A Márton házaspár a 40-es évek végén a Rajk- és a Mindszenty-perről tudósította a nagyvilágot, kisebbik lányuk már Amerikából folytatta az örökséget. Marton Kati huszonévesen elnyerte a televíziózás Pulitzerét, négy évig tartó munkával nemrég megírta a magánéletét köztudottan nagyon óvó politikus, egyben a világ egyik legbefolyásosabb embere, Angela Merkel életrajzát. Kapcsolatrendszere nemzetközi, újságírói profizmusa amerikai – lelkületre viszont továbbra is éppúgy magyar, mint nyolcéves korában, amikor szüleivel elmenekült Magyarországról.
Az első fekete diplomata, Rupert Lloyd 1953-ban lépett először magyar földre. Mint első titkár, később pedig tanácsos, hamar fontos tagja lett a magyarországi diplomáciának – azt azonban csak az amerikai követség akkori ügyvivője, továbbá John Foster Dulles amerikai külügyminiszter és az eszmecseréikhez addigra már szinte korlátlanul hozzáférő ÁVO tudta, hogy a kinevezés ötlete egy egyszerű újságíró fejéből pattant ki. Márton Endre, az Associated Press hírügynökség budapesti tudósítója az 50-es évek közepén heti rendszerességgel látogatta az amerikai követség Szabadság téri épületét. Egyszer azt javasolta az ügyvivőnek, hogy az Egyesült Államokat rasszistának bélyegző magyar sajtó cáfolatául helyezzenek fekete diplomatát Budapestre. Az ötlet megtetszett az ügyvivőnek, rögtön táviratozott is Dullesnak – és néhány hónap múlva Budapestre érkezett Rupert Lloyd.
Márton Endre és felesége, a konkurens United Pressnek tudósító Márton Ilona 1953-ra azon három újságíró közé tartoztak, akik külföldi lapoknak dolgoztak – igaz, akkor még nem tudták, hogy harmadik társukat addigra már beszervezte az ÁVO. Öt évvel korábban még több mint hatvan külföldi újságíró volt az országban, de a változás nem gátolta meg őket munkájuk elvégzésében. Sőt abban sem, hogy rendszeresen részt vegyenek az amerikai diplomaták estélyein vagy épp esküvőin, fehér amerikai sportkocsival járják Budát, és amerikai diplomatagyerekek levetett ruháiba öltöztessék lányaikat.
Már kitalálta, miről írja következő könyvét, de egyelőre nem beszél róla. A munkát még egyébként sem kezdte el, a tavaly őszi megjelenés óta a Merkel-könyv promóciójával van elfoglalva.
„Egy olyan országban, ahol semmit sem lehetett kapni, ahol mindenki szegényesen öltözködött, lompos volt, és szánalmasan kopott, egyszer csak belépett két magyar, akik jobban néztek ki, mint közülünk bárki” – emlékezett vissza fél évszázaddal később az egyik Budapestre kinevezett amerikai diplomata felesége, amikor a Márton házaspár kisebbik lánya, Kati a szüleiről kérdezte, hogy anyagot gyűjtsön készülő könyvéhez. „Nézd – mondja, a kezében lévő fényképen Ilonára mutatva, aki elegáns, fekete ruhában, fátyoldíszes kalapban mosolygott –, ez az esküvőnkön készült. Ugye sose hinnéd, hogy nem közülünk való?” Bármennyire is így tűnt, az ÁVO másképp gondolta. Az ötlettel, hogy Rupert Lloydot Budapestre helyezzék, Márton Endre egyértelműen átlépett egy határt, de ha nincs a fekete diplomata, minden bizonnyal akkor is letartóztatják előbb-utóbb. Erre utal legalábbis az ÁVO által éveken át összeállított több ezer oldalnyi akta, az egyik legnagyobb az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A Márton család körül hemzsegő ügynökök morbidul gondos türelemmel készítették elő a letartóztatást.
Piacvezető pozícióba nőtt a Webshippy, a kiszervezett logisztika digitális megoldásainak hazai úttörője, miközben a fogyasztók egyre több kényelmi szolgáltatást várnak el. Az alapítók víziója most az országhatárokon túlra szólítja őket: régiós terjeszkedésbe kezdenek, amihez újabb befektetők szállítják a finanszírozást. A robotizált fóti raktárból már az európai hálózat kiépítése sem tűnik elérhetetlennek.
