Régóta tudjuk, hogy az adat értékes, azt viszont nem mindenki tudja, hogyan csináljon belőle igazi értéket. Sok vállalat még csak most kezdi felismerni, hogy valójában milyen lehetőségeket tartogatnak az adatalapú megoldások.
Akik képesek elemezni adataikat, felfedezik és megértik az összefüggéseket, azok korábban elérhetetlen betekintést nyernek vállalatuk működésébe, termelési folyamataikba, ügyfeleik szokásaiba, és még sok minden másba. A Stratis Kft. ügyvezető igazgatójával, Bíró Zoltánnal és Fazekas Jánossal, az adatmenedzsment üzletág vezetőjével beszélgettünk adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldásokról.
A 90-es évek végén egy telekommunikációs vállalatban szerzett tapasztalataikon felbuzdulva indította el néhány fiatal szakértő az ország egyik első, magyar tulajdonú tanácsadó cégét, a Stratist. A kezdetben menedzsment- és IT-tanácsadással foglalkozó cég vezetői rájöttek, hogy ha magyar cégként a nagyokkal versenyezni akarnak, akkor ki kell törniük a klasszikus tanácsadói keretekből. „Úgy láttuk, hogy a tendenciák az adatalapú döntéshozatal felé mutatnak. Eleinte csak vállalati stratégiák kidolgozása kapcsán szakértőként foglalkoztunk adatokkal, ma már megvalósító üzletágunk nyújt komplex adatalapú megoldásokat. Jó döntést hoztunk, a felsővezetői és tanácsadói tapasztalat jól egészül ki az adatvezérelt megoldásokkal” – kezdi Bíró Zoltán.
Koraszülött-hadművelet, plüsskommandó – a katonás szavak egy alapítvány karitatív munkáját takarják. Az alapító saját képére hozta létre a szervezetet, ami gyorsan nő, és annyi mindennel foglalkozik egyszerre, hogy követni is nehéz. Nyilka Ildikó legalább százezer koraszülöttnek szeretne segíteni.
kerterhességnek indult, de csak Tímea született meg, ő is a huszonhatodik héten, mindössze 1270 grammal. Inkubátorban próbálták megmenteni, a külvilágtól több mint két hónapon át elszigetelve. Édesanyja, Ildikó alig érhetett hozzá. Anya és lánya a születés után bő fél évig voltak még kórházban, a családot közben gyötörte a félelem, életben marad-e a gyermek. Végül az orvosok győztek, Tímea ma egészséges, felnőtt nő. Ildikót viszont egy életre megváltoztatta a trauma.
***
Nyilka Ildikóval huszonhét évvel később találkozom egy újlipótvárosi kávézóban. Amikor odaérek, épp megindultan nézi a telefonját. „Két hete indítottam el az adománygyűjtést, hogy a koraszülöttek világnapjára összejöjjön tizenhatmillió forint. Összejött, és még mindig pittyeg a telefonom, hogy újabb és újabb adományok jönnek.” Ildikó igazi energiabomba. Lendületes, határozott, céltudatos, gyakorlatilag képtelen egyszerre tíznél kevesebb dologra figyelni. Ész- és szavajárása is gyors, rengeteg téma van egyszerre a fejében, és szívesen is beszél róluk. Az ingatlan- és biztosítási piacon szerezte üzleti tapasztalatát, tempója is ezt a világot idézi, alig volt szabad időpont a naptárában, az is napokba telt, mire az interjú időpontjában megegyeztünk.
Nonprofit szervezete, az Alapítvány az Alapítványokért olyan sok mindennel foglalkozik, hogy követni is nehéz. Gyorsan növekszik, és Ildikó élményeiből építkezik. „Huszonhárom évig próbáltam feldolgozni a traumát, egy mentőautó szirénájának hangjába is beleremegtem. Úgy tudok csak túllépni rajta, ha legalább százezer koraszülöttnek segítek az országban.”
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Ez az alapítvány fókusza: segítség a koraszülötteknek. Ildikó és Tímea együtt hozták létre, bár kettejük közül csak az édesanya dolgozik főállásban is ott. A tevékenység sokrétű, Ildikó azt mondja, legalább öt évre előre megírta a programokat és a menetrendet. Szociális ügyek, művészet, zene, életmű, innováció, kultúra és sport – az alapítvány hét területen tevékenykedik. Mindegyiknek vannak védnökei, Ildikó ismert arcokat állított az ügy mellé, például Verrasztó Evelynt, Király Lindát, Budai Alexet, Hidvégi Mátét és a grófi családból származó Jeanne-Marie Wenckheim Dickenst – Charles Dickens egyik ükunokájának magyar származású özvegyét.
