Akkora mérföldkőhöz érkeztek, mint még soha. Túl vannak egy fúzión, mögéjük állt egy tőkeerős partner, benne vannak egy nagy átalakulásban, és már Európát is kicsinek érzik. Nyíri József szereti a kockázatot, most (újra) vállalja is.
Fél óra Józsival. Kötelező napirendi pont ez minden új belépőnek, amikor beáll a céghez dolgozni. A főnök ilyenkor elviszi az új kollégát kávézni, borítékolhatóan gyors beszéddel és angol–magyar szavak alapos keverésével ledarálja, honnan indultak, mik a legfontosabb egyéni értékek, amiket elvárnak (első két helyen a feedback culture és a growth mindset, vagyis, hogy legyél nyitott a visszajelzésekre, és próbálj mindenből tanulni, építkezni), illetve, hogy hova tartanak, mit szeretnének elérni. Az elmúlt hónapokban tízesével felvett újoncok is megkapták a cégkultúra mára tradicionális nyitó elemét, amit Nyíri József így foglal össze: „Ez egy kis orientációs agymosás, de én inkább úgy mondanám, hogy welcome to Finshape!”
Ha a cégnév nem cseng ismerősen, még nem meglepő. Gyökerei ugyan régre (a 90-es évek legvégére) és az ország legtermékenyebb fintech bölcsőjéig (Miskolc) nyúlnak vissza, de senki ne érezze magát rosszul, ha az IND–Misys–Finastra–W.UP–BSC–Finshape-vonalon valahol lemaradt – az utóbbi hónapokban is olyan gyorsan pörögtek az események, hogy a most zajló név- és arculatváltást sem követte még minden felület. A budai irodaház recepcióján például még W.UP-cégér fogad, az emeleten viszont már én is kapok ízelítőt a welcome to Finshape hangulatból, és persze kávét a harsány dizájn, a lazulásra és grillpartikra csábító terasz és a menő konyha által strukturált térben. A fél óra Józsival ezúttal többször fél órásra nyúlik, és miközben Amerikától Ázsiáig a globális térnyerés perspektíváit latolgatjuk, gyorsan vissza is ugrunk sok évet időben és térben. Naná, hogy Miskolcra.
Extrovertált ember, a csapatból töltődik, és mer nagyot álmodni. A többiek meg elhiszik neki.
Minden igaz, csak a táv nem 2018 novemberében ugyanebben az irodában még két másik társtulajdonossal és -vezetővel beszélgettünk arról, hogy mi is történt az ország első és talán legnagyobb fintech sikersztorija után. A miskolci bázisú és banki szoftverfejlesztéssel naggyá nőtt IND-t Vinnai Balázs, Pecsenye Roland és Nyíri József alapították, vagy ahogy annak idején (Forbes, 2014/12) címkéztük őket, „a komoly ember”, „az úttörő” és „a divatguru”. Cégüket 2014 tavaszán, becslésünk szerint úgy 63,5 millió euróért felvásárolta egy globális iparági óriás, ez volt a Misys, ami aztán egy későbbi tranzakciót követően Finastra névre váltott. Az IND-s gárda egy része ezután szivárogni kezdett a természet rendjének megfelelően multisodó közegből, és tíz–tizenöten néhány hónap elteltével már egy új cég kezdőcsapatában találták magukat. Ez volt a W.UP, a főnöki székben és tulajdonosi pozícióban akkor Bodnár Bélával és Kolozsvári Eszterrel.
Egy futballklub károsanyag-kibocsátása is visszafogható, de sokkal többet lehet elérni azzal, ha szurkolóik lesznek környezettudatosabbak, mondja James Atkins, és Planet Super League nevű kezdeményezésével fenntarthatósági cselekvésekre épít bajnokságot angol szurkolóknak. Hamarosan talán a műanyagszemét miatt aggódó fradistáknak is lesz mit játszaniuk.
