Összehasonlítottuk a népszerűbb mobilbanki alkalmazásokat. Van, ami tuti jól néz ki, de nem kéne, és van, ami puritán, már-már ronda, de flottul működik. Mitől jó egy mobilbank?
A bankok közötti verseny bonyolult és összetett. Lehet versengeni a kamatok megállapításában, lehet visszatéríteni a közjegyző díját vagy az első havi törlesztőt. De ez azért még kevés. Ma egy banknak legalább annyira kell menőnek és a mindennapi ügyekben nélkülözhetetlennek lennie, mint amennyire megbízható partnernek egy húszéves hitelügylet során. És mi mással lehetne menőnek lenni, mint valamivel, ami a telefonon is hozzáférhető? Itt egyszerre kap jelentőséget a szolgáltatás és az ügyfélélménynek nevezett, nehezen körülírható entitás.
De mit is tudnak ezek a mobilalkalmazások? Nyilván van olyan szolgáltatás, funkció, amit minden banknak adnia kell, ilyen az átutalás indítása vagy valamilyen módon a netes vásárlás engedélyezése. Aztán olyan is van, amit bolond lenne kihagyni bármelyik bank, tipikusan ilyen a betét lekötése. Minden más azonban nagyjából egyedi döntés.
A teszt alapja Összeállításunkban az OTP, a Cib, a K&H, az MKB, a Raiffeisen, az Erste, a Takarék és a Gránit Bank mobilapplikációját néztük meg, és teszteltük. A kinézetét, az átláthatóságát, a használhatóságát – ezek szubjektíven, de pontozhatók. Emellett kipróbáltunk több szolgáltatást, amivel vagy szolgál az app, vagy nem: ilyen az állandó átutalás, a csekkbefizetés, a Díjnet-szolgáltatás, a hiteligénylés és esetleg a mobiltárca. Emellett nyitottunk egy egyéb elnevezésű fület, ide tettük az egyedi vagy nem jellemző szolgáltatásokat.
Azok a kincsek, amik egykor az ócskapiacokon, vagy gyűjtői körökben cseréltek gazdát, mára az interneten keresik azt a vevőt, aki a legtöbbet kínálja értük. A Vatera forgalmának több mint harmadát adják a régiségek, melyek adásvétele egyre népszerűbb a legnagyobb magyar aukciós oldalon.
Az Artex millenniumi tallérjának 1896-os próbaverete: többségünknek ez nem mond sokat, a numizmatika iránt érdeklődőknek ellenben azonnal felcsillan rá a szeme. Egy ilyen ritka pénzérme került fel 2020 tavaszán a Vaterára, ahol rendkívül komoly verseny alakult ki érte. A 73 licit után végül 2 485 000 forintért kelt el az aukcióban.
Az ilyen, vagy akár ennél is magasabb összegek, bár nem mindennaposak, egyre gyakoribbak a magyar aukciós oldalon. Az ezredforduló óta működő Vateránál régóta erős a gyűjtemény és az antik kategória, ami mostanra a forgalom harmadát adja. Elsőre meglepő lehet, de tapasztalataik szerint a koronavírus megjelenésével csak több lett az online régiségvásárló. „Az embereknek volt lehetősége, ideje és pénze elmélyülni kicsit a hobbijában, továbbá a városról városra előforduló régiségvásárok számát is megritkította, illetve az online térbe költöztette a covid” – mesél tapasztalataikról Szanitter Áron, a vatera.hu ügyvezetője.
A licitálás rendkívül kedvelt megoldás a gyűjtemény és antik kategóriákban. „Ez azoknak a gyűjtőknek is köszönhető, akik először vállalták azt, hogy egyforintos árról kínálnak fel értékes régiségeket. Miután ezek sok esetben magasabb áron mentek el, mint arra előzetesen számítottak, így egyre többen éltek ezzel a módszerrel” – mondja el Szanitter Áron, hozzátéve, hogy a Vaterán a numizmatika, vagyis a régi érmék és papírpénzek kiemelkedően kelendőek. „A régi és ritka magyar pénzeket a külföldi gyűjtők is keresik, az ő belépésük pedig árrobbanáshoz vezet. Többször előfordult már, hogy akár a korábban becsült érték 5-6-szorosán kelt el az adott régiség.”
A választékra márpedig nem lehet panasz: a numizmatika kategóriában jellemzően 70 ezer termék érhető el egy időben, vagyis ebben a szegmensben a Vaterán van ma a legnagyobb kínálat Magyarországon. A gyűjtemény és antikvitás kategóriában pedig összesen 575 ezer termék közül választhatják ki ez érdeklődők a kollekciójukat kiegészítő darabot.
Hogy a számos platform közül miért éppen a Vaterát preferálják a gyűjtők? Szanitter Áron szerint erre több okuk is van. „Egyrészt ott van a kategóriafigyelő, ami kulcsszavakat megadva e-mailben értesíti a felhasználókat egy-egy új termékről. Ezen túlmenően be lehet állítani automatikus licitálást egy bizonyos összeghatárig, ameddig az adott felhasználó elmenne. Ha pedig túllicitálták, arról küld neki a rendszer értesítést” – sorolja az érveket a vatera.hu vezetője. És persze ott van a pénzvisszafizetési garancia is, melynek keretében 50 ezer forintos értékig a Vatera saját maga orvosolja az esetlegesen balul elsült adásvételt – 100 ezer forintig pedig akkor vállalnak felelősséget, ha rendőrségi feljelentésig is eljut az ügy. „Nekünk ezzel az a célunk, hogy a vevő érezze, a Vatera egy biztonságos platform, ami bizonyos esetekben akár az eladók, vagy a futárcégek helyett is felelősséget vállal” – enged bepillantást a vállalati értékrendbe Szanitter Áron.
Mindezt azért is teheti meg a Vatera, mivel ilyen kifizetésekre ritkán van szükség. Ebben sokat segítenek az eladói értékelések, melyekkel a nagyobb eladók saját brandet építettek. A Vatera 2020-ban érte el a százmilliomodik felhasználói értékelést, sokan pedig presztízskérdést csinálnak a 100 százalékos pozitív értékelésből. Ennek is köszönhető, hogy a Vaterán körülbelül 20 százalékkal magasabb áron lehet eladni ugyanazt a terméket, mint más platformon – ezért is hajlandóak a felhasználók kifizetni a szolgáltatás díját.
Régóta tudjuk, hogy az adat értékes, azt viszont nem mindenki tudja, hogyan csináljon belőle igazi értéket. Sok vállalat még csak most kezdi felismerni, hogy valójában milyen lehetőségeket tartogatnak az adatalapú megoldások.
Koraszülött-hadművelet, plüsskommandó – a katonás szavak egy alapítvány karitatív munkáját takarják. Az alapító saját képére hozta létre a szervezetet, ami gyorsan nő, és annyi mindennel foglalkozik egyszerre, hogy követni is nehéz. Nyilka Ildikó legalább százezer koraszülöttnek szeretne segíteni.
Mi lesz a részvénypiacokkal, ha tartós marad a bérnyomás, és elszáll az infláció a világban? Mennyire viseli meg a magyar gazdaságot a választási kiköltekezés? Jön-e április után a feketeleves? Hogyan fektetnek be a nagyon bizonytalan időszakban a portfóliókezelők? Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója és Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzsere tekint ki 2022-re.
