Összehasonlítottuk a népszerűbb mobilbanki alkalmazásokat. Van, ami tuti jól néz ki, de nem kéne, és van, ami puritán, már-már ronda, de flottul működik. Mitől jó egy mobilbank?
A bankok közötti verseny bonyolult és összetett. Lehet versengeni a kamatok megállapításában, lehet visszatéríteni a közjegyző díját vagy az első havi törlesztőt. De ez azért még kevés. Ma egy banknak legalább annyira kell menőnek és a mindennapi ügyekben nélkülözhetetlennek lennie, mint amennyire megbízható partnernek egy húszéves hitelügylet során. És mi mással lehetne menőnek lenni, mint valamivel, ami a telefonon is hozzáférhető? Itt egyszerre kap jelentőséget a szolgáltatás és az ügyfélélménynek nevezett, nehezen körülírható entitás.
De mit is tudnak ezek a mobilalkalmazások? Nyilván van olyan szolgáltatás, funkció, amit minden banknak adnia kell, ilyen az átutalás indítása vagy valamilyen módon a netes vásárlás engedélyezése. Aztán olyan is van, amit bolond lenne kihagyni bármelyik bank, tipikusan ilyen a betét lekötése. Minden más azonban nagyjából egyedi döntés.
A teszt alapja Összeállításunkban az OTP, a Cib, a K&H, az MKB, a Raiffeisen, az Erste, a Takarék és a Gránit Bank mobilapplikációját néztük meg, és teszteltük. A kinézetét, az átláthatóságát, a használhatóságát – ezek szubjektíven, de pontozhatók. Emellett kipróbáltunk több szolgáltatást, amivel vagy szolgál az app, vagy nem: ilyen az állandó átutalás, a csekkbefizetés, a Díjnet-szolgáltatás, a hiteligénylés és esetleg a mobiltárca. Emellett nyitottunk egy egyéb elnevezésű fület, ide tettük az egyedi vagy nem jellemző szolgáltatásokat.
Szinte minden tervét megvalósította a vegán ételkiszállítással foglalkozó RépaRetek két tulajdonosa, mióta öt évvel ezelőtt először szerepelt a Forbesban. Részben a járványnak is köszönhetően húsz–harminc százalékkal több megrendelőt tudnak kiszolgálni.
„Azért meglátszik rajtam az öt év plusz” – nevet fel Rigó László, mikor megmutatom neki a 2017 januári cikkhez készült fotóját. Hozzá képest azonban a vegán ételeket kiszállító cége, a RépaRetek sokkal komolyabb változáson ment keresztül – az interjún mellette ülő párjával és egyben tulajdonostársával, Bacsa Ildikóval minden nehézség ellenére elégedetten állapítják meg, hogy megvalósították öt évvel ezelőtti terveiket.
27 százalékos áfát fizetünk, míg az éttermek csak ötöt. Pedig a futárgárda fenntartása semmivel sem olcsóbb, mint a pincéreké.
Öt évvel ezelőtt 16-an dolgoztak a cégben egy hetven négyzetméteres, terézvárosi bérleményben. Akkor úgy érezték, azt már kinőtték, így 2017 októberében átköltöztek a Budapest VII. kerületében lévő István utcába. Itt kétszáz négyzetméteren, ma már huszonegy munkatárssal folyik a munka. „Több tízmilliós költség volt a költözés. Csak az elmúlt másfél évben 7,5 millió forintot költöttünk új gépekre” – mondja László. A költözést és a fejlesztéseket banki hitelből és az ismerősöktől felvett kölcsönökből finanszírozták, de mostanra eljutottak oda, „hogy már nem kell belé önteni a pénzt”.
A járvány miatt nem kellett megválniuk senkitől, és – az ételkiszállítási piacra jellemzően – fel is futottak a rendelések. „Megizzasztott minket. 13 óráig lehet leadni a másnapi rendelést, és volt, hogy az utolsó órában esett be a húsz százalékuk” – mondja László. Merthogy abból továbbra sem engednek, hogy minden ételt a kiszállítás napján készítenek el. Reggel ötkor kezdenek főzni, hogy legkésőbb fél kettőre minden megrendelőhöz eljusson lebomló csomagolásban a még meleg ebédje.
A minőségnek azonban ára van: éttermi díjszabáson dolgoznak, de a mennyiséget és a minőséget is ehhez mérik. Vannak, akik szóvá teszik az árakat, esetleg el is mennek mondván, máshol olcsóbb, de László szerint sokan visszatérnek hozzájuk. „Az sem mindegy, mihez képest vagyunk drágák – mondja Ildikó. – A kiszállítás nálunk benne van az árban, ráadásul nekünk 27 százalékos áfát kell fizetnünk, míg az éttermeknek csak ötöt. Pedig a futárgárda fenntartása semmivel sem olcsóbb, mint a pincéreké.”
Egy fontos pontot kivettek céljaik közül: a további növekedést. Ehelyett a minőség fenntartása a cél, amihez megfelelően képzett munkaerő is szükséges, és azt a járvány miatt különösen nehéz találni. Emiatt a minőség másik alappillére, a beszállítói piac is felborult, így bizonyos alapanyagok, de különösen a lebomló, környezetbarát csomagolóanyagok beszerzése állandó fejtörést okoz. De László azt mondja, minden nehézség ellenére optimisták, és az étlapjuk bővítésén is gondolkoznak.
Télen is kellemes klíma, sok-sok napsütés, homokos tengerpart, spanyol gasztronómia és a dekadens mediterrán élet legjava: csak néhány érv Marbella mellett, amely második otthonként is rendkívül vonzó lokáció Európa-szerte. A Marbella Home kimondottan a magyar vásárlóknak kíván segíteni álmaik dél-spanyol nyaralójának megtalálásában – amely nem mellesleg befektetésnek is kitűnő lehet.
Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.
Négy nap = három város és egy Rajna menti kerékpártúra. Kis előre szervezéssel ennyi simán belefér egy németországi hosszú hétvégébe, így jó arányban lehet keverni a sportosabb programot a romantikus középkoriváros-látogatással, és a pöpec német felhőkarcoló-építés remekeit is megcsodálhatjuk – akár egy sétahajóról. Persze nem maradunk rajnai rizling nélkül sem.