A fóti ipari parkban egy impozáns logisztikai központ elsőre jellegtelennek tűnő épülete terpeszkedik el. Sok másik cég mellett itt van egy, a járvánnyal sújtott elmúlt két év nyertesének is tekinthető startup főhadiszállása is. A központ második emeletén az ipari környezettől teljesen eltérő világ fogad. Tágas belső terek, barátságos padlószőnyegek és galériákra épített irodák adják meg azt a könnyed alaphangulatot, amit a modern tech cégek mellé szokás társítani.
A Webshippy fulfilment cég, azaz az online áruházak logisztikai feladatait átvállalva a webshopok és a futárcégek között teremt kapcsolatot. Raktárkészleten tartja a partnerek termékeit, a webshopokba beérkező rendelések alapján összekészíti és átadja a csomagot a futárszolgálatoknak, majd kiállítja a számlát is. Szolgáltatásaikat hatszáz webáruház használja aktívan, köztük a Butlers, a Helia-D, a Fressnapf, a Retro Jeans, a Lumenet, az Unilever és hamarosan a Richter is. „Olyan innovációkat fejlesztünk, amikkel nő az általunk képviselt webáruházak versenyképessége, és többet adhatnak el, mint a konkurenseik” – mondja Perényi András.
Teszteljük az egész piacot. Kicsit faramuci helyzet, hiszen nem azért nyitod meg a Wolt-appot, mert vázát akarsz venni, hanem azért, mert éhes vagy.
Vorobcsuk Zoltán alapítótársával viszik a céget, Zoltán a pénzügyeket, az értékesítést és az operatív vezetést, András a termékfejlesztést és a marketinget irányítja. A találkozóra is együtt jöttek el, de Zoltánnak hamar el kellett köszönnie, így Andrással ülök le az üvegfalakkal határolt irodájában beszélgetni.
Havi 180–200 ezer csomag Legutóbb a 2020. decemberi Forbesban írtunk a kiszervezett logisztikával foglalkozó hazai startupról, azóta sok változás történt a Webshippy háza táján. 2021 elején kiszállt a cégből a Hiventures, az állami tőkealap 27 százalékos tulajdonrészét az egyik legnagyobb hazai logisztikai vállalat, a Trans-Sped vásárolta meg, így a Webshippy kockázati tőke helyett szakmai befektetővel folytatta tovább.
Mindeközben a startup megállás nélkül növekedett, és András szerint már tudna pénzt termelni, a növekedési tervek és a magas fejlesztői bérköltségek viszont elviszik az árbevétel nagy részét. „Ha csak a webshopok logisztikai igényeit szeretnénk megoldani és kiszállítani a csomagokat, már megtehetnénk, hogy hátradőlünk, és osztalékból élünk. De hát ekkor nem az a cég lennénk, ami vagyunk. Nagyon nagy víziót tűztünk magunk elé, egész Európa e-logisztikai lefedése a cél.” Most ötven–hatvan százalékosra becsülik hazai piaci részesedésüket, de vezető pozíciójukat egyelőre nem féltik. A Webshippy havonta 180–200 ezer csomagot dolgoz fel, az utánuk következő versenytársuk pedig információik szerint feleennyit. Legnagyobb versenyelőnyüknek azt tartják, hogy egy kevésbé digitalizált piacon nyújtanak digitális megoldást. Ez pedig nem más, mint az általuk fejlesztett fulfilmentszoftver. Az alapítók régóta hangoztatják, hogy a Webshippyt nem is logisztikai, hanem inkább technológiai cégnek tekintik, szerintük ezt már csak az is bizonyítja, hogy a csaknem kétszáz alkalmazott negyede fejlesztő.
Az elmúlt években bővült a tevékenységi kör is. A bevétel alakulásában egyre nagyobb szerepet játszik a két éve indított Webshippy Marketplace, ami tulajdonképpen egy vállalkozások közötti webshop. A beszállítók belistázhatják a piactérre azokat a termékeiket, amiket el szeretnének juttatni a fogyasztókhoz, csak még nem találtak hozzájuk megfelelő viszonteladó partnert. A piactér másik felén a webáruházak állnak, amik a belistázott termékekkel bővíthetik a palettájukat, a nagykereskedelmi vételárat pedig elég akkor kifizetniük a beszállítónak, ha sikeresen eladták a portékát. „Maga a dropshipping kereskedelmi modell, ami ezen keresztül megvalósítható, baromi trendi a világban. Viszont Magyarországon ma még sehol sincsen” – mondja András. A Lumenet magyar világítástechnikai áruház például kifejezetten a piactér miatt lett a Webshippy partnere.
