Egy szuterénből indultak, és egyszer majdnem elúszott az üzletük. Ma több mint hétmilliárd forint az árbevételük, és közben a piac is hozzájuk érett. A Wagner Solar alapítója, Beleznai Nándor már „csak” napi tíz órákat dolgozik a napelemeket és alternatív energetikai megoldásokat kínáló családi cégben, a fiatalabb Beleznaiak már több területre is bejelentkeztek.
„Emlékszem az első napkollektorra, egy ablakon át néztem, ahogy kimásznak a tetőre feltenni. Nem volt furcsa, Nándor világéletében mindent megszerelt” – mondja a 29 éves Beleznai Csanád az édesapjáról. Igen, az apjáról, és igen, így, a keresztnevén szólítva. Hiába ugyanis a családi kapcsolat, Csanád sosem hívja apának az édesapját az irodában, munka közben. Ügyel rá, hogy ne keveredjen az üzlet és a magánélet, az alkalmazottak előtt egyenrangúak, ha már mindketten ügyvezetők. A keresztnevén szólítja az apját Nándor másik gyermeke, Orsolya is, ő a cég marketing- és kommunikációs vezetője.
Nándor végtelenül büszke rá, hogy lánya és fia továbbviszik a 2002-ben alapított családi vállalkozást. Vannak ugyan nézeteltérések, súrlódások, de megtette azt, amit sok alapító képtelen: kivonult egyes területekről, átadta a döntést a gyerekeinek, és bár még dolgozik (már „csak” napi tíz órát), pár év múlva végleg vissza akar vonulni. Volt is már egy próbaüzemmód, 2020-ban egy kerek hónapig nem ment be a munkahelyére, nem foglalkozott céges ügyekkel, Orsolya és Csanád vitte az üzletet. Csanádot terhelte jobban ez az időszak, de úgy meséli, még könnyebb is volt, hogy nem kellett a döntéseket megbeszélnie senkivel. Apa és gyerekei közt érződik a tisztelet, ahogy a cég egyik raktárának irodájában beszélgetünk. Csanád meg is jegyzi: érdekes így egyben végigmenni a cégsztorin, talán még sosem hallgatta végig, hogyan jutott a Wagner Solar egy szuterénből a több milliárdos árbevételig.
Mégsem akar új üzletet Beleznai Nándor egész életében gépek és berendezések közt dolgozott. Következetes, barátságos, de szigorú ember benyomását kelti, aki a munkaminőségben képtelen a kompromisszumra. Korábban vállalkozott is, dolgozott a járműtechnika és szervizelés területén, majd egy fagyasztott élelmiszerekkel foglalkozó cég műszaki igazgatója volt, amikor véletlenül szembejött vele élete nagy lehetősége.
Ahogy a mondás is tartja: kellett, mint az argentin grillétterem Pesthidegkútnak.
Persze, nincs ilyen mondás – ráadásul a Hidegkúti út, ahol járunk, az utcatáblák szerint már Hársakalja–Remetekertváros –, de lehetne. Az a rész határozottan megáll, hogy a Barriót a nyár végi start óta a keblére ölelte a környék (a név is ezt jelenti). Minket, a tengerszinthez közelebb élőket lassabban ért el a hír, így aztán nekünk az is váratlan, hogy amikor vasárnap nyitás után percekkel besétálunk, foglalás nélkül csak szomorú fejingatást kapunk a télen ötven szék körüli étteremben.
Konrády Zoltán a 2010-es évek nagy felfutásától a koronavírus-pöröly lesújtásáig vitte az amerikai értelemben véve steakes Knrdyt a belvárosban, és a posztcovid korszellemmel teljes összhangban inkább ott nyitott új helyet, ahol életvitelszerűen tartózkodnak fizetőképes magyarok. Budának is egy olyan, éttermekkel ritkásan ellátott határszéli részét választotta, hogy ha még terjeszkedne kicsit a kert, az már átlógna Solymárra. A séf magyar, de a konyhai és a pincércsapat egy része is spanyol ajkú. A koncepció szíve egy parrilla, azaz óriás faszenes grill, de az argentin határt nem őrzik szigorúan, vannak baszk, katalán és pánamerikai fogások is.
