Óriási változásként berobbant az infláció 2021-ben, az egyes eszköztípusok hozamait látva viszont befektetni mégis pont ugyanúgy kellett, mint a megelőző években: nyerők maradtak a részvények. Az viszont meglepetés lenne, ha 2022 is ugyanerről szólna, minden befektetőnek érdemes átgondolnia, hogy az új helyzetben érdemes-e átcsoportosításokat végeznie. Erre hívja fel a figyelmet az is, ami január első heteiben történt: elég gyászos hangulatba kerültek az elmúlt években kiemelkedő hozamot biztosító részvénypiacok, bő három hét alatt öt–nyolc százalékot estek a vezető indexek.

Tavaly a részvénypiacok emelkedését első látásra nem igazán törte meg az infláció érkezése, de jobban odafigyelve látszik, hogy nem volt minden fenékig tejfel. Egyre kevesebb papír vett részt az emelkedésben, pont az indexek változásaira legnagyobb hatással bíró nagy tech cégek tartottak ki legtovább. A részvényeket tartó befektetési alapokban ülők elégedetten nézegethették hozamaikat, a jó hangulatot még az év végén is táplálta a jegybankok csökkenő intenzitású pénzpumpája, valamint az a várakozás, hogy az omikron-hullám gyorsan lecseng, és megnőtt az esély a járvány tartósabb visszaszorulására.

Az idei infláció várhatóan kissé meghaladja a tavalyit, ezzel tetőzhet. Ennek alapján az inflációkövető államkötvények 2023-ban a most kínáltnál is magasabb kamatot biztosítanak majd, az ötévesnél ez meghaladhatja a hét százalékot.

Januárban azonban a növekedési várakozások egyre lejjebb, az inflációs prognózisok egyre feljebb kúsztak, már biztos, hogy Amerikában leáll a pénzpumpa, és beindul a kamat­emelési ciklus. Egyre bizonytalanabbak a részvénypiaci kilátások, közben a kockázatmenetes állampapír-befektetések világszerte egyre magasabb megtérüléssel kecsegtetnek.
A magyar kisbefektetőnek pedig újra ajándékot adott az állam azzal, hogy igencsak megédesítette az inflációkövető lakossági államkötvény kondícióit. Ebben a helyzetben vesszük végig, hogy mit műveltek az elmúlt években, és mi várható a következő időszakban a legnépszerűbb befektetési eszközöktől.

Lakossági állampapírok
Az emelkedő infláció tavaly szép lassan felzabálta a lakossági állampapírok reálhozamát. Az öt évre fixen 4,95 százalékos éves hozamot kínáló MÁP Pluszt évekig szuperállampapírként emlegette a szaksajtó, ömlött is bele a pénz, de mostanra a vonzereje nagyon lecsökkent. Az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír pedig azzal tűnt ki, hogy az épp értékesített sorozatai csak nagyon hosszú késéssel kezdik el követni az inflációt. (Ezzel több cikkben is foglalkoztunk a Forbes.hu-n.)

Még idén év elején is olyan papírokat kínált az adósságkezelő, amelyek közül a hároméves (2024/K) egészen 2022 végéig a 2020-as alacsony infláció alapján fizet kamatot, az ötéves (2026/I) pedig idén nyártól vált a 2021-es infláció alapján számolt magasabb kamatra. Közben az év végén egyre nagyobb összegek kezdtek a befektetési alapokba áramlani (csak decemberben 168 milliárd forint), bizonyára ennek is szerepe volt abban, hogy január közepén az állam lépett, és nagyot javított az inflációkövető papírok feltételein.

