A Sotheby’s a járvány miatt átírta három évszázados, ódon üzleti játékszabályait. A nagymúltú aukciósház az NFT-piac hullámait meglovagolva, Netflix-szerű algoritmusokkal hajt a fiatalabb generációk pénztárcájára. Az amerikai Forbes cikke.
A Sotheby’s kortárs művészeti osztályának egyik fiatal alkalmazottja – jutalom reményében – új eszközosztályba való befektetés merész ötletével állt a cég új vezére, Charles Stewart elé. Az ötvenkét éves Stewart ekkor még nem hallott az NFT-kről – a mára a Bored Ape és a Cryptopunk-kollekciókról is híres non-fungible, azaz nem helyettesíthető tokenekről –, de érdekelte az ötlet. Talán van benne valami, gondolta, és a tiszteletreméltóan patinás, 1744-ben alapított aukciósház is profitálhat belőle. „Arra egyáltalán nem számítottam, ami a következő tizenkét hónapban történt” – mondja.
Valóban kevesek tudták volna megjósolni, hogy egy év múlva az NFT a műgyűjtők új, fiatal kriptofüggő generációjának akár egy Picasso vagy Porsche értékével is vetekedő, áhított őrülete lesz. A Sotheby’s százmillió dollárnyi NFT műalkotást és más digitális tokent adott el 2021-ben – ami persze bevallottan kevés a tavalyi globális, 17,6 milliárd dolláros forgalomhoz és a nagy versenytárs, a Christie’s 140 milliós bevételéhez képest. (Bár utóbbi fele egyetlen, kategóriájában rekordot is döntő kalapácsütésnek köszönhető.) Idén azonban a Sotheby’s a piaci részesedés növelésére számít, még az NFT-k hipervolatilitása mellett is – az ingadozást a vállalat más, újabb piacokon való eladásokkal és kortárs, modern műalkotások értékesítésével fedezi.
Kettős nyomás terelte az aukciósházat a megújulás útjára: a járvány és az új tulajdonos. 2019-ben a 6,6 milliárd dollárra becsült vagyonú francia telkómágnás, Patrick Drahi 3,7 milliárd dollárért vásárolta ki a céget a tőzsdéről. A tranzakció húszéves, nem túl fényes periódust zárt le a vállalat életében. 2002-ben egy árrögzítési botrány miatt a ház elnöke, Alfred Taubman börtönbe került, a tőzsdén töltött utolsó évében, 2018 és 2019 júniusa között a Sotheby’s részvényárfolyama – a szinte mozdulatlan S&P500 mellett – csaknem negyven százalékot zuhant, a cég bevételei négy százalékkal estek.
Hercegi örökség, európai színvonalú műemléki felújítás – Eszterháza ma lenyűgöző kiállítótér. Luxus, elegancia, barokk illúzió és optikai csalódás.
Fertőd, régi nevén Eszterháza. Esterházy „Fényes” Miklós a 18. század második harmadában kezd az itt álló kis vadászkastély átépítésébe. Mire a munka végére ér, európai tényezőnek számít – a birtok európai rangját és a család tehetősségét mutatja, hogy Joseph Haydn két évtizedig élt itt, és volt a család zenekarának vezetője. Nem csoda, hogy Mária Terézia állítólag azt mondta: „Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom.”
A művelt, és magát kifinomult művészekkel körülvevő megbízó a zseniális tervezőnek bizonyuló Jacoby Miklóst bízta meg az átalakítással. Megbecsültségét jól jellemzi, hogy a hercegi főépítész nagyobb javadalmazást kapott, mint Haydn. A munka eredménye egy minden elemében harmonikus egységet képző barokk mestermű, „a magyar Versailles” lett, és kivívta a kortársak elismerését. Mőcsényi Mihály, a hazai tájépítészet egyik legnagyobb alakja szerint „Eszterháza lenyűgöző varázsa, magával ragadó egyéni alkata – a cour d’honneur bűvöletbe ejtő monumentalitásán túlmenően – a rafináltan megoldott, kecsesen elegáns, szemfényvesztéses szabálytalanságokban rejlik”.
A kastély a 19. században élte második fénykorát, amikor Esterházy Miklós herceg felesége, Cziráky Margit grófnő hozományából neobarokk-rokokó stílusban modernizálták. Igazi „Lustschloss” volt, télikerttel, képtárral, kávéházzal, operaházzal, a kertben vízesésekkel, sőt a grófnő még egy úszómedencét is építtetett.