Ülőhely híján nekünk az elvitel jut, és a felismerés, hogy a Barrióba is átmentett steakeket nem kéne egy műanyagdobozban kihűlni hagyni, úgyhogy másfelé indulunk. A látványból a cevichénél is elvesz, hogy dobozból jön (tányéron a fotók alapján igen dekoratív volna), és az a vicc is gyorsan elfárad benne, hogy megpirítva kerül bele a kukorica. A hal viszont üdítően friss, és egy nagyon szépen belőtt arányú, kellemesen savas-citrusos, kulturáltan csípős leche de tigre (tigristej) marinád áztatja.
Külön gyerekmenüt nem láttam, viszont gyerekeket a vendégtérben bőven. A Barrióban pizza is sül, nekik az lehetne az egyik kézenfekvő választás, és kóstolva az derül ki, hogy a tőkehallal töltött paprika a másik. Rímel a magyar töltött paprikára, de ennek sült paprikától lesz édeskés a szósza is. Papírforma szerint az empanada (kis töltött tésztabatyu) lehetne a harmadik kölyökfavorit. A hat ízből mi a marhásat, a rikottás-spenótosat és a hagymás-sajtosat próbáljuk: a budapesti átlaggal – merthogy ezt több helyen próbálják mások is bepörgetni – szemben itt a tészta kellően omlósra sikerül, csak a töltelék az, ami magában száraz hatású. A hozzá járuló pikáns paradicsomszósszal minden szépen kikerekedik, de gyerekeknek úgy már sok lesz a pikantériából.
A morcipan argentin véres hurka, a magyarral ellentétben marhahús alapokon áll, és itt kettévágva hever egy nagyon kellemesen zsíros lepénykében, egy kis salsával. Első ránézésre, sőt magába a hurkába harapva sem gondolnánk, de együtt pillanatok alatt elfogy. A főszereplő mégis egyértelműen a séfajánlatban szereplő marhaoldalas. A csonttal jön, és egy határozottabb nézéstől leomlik róla – (nagy)kanállal esszük. Bőségesen jut mellé pecsenyelé is, ami itt szerencsésen a sült hús levéről szól, és nem valami ragacsos BBQ-egyenmártás a megidézett földrész északi feléről. A krumplipüré ellenben, hacsak nem az újdonsült törzsvendégek követelték ki, el is maradhatna.
A meglepetésnek hívott desszerttel zárunk, ami annak alapján, ahány fotón felbukkan, sokaknak már nem meglepetés: dulce de lechés (nádcukorból készült karamellkrémes) sült ananász, ami valahogyan képes nem gejl lenni. A honlapról nem egyértelműek a kiszállítás határai, de azzal és a bejutással is érdemes próbálkozni: a Barrio ételei műfaján belül házias, otthon mégis nehezen reprodukálható, amúgy is társaságba való fogások, egészen korrekt ársávban.
Barrio Budapest II., Hidegkúti út 2/a. A teszt időpontja: 2022. január 23.
A legenda szerint Erzsébet királyné egyik kedvenc gödöllői helye a Pusztaszentjakabi-tó volt, melynek partján maga is rengeteget időzött. A tópart közelében ma újépítésű házak sorakoznak és babakocsis anyukák sétálgatnak körülötte, köszönhetően annak, hogy egy cég fantáziát látott a területben és tűzön-vízen át végigvitte elképzelését. A Sissy Villapark és az Active Komplex Kft. kalandos története.
A szakmai sikerek sem kerülték el, de önmaga megtalálása két halálos betegséggel való viaskodás után talán még ennél is fontosabb a történetében. Szelei Szabolcs megbékélt magával, és így építene Európa-szerte ismert kávémárkát.
