Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.
„Betörök a boltomba” – nevet Simon Anna ügyvezető, amikor nyitás előtt a Juta Óra és Ékszer budapesti Árkádban lévő üzletébe próbál velem bejutni. A boltot védő rács ugyanis a megszokottnál nehezebben engedelmeskedik az automata beállításnak. Van is miről lerántani a leplet a Juta üzletekben: rendszerint a karácsonyi időszakban legnagyobb náluk a pörgés, éves forgalmuk harminc százalékát ekkor tudják le, üzleteik árukészletének értéke is ekkor a legnagyobb. „A férjeink néha megjegyzik, hogy nem tudták, mit vállalnak velünk karácsonykor. Hálásak is vagyunk nekik a türelmükért” – avat be Anna az ékszerkereskedők adventi életébe.
Nem grammra mértük az aranyat Anna és testvére, Zsuzsa a rendszerváltás óta irányítják az egyik legsikeresebb magyar ékszer- és órakereskedést. Történetük harminc éve íródik, és hamisítatlan családi sikersztori. Édesapjuk, Simon Péter még a vasfüggöny leomlása után Németországból Budapestre utazó unokatestvérével kezdte a bizniszt. A tavaly elhunyt Zinner Tamás azzal a tervvel jött Magyarországra, hogy az utoljára a gyerekkorában látott rokont meggyőzze, érdemes lenne itthon közös vállalkozást indítani. Kávézni hívta Pétert.
Régóta tudjuk, hogy az adat értékes, azt viszont nem mindenki tudja, hogyan csináljon belőle igazi értéket. Sok vállalat még csak most kezdi felismerni, hogy valójában milyen lehetőségeket tartogatnak az adatalapú megoldások.
Akik képesek elemezni adataikat, felfedezik és megértik az összefüggéseket, azok korábban elérhetetlen betekintést nyernek vállalatuk működésébe, termelési folyamataikba, ügyfeleik szokásaiba, és még sok minden másba. A Stratis Kft. ügyvezető igazgatójával, Bíró Zoltánnal és Fazekas Jánossal, az adatmenedzsment üzletág vezetőjével beszélgettünk adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldásokról.
A 90-es évek végén egy telekommunikációs vállalatban szerzett tapasztalataikon felbuzdulva indította el néhány fiatal szakértő az ország egyik első, magyar tulajdonú tanácsadó cégét, a Stratist. A kezdetben menedzsment- és IT-tanácsadással foglalkozó cég vezetői rájöttek, hogy ha magyar cégként a nagyokkal versenyezni akarnak, akkor ki kell törniük a klasszikus tanácsadói keretekből. „Úgy láttuk, hogy a tendenciák az adatalapú döntéshozatal felé mutatnak. Eleinte csak vállalati stratégiák kidolgozása kapcsán szakértőként foglalkoztunk adatokkal, ma már megvalósító üzletágunk nyújt komplex adatalapú megoldásokat. Jó döntést hoztunk, a felsővezetői és tanácsadói tapasztalat jól egészül ki az adatvezérelt megoldásokkal” – kezdi Bíró Zoltán.
AZ ADATVAGYON ÖNMAGÁBAN NEM VALÓDI ÉRTÉK, AMÍG VALAKI AZZÁ NEM TESZI
„A koncepciónk az volt, hogy tanácsadást és megvalósítást egy kézből tudjunk adni. A stratégia kapcsán megértjük a drivereket és letisztázzuk a célokat, így a megvalósításban magasabb üzleti értéket tudunk szállítani alacsonyabb kockázat mellett. Ma már sok vállalat tisztában van vele, hogy rendelkezik adatvagyonnal, valamire még talán használja is, de érzi, hogy jóval nagyobb lehetőségek vannak az adataiban. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásában tudunk segíteni az adatalapú megoldásainkkal, a BI stratégia kialakításától a megfelelő felsővezetői és operatív dashboardok és riportok elkészítéséig, valamint a hozzájuk szükséges minőségi adatok előkészítéséig” – veszi át a szót Fazekas János.
A Stratis egyik legújabb mesterséges intelligencia projektje egy gépi látáson alapuló minőségbiztosítás, ami különböző gyárakban elkészülő termékekre tud „ránézni”, és hihetetlen gyorsasággal meg tudja mondani, hogy ez a termék hibás vagy nem hibás.
„Az egyedi megoldásokon túl olyan polcról levehető termékeink vannak, mint az A.N.I.T.A., ami egy mesterséges intelligencia alapú digitális asszisztens, ami rendelkezik többnyelvű szövegfelismerő funkcióval, beazonosít földrajz- és személyneveket, kategorizálja a szöveget, így a megfelelő helyre tudja továbbítani a kapott információkat, például e-maileket” – meséli Bíró Zoltán, aki hozzáteszi, hogy az az izgalmas a mesterséges intelligenciában, hogy soha nem fárad el, minél több információja van, annál inkább „ügyesebb” lesz. „Napi 24 órában dolgozik és olyan összefüggéseket is képes átlátni, amire az emberi agynak már nincs kapacitása. A jól értelmezett adatösszefüggések és az MI kombinációja óriási lehetőségeket nyit meg a vállalatok számára” – fejezi be a Stratis ügyvezetője.
Nehéz éven van túl a magyar agrárium, és egyelőre 2022 sem tűnik sokkal könnyebbnek. A problémákon túl azonban soha vissza nem térő alkalom is látszik arra, hogy a magyar agrárcégek ne csak lekövessék, hanem az élére állhassanak a hamarosan beinduló, forradalmi változásoknak a szektorban. Az OTP Agrár a jelen és a jövő kihívásainak is átfogó megoldásokkal segíthet megfelelni.
Parádés évet zárt a Forbes.hu, de tettünk is érte: kétszer annyi kolléga dolgozik egyszerre az online felületünkön, mint egy évvel ezelőtt. Igyekszünk a lehető legnagyobbra nőni, minden nap hozni a forbesos témákat. Széles a spektrum, de olvasóink az első kézből szerzett tapasztalatokat és az innovatív sikersztorikat szeretik legjobban. És – ahogy az koronaévben nem meglepő – nagyot mentek az egészségügyi témák. Az év legolvasottabb anyagaiból válogattunk.
Ahogy az élet megannyi területén, a nyugdíj-megtakarításoknál is egyszerre várnak rugalmasságot és stabilitást a magyarok. Az irány tehát egyértelmű, a jó hír pedig, hogy van válasz erre a két különböző igényre.
