Sokakat. Reneszánszát éli a Margit körúti Bem mozi, a járvány után is nagy az igény a nosztalgiázásra. Pedig több mint százéves történetének visszatérő eleme a bizonytalanság, sőt a valódi moziélményt nyújtó filmszalagos vetítésekről is szinte teljesen le kellett mondaniuk a digitális trendek közepette. Bár erről kiderült, hogy helyesen tették.
Halloween éjszaka. Már fél órája rizsszemeket takarítanak az alig százfős terem kárpitjáról. Tele volt a helyiség, úgy kellett kirugdosni a dorbézoló vendégsereget. Mindig ez megy itt – legalábbis amikor az 1975-ös Rocky Horror Picture Show-t vetítik az ikonikus Margit körúti moziban, a Bemben. Sőt, szerte a világon bevett hagyomány a kultikus film esküvői jelenetének násznépével együtt ünnepelni és szórni a rizst.
Na, nem mintha gyakori lenne itt az ilyesmi. Mégis, a Bem azon kevés mozik egyike, ahol veszik a poént. Elvégre repertoár-, más néven reprízmoziról van szó. Elfér itt egymás mellett az agyonjátszott klasszikus, a meg nem értett független film és a kisujjeltartós művészkedés is. Pár hónapos rendszerrel hozzák vissza a műsorra ismétlődő kínálatukat, friss premierekre csatlakoznak rá korábbi filmekkel, jubileumi vetítéseket tartanak, vagy csak vászonra tesznek legendás mozgóképeket, hogy az is láthassa, akinek anno nem volt rá lehetősége.
A Bem mozi csak 2016 óta, akkor is sokéves szünet után kezdett el reprízmoziként működni. A feltámadáskor egyfilmes eseménymozinak indult, A Jó, a Rossz és a Csúf című örök érvényű western épp akkor lett ötvenéves. „Kérdés volt, hogy érdekel-e bárkit is egy régi film egy nem túl csúcs moziban. Igaz, filmszalagról” – emlékszik vissza Szomszéd Gergő, a Bem mozi üzemeltetője. Celluloid egy újranyíló teremben, ráadásul Budán, ahol a multiplexeken túl moziügyileg nem volt nagy mozgás. Mondani sem kell, pikkpakk megtelt tucatnyi vetítés, így tért vissza a Bem.
Piacvezető pozícióba nőtt a Webshippy, a kiszervezett logisztika digitális megoldásainak hazai úttörője, miközben a fogyasztók egyre több kényelmi szolgáltatást várnak el. Az alapítók víziója most az országhatárokon túlra szólítja őket: régiós terjeszkedésbe kezdenek, amihez újabb befektetők szállítják a finanszírozást. A robotizált fóti raktárból már az európai hálózat kiépítése sem tűnik elérhetetlennek.
A fóti ipari parkban egy impozáns logisztikai központ elsőre jellegtelennek tűnő épülete terpeszkedik el. Sok másik cég mellett itt van egy, a járvánnyal sújtott elmúlt két év nyertesének is tekinthető startup főhadiszállása is. A központ második emeletén az ipari környezettől teljesen eltérő világ fogad. Tágas belső terek, barátságos padlószőnyegek és galériákra épített irodák adják meg azt a könnyed alaphangulatot, amit a modern tech cégek mellé szokás társítani.
A Webshippy fulfilment cég, azaz az online áruházak logisztikai feladatait átvállalva a webshopok és a futárcégek között teremt kapcsolatot. Raktárkészleten tartja a partnerek termékeit, a webshopokba beérkező rendelések alapján összekészíti és átadja a csomagot a futárszolgálatoknak, majd kiállítja a számlát is. Szolgáltatásaikat hatszáz webáruház használja aktívan, köztük a Butlers, a Helia-D, a Fressnapf, a Retro Jeans, a Lumenet, az Unilever és hamarosan a Richter is. „Olyan innovációkat fejlesztünk, amikkel nő az általunk képviselt webáruházak versenyképessége, és többet adhatnak el, mint a konkurenseik” – mondja Perényi András.