Climate change for football fans – ilyen címmel könyvet kiadni alighanem a bátorság újraértelmezése. Te mégis ezt tetted. Miért? Már régóta foglalkoztam éghajlatváltozási témákkal, 2005-től blogot írtam, ebből született meg a könyv. Alapvetően az akkori éghajlatváltozási politika kritikája volt. Olvashatatlanul unalmas lett. Ezért átírtam úgy, hogy egy burnley-i családról szóljon, akik elkötelezett szurkolói a helyi csapatnak. Semmit sem tudnak a klímaváltozásról, amíg össze nem futnak egy ukrán fickóval, akit – épp ellenkezőleg – nem érdekel a foci, de otthon van a környezeti kérdésekben. Fogadásból együtt töltenek egy szezont, és közben az ukrán srác elmondja nekik a kritikáit.
A Planet Super League (PSL) ötlete ebből a könyvből született meg, vagy kvótakereskedő cégedből, a Vertisből? Abból, hogy rájöttem, a focinak tényleg van társadalomformáló ereje, és kíváncsi voltam, elég nagy-e ahhoz, hogy szurkolókat olyan dolgokra vegyen rá, amikre korábban nem gondoltak volna. Ehhez jön, hogy Angliában egészen mást jelent a futball, mint Magyarországon. Sokkal erősebb a társadalmi beágyazottsága.
Meg a merítés is nagyobb, ha valamit kezdeni akarsz a szurkolókkal. Egyszerűen sokkal többen járnak meccsre. Nyilván, de van azért még valami. Nagyobb nyitottságot érzek Angliában a szurkolók körében a zöld gondolatra. Ebben közrejátszik, hogy demográfiailag Angliában a meccsre járók lényegében leképezik a társadalmat. Egy stadionban ugyanúgy látsz fiatalokat, zsidókat, nőket, szikheket, feketéket. Magyarországon ez sokkal kevésbé van így. Itt van egy elit, ami nagyon szereti a focit, de a betont talán még jobban. (Mosolyog.) Van sok más futballrajongó, de ők nem annyira képezik le a társadalmat.
Hogy lett ezekből az adottságokból a PSL? És miről szól pontosan? Az volt a cél, hogy a zöld gondolatot olyanokhoz is eljuttassuk, akiknek egyébként nincs idejük vagy pénzük ilyesmivel foglalkozni. Nem beszélhetünk Tesla-vásárlásról azoknak, akiknek arra sincs pénzük, hogy a tizenöt éves autójukat lecseréljék. A zöld törekvések sokszor negatív előjelűek, nyomasztók. Mi azt akartuk elérni, hogy inkább pozitív motivációt kapjanak.
Hogyan? Regisztrálni kell a PSL oldalán, ezután ki kell választani a kezdeményezéshez csatlakozó hatvanhat klub közül a kedvencünket. Ezután mindenki választhat magának egy zöld célt, amit teljesít, és egy kép vagy videó feltöltésével bizonyítja is. A szurkolók úgy rúgnak gólt, hogy elérik a célt. Így hirdetünk meg általában öt-hat hetes tornákat, és hetente vannak a meccsek. Vannak azért vicces „csalások” – például volt, aki húsmentes étkezést vállalt, és M&M cukorkáról töltött fel képet.
James Atkins egy elég unalmas munkahelyet hagyott ott Németországban, amikor Magyarországra jött.
Mi a jó ebben a kluboknak, és mit adnak hozzá a nevükön kívül? Minden profi angol csapatnak van alapítványa, ahogy Magyarországon például a Fradinak is van. Egyre többen kezdenek foglalkozni a fenntarthatósággal. Egy nagy klubnál lehet a stadion és a csapat működését zöldíteni, hiszen a Premier League csapatai évente átlag húszezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. De ha van mondjuk egymillió szurkolójuk, és mindegyik körülbelül tíz tonna kibocsátásért felel, az rögtön tízmillió tonna szén-dioxid, amit vissza lehet szorítani. Ezzel sokkal nagyobb hatást lehet elérni. Van nyomás a ligától és a tulajdonosoktól, de a járvány alatt az is kijött, hogy mennyire fontos kapcsolatot tartani a szurkolókkal. A PSL erre új lehetőséget ad.
