Négy nap = három város és egy Rajna menti kerékpártúra. Kis előre szervezéssel ennyi simán belefér egy németországi hosszú hétvégébe, így jó arányban lehet keverni a sportosabb programot a romantikus középkoriváros-látogatással, és a pöpec német felhőkarcoló-építés remekeit is megcsodálhatjuk – akár egy sétahajóról. Persze nem maradunk rajnai rizling nélkül sem.
„Ne a szobrot fotózd, nézd, ott van egy egész csapatnyi nyúl!” – kiált rám egy középkorú nő a wiesbadeni Kurpark kellős közepén, kapásból angolul. Nyilván csak a külföldiek csodálkoznak rá, hogy mennyi kortárs szobrot szórtak szét a hatalmas parkban (meg úgy általában a német városok tetszőleges pontjain). Az meg végképp csupán nekünk meglepő, hogy egy ugrásra a város egyik legforgalmasabb főútjától, az előkelő üzletekkel szegélyezett Wilhelmstrassétól (amit a helyiek szimplán Rue néven emlegetnek), méretes nyulak és sándorpapagájok kóricálnak. Utóbbiakat még Nagy Sándor hozta magával Európába, és jól el is szaporodtak. Náluk csak kacsa van több a parkban – hoppá, nem is kacsák, hanem ludak, döbbenek rá, miután pár percig gyanakodva nézem szokatlan méretüket. És máris elindul a fejemben a Nils Holgersson-rajzfilm főcímzenéje, miközben a város egyik leghíresebb épülete, a Kurhaus (fürdő, kaszinó és koncertterem) felé sétálok.
A Frankfurttól negyven kilométerre fekvő Wiesbadent Németország legzöldebb nagyvárosának is nevezik. Még a főutak mentén is hatalmas platánokat ültettek, így pár utcával távolabb már nyoma sincs a forgalom zajának. Egyáltalán nem gondolnám, hogy csaknem háromszázezren laknak itt, inkább néhány tízezres, kellemes, élhető kisvárosnak tűnik, tele különböző stílusú és korú, szép házakkal.
Régóta tudjuk, hogy az adat értékes, azt viszont nem mindenki tudja, hogyan csináljon belőle igazi értéket. Sok vállalat még csak most kezdi felismerni, hogy valójában milyen lehetőségeket tartogatnak az adatalapú megoldások.
Akik képesek elemezni adataikat, felfedezik és megértik az összefüggéseket, azok korábban elérhetetlen betekintést nyernek vállalatuk működésébe, termelési folyamataikba, ügyfeleik szokásaiba, és még sok minden másba. A Stratis Kft. ügyvezető igazgatójával, Bíró Zoltánnal és Fazekas Jánossal, az adatmenedzsment üzletág vezetőjével beszélgettünk adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldásokról.
A 90-es évek végén egy telekommunikációs vállalatban szerzett tapasztalataikon felbuzdulva indította el néhány fiatal szakértő az ország egyik első, magyar tulajdonú tanácsadó cégét, a Stratist. A kezdetben menedzsment- és IT-tanácsadással foglalkozó cég vezetői rájöttek, hogy ha magyar cégként a nagyokkal versenyezni akarnak, akkor ki kell törniük a klasszikus tanácsadói keretekből. „Úgy láttuk, hogy a tendenciák az adatalapú döntéshozatal felé mutatnak. Eleinte csak vállalati stratégiák kidolgozása kapcsán szakértőként foglalkoztunk adatokkal, ma már megvalósító üzletágunk nyújt komplex adatalapú megoldásokat. Jó döntést hoztunk, a felsővezetői és tanácsadói tapasztalat jól egészül ki az adatvezérelt megoldásokkal” – kezdi Bíró Zoltán.
AZ ADATVAGYON ÖNMAGÁBAN NEM VALÓDI ÉRTÉK, AMÍG VALAKI AZZÁ NEM TESZI
„A koncepciónk az volt, hogy tanácsadást és megvalósítást egy kézből tudjunk adni. A stratégia kapcsán megértjük a drivereket és letisztázzuk a célokat, így a megvalósításban magasabb üzleti értéket tudunk szállítani alacsonyabb kockázat mellett. Ma már sok vállalat tisztában van vele, hogy rendelkezik adatvagyonnal, valamire még talán használja is, de érzi, hogy jóval nagyobb lehetőségek vannak az adataiban. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásában tudunk segíteni az adatalapú megoldásainkkal, a BI stratégia kialakításától a megfelelő felsővezetői és operatív dashboardok és riportok elkészítéséig, valamint a hozzájuk szükséges minőségi adatok előkészítéséig” – veszi át a szót Fazekas János.
A Stratis egyik legújabb mesterséges intelligencia projektje egy gépi látáson alapuló minőségbiztosítás, ami különböző gyárakban elkészülő termékekre tud „ránézni”, és hihetetlen gyorsasággal meg tudja mondani, hogy ez a termék hibás vagy nem hibás.
„Az egyedi megoldásokon túl olyan polcról levehető termékeink vannak, mint az A.N.I.T.A., ami egy mesterséges intelligencia alapú digitális asszisztens, ami rendelkezik többnyelvű szövegfelismerő funkcióval, beazonosít földrajz- és személyneveket, kategorizálja a szöveget, így a megfelelő helyre tudja továbbítani a kapott információkat, például e-maileket” – meséli Bíró Zoltán, aki hozzáteszi, hogy az az izgalmas a mesterséges intelligenciában, hogy soha nem fárad el, minél több információja van, annál inkább „ügyesebb” lesz. „Napi 24 órában dolgozik és olyan összefüggéseket is képes átlátni, amire az emberi agynak már nincs kapacitása. A jól értelmezett adatösszefüggések és az MI kombinációja óriási lehetőségeket nyit meg a vállalatok számára” – fejezi be a Stratis ügyvezetője.
Számlázóprogramot már minden kisvállalkozó használ, de ezek nem spórolják meg a számlák kezelésével, nyomon követésével, kifizetésével töltött értékes időt. A digitális pénzügyi asszisztensként működő BUPA viszont igen, sőt közben még áttekintést is ad a cég legfontosabb mutatóinak alakulásáról. Még egy platform, ami azt mutatja: a digitalizáció valóban nem egy kényelmetlen tanulási folyamat lesz, hanem valóban az élet és az üzlet fontos dolgaira szánható időt felszabadító lehetőség.