Egyelőre a szociális program indult be gőzerővel, azon belül is az úgynevezett Plüsskommandó. Az alapítványnak felajánlott plüssjátékokat megtisztítva, kimosva és egy szeretetszalaggal ellátva adnak át azoknak, akik pénzt adományoznak. A plüssökért kapott pénzből Ildikóék a koraszülöttosztályokat látják el felszereléssel.
Marketingnek is kiváló, ha adományozol Fénytakaró, Giraffe Shuttle és babafészek – három tipikus felszerelés, amire a Koraszülött-hadművelet fantázianevű programjukban gyűjtenek. A fénytakaró (hivatalosabb nevén kékfényterápiás fénytakaró eszköz) a sárgaság és a vakság ellen védi a babákat. A Giraffe Shuttle pedig egy meglehetősen drága, mostani árfolyamon nagyjából tizennyolcmillió forintos életmentő gép és hibrid inkubátor, ami a nagyon kicsi, ezer gramm alatti koraszülötteket is életben tartja. Utóbbiból az alapítvány eddig egyre gyűjtött össze pénzt, a gépet majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórháznak adják át, amikor megérkezik.
A textilből készült babafészek (vagy pocakfészek) az anyaméhre emlékeztet, az inkubátorban öleli át a kisbabákat, hogy ne legyenek teljesen megfosztva mindentől, amit az emberi érintésre hasonlít. Ildikóék babafészekcsomagjában van még ultrahanghoz és lélegeztetőgéphez szükséges, speciális sapka, babatámasztó, valamint plüssből készült, ölelő kezek, amik melegítik a koraszülöttet, ezen kívül babaszemüveg és egy átkötő sál, ami a fészekkel együtt olyan érzést ad, mintha az anya a karjában tartaná a kisbabát. Az alapítvány a Semmelweis Egyetem szakirányú orvosainak tanácsaival készítette el a babafészket, a minden emberi kapcsolattól deprimált koraszülöttek fizikai és idegrendszeri fejlődését segíti.
Az alapítvány webszájtján mindig nyomon lehet követni, hogy éppen melyik kórháznak, mire gyűjtenek. Ildikó jó előre megtervezte a menetrendet, térképeiken láthatók az állomások, a koraszülöttosztályok, amelyeken segíteni akarnak. Ezeket mind felszereléssel ellátni több százmilliós tétel lenne, bármilyen alapítványnak komoly feladat. Erre Ildikó csak bólogat: „A kapcsolatrendszeremen indultunk el, igyekszünk minden cég és üzletember tudtára adni, hogy marketingnek is kiváló, ha adományozol.”
Alapítvány az alapítványokért Az alapítás éve: 2018 A csapat: Ildikó az egyetlen főállású, és sok önkéntes segít a munkában. Éves költségvetés: 14 millió forint
Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forinttal? 10 000: Adakozásra buzdító Facebook-hirdetésre költenék. 100 000: Anyagot vennének a babafészkekhez. 1 000 000: Babafészekcsomagokat készítenének kórházaknak.
Ahogy az élet megannyi területén, a nyugdíj-megtakarításoknál is egyszerre várnak rugalmasságot és stabilitást a magyarok. Az irány tehát egyértelmű, a jó hír pedig, hogy van válasz erre a két különböző igényre.
197,2 milliárd forint. Becslésünk szerint ennyit ér most a Demján Sándor által örökül hagyott, kiterjedt cég- és ingatlanportfólió. Legjövedelmezőbb eleme a Westend, és legnagyobb ígérete a szomszédos telekre álmodott Central Park projekt. A tulajdonosoknak és a menedzsmentnek az elmúlt időszak tripla terhet hozott: világjárványt, elszámolási viszályt az örökösök és az egyik tulajdonos között és az útkeresés súlyát. Mi történt három év alatt a Demján-birodalomban, miért olyan nagy a csend a Gránit Pólus körül?
Összehasonlítottuk a népszerűbb mobilbanki alkalmazásokat. Van, ami tuti jól néz ki, de nem kéne, és van, ami puritán, már-már ronda, de flottul működik. Mitől jó egy mobilbank?
Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.
