Sam Bankman-Fried, az FTX társalapítója még a harmincadik születésnapja előtt 22,5 milliárd dolláros vagyont hozott össze a kriptovalutalázon nyerészkedve – de nem hisz a kriptóban igazán. Csak jó sokáig akarja gyarapítani a vagyonát, hogy aztán eladományozza az egészet.
Írta: Steven Ehrlich és Chase Peterson-Withorn Fordította: Zsadon Béla
Egy ködös nyárvégi este Sam Bankman-Fried beballagott az ötcsillagos manhattani Equinox Hotel 23. emeletén a Villanycitrom (Electric Lemon) nevű „tiszta és biztonságos” ebédlőbe. A 29 éves kriptomilliárdos részben azért repült ide Hongkongból, hogy az egyik házigazdája legyen az itt zajló zártkörű bulinak, mindazonáltal igyekezett észrevétlenül a terem sarkába sunnyogni.
Szokásos öltözékében lévén – fekete hoodie, khaki sort, viharvert New Balances sneakers – lent az utcán talán meg is tehette volna, de a mandzsettagomboknak és a koktélruháknak ebben a tengerében feltűnőbb volt, mint a tömegben elvegyülő Obi Toppin, a két méter hat centis New York Knicks-erőcsatár. Bankman-Friedet pillantok alatt lerohanták. Pitchelhetnék magának valamit? Mit szól a legutóbbi kriptozuhanáshoz? Csinálhatnék egy Instagram-fotót? Mindez persze a világ leggazdagabb huszonévesének a munkájához tartozik. Bankman-Fried kriptovaluta-tőzsdéje, az FTX – amin olyan digitális eszközöket adhatnak-vehetnek a tréderek, mint a bitcoin vagy az ether – júliusban 900 millió dollárt vont be 18 milliárd dolláros cégérték mellett olyan befektetőktől, mint a Coinbase Ventures és a SoftBank. A kriptobefektetők névértéken havi 3,4 billió dolláros (főleg határidős és opciós) derivatív ügyleteinek nagyjából tíz százaléka az FTX-en forog.
Számlázóprogramot már minden kisvállalkozó használ, de ezek nem spórolják meg a számlák kezelésével, nyomon követésével, kifizetésével töltött értékes időt. A digitális pénzügyi asszisztensként működő BUPA viszont igen, sőt közben még áttekintést is ad a cég legfontosabb mutatóinak alakulásáról. Még egy platform, ami azt mutatja: a digitalizáció valóban nem egy kényelmetlen tanulási folyamat lesz, hanem valóban az élet és az üzlet fontos dolgaira szánható időt felszabadító lehetőség.
Az emberek sokfélék, egyéni álmokkal, tervekkel, a szabadidő eltöltésének milliónyi módjával. Egyben azonban szinte mindenki egyetért: nyűgnek érezzük mindezek megvalósítása helyett adminisztrációra, bürokráciára pazarolni időnket és energiánkat. Bevett gyakorlat, hogy a mikro- és kisvállalkozásokban maga a cégvezető a pénzügyes egy személyben, asszisztensre pedig nincs keret. Jóval egyszerűbb a dolga annak, aki a BUPA-t használja, amit pontosan azzal a céllal kezdtek el fejleszteni, hogy digitális asszisztenciát nyújtson, és időt spóroljon.
NÉHÁNY KATTINTÁS MINDEN FONTOS LÉPÉS
A BUPA tudja mindazt, amit egy számlázóprogram, de annál sokkal többet. Aki regisztrál, kap egy e-mail-címet is hozzá, és ha erre kéri a bejövő számlákat, a program automatikusan be tudja olvasni ezeket. Összekapcsolható az internetbankos számlával, így a beérkezett, beolvasott számlákat néhány kattintással ki is lehet fizetni, a programban kiállított számlák esetében pedig figyeli, megjött-e az ellenértékük. Nincs többé táblázatböngészgetés, papíron pipálgatás, adatok ide-oda vezetgetése. A BUPA ráadásul az adatokból pillanatok alatt áttekinthető, vizualizált összképet is tud adni arról, hogy állnak a cég bevételei, kiadásai, cash flow-ja.
Aki ennél a pontnál érhető módon úgy döntött, most azonnal regisztrál, és elkezdi használni a BUPA-t, annak azt azért tudnia kell, hogy a banki összekötés egyelőre csak a Budapest Bank ügyfeleinek érhető el – jelenleg 17 ezer felhasználója van. A fejlesztés ugyanis a Budapest Bankot is magába foglaló bankcsoportnál kezdődött, ez egyben garancia a külön, tulajdonképpen pénzügyi startupként működő BUPA mögött álló szakértelemre és biztos háttérre is.
FEJLESZTÉSEK A LÁTHATÁRON
Szerencsére a BUPA rendelkezik a megfelelő engedélyekkel arra, hogy a programot bármelyik bank rendszerével össze lehessen kötni, és 2022 elejétől folyamatosan újabb és újabb bankok ügyfelei érhetik majd el a teljes szolgáltatást.
Ez, azaz a multibank csak az első pont a BUPA 5M névre keresztelt fejlesztési stratégiájából. A multi invoice azt jelenti, hogy szintén a nagyon közeli jövőben a BUPA az adóhatóságnál elérhető adatok felhasználásával azokat a számlákat és bizonylatokat is „látni” fogja, amelyek más úton, akár papíron érkeztek vagy lettek kiállítva. A multiplatform cél jegyében a BUPA hamarosan mobilkészülékekre is optimalizálva lesz, applikáció is lesz hozzá. A két utolsó M már hosszabb távú cél: a marketplace jegyében dolgoznak azon, hogy a BUPA összekapcsolható legyen CRM- vagy könyvelőrendszerekkel, lehessen belőle közvetlenül bankszámlát nyitni vagy éppen hitelt felvenni. Végezetül pedig a multi szegmens jegyében nyitni szeretnének a nagyobb vállalati ügyfelek, de a magánszemélyek felé is, hiszen nekik is vannak bejövő számláitk, amiket szeretnének könnyen és gyorsan kifizetni és nyomon követni.
A Budapest Bank csoport az MKB Bankkal és Takarék Csoporttal közösen a Magyar Bankholding tagjai. Az egyesítésre vonatkozó 5 éves stratégiai terv szerint a három hitelintézet fúziója 2023-ban valósulhat meg. A létrejövő nagybank Magyarország legmodernebb bankja kíván lenni, amely rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be. A stratégiába tökéletesen illeszkedik a BUPA is, amely a jövőben a tagbankok ügyfélkörét, több mint 200 ezer kisvállalkozást szolgálhat ki.
Három évtizede még importcsokis slepptúrákon hajtotta a Barkast, ma már húszezer cikkelemet árul és csomagol egy óriási csarnokban, Debrecenben. Gál Miklós ezen a ponton hátrébb is lépett volna a Csoki Maxból, csak végül máshogy alakultak a dolgok, körülötte is mindenki elfoglalt lett. Meg amúgy is: te otthagynál egy halom édességet?
Harmadszor készítjük el röviddel a választások előtt a Forbes milliárdoslistáját. Nem csak a mi hétköznapjainkat itatja át a politika szinte száz százalékosan, a leggazdagabb magyarokat sem mozgatta meg soha ennyire. Van, aki előremenekül, van, aki nyíltan állást foglal, és olyan is, aki maga venné át az egész ország vezetését. Egy dolog biztos: sokan érezhetik úgy, hogy nagyobb a tét, mint valaha.
Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.