2000-ben, negyvenévesen álltál fel egy nemzetközi befektetési bank vezetői pozíciójából, hogy az addig „kapó ágon” élt életed helyett az „adó ágat” válaszd – például a Bátor Tábor elnökeként. Nem bántad meg, hogy kicsekkoltál a pénzvilágból?Soha. Az elején még egy évig a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézet közép-európai tanácsadója maradtam, és minden hónap első hétfőjét Londonban töltöttem. Ez egyrészt azért […]
2000-ben, negyvenévesen álltál fel egy nemzetközi befektetési bank vezetői pozíciójából, hogy az addig „kapó ágon” élt életed helyett az „adó ágat” válaszd – például a Bátor Tábor elnökeként. Nem bántad meg, hogy kicsekkoltál a pénzvilágból? Soha. Az elején még egy évig a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézet közép-európai tanácsadója maradtam, és minden hónap első hétfőjét Londonban töltöttem. Ez egyrészt azért kellett, hogy bebizonyítsam magamnak: már nincs benne kihívás. Másrészt meg a fontosságtudatom miatt, mert ennek az elengedése a legnehezebb. (Nevet.)
Meg nyilván a jó fizetésé. Meg lehet élni befektetésekből és boardtagságokból is, bár nagyobb a kockázat. Érdemes a hozzáálláson is változtatni: kell-e a sok pénz? A gyerekeimmel csak rosszat teszek, ha luxuskörülményeket teremtek nekik.
És milyen területeken érdemes ma befektetni? Nemrég csináltunk egy magyar és két szlovák kollégával egy climate tech accelerator hubot Pozsonyban, egy hasonló angol hubbal együttműködve. Másfél ezer céget tudtunk megnézni, és lett nyolc befektetésünk, köztük brazil, angol, német és finn is. Mindig izgatott, hogy a régióban hubokat kellene létrehozni, Észtország például valamennyire tech központ lett, Budapest lehetne zenei, minden adottsága megvan hozzá. A klímavédelem izgalmas terület, és én csak olyan ügyekkel foglalkozom, amik a világot jobbá teszik.
Kevesebb mint egy évtized alatt lett gyakornokból menedzsmenttag Gendúr István, aki a Schneider Electric magyarországi vállalatánál az adatközponti insfrastruktúra üzletágáért felel. Többek között a kritikus infrastruktúráról, a soft skillek fontosságáról, a növekedés kulcsáról és az adattárolás trendjeiről beszélgettünk vele. Kevesen mondhatják el magukról, hogy annál a cégnél lettek menedzsmenttagok, ahol gyakornokként kezdték el karrierjüket. Ezen […]
Kevesebb mint egy évtized alatt lett gyakornokból menedzsmenttag Gendúr István, aki a Schneider Electric magyarországi vállalatánál az adatközponti insfrastruktúra üzletágáért felel. Többek között a kritikus infrastruktúráról, a soft skillek fontosságáról, a növekedés kulcsáról és az adattárolás trendjeiről beszélgettünk vele.
Kevesen mondhatják el magukról, hogy annál a cégnél lettek menedzsmenttagok, ahol gyakornokként kezdték el karrierjüket. Ezen kevesek egyike Gendúr István, aki 2012-ben villamosmérnök-hallgatóként, egy kooperatív képzés keretében került a Schneider Electrichez. „Először a vállalkozási mérnökök közé kerültem, ahol viszonylag hamar kaptam komoly mérnöki feladatokat” – meséli a kezdetekről. Sikerült bizonyítania rátermettségét, így a cég még a képzés lejárta előtt szerződést kínált neki. 2013 júniusától teljes állású vállalkozási mérnökként dolgozott tovább a Schneider Electricnél, ahol több nagy projektet – többek között áramszolgáltatói alállomás-építést és komplett gyárépítéseket – sikerült nagy megelégedéssel koordinálnia. „Ez a pozíció lényegében egy projektmenedzseri feladat, amihez elengedhetetlen az erős mérnöki háttértudás. Ebben a munkakörben éreztem meg azt, hogy a pluszmunkák eladása is jól megy, így a meglévő pozícióm mellett 2016-ban elkezdtem a sales irányába is kacsintgatni. Az akkori vezetőmnek tetszett ez a hozzáállás és felvetette, hogy csatlakozzak a sales csapathoz, ahol jellemzően mérnök kollégák értékesítettek szolgáltatásokat. Nem sokkal ezután elkezdtek jönni a számok, engem pedig kineveztek csoportvezetőnek” – eleveníti fel István az első időszakot.
