Vajon ennek a cikknek az utolsó mondatait hazafias kötelességtől fűtve lefoglalja-e majd a magyar állam (vö. beszolgáltatjuk kötelező jelleggel)? A betűpazarlás megállítása és az őserdők védelme érdekében, persze. Ez a lista arról szól, hogy kiszámoljuk, kik az ország leggazdagabb emberei. A vagyon viszont csak akkor ér valamit, ha azzal rendelkezhetnek. Tulajdonolják. És itt rögtön több különös kihívással is találkozunk.
Számtalanszor megköszönték már nekünk, hogy kiszámoltuk Orbán Viktor kormányfő vagyonát. Mert hogy sokak szerint Mészáros Lőrinc vagyona valójában a miniszterelnöké. El kell, hogy keserítsük őket. A magyar miniszterelnök kontrollja ennél jóval nagyobb a magyar gazdaságra. Apró, hétköznapi jelekből ez könnyen kiolvasható. Amikor a koronavírus-járvány kitört, a magyar állam úgy döntött, hogy a beleegyezése nélkül nem adhatnak el külföldieknek stratégiai fontosságú cégeket – arról, hogy mi számít stratégiai fontosságúnak, szintén az állam döntött, elég tág keretek között. A rendelkezés olyan szintű jogi kockázatot generált, hogy tavalyi vagyonbecsléseinkben egy magasabb diszkont formájában be is áraztuk. Kaptunk is érte kemény kritikát a színfalak mögött: ugyan, ez egyszeri intézkedés, nem érinti a magyar gazdaságot.
Noha a pandémia hatásai a lakossági hitelpiacot sem kerülték el, a vártnál jóval kedvezőbb trendek érvényesültek. Az MKB Bank tapasztalatai alapján nem lankadt az ingatlanok iránti kereslet és az otthonteremtést segítő hiteltermékek népszerűsége.
„Amikor 2020 tavaszán mindenkiben tudatosult a pandémiás helyzet súlya, az addig felfelé ívelő hitelpiac megtorpant, ami elsősorban a személyi kölcsönök terén volt érzékelhető. A jelzáloghitel-piacot ugyanakkor csupán 1-2 hónapig érintette a járványhelyzet, és 2021 nyarára rég nem látott mértékű új kihelyezést értek el a bankok” – reflektál az időszakra Mag Mihály, az MKB Bank Lakossági Üzletfejlesztési Főosztályának vezetője. Az ügyfelek forrásainak gyarapodását tapasztalták, miután bevezették a moratóriumot és a munkanélküliség sem nőtt a várt mértékben. Ráadásul a lakhatási célokat segítő családtámogatási elemek továbbra is elérhetőek maradtak. Így sokan vettek igénybe valamely lakáscélú állami támogatást hosszú kamatperiódusú lakáshitellel. „A szakmában azt várták, hogy ez a bizonytalanság időszaka lesz. Ennek ellenére a növekvő ingatlanárak mellett sem érezte meg az ingatlanpiac a pandémia hatásait, sőt, kifejezetten erős teljesítményt ért el” – magyarázza a főosztályvezető.
Míg évekkel ezelőtt a szabad felhasználású, jelzálog fedezetű hitelek nagy népszerűségnek örvendtek, ma már a személyi kölcsönök iránti kereslet dominál. Az ügyfelek inkább más konstrukcióban veszik fel a hitelösszeget fedezetlen hitelként, megkerülve így az összetett szerződési folyamatot, emellett pedig megfontoltabbak lettek a hitelcéljaikban, hosszabb távú beruházásokat – például kazán- vagy nyílászárócserét – finanszírozva ilyen típusú hitelekkel. Az MKB Bank szakembere szerint a pénzügyi tudatosság évről évre fejlődik: „Ma már a változó kamatozású hitelektől eljutottunk oda, hogy az ügyfelek tízéves kamatperiódus alatt nem nagyon vesznek fel jelzáloghitelt”.
Továbbra is komoly trendnek számít a saját ingatlan birtoklásának vágya. Az első lakás vásárlása előtt álló korosztály általában fiatalabb és minimális önerővel rendelkezik, mellettük azonban megjelennek a továbbköltözők is, azok a saját lakásban élő családosok, akik nagyobb ingatlanba költöznének és meglévő ingatlanjuk értékét pótolnák ki jelzáloghitellel.
A jövőben az MKB Banknál emelkedő hozamkörnyezetre számítanak, ami a hitelkamatokat is befolyásolni fogja. Mindez várhatóan a piaci hitelek drágulását hozza 2022-ben, a hatást azonban az elérhető kedvezmények jelentősen tompíthatják. „Az átlagos ingatlanvásárlások forrásösszetételében mindig szerepel valamilyen kedvezményes tétel, így kedvezményes kamatozású hitel vagy családtámogatási elem. Ezek a jövőben is velünk maradnak, és jelentősen csökkenthetik a hiteligénylők terheit” – mutat rá Mag Mihály.
Koraszülött-hadművelet, plüsskommandó – a katonás szavak egy alapítvány karitatív munkáját takarják. Az alapító saját képére hozta létre a szervezetet, ami gyorsan nő, és annyi mindennel foglalkozik egyszerre, hogy követni is nehéz. Nyilka Ildikó legalább százezer koraszülöttnek szeretne segíteni.
Azok a kincsek, amik egykor az ócskapiacokon, vagy gyűjtői körökben cseréltek gazdát, mára az interneten keresik azt a vevőt, aki a legtöbbet kínálja értük. A Vatera forgalmának több mint harmadát adják a régiségek, melyek adásvétele egyre népszerűbb a legnagyobb magyar aukciós oldalon.
Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.