Teszteljük az egész piacot. Kicsit faramuci helyzet, hiszen nem azért nyitod meg a Wolt-appot, mert vázát akarsz venni, hanem azért, mert éhes vagy.
Vorobcsuk Zoltán alapítótársával viszik a céget, Zoltán a pénzügyeket, az értékesítést és az operatív vezetést, András a termékfejlesztést és a marketinget irányítja. A találkozóra is együtt jöttek el, de Zoltánnak hamar el kellett köszönnie, így Andrással ülök le az üvegfalakkal határolt irodájában beszélgetni.
Havi 180–200 ezer csomag Legutóbb a 2020. decemberi Forbesban írtunk a kiszervezett logisztikával foglalkozó hazai startupról, azóta sok változás történt a Webshippy háza táján. 2021 elején kiszállt a cégből a Hiventures, az állami tőkealap 27 százalékos tulajdonrészét az egyik legnagyobb hazai logisztikai vállalat, a Trans-Sped vásárolta meg, így a Webshippy kockázati tőke helyett szakmai befektetővel folytatta tovább.
Mindeközben a startup megállás nélkül növekedett, és András szerint már tudna pénzt termelni, a növekedési tervek és a magas fejlesztői bérköltségek viszont elviszik az árbevétel nagy részét. „Ha csak a webshopok logisztikai igényeit szeretnénk megoldani és kiszállítani a csomagokat, már megtehetnénk, hogy hátradőlünk, és osztalékból élünk. De hát ekkor nem az a cég lennénk, ami vagyunk. Nagyon nagy víziót tűztünk magunk elé, egész Európa e-logisztikai lefedése a cél.” Most ötven–hatvan százalékosra becsülik hazai piaci részesedésüket, de vezető pozíciójukat egyelőre nem féltik. A Webshippy havonta 180–200 ezer csomagot dolgoz fel, az utánuk következő versenytársuk pedig információik szerint feleennyit. Legnagyobb versenyelőnyüknek azt tartják, hogy egy kevésbé digitalizált piacon nyújtanak digitális megoldást. Ez pedig nem más, mint az általuk fejlesztett fulfilmentszoftver. Az alapítók régóta hangoztatják, hogy a Webshippyt nem is logisztikai, hanem inkább technológiai cégnek tekintik, szerintük ezt már csak az is bizonyítja, hogy a csaknem kétszáz alkalmazott negyede fejlesztő.
Az elmúlt években bővült a tevékenységi kör is. A bevétel alakulásában egyre nagyobb szerepet játszik a két éve indított Webshippy Marketplace, ami tulajdonképpen egy vállalkozások közötti webshop. A beszállítók belistázhatják a piactérre azokat a termékeiket, amiket el szeretnének juttatni a fogyasztókhoz, csak még nem találtak hozzájuk megfelelő viszonteladó partnert. A piactér másik felén a webáruházak állnak, amik a belistázott termékekkel bővíthetik a palettájukat, a nagykereskedelmi vételárat pedig elég akkor kifizetniük a beszállítónak, ha sikeresen eladták a portékát. „Maga a dropshipping kereskedelmi modell, ami ezen keresztül megvalósítható, baromi trendi a világban. Viszont Magyarországon ma még sehol sincsen” – mondja András. A Lumenet magyar világítástechnikai áruház például kifejezetten a piactér miatt lett a Webshippy partnere.
Volt, hogy a kollégák harminc–negyven kilométert sétáltak naponta, ami azért durva.
Nyitottak az ultragyors kiszállítást megcélzó, úgynevezett quick commerce vállalatok irányába is, például a Wolton keresztül is lehet rendelni általuk menedzselt termékeket, amit a futárok aztán a Webshippy belvárosi raktárában tudnak felvenni. „Teszteljük az egész piacot, hogy mennyire terjeszthető el az azonnali kiszállítás a magyar online kereskedelemben. Kicsit faramuci helyzet, hiszen nem azért nyitod meg a Wolt-appot, mert vázát akarsz venni, hanem azért, mert éhes vagy.”