NÉGY ÉV, NYOLCVAN SZÁZALÉK
A fiatal szakember kinevezése jó lépésnek bizonyult. Négy év alatt – 2016-tól 2019 végéig – 80 százalékkal nőtt a részleg forgalma. Az, hogy István megkapta a lehetőséget, a céges kultúrának is köszönhető: „a Schneider Electricnél jellemző, hogy szeretünk lendületes fiatalokkal dolgozni.”
2020 végén aztán több változás is volt a szervezetben. Ezek egyike volt az Adatközponti Infrastruktúrák (Secure
Power & Cooling Business) részleg átalakítása, ami szoros összefüggésben állt azzal, hogy a Schneider Electric korábban akvirálta a nagyon jó nevű APC céget. A nemzetközi szinten jól működő szinenergiákat itthon is kamatoztatni kívánta. Ők fejlesztették ki azt a technológiát, ami a szünetmentes tápegység piacát létrehozta. A korábbi jó tapasztalatok okán István megkapta a bizalmat a cégvezetéstől, kinevezték a részleg élére és megbízták a transzformáció véghezvitelével, ezzel együtt bekerült a magyar menedzsmentbe is. Ez utóbbi a hazai Schneider Electricnél kifejezetten fiatalos, hiszen a vezetők átlagéletkora 40 év alatti. István és csapata új lendületet adott ennek a részlegnek: két év alatt nagyságrendileg 50 százalékkal sikerült növelniük az árbevételt, a tervek szerint pedig még csak most indulnak be igazán. „A rövidtávú célunk az üzletág árbevételének megduplázása, hosszú távon pedig az a célunk, hogy itthon a teljes vállalat árbevételének 20 százalékát az Adatközponti Infrastruktúrák üzletág adja.”
AMIKOR A SOFT SKILLEK A NYERŐK
Amikor arról kérdezzük Istvánt, minek a következménye a látványos fejlődés, a hozzáállást említi. István saját bevallása szerint nem menedzserként, hanem vezetőként gondol magára, aki át tudta adni a benne meglévő lelkesedést a csapatának, akik motiválciójukkal újabb és újabb lehetőségeket hoztak a cégnek. A vezető úgy rakta össze a jelenleg hétfős csapatát, hogy a tagokban meglegyen a belső motiváltság és a pozitív szemlélet, a kiválasztás során pedig a hard skillek helyett inkább a soft skillek meglétére koncentrált. „Ha mindez megvan, onnantól kezdve nagyon egyszerűvé válik a csapat vezetése, hiszen mindenki egy irányban gondolkodik és tudunk az ügyfelekre koncentrálni.” Az impozáns növekedés másik mozgatórugója, hogy a cégnek sikerült kitörnie a reaktív jellegű értékesítésből. „Korábban három-négy disztribútor és rendszerintegrátor partner felé értékesítettünk – ha ők, illetve az ő ügyfeleik sokat vásároltak, akkor jó évünk volt, ha keveset, akkor gyengébb. E helyett a kissé passzív szerep helyett ráálltunk az ügyfelek direkt kezelésére, továbbá fontos küldetésemnek érzem a cégnél a belső falak lerombolását, amiket már csak az APC felvásárlása is akaratlanul felhúzott. Szerencsére ebben nagy nyitottságra találtam a többi részleg vezetőjénél is. Ennek is köszönhető, hogy immár nem külön kezeljük az egyes üzletágakat, hanem ezek szorosan összekapcsolódnak egymással.”
MI FÁN TEREM AZ ADATKÖZPONTI INFRASTRUKTÚRA?