Volt, hogy a kollégák harminc–negyven kilométert sétáltak naponta, ami azért durva.
Nyitottak az ultragyors kiszállítást megcélzó, úgynevezett quick commerce vállalatok irányába is, például a Wolton keresztül is lehet rendelni általuk menedzselt termékeket, amit a futárok aztán a Webshippy belvárosi raktárában tudnak felvenni. „Teszteljük az egész piacot, hogy mennyire terjeszthető el az azonnali kiszállítás a magyar online kereskedelemben. Kicsit faramuci helyzet, hiszen nem azért nyitod meg a Wolt-appot, mert vázát akarsz venni, hanem azért, mert éhes vagy.”
A következő sikersztori A tervek azonban lassan kinövik az országot. „Üzletfejlesztésben elértük, amit lehetett, most már csak skálázódni szeretnénk a magyar piacon. Néhány éven belül Kelet-Közép-Európa több országában is megjelennénk, ugyanilyen technológiával. Tulajdonképpen az első olyan robotizált fulfilmentcenter-hálózatot szeretnénk kialakítani, amivel országhatárokon átívelve is ki lehet szolgálni különböző nemzetközi ügyfeleket.”
Májusban nyitották meg az első külföldi raktárukat a Pozsony melletti Szencen. A szlovákiai raktár háromezer négyzetméternyi alapterülete a fóti 7,5 ezer négyzetméteres központi raktár és a Budapest belvárosában levő kétszáz négyzetméteres telep mellett közepesnek mondható. Eredetileg Lengyelországba készültek, de aztán jobbnak látták első külföldi projekjüket közelebb elhelyezni (legfeljebb két óra az út Budapestről). A szlovák raktárat (egy másik, háromezer négyzetméteres budapesti létesítménnyel együtt) a Trans-Sped üzemelteti alvállalkozásban. Ha minden jól megy, Csehországban és Romániában nyitják meg következő telephelyeiket, az üzemeltetők kiléte itt még nem dőlt el, a Trans-Speden kívül több érdeklődő is van. A nemzetköziesedést az is indokolja, hogy az exporttevékenységben érezhető a magyar piac lemaradása, Csehországban például jóval aktívabban igyekeznek más piacokra a cégek. A Webshippyn eddig is megtehették az online kereskedők, hogy külföldön adjanak el, és a határon túli raktárak megnyitásával Andrásék jelentős költséget takaríthatnak meg.
A nagyszabású víziókhoz újabb befektetési körre volt szükség. „Olyan partnereket akartunk behozni, akik által úgy érezzük, hogy igazi smart money-t kapunk” – mondja András. A hárommillió eurós körben végül a magyar Day One Capital vitte a vezető szerepet, egymaga kétmillió eurót fektetett be. A maradék millión kisebb befektetők osztoztak, köztük például Kovach Anton, a vállalati szektor digitális átállását segítő ShiwaForce alapítója és Szórád Gábor, a Netpincér korábbi ügyvezetője. András és Zoltán együttes részesedése eddig hetven százalék volt, az új kör után ketten együtt továbbra is többségben maradtak.
„Én kerestem meg Andrásékat, hogy szívesen fektetnék be a cégükbe” – mondja Szórád Gábor, aki korábban a Netpincért felvásárló Delivery Hero kelet-európai regionális vezetője volt, az elmúlt két évben pedig Dubajban dolgozott. Úgy látja, a nemzetközi terjeszkedésben tud a legtöbbet segíteni, mivel épp azokba az országokba készül belépni a Webshippy, amiket ő is lefedett regionális igazgatóként.
„Már kezdettől, még angyalbefektetőként figyeltem a Webshippy csapatát. Impresszív építkezésen vannak túl az elmúlt négy évben, szinte mindent végrehajtottak abból a tervből, amit anno felvázoltak nekem” – mondja Weiszbart Zsolt, aki a Day One Capital képviseletében vett részt a tranzakcióban. Zsolték szerint a Webshippy könnyen lehet a következő magyar sikersztori, mivel az e-kereskedelem óriási növekedési pályán van. A nemzetközi terjeszkedéssel a negyven–ötven fős tech csapatot is legalább a duplájára kellene bővíteni, amiben Kovach Anton technológiai tudása lesz fontos.