Az Államadósság-ke­zelő Központ (ÁKK) már aznap új sorozat kibocsátását jelentette be, amikor megjelent a decemberi inflációról szóló adat. Ebből már a tavalyi éves átlagos infláció is kiszámolható volt, az inflációkövető kötvény új sorozatai pedig már késés nélkül követik az előző évi, esetünkben a már magas 2021-es inflációt. Az ötéves papírnál az infláció felett fizetendő prémiumot is megemelték 1,25-ről 1,5 százalékra, ennek a papírnak a régi sorozatát január közepéig még 4,55 százalékos induló kamattal kínálták, az új (2027/I) már 6,35 százalékot fizet. A háromévesnél a prémium nem változott, de azzal, hogy azonnal a 2021-es inflációt követi és nem csak az idei év végétől, 4,05 helyett már 5,85 százalékot fizet az új sorozat (2025/K).

Az idei infláció várhatóan kissé meghaladja a tavalyit, ezzel tetőzhet. Ennek alapján az inflációkövető államkötvények 2023-ban a most kínáltnál is magasabb kamatot biztosítanak majd, az ötévesnél ez meghaladhatja a hét százalékot. Utána pedig – ha beigazolódnak a jelenlegi várakozások arról, hogy az infláció csökkenésnek indul – biztosan stabil reálhozamot hozhatnak. Ezek jelenleg a legvonzóbb lakossági állampapírok nyújtotta feltételek, de jöhetnek bármikor további változások. Mindenesetre a befektetési alapoknak január végén már ezzel kell versenyezniük.

Az is sokakban felmerül, hogy átcsoportosítsanak-e a MÁP Pluszból? A számolgatásnál fontos figyelembe venni ennek a konstrukciónak a lépcsős kamatozását és azt is, hogy az inflációkövető papírnál nincs kedvezményes (99,75 százalékos) árfolyam, illetve évente egyszer ingyenes kiszállási lehetőség. Jelenleg 99 százalékon veszi őket vissza az ÁKK, tehát egyszázalékos költséggel jár az eladás. Hozamban a következő két-három évre egyértelműen jobbnak tűnik a Prémium, de akinek bizonytalan, hogy meddig tudja tartani a papírjait, a MÁP Plusz nagyobb rugalmasságot ad a kiszállásnál.

Mi történt a Suprával?
Sok éven át a legjobban teljesítő abszolút hozamú alapok között szerepelt az OTP Supra, kezelőjét, Szalma Csabát már 2013-ban, a magyar Forbes legelső számában bemutattuk a sztár alapkezelők között. A következő hat évben is folytatódott a sikerszéria, 2019 végén az alapban már több mint kétszázmilliárd forint volt, ezzel messze a legnagyobb lett a kategóriájában.

A járvány kitörésekor azonban az alap meredek zuhanásba kapcsolt, néhány hét alatt közel húsz százalékot esett a befektetési jegyek nettó eszközértéke. Az év hátralevő részében lassú visszakapaszkodás jött, de 2021-ben újra lejtőre került a Supra, az elmúlt egy évben mínusz tizenegy százalékot hozott össze úgy, hogy december vége óta már felfelé tart.

A nagy 2020 tavaszi bukta jó részét az emelkedő eszközárakra és emelkedő olajárra számító pozíciók okozták. Emlékezetes, hogy akkoriban szakadt irreális szintekre, negatív értéket is felvéve a kőolaj ára. Szalma Csaba azt mondja, a szakadást látva visszavágta az alapban a kockázatot. Utólag visszanézve a nyerő stratégia a tartás, sőt a növelés lett volna. A covid első hulláma után ugyanis nemcsak gyors visszapattanás jött a tőzsdéken, de megállíthatatlan száguldás is. A Supra portfóliómenedzsere arra számított, hogy a túlértékelt Wall Streettel szemben más piacok, például régiónk tőzsdéi mennek majd jobban, de ez nem így történt, Kelet-Európa sokkal lassabban kapaszkodott vissza.

