Sam Bankman-Fried, az FTX társalapítója még a harmincadik születésnapja előtt 22,5 milliárd dolláros vagyont hozott össze a kriptovalutalázon nyerészkedve – de nem hisz a kriptóban igazán. Csak jó sokáig akarja gyarapítani a vagyonát, hogy aztán eladományozza az egészet.
Írta: Steven Ehrlich és Chase Peterson-Withorn Fordította: Zsadon Béla
Egy ködös nyárvégi este Sam Bankman-Fried beballagott az ötcsillagos manhattani Equinox Hotel 23. emeletén a Villanycitrom (Electric Lemon) nevű „tiszta és biztonságos” ebédlőbe. A 29 éves kriptomilliárdos részben azért repült ide Hongkongból, hogy az egyik házigazdája legyen az itt zajló zártkörű bulinak, mindazonáltal igyekezett észrevétlenül a terem sarkába sunnyogni.
Szokásos öltözékében lévén – fekete hoodie, khaki sort, viharvert New Balances sneakers – lent az utcán talán meg is tehette volna, de a mandzsettagomboknak és a koktélruháknak ebben a tengerében feltűnőbb volt, mint a tömegben elvegyülő Obi Toppin, a két méter hat centis New York Knicks-erőcsatár. Bankman-Friedet pillantok alatt lerohanták. Pitchelhetnék magának valamit? Mit szól a legutóbbi kriptozuhanáshoz? Csinálhatnék egy Instagram-fotót? Mindez persze a világ leggazdagabb huszonévesének a munkájához tartozik. Bankman-Fried kriptovaluta-tőzsdéje, az FTX – amin olyan digitális eszközöket adhatnak-vehetnek a tréderek, mint a bitcoin vagy az ether – júliusban 900 millió dollárt vont be 18 milliárd dolláros cégérték mellett olyan befektetőktől, mint a Coinbase Ventures és a SoftBank. A kriptobefektetők névértéken havi 3,4 billió dolláros (főleg határidős és opciós) derivatív ügyleteinek nagyjából tíz százaléka az FTX-en forog.
Munkahelyeink forradalmi változásokon mennek keresztül, amely folyamatra a covidjárvány csak ráerősített. Nemcsak az üzleti élet, hanem a társadalom egésze is változik, ezért változnia kell annak is, miként oktatjuk, képezzük a jövő nemzedékét.
A Budapesti Metropolitan Egyetem mindig is arról volt híres, hogy olyan gyakorlatorientált oktatást nyújt hallgatóinak, amivel magabiztosan léphetnek ki a munkaerőpiacra. Dr. Tóth Ágnes elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk az úgynevezett Alkotóegyetem-koncepcióról és arról, hogyan tudja felkészíteni a fiatalokat egy egyetem a változó világra.
MIT JELENT AZ ALKOTÓEGYETEM-KONCEPCIÓ?
„Az Alkotóegyetem lényege, hogy nálunk a hallgatók nem hallgatnak, hanem alkotnak. Egy-egy oktatási elem, elméleti tartalom megtanulása során azonnal kipróbálják a tudásukat, már a képzések folyamatában is, és a hallgató kifejezésben rejlő passzív szerep helyett aktív részesei a munkának” – kezdi Dr. Tóth Ágnes.
Az Alkotóegyetem-koncepció egyik alappillére a 2018-ban bevezetett portfólió alapú oktatás. A módszer célja, hogy bármely képzési területen tanuló diák dokumentálni tudja kompetenciáit, reális képet kapjon teljesítményéről, erősségeiről, lehetőségeiről. A képzés végén minden hallgató egy, a saját projektjeit bemutató portfólióval léphet a munkaerőpiacra. A METU a kezdetektől gyakorlatorientált képzéseiről ismert. Az évek során egyértelművé vált, hogy a munkaerőpiacon azonnal alkalmazható tudáshoz több kell, mint hogy a hallgatók gyakornokként elhelyezkedjenek. Az oktatás szöveteibe kell, hogy beépüljön a gyakorlati szemlélet. Ehhez kínál módszertant a portfólió alapú oktatás.
„Oktatóink naprakész tudással rendelkeznek, hiszen szakmájukban elismert, jelenleg is aktív szakemberek, cégvezetők. Sokszor valós projektekbe tudják bevonni a hallgatókat, tudják, hogy mire van szüksége egy sikeres pályakezdőnek. Éppen ezért szoktunk úgy fogalmazni, hogy a Metropolitan Egyetemen tapasztalt pályakezdők szereznek diplomát” – teszi hozzá az elnök.
MÉG NEM LÉTEZŐ ÁLLÁSOKRA KELL A MOSTANI HALLGATÓKAT KÉPEZNI
A szaktudás azonban ma már nem elég. „Annak tudatában oktatunk, hogy a tudás néhány év alatt elavul. Sokan azok közül, akik most nálunk tanulnak, olyan területeken fognak elhelyezkedni, amelyek ma még nem léteznek. Kiszámíthatatlan a világ, és egyre gyorsabban változik. Bármennyire is naprakész az a szakmai tudás, amit a képzéseinken átadunk, a jelenlegi ismeretanyag 5–10 év múlva már nem lesz elegendő a sikerhez. Valójában a változásra kell felkészíteni a hallgatókat.”
A változásokhoz pedig akkor tudunk alkalmazkodni, ha ehhez megvannak a szükséges készségeink és a kellő önismeretünk. Éppen ezért koncentrál a Metropolitan Egyetem az úgynevezett soft skillek – például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a stresszkezelés – fejlesztésére. A diákok a szakmai kurzusok mellett személyiségfejlesztő tréningeken vesznek részt, melyeken jobban megismerhetik saját képességeiket, készségeiket vagy akár korlátaikat. Mindez később kulcsfontosságú lehet a változásokhoz való alkalmazkodásban, és irányt mutathat akár szakmaváltás esetén is. „A hallgatók fejlődését oktatóink mentorként segítik, erre minden itt tanulónak lehetőséget biztosítunk. Ez a megközelítés – amelyben hallgatóink nem hallgatnak, hanem alkotnak, oktatóink pedig nem csak oktatnak, hanem mentorálnak is – nemcsak a hallgatók lemorzsolódási arányát csökkentette, hanem növelte a diákok motivációját is. Ennek is köszönhető, hogy az NPS (Net Promoter Score, a hallgatói elégedettség mérőszáma) pontszámunk évről évre növekszik” – fejezi be Dr. Tóth Ágnes.
Óhidi Zsuzsa és Fűzy Gábor 2020 őszén még csak megfogalmazta egy természetes alapanyagokból készülő édesség gondolatát, egy évvel később már hetvenezernél is több gyümölcsgolyót adtak el.
Brazília, Egyiptom, Ghána, Üzbegisztán, Vietnám és még 57 másik ország. A közös bennük, hogy magyar cégektől importálnak és kapcsolatban vannak a VI. kerületi Nagymező utcával.
Egy fiatal pécsi tímármester, Hamerli János százhatvan évvel ezelőtt kis manufaktúrát alapított szülei házában. A legendássá vált gyár azóta sok mindent megélt, volt k. u. k. udvari szállító, a második világháború után tömegek hordták a kesztyűit, a rendszerváltás óta pedig kis családi manufaktúrák viszik tovább az örökséget. Pécsi kesztyűt hord Lady Gaga, és az utódcégek beszállítottak olyan divatházaknak is, mint a Dior, a Chanel, a Gucci vagy a Louis Vuitton. A pécsi kesztyű fogalom. 1861 óta.
