„Hosszú az én életem, sok volt benne a kaland” – mondja
Dés László, és órákon át mesél szürreális katonaidőkről, a szocializmus idején megjárt külföldi fesztiválokról, improvizálásról, dalügyekről, meg persze dzsesszről. Közben néha elejt egy viccet, de leginkább mindenről derűsen, színesen és pont olyan jólesőn beszél, mint amikor a szaxofonján muzsikál. Mert bár komponált számtalan dalt, mintegy ötven filmhez zenét, féltucat musicalt, színpadi művet, a szíve mélyén dzsesszzenész maradt. A covid alatt elkezdte írni az önéletrajzát, csak aztán félbehagyta, mert rájött, hogy még van pár elvégezni való dolga, amit majd szintén bele akar írni a könyvébe.
Öreg, rozoga zongora árválkodott a Vizafogó utca egykori csónakházában kialakított katonazenekari próbaterem egyik sarkában. Egy-két hangja már nem szólt, vagy ha mégis, akkor hamiskásan – ha valaki játszott rajta, el kellett képzelnie, hogyan hangzanak majd ezek egy egészséges hangszeren. Miután a hivatásos katonák délután kettőkor hazamentek, az akkor kétéves sorkatonai szolgálatát töltő Dés László, rövidre nyírt hajjal, bakaruhában leült az elhangolt zongora mellé, és estig komponált a hodályban.
A legnagyobb példányszámban elkelt lemezei: Patika (1994) – 100 ezer
Kompromisszumkésznek kell lennünk a bérekben, a munkahelyválasztásban és esetleg a lokációban is a válság miatt. Vagyis ha valaki jó munkát akar, lehet, hogy az ország másik felébe kell költöznie, ennek feltételeit viszont a munkáltatónak kell megteremtenie, mondja G. Nagy Balázs, a Trenkwalder munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője. Kilenc trend, ami szerinte meghatározó lesz.
Az infláció megeszi a béremelést, és még nagyobb gond, hogy azt a részét is, amit azért kapnánk, mert képeztük magunkat, extra feladatokat vállaltunk – vagyis invesztáltunk a jövőnkbe. Ebben az esetben elértéktelenedik a befektetésünk.
Magyarországon rövid távon reálbércsökkenés lesz, a fogyasztói kosarak összetétele várhatóan jelentősen változni fog. Nem azt mondom, hogy csirkefarhátas időszak jön, de lehet, hogy jobban megszámoljuk, hány túró rudit veszünk le a polcról a mindennapi bevásárláskor, és talán jó lesz a magos szőlő is, nem csak a mag nélküli.
Az anyagi biztonság felértékelődik, szívesebben vállalnak az emberek olyan munkát, ahol a bérük fix-változó aránya a fix felé tolódik el, még akkor is, ha az összeg alacsonyabb lesz. A munkáltató biztonságot ad pénzért cserébe, a munkavállaló meg nyugodtan alszik a hitele miatt.
A vállalatok közül korábban jellemzően százból egy volt bizonytalan, hogy a következő hónapban felvesz, vagy elbocsát-e dolgozókat, ez az arány most négy-öt százalékra nőtt. Vagyis négy-ötszörösére emelkedett azoknak a vezetőknek a száma, akik egy hónapra sem tudnak biztonsággal előre tervezni.
Arra kell hosszú távon berendezkedni, hogy a munkanélküliség és a munkaerőhiány együtt lesz jelen. Ha például Kecskeméten a jövő hónapban negyven fröccsöntő szakmunkást szeretnék munkába állítani, nem biztos, hogy pont ott és akkor találok. Senkinek sincs olyan képzeletbeli raktára, ahol különféle szakemberek várnak, hogy kiengedjék őket a fényre dolgozni, amikor szükség van rájuk.
Az álláshirdetések mind nagyobb része a közösségi médiában jelenik meg: ma már a kékgalléros munkáknál is egyharmad ez az arány, sőt mostanában egyes hónapokban a negyven–ötven százalékot is elérte. A videós hirdetéseknek nagyon rövidnek kell lenniük, senki sem néz már meg négy–öt perces kisfilmeket, tíz másodpercben kell elmondani a lényeget. Az egyetlen, ami nem szorult vissza, az a személyes jelenlét, az ajánlások és a neighbourhood marketing: tíz százalék fölött tartja magát. Az a különbség, hogy a szórólapokra már QR kód is kerül.
Az elmúlt években sok cég költött rengeteg pénzt arra, hogy a munkatársak jól érezzék magukat a munkahelyükön. De ma az emberek többsége elsősorban nem bulira, szeretetre, törődésre vágyik, hanem pénzre és kiszámítható jövőre. A csocsóasztal és az ingyenreggeli helyett jobban értékelik az egyértelmű kommunikációt, a gyors, határozott döntéshozatalt és az átlátható működést.
A magyar munkavállalók is egyre inkább mobilizálódnak, jobb megélhetésért és több munkalehetőségért bizonyos feltételek mellett körülbelül minden második elköltözne a lakóhelyéről. Nem is feltétlenül a szomszéd városba mennének, Miskolc környékéről például a legszívesebben Győr-Moson-Sopron megyébe, míg onnan, ha költöznének, akkor leginkább Budapestre.
Hosszú távon komoly tartalékot képeznek a munkaerőpiacon a hátrányos településekről származók és a megváltozott munkaképességűek. Utóbbiak 450 ezren vannak, közülük mintegy háromszázezer tudna dolgozni, de ma csak nagyjából a fele teszi. A hiedelmekkel ellentétben kevés kompromisszumot kell hozniuk a cégeknek, hogy alkalmazni tudják őket, csupán annyi a nehézség a foglalkoztatásukban, hogy extra terhelésnek nem lehet kitenni őket.
A munkahelyváltás kockázatossága Kockázatosabbnak érzi a munkahelyváltást, mint 2020 (a covid megjelenése) előtt?
A jövővel kapcsolatos várakozások A megkérdezettek mintegy 48 százaléka inkább negatívan tekint a jövőbe. Forrás: A Trenkwalder 2022-es mobilitási kutatása
Illés Fanni és Pásztory Dóra paralimpiai bajnok úszók, Boronkay Péter világbajnok paratriatlonista, Barabás Lőrinc világhírű trombitaművész – ők mind A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány berkeiből kerültek ki. A 34 éve működő civil szervezet abban segíti az érintett gyerekeket és szüleiket, hogy elhiggyék: bármire képesek.
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál. A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia […]
A GKI Digital mérése alapján a magyarországi online kiskereskedelmi piac forgalma 2021-ben meghaladta az 1200 milliárd forintot. Erre önmagában is felkapjuk a fejünket, de ha hozzátesszük, hogy ez 68,9 millió belföldi rendelést jelent, akkor az elismerő hümmögés is jár. Ez 32,4 százalékos emelkedés az előző évhez képest1. 1200 MILLIÁRD FORINT CSERÉLT GAZDÁT. DE HOGYAN? Főleg bankkártyás […]