Régóta tudjuk, hogy az adat értékes, azt viszont nem mindenki tudja, hogyan csináljon belőle igazi értéket. Sok vállalat még csak most kezdi felismerni, hogy valójában milyen lehetőségeket tartogatnak az adatalapú megoldások.
Akik képesek elemezni adataikat, felfedezik és megértik az összefüggéseket, azok korábban elérhetetlen betekintést nyernek vállalatuk működésébe, termelési folyamataikba, ügyfeleik szokásaiba, és még sok minden másba. A Stratis Kft. ügyvezető igazgatójával, Bíró Zoltánnal és Fazekas Jánossal, az adatmenedzsment üzletág vezetőjével beszélgettünk adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldásokról.
A 90-es évek végén egy telekommunikációs vállalatban szerzett tapasztalataikon felbuzdulva indította el néhány fiatal szakértő az ország egyik első, magyar tulajdonú tanácsadó cégét, a Stratist. A kezdetben menedzsment- és IT-tanácsadással foglalkozó cég vezetői rájöttek, hogy ha magyar cégként a nagyokkal versenyezni akarnak, akkor ki kell törniük a klasszikus tanácsadói keretekből. „Úgy láttuk, hogy a tendenciák az adatalapú döntéshozatal felé mutatnak. Eleinte csak vállalati stratégiák kidolgozása kapcsán szakértőként foglalkoztunk adatokkal, ma már megvalósító üzletágunk nyújt komplex adatalapú megoldásokat. Jó döntést hoztunk, a felsővezetői és tanácsadói tapasztalat jól egészül ki az adatvezérelt megoldásokkal” – kezdi Bíró Zoltán.
Munkahelyeink forradalmi változásokon mennek keresztül, amely folyamatra a covidjárvány csak ráerősített. Nemcsak az üzleti élet, hanem a társadalom egésze is változik, ezért változnia kell annak is, miként oktatjuk, képezzük a jövő nemzedékét.
A Budapesti Metropolitan Egyetem mindig is arról volt híres, hogy olyan gyakorlatorientált oktatást nyújt hallgatóinak, amivel magabiztosan léphetnek ki a munkaerőpiacra. Dr. Tóth Ágnes elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk az úgynevezett Alkotóegyetem-koncepcióról és arról, hogyan tudja felkészíteni a fiatalokat egy egyetem a változó világra.
MIT JELENT AZ ALKOTÓEGYETEM-KONCEPCIÓ?
„Az Alkotóegyetem lényege, hogy nálunk a hallgatók nem hallgatnak, hanem alkotnak. Egy-egy oktatási elem, elméleti tartalom megtanulása során azonnal kipróbálják a tudásukat, már a képzések folyamatában is, és a hallgató kifejezésben rejlő passzív szerep helyett aktív részesei a munkának” – kezdi Dr. Tóth Ágnes.
Az Alkotóegyetem-koncepció egyik alappillére a 2018-ban bevezetett portfólió alapú oktatás. A módszer célja, hogy bármely képzési területen tanuló diák dokumentálni tudja kompetenciáit, reális képet kapjon teljesítményéről, erősségeiről, lehetőségeiről. A képzés végén minden hallgató egy, a saját projektjeit bemutató portfólióval léphet a munkaerőpiacra. A METU a kezdetektől gyakorlatorientált képzéseiről ismert. Az évek során egyértelművé vált, hogy a munkaerőpiacon azonnal alkalmazható tudáshoz több kell, mint hogy a hallgatók gyakornokként elhelyezkedjenek. Az oktatás szöveteibe kell, hogy beépüljön a gyakorlati szemlélet. Ehhez kínál módszertant a portfólió alapú oktatás.
„Oktatóink naprakész tudással rendelkeznek, hiszen szakmájukban elismert, jelenleg is aktív szakemberek, cégvezetők. Sokszor valós projektekbe tudják bevonni a hallgatókat, tudják, hogy mire van szüksége egy sikeres pályakezdőnek. Éppen ezért szoktunk úgy fogalmazni, hogy a Metropolitan Egyetemen tapasztalt pályakezdők szereznek diplomát” – teszi hozzá az elnök.
MÉG NEM LÉTEZŐ ÁLLÁSOKRA KELL A MOSTANI HALLGATÓKAT KÉPEZNI
A szaktudás azonban ma már nem elég. „Annak tudatában oktatunk, hogy a tudás néhány év alatt elavul. Sokan azok közül, akik most nálunk tanulnak, olyan területeken fognak elhelyezkedni, amelyek ma még nem léteznek. Kiszámíthatatlan a világ, és egyre gyorsabban változik. Bármennyire is naprakész az a szakmai tudás, amit a képzéseinken átadunk, a jelenlegi ismeretanyag 5–10 év múlva már nem lesz elegendő a sikerhez. Valójában a változásra kell felkészíteni a hallgatókat.”
A változásokhoz pedig akkor tudunk alkalmazkodni, ha ehhez megvannak a szükséges készségeink és a kellő önismeretünk. Éppen ezért koncentrál a Metropolitan Egyetem az úgynevezett soft skillek – például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a stresszkezelés – fejlesztésére. A diákok a szakmai kurzusok mellett személyiségfejlesztő tréningeken vesznek részt, melyeken jobban megismerhetik saját képességeiket, készségeiket vagy akár korlátaikat. Mindez később kulcsfontosságú lehet a változásokhoz való alkalmazkodásban, és irányt mutathat akár szakmaváltás esetén is. „A hallgatók fejlődését oktatóink mentorként segítik, erre minden itt tanulónak lehetőséget biztosítunk. Ez a megközelítés – amelyben hallgatóink nem hallgatnak, hanem alkotnak, oktatóink pedig nem csak oktatnak, hanem mentorálnak is – nemcsak a hallgatók lemorzsolódási arányát csökkentette, hanem növelte a diákok motivációját is. Ennek is köszönhető, hogy az NPS (Net Promoter Score, a hallgatói elégedettség mérőszáma) pontszámunk évről évre növekszik” – fejezi be Dr. Tóth Ágnes.
Három évtizede még importcsokis slepptúrákon hajtotta a Barkast, ma már húszezer cikkelemet árul és csomagol egy óriási csarnokban, Debrecenben. Gál Miklós ezen a ponton hátrébb is lépett volna a Csoki Maxból, csak végül máshogy alakultak a dolgok, körülötte is mindenki elfoglalt lett. Meg amúgy is: te otthagynál egy halom édességet?
Az N28 abban erős, ami leírva is a koncepció legjobban hangzó része: biztos kézzel válogatott, kevésbé ismert magyar borok hasonlóan biztos kézzel tálalt mediterrán falatokkal.
Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.