Gyorsan összejött száz név a szerkesztőségben. Mire az év eleji szabadságból visszatértem, Zsiborás Gergő és G. Tóth Ilda gyakorlatilag a kész listával várt. Ha úgy nézem, nem meglepő, mire eljutottunk a 100. magyar Forbes-címlapig, ennél jóval több selfmade arccal találkoztunk. Aki nem olyan szerencsés, hogy ezzel keresse a kenyerét, azért meglepődhet. Tényleg ennyire sok selfmade arc van az országban? Ott, ahol nap mint nap jelennek meg hírek a mutyi, az urambátyám, a rokonok, a haverok, a sápok, az elcsalt vizsgák világáról, tényleg ennyi saját jogon elért siker van? Tényleg. A pohár valameddig (félig? negyedig? háromnegyedig?) még mindig telve.
Mekkora lehet a teljesítményalapú Magyarország hálózata? Induljunk ki a száz selfmade magyarból.
Mekkora lehet a teljesítményalapú Magyarország hálózata? Induljunk ki a száz selfmade magyarból. Meg tudna-e nevezni mindegyikük még száz különböző embert, olyanokat, akik valódi teljesítménnyel alapozták meg sikereiket? Biztosan. Ez eddig tízezer selfmade arc. És azok közül ki hány új nevet dobna be? Mindenki megint százat? Az már egymillió.
Változott a piac, változott a világ, változott a hallgatóság, de a Jazzy 15 éve velünk van, ami nem csak egy rádió életében nagy idő. Nincs bulvár, celeb hírek, van helyette gazdaság, kultúra és válogatott, nem mainstream zene. De kik hallgatják, és merre tart ma a Jazzy Rádió? Suri Imrével, a rádió ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Mi változott az elmúlt 15 évben?
Változott a piac, méghozzá előnyére. Míg a korábbi évtizedekben a televízió volt az elsőszámú médium, addig az internet megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat. És míg az emberek a televízió nézése közben nem rádióztak, addig a rádió és az internet remekül megférnek egymással, és egy időben. A különböző digitális formátumok bárhol elérhetővé teszik a rádiót, nem csak az autóban vagy otthon, hanem az okoseszközök és az internet segítségével bármilyen élethelyzetben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egyik legfontosabb dolog lett az „énidő”, illetve az emberek többsége jóval tudatosabban éli az életét, máris érthető, hogy miért emelkedik a rádiónk hallgatottsága a prémium szegmensben.
Mitől lesz prémium egy rádió?
Ott kezdődik, hogy mi nem mainstream zenéket játszunk, hanem egy sokkal szofisztikáltabb és igényesebb szelekciót. De legalább ennyire fontos, hogy amikor megszólal egy műsorvezető, akkor értékes információval szolgáljon a magas elvárású hallgatóink számára. Nálunk nincs bulvár, celeb hírek, van helyette gazdaság, kultúra, sport, értékes beszélgetések véleményvezérekkel, gondolkodókkal, cégvezetőkkel. Jól követhető mindez a Millásreggeli esetében, amely műsor szembe menve a többi reggeli-röhögős műsorral, gazdasági hírekkel, tőzsdével, fenntartható fejlődéssel, történelmi rovattal, és még sok más értékes tartalommal is ki tudott alakítani egy komoly hallgatói bázist.
Kik hallgatják a Jazzyt?
A Jazzy rádiónál 70 százalék a diplomások aránya. A Jazzy egy modern nagyvárosi életérzést közvetít. Hallgatóink többsége átlag feletti jövedelemmel rendelkezik, és jellemzően igényes, nem csak a jó tartalomra. Nap mint nap kihívást jelent megfelelni nekik, de a folyamatosan emelkedő hallgatottsági adatok azt mutatják, hogy jól csináljuk.
Hogyan hatott a covid a Jazzy Rádióra?
Az elmúlt három évben a folyamatos növekedés mellett közel megdupláztuk a hallgatóink számát. A járvány felgyorsította a home office-ra való átállást, az pedig némileg megváltoztatta a rádióhallgatási szokásokat is. Nyilván az elején voltak nehézségek, visszaléptek hirdetők, de ezt mindenki megtapasztalta a piacon.
Mi a feladat a következő évekre?
A minket hallgatók többsége 30–35 éves korára ér el olyan szintre, hogy már nem lesz neki elég a mainstream, sem zenében, sem szöveges tartalomban. Ha ebben az időszakban meg tudjuk őket szólítani, akkor jó eséllyel válnak elkötelezett Jazzy-hallgatókká.
Magyar Ákos bármit szívesebben csinált volna, mint hogy főállásban rénszarvaszuzmókkal foglalkozzon, de egy horgászversenyen megvilágosodva édesanyja örökébe lépett, és az ország legnagyobb szárazvirágos családi vállalkozását építette fel Lajosmizsén. Édesanyja – a virágosoknak csak Mártika – az emberekhez értett igazán, fia pedig jól működő céget épített a kiterjedt üzleti kapcsolatok mellé.
A legtöbben még mindig az „anyukám papucsa” kategóriába sorolják a Batz lábbeliket, így Kárpáti Zoltán alapító most az ismert cipőtervezővel, Vágó Rékával szövetkezett, hogy forradalmit fiatalítson a dizájnon. A Rekavago márkával közös, fagylaltszínű papucsokból álló kollekció jól passzol abba a világtrendbe, hogy már esküvőkön sem kötelező a magassarkú. A covid elhozta a kényelmi cipők idejét.
Mi köti össze Alföldi Róbertet és Halácsy Pétert? D. Tóth Krisztát és Orosz Bálintot? Váradi Józsefet és Majkát? És még további 94 embert Pressertől Soros Györgyön át Szabados Ágiig? Mindannyian saját erőből léptek nulláról az egyre, építettek céget a tudásukra vagy személyes márkát a nevükből. Teljesítményükhöz nem kellettek politikai kapcsolatok, de kellett az egyedi látásmód, egy új ötlet vagy egy új minőség igénye. Ezek az igazán nagy sztorik – a 100. magyar Forbesban 100 nagy dobás.
Továbbra is a vegyes alapok lehetnek népszerűek, könnyen eladhatók, mondja Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke. Plusz nagyot mennek a tematikus konstrukciók, éljen a zöldülés és a felforgatás.
