Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.
„Betörök a boltomba” – nevet Simon Anna ügyvezető, amikor nyitás előtt a Juta Óra és Ékszer budapesti Árkádban lévő üzletébe próbál velem bejutni. A boltot védő rács ugyanis a megszokottnál nehezebben engedelmeskedik az automata beállításnak. Van is miről lerántani a leplet a Juta üzletekben: rendszerint a karácsonyi időszakban legnagyobb náluk a pörgés, éves forgalmuk harminc százalékát ekkor tudják le, üzleteik árukészletének értéke is ekkor a legnagyobb. „A férjeink néha megjegyzik, hogy nem tudták, mit vállalnak velünk karácsonykor. Hálásak is vagyunk nekik a türelmükért” – avat be Anna az ékszerkereskedők adventi életébe.
Nem grammra mértük az aranyat Anna és testvére, Zsuzsa a rendszerváltás óta irányítják az egyik legsikeresebb magyar ékszer- és órakereskedést. Történetük harminc éve íródik, és hamisítatlan családi sikersztori. Édesapjuk, Simon Péter még a vasfüggöny leomlása után Németországból Budapestre utazó unokatestvérével kezdte a bizniszt. A tavaly elhunyt Zinner Tamás azzal a tervvel jött Magyarországra, hogy az utoljára a gyerekkorában látott rokont meggyőzze, érdemes lenne itthon közös vállalkozást indítani. Kávézni hívta Pétert.
Szinte minden tervét megvalósította a vegán ételkiszállítással foglalkozó RépaRetek két tulajdonosa, mióta öt évvel ezelőtt először szerepelt a Forbesban. Részben a járványnak is köszönhetően húsz–harminc százalékkal több megrendelőt tudnak kiszolgálni.
„Azért meglátszik rajtam az öt év plusz” – nevet fel Rigó László, mikor megmutatom neki a 2017 januári cikkhez készült fotóját. Hozzá képest azonban a vegán ételeket kiszállító cége, a RépaRetek sokkal komolyabb változáson ment keresztül – az interjún mellette ülő párjával és egyben tulajdonostársával, Bacsa Ildikóval minden nehézség ellenére elégedetten állapítják meg, hogy megvalósították öt évvel ezelőtti terveiket.
27 százalékos áfát fizetünk, míg az éttermek csak ötöt. Pedig a futárgárda fenntartása semmivel sem olcsóbb, mint a pincéreké.
Öt évvel ezelőtt 16-an dolgoztak a cégben egy hetven négyzetméteres, terézvárosi bérleményben. Akkor úgy érezték, azt már kinőtték, így 2017 októberében átköltöztek a Budapest VII. kerületében lévő István utcába. Itt kétszáz négyzetméteren, ma már huszonegy munkatárssal folyik a munka. „Több tízmilliós költség volt a költözés. Csak az elmúlt másfél évben 7,5 millió forintot költöttünk új gépekre” – mondja László. A költözést és a fejlesztéseket banki hitelből és az ismerősöktől felvett kölcsönökből finanszírozták, de mostanra eljutottak oda, „hogy már nem kell belé önteni a pénzt”.
A járvány miatt nem kellett megválniuk senkitől, és – az ételkiszállítási piacra jellemzően – fel is futottak a rendelések. „Megizzasztott minket. 13 óráig lehet leadni a másnapi rendelést, és volt, hogy az utolsó órában esett be a húsz százalékuk” – mondja László. Merthogy abból továbbra sem engednek, hogy minden ételt a kiszállítás napján készítenek el. Reggel ötkor kezdenek főzni, hogy legkésőbb fél kettőre minden megrendelőhöz eljusson lebomló csomagolásban a még meleg ebédje.
A minőségnek azonban ára van: éttermi díjszabáson dolgoznak, de a mennyiséget és a minőséget is ehhez mérik. Vannak, akik szóvá teszik az árakat, esetleg el is mennek mondván, máshol olcsóbb, de László szerint sokan visszatérnek hozzájuk. „Az sem mindegy, mihez képest vagyunk drágák – mondja Ildikó. – A kiszállítás nálunk benne van az árban, ráadásul nekünk 27 százalékos áfát kell fizetnünk, míg az éttermeknek csak ötöt. Pedig a futárgárda fenntartása semmivel sem olcsóbb, mint a pincéreké.”
Egy fontos pontot kivettek céljaik közül: a további növekedést. Ehelyett a minőség fenntartása a cél, amihez megfelelően képzett munkaerő is szükséges, és azt a járvány miatt különösen nehéz találni. Emiatt a minőség másik alappillére, a beszállítói piac is felborult, így bizonyos alapanyagok, de különösen a lebomló, környezetbarát csomagolóanyagok beszerzése állandó fejtörést okoz. De László azt mondja, minden nehézség ellenére optimisták, és az étlapjuk bővítésén is gondolkoznak.
Télen is kellemes klíma, sok-sok napsütés, homokos tengerpart, spanyol gasztronómia és a dekadens mediterrán élet legjava: csak néhány érv Marbella mellett, amely második otthonként is rendkívül vonzó lokáció Európa-szerte. A Marbella Home kimondottan a magyar vásárlóknak kíván segíteni álmaik dél-spanyol nyaralójának megtalálásában – amely nem mellesleg befektetésnek is kitűnő lehet.
197,2 milliárd forint. Becslésünk szerint ennyit ér most a Demján Sándor által örökül hagyott, kiterjedt cég- és ingatlanportfólió. Legjövedelmezőbb eleme a Westend, és legnagyobb ígérete a szomszédos telekre álmodott Central Park projekt. A tulajdonosoknak és a menedzsmentnek az elmúlt időszak tripla terhet hozott: világjárványt, elszámolási viszályt az örökösök és az egyik tulajdonos között és az útkeresés súlyát. Mi történt három év alatt a Demján-birodalomban, miért olyan nagy a csend a Gránit Pólus körül?
Sam Bankman-Fried, az FTX társalapítója még a harmincadik születésnapja előtt 22,5 milliárd dolláros vagyont hozott össze a kriptovalutalázon nyerészkedve – de nem hisz a kriptóban igazán. Csak jó sokáig akarja gyarapítani a vagyonát, hogy aztán eladományozza az egészet.
