Miután egy fél ország nem értette, pontosan mit is szeretne Gattyán György a politika környékén, interjút kértünk az ország egyik leggazdagabb vállalkozójától. Sok mindenről szó esett: akar-e kormányfő lenni, miért tudna kétharmadot szerezni, mit gondol Orbán Viktorról és Márki-Zay Péterről. Vagy hogy mit szólna, ha a lánya a Live Jasmin kamerái elé állna. Szemléztük a tartalmas interjú legjobb mondatatait.
Kérdezett: Galambos Márton és Zsiborás Gergő
Arról, miért a digitalizációt tűzte a zászlajára Tény, hogy ma több millió emberben ott a hiányérzet, hogy nem elég erős itthon a digitalizáció. Egy EU-s rangsorban is csak a 23.-ak vagyunk ezen a területen. Ha ezzel senki sem foglalkozik, és a változáshoz a politika is kell, akkor jó ütemmel ezzel most mi beléphetünk a politikába.
Az ellenzékről Hat párt kitalálta, hogy ők az ellenzék, és ők mondják meg, hogy mi legyen. Miért? Fordítsuk meg: én vagyok az ellenzék. És ők elviszik az én szavazataim. Ez ennyi. Ők úgy döntöttek erről, hogy közben nem látom a programjukat, hogy Magyarország hogyan lesz gazdaságilag szuverén, nem látom, hogy mitől leszünk mi akár csak az EU-ban követendő példa. A jelenlegi erők múltja nem azt bizonyítja, hogy komoly célokat képesek elérni.
Brazília, Egyiptom, Ghána, Üzbegisztán, Vietnám és még 57 másik ország. A közös bennük, hogy magyar cégektől importálnak és kapcsolatban vannak a VI. kerületi Nagymező utcával.
A világ egy-egy óriásvállalatának sok ezer cégből álló beszállítói rendszere behálózza a Földet. Ezeket a beszállítói kapcsolatokat, ha nem is lehetetlen, de nehéz lemodellezni, ráadásul egyetlen sérülési pont fennakadást okozhat a teljes kapcsolatrendszer megszokott, kialakított működésében. Az elmúlt másfél évben indokoltan van a globális kereskedelem helyzete a gazdasági szereplők figyelmének középpontjában. Felgyorsult digitalizáció ide vagy oda, szennyvizet tisztítani szubszaharai Afrikában, defibrillátort szállítani Dél-Amerikába vagy bankautomatákat telepíteni Közép-Ázsiában nem lehet online – ahogy általában egy rulírozó hitelkeret sem elég a finanszírozásához.
„Nagyobb piac, nagyobb kihívások. Nemrég még mi sem gondoltuk volna, hogy egyszer könnyebb lesz lebonyolítani egy 8–10 tárgyalásból álló napot a világ másik felén, mint megszervezni azt” – mondja az EXIM elnök-vezérigazgatója. Jákli Gergely, a magyar exporthitel-ügynökség vezetője és csapata közel 2500 olyan cégnek, köztük is főleg kkv-knak nyújt pénzügyi szolgáltatást, akik az exportban dolgoznak, vagy – a hazai vállalatfinanszírozási szektorban egyedüliként – olyan külföldi cégeket, néhány esetben szuveréneket hiteleznek, akik Magyarországról importálnak. „Az üzleti utak nekünk és az ügyfeleinknek is megnehezültek, de a pandémia ellenére, az elmúlt másfél évben is nőtt a külföldi ügyletek volumene, 2016 óta pedig megháromszorozódott. A mi ügyfeleink a világ különböző égtájain működnek vagy oda szállítanak. A technológiai know-howtól, az élőállatokon, orvosi műszereken és feldolgozott élelmiszeren keresztül a műszaki berendezésekig nagyon széles a skála, hogy mit exportálnak a hazai szereplők. Szerencsére, nehéz lenne olyan országot találni, amelybe ne érkezne – részben vagy egészben – magyar cég terméke” – mutatja be az EXIM-es munkát Jákli Gergely.
„A mi termékeinknek is a nemzetközi piacon kell versenyképesnek lenniük,” – válaszolja a kérdésre, hogy mindebben milyen szerepe van EXIM-nek –, hiszen a világ exporthitel-ügynökségeinek az a dolguk, hogy speciális, innovatív, nemzetközileg értelmezhető, klubhitelekben összefogható pénzügyi szolgáltatást nyújtsanak; ha kell, finanszírozás, ha kell, biztosítás formájában. Úgy is fogalmazhatok, hogy az exportőrök nemzetközi versenyre alkalmas pénzügyi beszállítói vagyunk. Ha röviden akarjuk összefoglalni az exportfinanszírozási elvárásokat, a külpiacon versenyző áruhoz és szolgáltatáshoz a szintén ott helytállni képes gazdasági, pénzügyi háttér kell, és ezt biztosítjuk mi, számos esetben úgy, hogy a külföldi, akár kockázatosabb országban működő vevőnek adunk hitelt.” Ebben a különleges világban nem megkerülhető a kérdés, hogy van-e kedvenc sikersztori: „Láttunk, látunk beszállító kkv-ból exportnagyvállalattá fejlődő ügyfelet, termékével egzotikus piacokat meghódító céget vagy külföldön, nemzetközi konzorciumban, fenntarthatósági szempontokat célzó beruházást. Ilyen színes ügyfélkörben minden sztori sikersztori a maga nemében.”
Festő, akinek a viharos kelet-európai történelem a legnagyobb szabadságot hozta el a művészetébe. Zenész, aki mindent megtanult a klasszikus zenéről, hogy aztán mindennek hátat fordítson. DrMáriás úgy lett az egyik legismertebb és legkeresettebb magyar festőművész, hogy vásznán politikusok válnak őrült jedivé, és celebek pisilnek be a Hősök terén.
Azok a kincsek, amik egykor az ócskapiacokon, vagy gyűjtői körökben cseréltek gazdát, mára az interneten keresik azt a vevőt, aki a legtöbbet kínálja értük. A Vatera forgalmának több mint harmadát adják a régiségek, melyek adásvétele egyre népszerűbb a legnagyobb magyar aukciós oldalon.
Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.