Szurkolóként kapok valamit a zöld jótettekért cserébe? Egyrészt baromi jó érzés, hogy most nem a csapat hoz neked trófeát, hanem te neki. A családokban az anyák örülnek, hogy zöld témákkal foglalkozhatnak a gyerekek, az apák pedig a közös időtöltésnek. Új és érdekes látásmódot kapnak. Fejlesztenünk kell a játékélményt és a közösségimédia-kampányt is. Aztán egyes klubok mezt ajánlanak fel legjobban teljesítő szurkolóiknak. Például a Spurs, ők komolyan veszik a fenntarthatóságot, új stadionjukat is ebben a szellemben építették. Náluk történt, hogy Lucas Moura, az egyik játékosuk felhívott egy családot, hogy gratuláljon. Ez óriási!
Aztán van két kissrác, akik, miután a Cambridge United megnyerte az egyik tornánkat, a BBC egyik legnépszerűbb műsorában, a The One Show-ban adtak interjút. Jellemzően egyébként családok játszanak. A klubokon keresztül rengeteg iskolába eljutunk, mert az alapítványaik akár negyven–ötven iskolával vannak kapcsolatban.
Van konkrét számotok, hogy mennyi szén-dioxidtól vagy hulladéktól kíméltétek meg a környezetet? Azt tudjuk megbecsülni, hogy az átlagos angol életstílushoz képest mekkora kibocsátáscsökkentést okoz egy-egy tevékenység. Például összevetjük az átlagos angol, húsos ebéd kibocsátását egy vegán ebédével. Vagy ha valaki biciklivel megy dolgozni autó helyett. Ezek alapján négyszáz tonna szén-dioxidot takarítottak meg velünk, ami persze pici szám, de egyelőre a kezdeményezés is az.
Hányan működtetitek a céget és az oldalt? Első blikkre nem úgy tűnik, hogy sok munkát és pénzt igényel a fenntartásuk. Van két teljes munkaidőben dolgozó srác Angliában, egy félállásban dolgozó Budapesten, és foglalkozik vele egy francia is. De ahogy növünk, húsz–harminc emberre is szükségünk lehet. Foglalkozni kell a klubokkal, szurkolókat toborzunk, szükségünk van dizájnerre, kreatív munkára. Szerencsére egy brandingcég elvállta, hogy ingyen felépíti a márka arculatát. 2020 elején jött Tom Gribbin CEO-nak a csapathoz. Nagyon okos, tisztán gondolkodó srác, dolgozott a Notthingham Forestnél, van tapasztalata a fociban. Jól ki tudta találni, hogyan kell felépülnünk. Összességében tíz–tizenkét fontos szerep kellene, hogy legyen a PSL-nél.
Milyen forrásokból működtök? A fenntartásunkat most saját zsebből fizetjük. Az első, 2020-as szezonban a Tesco támogatott minket, ez tök jó volt. Aztán a Nestlé egy vitaminos almárkája is beszállt, illetve a brit közműszolgáltató, a National Grid. Egyre több cégnek fontos, hogy zöld projekteket szponzoráljanak. Az a dolgunk, hogy megtaláljuk az ilyen befektetőket és támogatókat. Közben igyekszünk elkerülni a greenwashingot, a kamuzöldítést, olyan támogatást nem fogadnánk el. De ezért még senkit sem kellett visszautasítanunk. Hosszú távon szeretnénk bebizonyítani, hogy zöld kezdeményezés is lehet üzletileg sikeres.
Hogyan tovább Angliában? A mostani, általunk szervezett bajnokságok számát növelni kell, hogy mindig jelen legyünk. A Fantasy Premier League-nek ez nagyon jól megy. Aztán az új feladatok kitalálása mellett fontos a szemléletformálás. Angliában már sok startup foglalkozik azzal, hogy miként lehet szokásainkat jó irányba terelni. Ilyen céggel szívesen működnénk együtt, hogy a fociszurkolókra szabjunk valamilyen programot. Mert könnyebb csoportban cselekedni. Sokan azt gondolják, hogy minek tegyenek bármit a környezetért, amikor ott van több milliárd ember, aki a füle botját sem mozdítja. Közösségben ez is más, ilyen irányba szeretnénk elmozdulni.
A Premier League-csapatok közül a két manchesteri, a City és a United nem csatlakozott a PSL-hez. Kopogtattatok a Glazer családnál és elhajtottak titeket? A Citynek és a Unitednek is nagyon tetszett az ötlet, de nehéz dolgunk van. A klubok a zöld szemléletformálás mellett rengeteg társadalmi felelősségvállalási projektet visznek, nem fér bele minden. Vannak, akik szegények fogászati ellátását támogatják, aztán ott van a Pride, a Black Lives Matter, ezek mellett is kiállnak. Az Arsenal nemrég a késeléses gyilkosságok ellen lépett fel hófehér mezben.
