Sam Bankman-Fried, az FTX társalapítója még a harmincadik születésnapja előtt 22,5 milliárd dolláros vagyont hozott össze a kriptovalutalázon nyerészkedve – de nem hisz a kriptóban igazán. Csak jó sokáig akarja gyarapítani a vagyonát, hogy aztán eladományozza az egészet.
Írta: Steven Ehrlich és Chase Peterson-Withorn Fordította: Zsadon Béla
Egy ködös nyárvégi este Sam Bankman-Fried beballagott az ötcsillagos manhattani Equinox Hotel 23. emeletén a Villanycitrom (Electric Lemon) nevű „tiszta és biztonságos” ebédlőbe. A 29 éves kriptomilliárdos részben azért repült ide Hongkongból, hogy az egyik házigazdája legyen az itt zajló zártkörű bulinak, mindazonáltal igyekezett észrevétlenül a terem sarkába sunnyogni.
Szokásos öltözékében lévén – fekete hoodie, khaki sort, viharvert New Balances sneakers – lent az utcán talán meg is tehette volna, de a mandzsettagomboknak és a koktélruháknak ebben a tengerében feltűnőbb volt, mint a tömegben elvegyülő Obi Toppin, a két méter hat centis New York Knicks-erőcsatár. Bankman-Friedet pillantok alatt lerohanták. Pitchelhetnék magának valamit? Mit szól a legutóbbi kriptozuhanáshoz? Csinálhatnék egy Instagram-fotót? Mindez persze a világ leggazdagabb huszonévesének a munkájához tartozik. Bankman-Fried kriptovaluta-tőzsdéje, az FTX – amin olyan digitális eszközöket adhatnak-vehetnek a tréderek, mint a bitcoin vagy az ether – júliusban 900 millió dollárt vont be 18 milliárd dolláros cégérték mellett olyan befektetőktől, mint a Coinbase Ventures és a SoftBank. A kriptobefektetők névértéken havi 3,4 billió dolláros (főleg határidős és opciós) derivatív ügyleteinek nagyjából tíz százaléka az FTX-en forog.
Munkahelyeink forradalmi változásokon mennek keresztül, amely folyamatra a covidjárvány csak ráerősített. Nemcsak az üzleti élet, hanem a társadalom egésze is változik, ezért változnia kell annak is, miként oktatjuk, képezzük a jövő nemzedékét.
A Budapesti Metropolitan Egyetem mindig is arról volt híres, hogy olyan gyakorlatorientált oktatást nyújt hallgatóinak, amivel magabiztosan léphetnek ki a munkaerőpiacra. Dr. Tóth Ágnes elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk az úgynevezett Alkotóegyetem-koncepcióról és arról, hogyan tudja felkészíteni a fiatalokat egy egyetem a változó világra.
MIT JELENT AZ ALKOTÓEGYETEM-KONCEPCIÓ?
„Az Alkotóegyetem lényege, hogy nálunk a hallgatók nem hallgatnak, hanem alkotnak. Egy-egy oktatási elem, elméleti tartalom megtanulása során azonnal kipróbálják a tudásukat, már a képzések folyamatában is, és a hallgató kifejezésben rejlő passzív szerep helyett aktív részesei a munkának” – kezdi Dr. Tóth Ágnes.
Az Alkotóegyetem-koncepció egyik alappillére a 2018-ban bevezetett portfólió alapú oktatás. A módszer célja, hogy bármely képzési területen tanuló diák dokumentálni tudja kompetenciáit, reális képet kapjon teljesítményéről, erősségeiről, lehetőségeiről. A képzés végén minden hallgató egy, a saját projektjeit bemutató portfólióval léphet a munkaerőpiacra. A METU a kezdetektől gyakorlatorientált képzéseiről ismert. Az évek során egyértelművé vált, hogy a munkaerőpiacon azonnal alkalmazható tudáshoz több kell, mint hogy a hallgatók gyakornokként elhelyezkedjenek. Az oktatás szöveteibe kell, hogy beépüljön a gyakorlati szemlélet. Ehhez kínál módszertant a portfólió alapú oktatás.
„Oktatóink naprakész tudással rendelkeznek, hiszen szakmájukban elismert, jelenleg is aktív szakemberek, cégvezetők. Sokszor valós projektekbe tudják bevonni a hallgatókat, tudják, hogy mire van szüksége egy sikeres pályakezdőnek. Éppen ezért szoktunk úgy fogalmazni, hogy a Metropolitan Egyetemen tapasztalt pályakezdők szereznek diplomát” – teszi hozzá az elnök.
MÉG NEM LÉTEZŐ ÁLLÁSOKRA KELL A MOSTANI HALLGATÓKAT KÉPEZNI
A szaktudás azonban ma már nem elég. „Annak tudatában oktatunk, hogy a tudás néhány év alatt elavul. Sokan azok közül, akik most nálunk tanulnak, olyan területeken fognak elhelyezkedni, amelyek ma még nem léteznek. Kiszámíthatatlan a világ, és egyre gyorsabban változik. Bármennyire is naprakész az a szakmai tudás, amit a képzéseinken átadunk, a jelenlegi ismeretanyag 5–10 év múlva már nem lesz elegendő a sikerhez. Valójában a változásra kell felkészíteni a hallgatókat.”
A változásokhoz pedig akkor tudunk alkalmazkodni, ha ehhez megvannak a szükséges készségeink és a kellő önismeretünk. Éppen ezért koncentrál a Metropolitan Egyetem az úgynevezett soft skillek – például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a stresszkezelés – fejlesztésére. A diákok a szakmai kurzusok mellett személyiségfejlesztő tréningeken vesznek részt, melyeken jobban megismerhetik saját képességeiket, készségeiket vagy akár korlátaikat. Mindez később kulcsfontosságú lehet a változásokhoz való alkalmazkodásban, és irányt mutathat akár szakmaváltás esetén is. „A hallgatók fejlődését oktatóink mentorként segítik, erre minden itt tanulónak lehetőséget biztosítunk. Ez a megközelítés – amelyben hallgatóink nem hallgatnak, hanem alkotnak, oktatóink pedig nem csak oktatnak, hanem mentorálnak is – nemcsak a hallgatók lemorzsolódási arányát csökkentette, hanem növelte a diákok motivációját is. Ennek is köszönhető, hogy az NPS (Net Promoter Score, a hallgatói elégedettség mérőszáma) pontszámunk évről évre növekszik” – fejezi be Dr. Tóth Ágnes.
Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.
Péter Vladimir a Kádár-korszak légüres terében teremtette meg a modern magyar tervezőművészet, az ékszerhordás kultúráját. Műfajt, iskolát és szakmát hozott létre: iparművészek generációit nevelte értő, gondolkodó tárgyalkotásra. Ma Wladis névjeggyel fémjelzett darabjainak felismerése nem igényel szakértő szempárt, egyedi alkotásai összetéveszthetetlenek a testékítők köreiben.
Egy fiatal pécsi tímármester, Hamerli János százhatvan évvel ezelőtt kis manufaktúrát alapított szülei házában. A legendássá vált gyár azóta sok mindent megélt, volt k. u. k. udvari szállító, a második világháború után tömegek hordták a kesztyűit, a rendszerváltás óta pedig kis családi manufaktúrák viszik tovább az örökséget. Pécsi kesztyűt hord Lady Gaga, és az utódcégek beszállítottak olyan divatházaknak is, mint a Dior, a Chanel, a Gucci vagy a Louis Vuitton. A pécsi kesztyű fogalom. 1861 óta.