Az energiatudatosság az utóbbi években vált kulcsfontosságúvá az ipari működésben. A Schneider Electricnél ugyanakkor ez hosszú évek óta fókuszban van, mostanra inkább a piaci környezet fogadókészsége változott meg, így sokkal könnyebb értékesíteni ilyen beruházásokat. Az adatközponti infrastruktúra esetében maga az adatközpont van a fókuszban, a Schneider Electric azonban ennél nagyobb tudással és piaci rálátással rendelkezik. „A szünetmentes tápegység – ami áramszünet esetén is ellátja energiával a kritikus fontosságú fogyasztókat – beépítése jelenleg egy lokális trendnek mondható Magyarországon, amivel az ipari fogyasztók védik a saját termelésüket. Büszkék vagyunk arra, hogy a saját UPS-ünk a Class 1-es védelmet 99 százalékos hatásfokkal tudja.” Ilyen kritikus fontosságú fogyasztó például egy banki szerverközpont, a kórházak, vagy egy gyár, aminél egy váratlan leállás szintén komoly – direkt és indirekt – károkat okozhat. „A hazai piacon úgy látjuk, hogy az ipar más területein és az épületeknél van bővülési lehetőségünk. A Schneider Electric egyik fontos versenyelőnye, hogy például egy adatközpontnál a középfeszültségtől az ipari hűtésig, az álpadlórendszertől a szünetmentes tápegységig, a racktől a PDU-ig és az egészet vezérlő szoftverig mindent készen tud adni. A nagy, centralizált adatközpontok mellett az utóbbi időszakban elterjedőben vannak a kisebb, lokális edge-ek, melyek az adatelőállítás helyén tárolják az adatokat. Ezek feldolgozására a hardverek mellett egy nagyon erős szoftveres tudásunk is van házon belül” – teszi hozzá az Adatközponti Infrastruktúrák üzletág vezetője. (X)
INNOVATION HUB
A Schneider Electric több mint 40 innovációs központot működtet világszerte, az egyik legújabb éppen Magyarországon nyílt meg a közelmúltban. A szigetszentmiklósi logisztikai bázis mellett működő létesítmény átfogó képet nyújt a villamos energia világában zajló digitális átalakulásról, az ügyfeleknek és partnereknek kínált energetikai csúcstermékekről, valamint az Energia 4.0 koncepcióról. Látogatóközpontként szemléletformáló szerepet is betölt, az oktatási funkciója részeként a saját munkatársak és külsősök képzése is a feladatai között szerepel, de kapuja bárki előtt nyitva áll, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Úgy adták el egy 33 milliárdos üzlet keretében egy lengyel cégnek a Szallas-csoport egészét, hogy a magyar vállalat vezetése alakítja át a vevő szállásportálját a Szallas-modellre. Jövő nyárra újabb cégvásárlásokat is tető alá hozhatnak.
Írta: Gazsi Zoltán „Ha senki nincs, ki elringasson, ringasd el magad!” Csak az tud motiválni, aki motivált, és az tud inspirálni, aki maga is inspirált. Jó hírem van: motivációnkért mi vagyunk a felelősek, erről énekelt az LGT is, már 1972-ben. Számomra sosem volt kérdés, hogy motivációm, inspirációm különösen fontos az általam vezetett szervezet életében is. Szerencsére […]
Négy évtizeddel az ikonikus Los Angeles-i berobbanás után, tavaly megérkezett Budapestre a hollywoodi kedvenc Spago, hogy a belvárosi szállóvendégeknek az Oscar-sztárséf Wolfgang Puck szellemében mutassa meg Közép-Európa alapanyagait. De mit várjunk tőle mi, magyarok?
Illés Fanni és Pásztory Dóra paralimpiai bajnok úszók, Boronkay Péter világbajnok paratriatlonista, Barabás Lőrinc világhírű trombitaművész – ők mind A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány berkeiből kerültek ki. A 34 éve működő civil szervezet abban segíti az érintett gyerekeket és szüleiket, hogy elhiggyék: bármire képesek.