Tavaly azért csökkent az alap árfolyama, mert Szalma korábbra várta azt, ami végül is az év végén elindult: a túlzott mértékű pénzpumpa visszafogását. „Ahhoz képest, hogy a járvány miatti leállás átmeneti volt, a jegybankok és kormányok a jóisten pénzét elköltötték stimulusra, de a játéknak nincs vége, az inga kezd visszalengeni, az inflációs veszély és a gyors növekedés miatt hűteni kell a gazdaságokat.” Arra ő sem számított, hogy a jegybankok, illetve a tőzsdék még arra sem mozgatják a fülük botját, hogy az infláció nagyon gyorsan kezdett emelkedni. „Minél magasabból esünk vissza a normalitásra, annál nagyobb lesz a pofon” – teszi hozzá. Szalma bízik benne, hogy ha késve is, de a várakozásait előbb-utóbb most is visszaigazolják a piaci mozgások, és az alap hamar túljut a negatív időszakon.

Kötvényalapok
Mivel az állampapírpiaci hozamemelkedési trend leértékeli a már piacon levő kötvényeket, így az ezekbe fektető alapokat is, a magyar kötvényalapok tavaly rossz évet zártak. A tízéves papír referenciahozama az év folyamán 2,1-ről 4,5 százalékig szaladt, mára pedig 4,8 százalék közelébe jutott. A hosszú futamidejű magyar kötvényeket tartó alapok ezért hét–tíz százalékos veszteséggel zárták az évet, de mostanra vonzóvá váltak. Sok-sok év után végre magas hozam mentén tudnak ők is befektetni, ha pedig elindul a piaci hozamcsökkenés, az az árfolyamukat emeli, hozamukat növeli. De ezt az összefüggést kevesen látják át, vagy veszik figyelembe, jellemzően a múltbéli hozamok alapján döntenek a befektetők. Eladni is nehezen tudják őket az alapkezelők – lásd interjúnkat Vízkeleti Sándor BAMOSZ-elnökkel.

A kötvényalapok közül a devizaalapúak tudtak jól teljesíteni tavaly a forint gyengülése miatt. A hazai befektetők közül sokan láthatóan tartanak a hazai pénz további értékvesztésétől, de pont most látszanak átfordulni a szakértői prognózisok a forint várható mozgását illetően. Sokéves trendszerű gyengülés után vagyunk, viszont a jegybank elkötelezettnek látszik az inflációs várakozások letörésében. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a mostani inflációs helyzetben már mindenképp az az érdeke, hogy stabilizálja a forintot, és a vártnál magasabb januári kamatemelése is ebbe az irányba mutat. Egyre több szakértő számít tehát arra, hogy idén a forint nem gyengül tovább, talán kicsit erősödik is, ez viszont a forintalapú befektetéseknek kedvezhet.

Részvényalapok
Az óvatos duhaj magyar kisbefektető nagyon lassan kapott rá a részvényalapokra, igazán látványos azonban az, ami az elmúlt három évben történt. Ha 2019-től indulunk, igazi tinglitanglit látunk a következő év tavaszáig, hol kis beáramlással, hol több eladással, de semmi trenddel. Aztán amikor a koronavírus eljöttére durván beszakadtak a tőzsdék, nem remegtek a kezek, épp ellenkezőleg: a kisbefektetők higgadtan jó nagy adag pénzt toltak be a részvényalapokba. De még érdekesebb, hogy ez a tendencia azóta se változott, a beáramlás a szakadatlan áremelkedés mentén is kitartott 2021 év végéig.

A hozamversenyt tehát tavaly is magasan megnyerték a részvényalapok, ez azonban az előttünk álló időszakot illetően semmit se jelent. A jegybankoktól érkező éltető pénz elapadása komoly bizonytalanságot szül, ugyanakkor a profitnövekedés nincs veszélyben, a szakértők erős rotációra számítanak. Általános emelkedés vagy esés helyett várhatóan lesznek jól és rosszul teljesítő szektorok.

Tegyük hozzá, tavaly év elején is az volt az általános várakozás, hogy a növekedési papírokból a value (értékalapú) részvények irányába áramolhat a pénz, illetve Amerika helyett is inkább Európa teljesíthet felül. Utóbbi egyáltalán nem jött be, előbbi is csak részben, az év első felében. A részvénypiacokon természetesen bármi lehet, csak annyi biztos, hogy az elmúlt évek emelkedésében nagyon komoly szerepet játszó egyik tényező, a vadul zakatoló pénznyomda lassan leáll, ami mindenképp óvatosságra intő jel. De az is igaz, hogy a fejlett piacokon a másfél–két százalékos kockázatmentes hosszú kamatok historikusan még mindig alacsonyak, és a magasabb kockázatvállalást támogathatják.

