Először költöztünk be egy estére a Magyar Zene Házába, de nem először ünnepeljük meg a legértékesebb magyar cégek listáját. Majdnem négymillió forintot gyűjtöttünk a Snétberger Zenei Tehetség Központnak.
Mit fog csinálni, aki önvezető autóban utazik? Milyen társadalmi innováció adhat választ a hulladékkezelés problémáira? A 2020 végén alakult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) az ELTE koordinálásával hasonló kérdésekre is keresi a választ. A cél, hogy partnereikkel – a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal – együttműködve elősegítsék a társadalmi innovációt Magyarországon, […]
Mit fog csinálni, aki önvezető autóban utazik? Milyen társadalmi innováció adhat választ a hulladékkezelés problémáira? A 2020 végén alakult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) az ELTE koordinálásával hasonló kérdésekre is keresi a választ. A cél, hogy partnereikkel – a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal – együttműködve elősegítsék a társadalmi innovációt Magyarországon, és közvetlenül hasznosítható kutatási eredményeket termeljenek. De mik is ezek az eredmények, és hogyan segíthetnek akár a mi hétköznapjainkban? Magyar Dániellel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatójával, a TINLAB projektvezetőjével beszélgettünk.
„Ha azt a szót kimondjuk, hogy innováció, az emberek nagy részének az jut eszébe, hogy valamilyen új technológiai eszközről vagy valami új műszaki paradigmáról beszélünk. Pedig az innováció lehet üzleti, marketing vagy társadalmi innováció is. Utóbbi, szélesen értelmezve, bármely társadalmi problémának az újszerű megoldása, vagy bármely környezeti, gazdasági, technológiai problémának a társadalom által, a társadalmon keresztül történő megoldása” – mondja Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatója.
Például társadalmi innováció az is, ha lakhatással kapcsolatos problémákat innovatív programokkal, társadalmi modelleken keresztül próbálunk megoldani; de társadalmi innováció az is, hogy a technológiák oldaláról jelentkező kérdésekre adunk társadalmi válaszokat. „Mi kell például ahhoz, hogy egy idős, beteg ember elfogadja azt, hogy az ő egészségéről a diagnózist mesterséges intelligencia mondja ki? Vagy éppen egy robot műti meg?” – sorolja a példákat Magyar Dániel.
Ebből a néhány példából is látszik, hogy ez a terület elképesztően szerteágazó, ennek megfelelően a TINLAB-ban is sokféle szakember dolgozik együtt: pszichológusok, jogászok, pedagógusok, neveléstudományi szakemberek, szociológusok, informatikusok, gyógypedagógusok, bölcsészek. A munkát négy területre fókuszálják: a digitalizáció társadalmi hatásaira; a kulturális és oktatási innovációkra; az életminőséget javító társadalmi innovációkra; és a társadalmi innovációs módszertanok kidolgozására.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a TINLAB ugyanúgy foglalkozik az autizmushoz vagy logopédiához kapcsolódó módszerek fejlesztésével vagy emberi kompetenciákhoz kapcsolódó kérdésekkel, új kulturális játszóterek fejlesztésével, mint az informatikai alapú tudásfejlesztéssel és vállalkozói attitűd vizsgálatokkal. De van projektjük a médiaműveltség fejlesztésére is, és arról is van kutatásuk, hogy milyen mechanizmusokon keresztül terjednek az álhírek. Hozzájuk tartoznak a közösségi alapú modellek is: például a támogatott lakhatási szolgáltatás vizsgálata vagy egy város környezetpszichológiai szempontjainak a kutatása is.
A kutatások nem a fióknak készülnek: a TINLAB küldetése, hogy a kutatói szféra mellett a közszférát, a civileket és az üzleti szférát is bevonják. „Van olyan kutatási eredményünk, amit közvetlenül hasznosítani tudnak, olyan is, amit közösen tesztelünk. Ez segíti azt, hogy már eleve olyan eredmények szülessenek, amelyek a célcsoport számára értéket képviselnek. Ez a szemlélet áthatja a labor működését, tematikus fórumaink ezen négy szféra képviselőit rendszeresen összehozzák” – mondja Magyar Dániel. A labor munkájának már most számos eredménye van, ilyenek az iskolai programok, a szemléletformáló termek, cégek esetében az inklúzióra épülő, munkaerőhiányt megoldó programok, de a társadalmi innováció a hulladékkezelési problémákban is segít, például egy miskolci projekt esetében.
2000-ben, negyvenévesen álltál fel egy nemzetközi befektetési bank vezetői pozíciójából, hogy az addig „kapó ágon” élt életed helyett az „adó ágat” válaszd – például a Bátor Tábor elnökeként. Nem bántad meg, hogy kicsekkoltál a pénzvilágból?Soha. Az elején még egy évig a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézet közép-európai tanácsadója maradtam, és minden hónap első hétfőjét Londonban töltöttem. Ez egyrészt azért […]
Az energiaválság viharában vette át az E.ON Hungária vezetését Guntram Würzberg, aki az anyavállalat esseni központjából jött. Interjú geopolitikai helyzetről, a kormányzati döntésekről, a legfontosabb stratégiai kérdésekről és az elmúlt évek állami tranzakcióiról, valamint arról, hogy miben más Németország és Magyarország.
A gyerekek, akik sosem láttak kazettát, de már az óvodában is gond nélkül kezeltek egy okostelefont, szép lassan a beosztottaink, a munkatársaink, sőt előbb-utóbb a főnökeink is lesznek, 2030-ra pedig ők alkotják majd a munkavállalók egyharmadát. Ha tudjuk, hogyan kell kommunikálni velük, a munkahelyi közösség legértékesebb tagjai lehetnek, mondja Steigervald Krisztián generációkutató.
