Összehasonlítottuk a népszerűbb mobilbanki alkalmazásokat. Van, ami tuti jól néz ki, de nem kéne, és van, ami puritán, már-már ronda, de flottul működik. Mitől jó egy mobilbank?
A bankok közötti verseny bonyolult és összetett. Lehet versengeni a kamatok megállapításában, lehet visszatéríteni a közjegyző díját vagy az első havi törlesztőt. De ez azért még kevés. Ma egy banknak legalább annyira kell menőnek és a mindennapi ügyekben nélkülözhetetlennek lennie, mint amennyire megbízható partnernek egy húszéves hitelügylet során. És mi mással lehetne menőnek lenni, mint valamivel, ami a telefonon is hozzáférhető? Itt egyszerre kap jelentőséget a szolgáltatás és az ügyfélélménynek nevezett, nehezen körülírható entitás.
De mit is tudnak ezek a mobilalkalmazások? Nyilván van olyan szolgáltatás, funkció, amit minden banknak adnia kell, ilyen az átutalás indítása vagy valamilyen módon a netes vásárlás engedélyezése. Aztán olyan is van, amit bolond lenne kihagyni bármelyik bank, tipikusan ilyen a betét lekötése. Minden más azonban nagyjából egyedi döntés.
A teszt alapja Összeállításunkban az OTP, a Cib, a K&H, az MKB, a Raiffeisen, az Erste, a Takarék és a Gránit Bank mobilapplikációját néztük meg, és teszteltük. A kinézetét, az átláthatóságát, a használhatóságát – ezek szubjektíven, de pontozhatók. Emellett kipróbáltunk több szolgáltatást, amivel vagy szolgál az app, vagy nem: ilyen az állandó átutalás, a csekkbefizetés, a Díjnet-szolgáltatás, a hiteligénylés és esetleg a mobiltárca. Emellett nyitottunk egy egyéb elnevezésű fület, ide tettük az egyedi vagy nem jellemző szolgáltatásokat.
Régóta tudjuk, hogy az adat értékes, azt viszont nem mindenki tudja, hogyan csináljon belőle igazi értéket. Sok vállalat még csak most kezdi felismerni, hogy valójában milyen lehetőségeket tartogatnak az adatalapú megoldások.
Akik képesek elemezni adataikat, felfedezik és megértik az összefüggéseket, azok korábban elérhetetlen betekintést nyernek vállalatuk működésébe, termelési folyamataikba, ügyfeleik szokásaiba, és még sok minden másba. A Stratis Kft. ügyvezető igazgatójával, Bíró Zoltánnal és Fazekas Jánossal, az adatmenedzsment üzletág vezetőjével beszélgettünk adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldásokról.
A 90-es évek végén egy telekommunikációs vállalatban szerzett tapasztalataikon felbuzdulva indította el néhány fiatal szakértő az ország egyik első, magyar tulajdonú tanácsadó cégét, a Stratist. A kezdetben menedzsment- és IT-tanácsadással foglalkozó cég vezetői rájöttek, hogy ha magyar cégként a nagyokkal versenyezni akarnak, akkor ki kell törniük a klasszikus tanácsadói keretekből. „Úgy láttuk, hogy a tendenciák az adatalapú döntéshozatal felé mutatnak. Eleinte csak vállalati stratégiák kidolgozása kapcsán szakértőként foglalkoztunk adatokkal, ma már megvalósító üzletágunk nyújt komplex adatalapú megoldásokat. Jó döntést hoztunk, a felsővezetői és tanácsadói tapasztalat jól egészül ki az adatvezérelt megoldásokkal” – kezdi Bíró Zoltán.
AZ ADATVAGYON ÖNMAGÁBAN NEM VALÓDI ÉRTÉK, AMÍG VALAKI AZZÁ NEM TESZI
„A koncepciónk az volt, hogy tanácsadást és megvalósítást egy kézből tudjunk adni. A stratégia kapcsán megértjük a drivereket és letisztázzuk a célokat, így a megvalósításban magasabb üzleti értéket tudunk szállítani alacsonyabb kockázat mellett. Ma már sok vállalat tisztában van vele, hogy rendelkezik adatvagyonnal, valamire még talán használja is, de érzi, hogy jóval nagyobb lehetőségek vannak az adataiban. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásában tudunk segíteni az adatalapú megoldásainkkal, a BI stratégia kialakításától a megfelelő felsővezetői és operatív dashboardok és riportok elkészítéséig, valamint a hozzájuk szükséges minőségi adatok előkészítéséig” – veszi át a szót Fazekas János.
A Stratis egyik legújabb mesterséges intelligencia projektje egy gépi látáson alapuló minőségbiztosítás, ami különböző gyárakban elkészülő termékekre tud „ránézni”, és hihetetlen gyorsasággal meg tudja mondani, hogy ez a termék hibás vagy nem hibás.
„Az egyedi megoldásokon túl olyan polcról levehető termékeink vannak, mint az A.N.I.T.A., ami egy mesterséges intelligencia alapú digitális asszisztens, ami rendelkezik többnyelvű szövegfelismerő funkcióval, beazonosít földrajz- és személyneveket, kategorizálja a szöveget, így a megfelelő helyre tudja továbbítani a kapott információkat, például e-maileket” – meséli Bíró Zoltán, aki hozzáteszi, hogy az az izgalmas a mesterséges intelligenciában, hogy soha nem fárad el, minél több információja van, annál inkább „ügyesebb” lesz. „Napi 24 órában dolgozik és olyan összefüggéseket is képes átlátni, amire az emberi agynak már nincs kapacitása. A jól értelmezett adatösszefüggések és az MI kombinációja óriási lehetőségeket nyit meg a vállalatok számára” – fejezi be a Stratis ügyvezetője.
Halász-Magyari Bernadett először francia bulldogja érzékeny bőrére készített természetes összetevőkből szappant 2015-ben, és akkor még álmaiban sem gondolta volna, hogy öt évvel később százmillió forint árbevételű céget vezet majd Kiskunhalason. De miután Bosco állapota látványosan javult, jöttek az újabb termékek, a levendulás kutyasampontól a sheavajas mancsápolóig.
Festő, akinek a viharos kelet-európai történelem a legnagyobb szabadságot hozta el a művészetébe. Zenész, aki mindent megtanult a klasszikus zenéről, hogy aztán mindennek hátat fordítson. DrMáriás úgy lett az egyik legismertebb és legkeresettebb magyar festőművész, hogy vásznán politikusok válnak őrült jedivé, és celebek pisilnek be a Hősök terén.
A luxusingatlanok értékesítői palettájára csak a legsokoldalúbb és legtapasztaltabb szakemberek kerülhetnek fel, hiszen ezen a területen a siker nemcsak a többéves szakmai gyakorlaton és a kiemelkedő szakértelmen múlik, hanem elengedhetetlen feltétel a diszkréció, az empátia és a hitelesség megléte is. Dr. Vincellérné Fogarassy Valériával és lányaival beszélgettünk arról, hogyan lett a 22 éve alapított City Cartel meghatározó szereplője a magyar prémiumingatlan-szektornak.
