Miközben az infláció megállíthatatlannak tűnik, a kormány a választási győzelem után sem enged a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árakból, és furcsán célzott különadókkal próbálja helyrebillenteni a költségvetést. A forint ezt egyáltalán nem díjazta. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Előző negyedéves jelentésünkben odáig jutottunk, hogy a magyar gazdaság erőn felül kiköltekezve, lényegében letolt gatyával szaladt bele az újabb viharba, amit a háború kitörése okozott. A konfliktus tovább növelte az energiaárakat, szakította el az ellátási láncokat, fokozta az inflációs várakozásokat. Biztos volt, hogy akárki alakít kormányt, azonnal komoly kiigazításról kell döntenie, a kérdés ennek nagysága és mikéntje volt.
Miután a Fidesz a közvélemény-kutatások által jelzettnél is jóval nagyobb különbséggel megnyerte a választást, a piaci várakozás az lett, hogy az új Orbán-kormány a 10-es évek elején használt különadós módszerhez nyúl vissza, miközben visszavesz a választásra szánt populista árstopokból, és békülékenyebb hangol üt meg az unióval, hogy minél hamarabb hozzájusson az uniós forrásokhoz. Ebből azonban csak a különadóztatás valósult meg, a piac kiábrándulása pedig szépen követhető a forint árfolyamán – különösen látványos az alulteljesítés a régiós devizákkal szemben.
A méretes, a két év alatt a GDP mintegy hét százalékára rúgó megszorító csomag összerakásánál a fő szempont az volt, hogy minél kevesebbet érezzenek belőle az emberek közvetlenül. A benzin ára nem emelkedhet, emiatt a környékbeli országokból beindult a benzinturizmus, be kellett vezetni, hogy csak magyar forgalmival jár a mesterségesen alacsonyan tartott ár. A kamatstopot is újra meghosszabbították, azt üzenve az adósoknak, hogy megéri felelőtlennek lenni. Az járt rosszul, aki a rosszabb időkre készülve átváltott a drágább fix kamatozású hitelekre, aki pedig maradt a változóban, vállalva a kamatemelkedés kockázatát, most azt látja, hogy ha gond van, állam bácsi úgyis megsegíti.
Hercegi örökség, európai színvonalú műemléki felújítás – Eszterháza ma lenyűgöző kiállítótér. Luxus, elegancia, barokk illúzió és optikai csalódás.
Fertőd, régi nevén Eszterháza. Esterházy „Fényes” Miklós a 18. század második harmadában kezd az itt álló kis vadászkastély átépítésébe. Mire a munka végére ér, európai tényezőnek számít – a birtok európai rangját és a család tehetősségét mutatja, hogy Joseph Haydn két évtizedig élt itt, és volt a család zenekarának vezetője. Nem csoda, hogy Mária Terézia állítólag azt mondta: „Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom.”
A művelt, és magát kifinomult művészekkel körülvevő megbízó a zseniális tervezőnek bizonyuló Jacoby Miklóst bízta meg az átalakítással. Megbecsültségét jól jellemzi, hogy a hercegi főépítész nagyobb javadalmazást kapott, mint Haydn. A munka eredménye egy minden elemében harmonikus egységet képző barokk mestermű, „a magyar Versailles” lett, és kivívta a kortársak elismerését. Mőcsényi Mihály, a hazai tájépítészet egyik legnagyobb alakja szerint „Eszterháza lenyűgöző varázsa, magával ragadó egyéni alkata – a cour d’honneur bűvöletbe ejtő monumentalitásán túlmenően – a rafináltan megoldott, kecsesen elegáns, szemfényvesztéses szabálytalanságokban rejlik”.
A kastély a 19. században élte második fénykorát, amikor Esterházy Miklós herceg felesége, Cziráky Margit grófnő hozományából neobarokk-rokokó stílusban modernizálták. Igazi „Lustschloss” volt, télikerttel, képtárral, kávéházzal, operaházzal, a kertben vízesésekkel, sőt a grófnő még egy úszómedencét is építtetett.
A nyugati szárny felújítása 2014-ben kezdődött Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h Építésziroda) vezetésével. Az épületrész funkciója többször is változott: volt itt hercegi könyvtár, porcelánkamra, lóistálló és kertészeti iskolai tornaterem is. A műemléki felújítás forrásanyag hiányában különösen nagy feladatnak bizonyult, de az építészek munkája nyomán európai színvonalat képviselő, elegáns kiállítótér jött létre.