Terveztek kimozdulni a szigetről? Én megnéznék egy zöld nyugat-magyar rangadót a Haladás és a Zete között! Előbb azt mondtam, hogy Magyarországon erre kevesebb a nyitottság. De közben pár éve meg a Fradi egyik Ludogorec elleni meccse után a Twitteren láttuk, hogy a szurkolók azon gondolkoznak, mit kezdhetnének a sok műanyaghulladékkal, ami utánuk marad a stadionban. A PSL indulásakor volt is pár nagyon pozitív beszélgetésünk a Fradival. Máté Bálint, a nemzetközi projektmenedzserük nagyon nyitott a zöld témára, biztatott is minket, hogy találjunk ki valamit közösen. Akkor úgy éreztük, hogy kevesen vagyunk, célszerűbb egyelőre Angliára koncentrálnunk. De valamikor jó lenne majd magyarországi projektbe fogni.
A Manchester united-szurkoló
Elmondása szerint „elég unalmas” munkahelyet hagyott ott 1995-ben Németországban, amikor magyar feleségével Magyarországra költözött, hogy itt próbáljon szerencsét. Cambridgbe-ben modern nyelvek és lingvisztika szakon tanult, később az Arthur Andersen pénzügyi cégnél dolgozott, az 1990-es évek elején pedig hulladékgazdálkodással foglalkozott.
Magyarországra költözése után három évig a Deloitte budapesti irodájának munkatársa volt, majd 1998-ban a ma már Blackrock alkalmazásában álló Paul Bodnar amerikai–magyar befektetési szakértővel megalapította a szén-dioxid-kvótával kereskedő Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt.-t. James nemrég kiszállt a cégből, de részesedése van a Graphisoft Parkban működő vegán menzában, a Planteenben, és több fővárosközeli biofarmban is érdekeltséget szerzett.
A XII. kerületben egy beporzóbarát, évelő kertek kialakítását elősegítő projektben vesz részt, korábban két környezetvédelmi témájú regényt írt. Több vállalkozása is volt, nagy részük bukással végződött, ma már csak a Zsámboki Biokert működik közülük. Manchester United-szurkoló, 2020-ban indította útjára a Planet Super League-et, amivel futballszurkolókat terel a zöld és fenntarthatósági szemlélet felé.
Jaksity györgy KOMMENTJE Pár éve a László-kórház düledező épületeit és gyomos kertjét nap mint nap elhagyva, elképedve néztem a frissen elkészült Fradi-stadiont. Közgazdász lévén azt számolgattam, hogy egy stadion az idő nagyjából 95 százalékában üresen áll, és viszi a pénzt, miközben egy kórház sajnos mindig tele van, és az emberek életét, egészségét megőrizve még „pénzt is hoz”. Klassz dolog lesz, ha legalább fenntarthatóvá válnak a stadionjaink.
Szűrés, megelőzés, innováció és társadalmi felelősségvállalás – a SYNLAB Hungary Kft. az ország legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatójaként folyamatosan fejleszt és tesz a jövőért. Póda Tamás kereskedelmi és marketingigazgatóval beszélgettünk.
Miközben az infláció megállíthatatlannak tűnik, a kormány a választási győzelem után sem enged a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árakból, és furcsán célzott különadókkal próbálja helyrebillenteni a költségvetést. A forint ezt egyáltalán nem díjazta. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
A bankárságot kovásznevelésre, a budapesti életet vidéki idillre – no, meg kemény hajnali munkára – cserélte Török András, aki feleségével, a Skool-alapító Major Zsófival tavalyelőtt nyáron nyitotta meg a Balaton-felvidék legmenőbb reggeliző-pékségét. Az Andriska Pékbisztró kertjében egy nyüzsgő hétvégén ezren is megfordulnak, a napi kínálat legalább harmincféle péksüteményből és szendvicsből áll. És András, vagyis Andriska alig várja, hogy főzhessen is a vendégeiknek reggelire – akár töltött káposztát.
