Hat és fél százalék fölé emelt kamattal támad a vadiúj inflációkövető állampapír-sorozat, ki tud ezzel versenyezni? Mi várható idén a legnépszerűbb befektetési alapoktól? Érdemes végre átcsoportosítani az elmúlt években égbe szálló részvényekből és az úgynevezett szuperállampapírból?
Óriási változásként berobbant az infláció 2021-ben, az egyes eszköztípusok hozamait látva viszont befektetni mégis pont ugyanúgy kellett, mint a megelőző években: nyerők maradtak a részvények. Az viszont meglepetés lenne, ha 2022 is ugyanerről szólna, minden befektetőnek érdemes átgondolnia, hogy az új helyzetben érdemes-e átcsoportosításokat végeznie. Erre hívja fel a figyelmet az is, ami január első heteiben történt: elég gyászos hangulatba kerültek az elmúlt években kiemelkedő hozamot biztosító részvénypiacok, bő három hét alatt öt–nyolc százalékot estek a vezető indexek.
Tavaly a részvénypiacok emelkedését első látásra nem igazán törte meg az infláció érkezése, de jobban odafigyelve látszik, hogy nem volt minden fenékig tejfel. Egyre kevesebb papír vett részt az emelkedésben, pont az indexek változásaira legnagyobb hatással bíró nagy tech cégek tartottak ki legtovább. A részvényeket tartó befektetési alapokban ülők elégedetten nézegethették hozamaikat, a jó hangulatot még az év végén is táplálta a jegybankok csökkenő intenzitású pénzpumpája, valamint az a várakozás, hogy az omikron-hullám gyorsan lecseng, és megnőtt az esély a járvány tartósabb visszaszorulására.
A Ferzol Kft.-nél mindent tudnak a lemezmegmunkálásról, és ezt évről évre egyre több megrendelőnek tudják bebizonyítani. A tápiószőlősi központú cég ma már több mint 700 embernek ad munkát és a Bíró család három generációja dolgozik benne.
Bíró Zoltán édesapja gondoskodott arról, hogy fia lehetőleg sose unatkozzon. Szakmunkástanár munkája mellett másodállású kisiparosként dolgozott kertekben, javított autókat, motorokat és már a nyolcvanas évek elején rendszeres beszállítója lett gép- és cipőgyáraknak. A rengeteg munkába középiskolás korától kezdve fiát is bevonta: „Bárhová elmehettem szórakozni, de vasárnap reggel 8-kor a műhelyben kellett lennem” – emlékszik vissza Bíró Zoltán. A módszer utólag sikeresnek bizonyult, hiszen édesapjával közösen alapított cége ma már évi tízmilliárd forint feletti forgalom mellett több mint 700 embernek ad munkát.
Zoltán annyira rákapott a munka ízére, hogy szerszámkészítői végzettségének megszerzése után nem is ment továbbtanulni, aminek akkor nem örült a család. Ettől függetlenül édesapja elkezdte összevásárolni a szerszámkészítéshez szükséges gépeket, így semmi akadálya nem volt annak, hogy 1990. január elsején elindítsák saját vállalkozásukat.
„Mi az első perctől kezdve úgy gondoltuk, hogy ezt csak nyíltan, tisztán és becsületesen lehet csinálni, de a kilencvenes években még kevesen vélekedtek így” – nosztalgiázik a kezdetekről ma már mosolyogva Bíró Zoltán. Az akkoriban főleg hidegalakítással, sajtolással, préseléssel foglalkozó Ferzol életében fontos mérföldkő volt 1993, hiszen ekkor készült el első zöldmezős beruházásuk, ahol szintén ekkor állt munkába az első, használtan vásárolt CNC gépük. A lyukszalagos vezérlésű gépet nekik kellett átalakítaniuk PC kompatibilissé, az akkoriban forradalmi újdonságnak számító technológia azonban jelentősen növelte a Ferzol termelékenységét.
Az innovációk keresésének és alkalmazásának fontos szerepe van a Ferzol sikereiben. A munkafázisok automatizálása 2013 óta folyamatos a cégben, ami nem jelenti a humán munkaerő leépítését. Az automatizálás ugyanis növelte a hatékonyságot, felgyorsította a termelést, így összességében még több dolgozóra lett szükség, mint azelőtt. A mai napig családi tulajdonban lévő cég a 2008-as válságot is irigylésre méltó módon vészelte át. „Amikor leálltak a megrendelések, másfél hónap alatt 45 munkavállalót kellett elküldenünk a 115-ből. A következő hónapokban – megrendelések híján – volt lehetőségünk átszervezni a céget, átállni egy hatékonyabb működésre, melyek végeredménye az lett, hogy az addigi árainknál olcsóbban tudtunk dolgozni. A márciusban elküldött 45 embert szeptember végéig – két fő kivételével – vissza tudtuk venni. Az a két fő, aki akkor kimaradt, azóta szintén nálunk dolgozik, ma már vezető állásban” – meséli az ügyvezető.
A Ferzol ma több mint 14 ezer féle cikket készít az 50 × 50 milliméteres lemeztől a négyméteresig. Ezekből készülnek többek között banki ATM-ek, nagyáruházak gyorskasszái, csomagküldő szolgálatok átvevőszekrényei, kombájnok vágóasztalai, vagy elektromos autók töltőoszlopai. A lemezmegmunkálás mellett ma már komplexebb feladatokat is lehet a Ferzolra bízni: a legyártott alkatrészeket kérésre összeszerelve, elektronikával ellátva és letesztelve szállítják a megrendelőnek. Zoltán édesapja, Bíró Ferenc ma is része a cég életének, mostanra pedig az ügyvezető két lánya is kiérdemelte saját jogán a helyét a Ferzolban.
Mára hagyomány lett, hogy a Ferzol csarnokavatással ünnepli jelesebb születésnapjait – így volt ez a 20., a 25., legutóbb pedig a 30. évfordulón is. Bíró Zoltánnak már a 35. születésnapra is megvan a terve, igaz azt várhatóan előrébb kell hozni: ha semmi nem jön közbe, két és fél év múlva újabb csarnokot adnak majd át.
Két éve riogatják az irodapiacot azzal, hogy gyökeresen átalakul a munkavégzés, átállunk a hibrid megoldásokra, és modern exodusként hátrahagyjuk az open office tereket. A valóság: csúcson pörögnek a befektetői volumenek, és a magyar szereplők erősebbek, mint valaha.
Ápolónak indult, végül masszőr és gyermekvédelmi szakember lett. Tóth Ákos először a vörösiszap-katasztrófa idején mozgósított hatalmas közösségi energiákat mások megsegítésére. Az élmény hatására aztán elindította az Age of Hope Alapítványt, hogy minél több mélyszegénységben élő gyerek jusson megfelelő élelmiszerhez és nyári táborokhoz.