Aszimmetria mindenütt „Rengeteg szabálytalansággal találkoztunk, a belső térszervezés mindenféle racionális elképzelést felülírt” – mondja Gunther Zsolt építész. Az egységes külső mögött valójában nagyon is bonyolult, aszimmetriákkal teli szerkezetek húzódtak. A képtár lefedéséről semmiféle nyom nem maradt. Az eredeti födém régen eltűnt, ebből a korszakból csak alaprajzok maradtak. A szovjet megszállás alatt a kastély majdnem teljesen elpusztult, az ekkori fedélnek semmi köze sem volt az eredetihez.
Barokk illúzió Az építészek végül az úgynevezett kosárgörbe forma mellett döntöttek, belülről kazettákra osztották. Fontos szempont volt, hogy mindegyik alkalmazott forma áthallásokat rejt a történeti térképzés irányában, viszont mai anyaghasználattal készült. A barokk illúzió jegyében a födém a mennyet jelképezi – ezt a hatást az építészek egy különleges anyaggal, az úgynevezett Barrisol-fóliával erősítették, ami tökéletesen eloszlatja a felülről jövő fényt, és szinte éteri hatást eredményez, ráadásul a képtárban gyakorlati szerepe is van, a szórt fénytől nem csillan be az évszázados festményeken a lakk.
Optikai csalódás „A padló fényességével az égre utaló mennyezet párja. Mindkettő az illúziókeltés eszköze” – mondja Csillag Katalin. Mivel az eredetiről semmiféle támpontjuk sem volt, az építészek a korabeli velencei palotákból merítettek inspirációt. Olasz köveket választottak, három színben: a zöld verde serpentino, a fekete nero marquina, a fehér blanco macael. Ezek közül a zöld és a fekete színűeket fényesre, a fehéreket viszont mattra polírozták. A különlegesen csiszolt üvegelemeken megcsillanó fény a korabeli csillárok atmoszférájára emlékeztet.
Pasztellkék terem Hogyan kapcsolódjanak egymáshoz a volt hercegi könyvtár nagyobb, neutrálisabb tere és a színesen maradó barokk terek? A megoldás az úgynevezett pasztellkék terem lett, ami színével közvetít a fehér és a díszesebb barokk terek között.
A Márton házaspár a 40-es évek végén a Rajk- és a Mindszenty-perről tudósította a nagyvilágot, kisebbik lányuk már Amerikából folytatta az örökséget. Marton Kati huszonévesen elnyerte a televíziózás Pulitzerét, négy évig tartó munkával nemrég megírta a magánéletét köztudottan nagyon óvó politikus, egyben a világ egyik legbefolyásosabb embere, Angela Merkel életrajzát. Kapcsolatrendszere nemzetközi, újságírói profizmusa amerikai – lelkületre viszont továbbra is éppúgy magyar, mint nyolcéves korában, amikor szüleivel elmenekült Magyarországról.
Újult erővel rángatják a forintot a legújabb világpiaci események, június közepén az euróárfolyam átlépte a 400 forintos (rém)álomhatárt. Pedig 2008-ban még a 250 forintos szint meghaladása késztette pánikra a piacokat és a hazai közvéleményt. Változnak az idők.
Senki sem nyit úgy ajtót, mint Nagy Ervin. Beront, de közben csak megérkezik. Egy robbanás a mozdulat és a jelenléte is. Most már azt is tudom, hogy ezt a rengeteg energiát gyerekkorában mivel kötötte le. Versenysportoló volt, akkor még követte az apai mintát, idősebb Nagy Ervin az MTK profi focistája volt. De Ervin szülei valamit nagyon tudtak, vagy […]
„Brúnó. Anyósom mindig így hívja. De nem tudom miért” – néz rám kérdőn cseh barátom, Jiřka. Tény, a cseh nevekben finoman szólva sem optimális az egy magánhangzóra eső mássalhangzók száma. Brno – németül Brünn, magyarul valaha Berén – Csehország második legnagyobb városa a szőlőhegyekkel, gyümölcsösökkel, halastavakkal tarkított morva táj központjában.