Vegyes alapok
Néhány éve még nem sokan gondolták volna, hogy ez az alapkategória mekkorára nő majd. Tavaly novemberben viszont már konkrétan az élre tört, az ingatlanalapokat lenyomva ma a vegyes alapokban kezelik a legtöbb pénzt. Ez egyértelműen az elmúlt sok év tartósan jó hozamainak következménye. A vegyes alapokban van jó sok állampapír, plusz ígérik a legjobb részvényeket, a szakértők által kiválogatva. Ebben a kombinációban még épp nem túl nagy kockázat mellett hordozzák a tisztes reálhozam ígéretét, és többségük ezt eddig meg is tartotta.

A vegyes alapokat könnyen el tudják adni a szolgáltatók, hiszen a befektetők szívesen veszik azt, ami évekre visszamenőleg szép számokkal büszkélkedhet. Az alapkezelők pedig mindenesetre abban bíznak, hogy ez előre nézve is összejöhet. Ha a részvényrész nagy része be is punnyad, ha itt a teljesítmény látványosan vissza is esik, még mindig lehet abban bízni, hogy a tavaly vesztes kötvényrész felértékelődik, ha akár csak egy kicsit csökkenésnek indulnak a piacon a kockázatmentes hozamok. Ez pedig kompenzálhatja a részvényes rész gyengébb teljesítményét.

Ingatlanalapok
Néhány éve még a legnagyobb pénzmágnes volt ez a kategória, tavaly viszont kifelé áramlott belőle a pénz. Még 2019 májusában vezették be, hogy az új alapoknál és új sorozatoknál csak fél év után juthat pénzéhez a kiszálló befektető, azóta is csak két ilyen alap indult. Ezek ugyan középtávon ígéretesnek tűnnek, mert nem kell tekintélyes készpénz­állományt tartaniuk, hogy a kiszállás mellett döntőket mindig ki tudják fizetni, mégse nevezhetők népszerűnek.
A meglevő alapoknál az új pénzek korlátozottan érkeznek, de nem is akarnak tömegek bejönni. A befektetők átcsoportosítottak más alapokba, állampapírba, vagy az egyre dráguló lakáspiacon megoldják maguk a közvetlen ingatlanbefektetést. Ebben a folyamatban nem várható változás idén sem, pedig az ingatlan­alapok kilátásai nem rosszak, kereskedelmiingatlan-befektetéseik változatlanul jó hozammal futnak.

Amikor a koronavírus eljöttére durván beszakadtak a tőzsdék, nem remegtek a kezek, épp ellenkezőleg: a kisbefektetők higgadtan jó nagy adag pénzt toltak be a részvényalapokba. Még érdekesebb, hogy ez a tendencia azóta se változott, a beáramlás a szakadatlan áremelkedés mentén is kitartott 2021 végéig.

Abszolút hozamú alapok
Az elmúlt években a befektetők kiszerettek ebből a kategóriából. Az elért hozamok nem győzték meg a őket, és sokakat sokkolt a messze legnagyobb abszolút hozamú alap elmúlt két évben mutatott vesszőfutása is. Az OTP Supra hosszú évekig kiváló hozamokat szállított, azonban nagyot bukott 2020-ban, majd 21-ben is (lásd keretes írásunkat). Ennek az alaptípusnak jellemzője, hogy a portfóliómenedzser bármibe fektethet, amiben jó megtérülést szimatol, de amikor egyértelmű trend van a piacon, nem igazán tudja felvenni a hozamversenyt például a részvényalapokkal. Bizonytalan időkben viszont könnyebben ki tudnak tűnni az abszolút hozamú stratégiák, ezért is számít Vízkeleti Sándor arra, hogy idén újra vonzóbb lehet ez a kategória az alapokon belül.