A befektetéssel azt kívánják elérni, hogy a Webshippy a hazai piacvezető pozíció után megkerülhetetlen szereplő legyen a régióban. Ha ez másfél–két év alatt sikerül, jöhet a következő körös befektetés, de ahhoz már biztosan külföldi partnert keresnének. „Mindig nyitva áll az ajtó” – válaszol András rejtélyes mosollyal az exitet firtató kérdésemre.
Hangos zene, mozgó robotok A fóti 7,5 ezer négyzetméteres raktárban ottlétem alatt is gőzerővel folyik a munka. A földszinti csarnokban pörgős hangulat fogad, a hangszóróból lendületes zene szól, az elkerített területen a robotok is megállás nélkül mozgatják a polcokat a kiadó kapuknál tevékenykedő kollégák felé. Andrást bevallottan lelkesíti az atmoszféra, és bár napi munkája már nem kötné ide, igyekszik minél gyakrabban benézni. A napi rekordjuk tizenhatezer rendelés összekészítése volt, és mivel egy rendelés általában három-négy különböző tételből áll, átlagosan napi negyven–ötvenezer tételt kell összerendezniük.
„Bizonyos méret felett már nem hatékony, hogy te futkározol a raktárban. Volt, hogy a kollégák harminc–negyven kilométert sétáltak naponta, ami azért durva” – mondja András. 2021 óta polcmozgató robotokat szereltek be a fóti raktárba, ami jelentősen felgyorsította a folyamatokat. Az élőmunkát így sem váltották ki teljesen, bizonyos típusú tételekhez továbbra is manuális csomagolás kell. A hatékonyságjavulást ugyanakkor nem lehet megspórolni, mert egyre nagyobbak a fogyasztók kényelmi igényei, amikből nem fognak alább adni. „Ez kicsit olyan, mint a drog, rá lehet szokni” – fogalmaz András. Ezekre reagálva már a Webshippy is bevezette az aznapi kiszállítást garantáló, úgynevezett Prio szolgáltatását, a 16 óráig leadott rendeléseket futáraik 18 és 22 óra között kiviszik. András szerint erre még európai szinten is kevés konkurens képes.
A hazai versenytársaktól így aztán nem tartanak. „Ma azt kommunikálják, amit én mondtam öt évvel ezelőtt a konferenciákon. Mi meg már megint teljesen máshol járunk.” Nem gondoltam volna, hogy rögtön meg is tapasztalom az aznapi kiszállítás előnyeit. Az interjú után egy éppen induló Webshippy-futár mentett meg egy másfél kilométeres pusztai vándorlástól a járdamentes aszfalttengeren.
Webshippy Magyarország Kft.
Alapítás:
2016
Létszám:
176
Tulajdonosok:
Perényi András, Vorobcsuk Zoltán (alapítók), Trans-Sped Kft., Day One Capital, Kovach Anton, Szórád Gábor, Hild Imre, Murányi Mónika, Pioneer Consulting Kft. (befektetők)
Árbevétel
(milliárd forint):
2020
1,2
2021
2,3
Adózott eredmény
(millió forint):
2020
−56,9
2021
−420,6
Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Mint már hat éve (szinte) minden hónapban, a júniusi magazint is saját szeánszon, Kilövés nevű rendezvényünkön prezentáltuk a nagyérdeműnek. Így vagy úgy, de meghívott vendégeinkkel most gasztrósabbra vettük a figurát. Meghintettük az estét színházzal, mesterséges intelligenciával és… csempebolttal is.
Gál Dániel hét évvel ezelőtt hívta életre a Budai Dobiskolát, és azóta több száz autista, mozgássérült és vak tanítványt vezetett be a ritmus világába. A dobolás terápiás hatással bír, a pedagógusok javuló magatartásról és tanulmányi eredményekről számolnak be, a leglelkesebb gyerekek még szüleiket is magukkal viszik a dobórákra. Megnéztem, meghallgattam, kipróbáltam.
A Sotheby’s a járvány miatt átírta három évszázados, ódon üzleti játékszabályait. A nagymúltú aukciósház az NFT-piac hullámait meglovagolva, Netflix-szerű algoritmusokkal hajt a fiatalabb generációk pénztárcájára. Az amerikai Forbes cikke.
Újult erővel rángatják a forintot a legújabb világpiaci események, június közepén az euróárfolyam átlépte a 400 forintos (rém)álomhatárt. Pedig 2008-ban még a 250 forintos szint meghaladása késztette pánikra a piacokat és a hazai közvéleményt. Változnak az idők.