A nyugati szárny felújítása 2014-ben kezdődött Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h Építésziroda) vezetésével. Az épületrész funkciója többször is változott: volt itt hercegi könyvtár, porcelánkamra, lóistálló és kertészeti iskolai tornaterem is. A műemléki felújítás forrásanyag hiányában különösen nagy feladatnak bizonyult, de az építészek munkája nyomán európai színvonalat képviselő, elegáns kiállítótér jött létre.
Aszimmetria mindenütt „Rengeteg szabálytalansággal találkoztunk, a belső térszervezés mindenféle racionális elképzelést felülírt” – mondja Gunther Zsolt építész. Az egységes külső mögött valójában nagyon is bonyolult, aszimmetriákkal teli szerkezetek húzódtak. A képtár lefedéséről semmiféle nyom nem maradt. Az eredeti födém régen eltűnt, ebből a korszakból csak alaprajzok maradtak. A szovjet megszállás alatt a kastély majdnem teljesen elpusztult, az ekkori fedélnek semmi köze sem volt az eredetihez.
Barokk illúzió Az építészek végül az úgynevezett kosárgörbe forma mellett döntöttek, belülről kazettákra osztották. Fontos szempont volt, hogy mindegyik alkalmazott forma áthallásokat rejt a történeti térképzés irányában, viszont mai anyaghasználattal készült. A barokk illúzió jegyében a födém a mennyet jelképezi – ezt a hatást az építészek egy különleges anyaggal, az úgynevezett Barrisol-fóliával erősítették, ami tökéletesen eloszlatja a felülről jövő fényt, és szinte éteri hatást eredményez, ráadásul a képtárban gyakorlati szerepe is van, a szórt fénytől nem csillan be az évszázados festményeken a lakk.
Optikai csalódás „A padló fényességével az égre utaló mennyezet párja. Mindkettő az illúziókeltés eszköze” – mondja Csillag Katalin. Mivel az eredetiről semmiféle támpontjuk sem volt, az építészek a korabeli velencei palotákból merítettek inspirációt. Olasz köveket választottak, három színben: a zöld verde serpentino, a fekete nero marquina, a fehér blanco macael. Ezek közül a zöld és a fekete színűeket fényesre, a fehéreket viszont mattra polírozták. A különlegesen csiszolt üvegelemeken megcsillanó fény a korabeli csillárok atmoszférájára emlékeztet.
Pasztellkék terem Hogyan kapcsolódjanak egymáshoz a volt hercegi könyvtár nagyobb, neutrálisabb tere és a színesen maradó barokk terek? A megoldás az úgynevezett pasztellkék terem lett, ami színével közvetít a fehér és a díszesebb barokk terek között.
„Brúnó. Anyósom mindig így hívja. De nem tudom miért” – néz rám kérdőn cseh barátom, Jiřka. Tény, a cseh nevekben finoman szólva sem optimális az egy magánhangzóra eső mássalhangzók száma. Brno – németül Brünn, magyarul valaha Berén – Csehország második legnagyobb városa a szőlőhegyekkel, gyümölcsösökkel, halastavakkal tarkított morva táj központjában.
Egy évtizede vezető bankár külföldön, azóta egyre inkább a régiós kortárs művészet felé fordult. A meghitt, intim pillanatokat keresi, amikor beleláthat egy komoly gyűjtőtárs szenvedélyébe. Otthon van a nagyközönségtől elzárt, a nemzetközi vásárok VIP vendégeinek hozzáférhető kollekciók terén is, de a művészvilág pletykáit biztosan nem ő fogja kifecsegni. Balogh Imre diszkrét gyűjtő és rutinos bankár, játékos félmosollyal reagál a necces kérdésekre is.
Akkora mérföldkőhöz érkeztek, mint még soha. Túl vannak egy fúzión, mögéjük állt egy tőkeerős partner, benne vannak egy nagy átalakulásban, és már Európát is kicsinek érzik. Nyíri József szereti a kockázatot, most (újra) vállalja is.
Kiszolgáltatottság helyett teljes kontroll, kötöttségek helyett szabad döntések – a pénzügyi szektor új generációját teremti meg a BENKER. A teljes egészében blokkláncon működő pénzügyi szolgáltató a hagyományos banki rendszerekkel szemben egyenlőséget és teljes önrendelkezést ad ügyfeleinek. A magyar szakemberek által alapított és a Litván Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi szolgáltató oldalán máris több mint 6 ezren előregisztráltak Európa országaiból.
