért érte a legtöbbet a Szallas-csoport épp a WP-nek, mert ők egy nagyon erős internetes cég komoly tartalom lábbal, de egészen az idei évig nem mozdultak ki a lengyel piacról. A hatalmas látogatottsággal, mindenekelőtt a wp.pl portállal a háttérben övék két nagy turisztikai szájt is. A wakacje.pl főleg repülős utakat, utazási irodák csomagajánlatait aggregálja (érdekes módon nincs hozzá hasonló nagy elérésű oldal Magyarországon), a nocowanie.pl pedig a piacvezető belföldi szállásközvetítő – ennek nem tudott a közelébe se kerülni a Szallas.hu, amikor megkísérelte az organikus növekedést a lengyel piacon.

A nocowanie.pl listing rendszerű oldal, és az egész lengyel piacon még ma is jellemző a Zimmer Feri típusú „odamegyek és megkérdezem, hogy van-e szabad szoba”, jobb esetben odatelefonálok jellegű szállásfoglalás. De egyre nagyobb igény van a digitalizációra, csak termék nem volt hozzá. A WP tulajdonosai is látták, hogy a jutalékos modell többet hoz, márpedig a régióban ezt fejleszti-terjeszti évek óta látványos sikerrel a Szallas. Ebből jött a deal lényege, hogy mostantól a Szallas csapata veszi kézbe a nocowanie.pl-t és alakítja át Booking-modellre.

„Ha maguk indulnak el az átállítással, beletelt volna öt-hat évbe, most viszont velünk hozzájutnak a know-howhoz. Mi pedig megkapjuk Közép-Európa legerősebb piacát, a hatalmas ügyfélbázist és a WP médiatámogatását” – mondja a már idézett cikkben Szigetvári József. Komoly szinergia az is, hogy ha a felhasználók rászoknak az online belföldi szállásfoglalásra, akkor bizonyára a külföldi utakhoz sem mennek messzebb a csoporthoz tartozó wakacje.pl. oldalnál.

November végén azt látja a Szallas-vezér, hogy áprilisra lehetnek kész a nocowanie.pl integrációjával. Ekkorra állítják át a Szallas-modellre, és ekkorra kerül bele a rendszerbe a teljes Szallas-portfólió, a Szallas-csoport oldalain elérhető összes szálláshely. Ez csak részben informatikai fejlesztés, nem kis feladat elmagyarázni a listing rendszerhez szokott lengyel szállásadó partnereknek, hogy mostantól maguk kezelik a rendszert online, maguk árazzák a szálláshelyüket, és azért fizetnek jutalékot, ha valaki a nocowanie.pl-en foglalva megszáll náluk.
A Szallas-csapat új akvizíciós célpontokat is néz, most már a WP-vel a hattérben, erről Szigetvári annyit árul el, hogy a jövő nyári szezon végén várhatók majd bejelentések arról, hogy kit vagy kiket sikerül megvenni.

Miután a WP a Szallas-csoport egészét vette meg – tehát nemcsak a Portfolion cashelt ki teljesen, de a kisebbségi tulajdonosok és a menedzsment tagjai is megváltak papírjaiktól –, a WP hosszú távú ösztönzőkkel motiválja a Szallas-menedzsmentet a továbbiakban.

Eurókötvényt vettél már?
Barátaim, ha kötvényekről beszélgetünk, két csoportra oszthatók: egyikük minél magasabb kamatozású (infláció- vagy BUBOR-követő) államkötvényekkel próbálja kivédeni a vágtató inflációt, másikuk már középtávon sem bízik a forint értékállóságában, és euróban gondolkodik. Ebben a körben a magyar piac november közepi újdonsága – magam is beszereztem – a Raiffeisen Bank hároméves, 8,75 százalékos kamatozású eurókötvénye, amit azonban a kibocsátó két év múlva névértéken visszahívhat. (Utóbbi a hozamkalkuláció miatt fontos: nyilván akkor teszi meg, ha addig esnek a kamatok, aminek akkor aligha örülnek a kötvénytulajdonosok.)

A kötvényt alapvetően intézmények jegyezték, de brókercégek révén a kisbefektetők is hozzájuthatnak, igaz, nekem már csak 102,8 százalékon sikerült. (Ez 7,25 százalékos éves hozamot jelent, ha nem hívják vissza.) Rövidebb távra jóval szerényebb hozammal kell beérniük a kötvényvásárlóknak: a Mol 2023 április végén lejáró, 2,65 százalékos kamatozású kötvénye 101 százalékos árfolyamon forog, ez négy százalék alatti éves hozamot jelent. (Én ezt cseréltem át az előbbire.) Ha 2024 nyaráig tervezünk, érdemes a Wingholding négyszázalékos kötvényére vadászni (nem könnyű beszerezni), itt névérték körüli árfolyamon valamivel öt százalék feletti a hozam.

Aki kockázatkedvelő, és nem lépne ki a magyar piacról, annak érdekes lehet az OTP másfél évtizede kibocsátott hosszú lejáratú kötvénye. Negyedévente fizeti az EURIBOR-t – az euró londoni bankközi kamatlábát – három százalékkal meghaladó kamatát (legközelebb február 7-én 4,74 százalékot), és a múlt héten kis szerencsével 85 százalékon lehetett venni belőle (igaz, csak ötvenezer eurós címlete van). Ezen az árfolyamon az éves hozam – feltéve, hogy a következő tizenkét hónapban az EURIBOR kicsit emelkedhet – hat százalék fölé mehet. Sőt, ha arra számítunk, hogy az OTP nem várja meg a 2049-es lejáratot a kötvény visszahívásával – miként egy párhuzamos sorozattal tavalyelőtt megtette –, akkor még magasabb lehet a kamat. Kockázat viszont van: ha a bankrészvény nemzetközi megítélése romlik, a kötvény árfolyama is eshet, a hosszúsága miatt nagyot is. (Ez a papír a 2008-as válság mélypontján harminc százalék alatt is forgott.)

Aki viszont nemcsak a hazai, de az eurózóna inflációját is pesszimistán látja, megfontolhatja az eurós inflációkövető magyar államkötvényt (2028/Y). Jövő augusztusig ugyan „büntetőkamatot” (vagyis a 2021-es eurós infláció+0,25 százalékot) kapunk, de utána itt a Kánaán: 2024 augusztusáig az idei év átlagos inflációját felülmúló, legalább tízszázalékos eurókamat jár. Mivel az eurózóna inflációja jó eséllyel 2023-ban sem fog drámaian esni, talán még 2025-ben is versenyképes lesz az a kötvény. De ha ekkor eladjuk, a hároméves átlagos kamat alighanem elmarad a Raiffeisenétől.
Választék van tehát bőven, szabad számolgatni, csak éppen parlagon hagyni nem, sem az eurót, sem a forintot. Ha egy tízmillió forintos megtakarítás most nem dolgozik, annak a kamatvesztesége több mint százezer forint. Havonta.