A következő sikersztori A tervek azonban lassan kinövik az országot. „Üzletfejlesztésben elértük, amit lehetett, most már csak skálázódni szeretnénk a magyar piacon. Néhány éven belül Kelet-Közép-Európa több országában is megjelennénk, ugyanilyen technológiával. Tulajdonképpen az első olyan robotizált fulfilmentcenter-hálózatot szeretnénk kialakítani, amivel országhatárokon átívelve is ki lehet szolgálni különböző nemzetközi ügyfeleket.”
Májusban nyitották meg az első külföldi raktárukat a Pozsony melletti Szencen. A szlovákiai raktár háromezer négyzetméternyi alapterülete a fóti 7,5 ezer négyzetméteres központi raktár és a Budapest belvárosában levő kétszáz négyzetméteres telep mellett közepesnek mondható. Eredetileg Lengyelországba készültek, de aztán jobbnak látták első külföldi projekjüket közelebb elhelyezni (legfeljebb két óra az út Budapestről). A szlovák raktárat (egy másik, háromezer négyzetméteres budapesti létesítménnyel együtt) a Trans-Sped üzemelteti alvállalkozásban. Ha minden jól megy, Csehországban és Romániában nyitják meg következő telephelyeiket, az üzemeltetők kiléte itt még nem dőlt el, a Trans-Speden kívül több érdeklődő is van. A nemzetköziesedést az is indokolja, hogy az exporttevékenységben érezhető a magyar piac lemaradása, Csehországban például jóval aktívabban igyekeznek más piacokra a cégek. A Webshippyn eddig is megtehették az online kereskedők, hogy külföldön adjanak el, és a határon túli raktárak megnyitásával Andrásék jelentős költséget takaríthatnak meg.
A nagyszabású víziókhoz újabb befektetési körre volt szükség. „Olyan partnereket akartunk behozni, akik által úgy érezzük, hogy igazi smart money-t kapunk” – mondja András. A hárommillió eurós körben végül a magyar Day One Capital vitte a vezető szerepet, egymaga kétmillió eurót fektetett be. A maradék millión kisebb befektetők osztoztak, köztük például Kovach Anton, a vállalati szektor digitális átállását segítő ShiwaForce alapítója és Szórád Gábor, a Netpincér korábbi ügyvezetője. András és Zoltán együttes részesedése eddig hetven százalék volt, az új kör után ketten együtt továbbra is többségben maradtak.
„Én kerestem meg Andrásékat, hogy szívesen fektetnék be a cégükbe” – mondja Szórád Gábor, aki korábban a Netpincért felvásárló Delivery Hero kelet-európai regionális vezetője volt, az elmúlt két évben pedig Dubajban dolgozott. Úgy látja, a nemzetközi terjeszkedésben tud a legtöbbet segíteni, mivel épp azokba az országokba készül belépni a Webshippy, amiket ő is lefedett regionális igazgatóként.
„Már kezdettől, még angyalbefektetőként figyeltem a Webshippy csapatát. Impresszív építkezésen vannak túl az elmúlt négy évben, szinte mindent végrehajtottak abból a tervből, amit anno felvázoltak nekem” – mondja Weiszbart Zsolt, aki a Day One Capital képviseletében vett részt a tranzakcióban. Zsolték szerint a Webshippy könnyen lehet a következő magyar sikersztori, mivel az e-kereskedelem óriási növekedési pályán van. A nemzetközi terjeszkedéssel a negyven–ötven fős tech csapatot is legalább a duplájára kellene bővíteni, amiben Kovach Anton technológiai tudása lesz fontos.
A befektetéssel azt kívánják elérni, hogy a Webshippy a hazai piacvezető pozíció után megkerülhetetlen szereplő legyen a régióban. Ha ez másfél–két év alatt sikerül, jöhet a következő körös befektetés, de ahhoz már biztosan külföldi partnert keresnének. „Mindig nyitva áll az ajtó” – válaszol András rejtélyes mosollyal az exitet firtató kérdésemre.
Hangos zene, mozgó robotok A fóti 7,5 ezer négyzetméteres raktárban ottlétem alatt is gőzerővel folyik a munka. A földszinti csarnokban pörgős hangulat fogad, a hangszóróból lendületes zene szól, az elkerített területen a robotok is megállás nélkül mozgatják a polcokat a kiadó kapuknál tevékenykedő kollégák felé. Andrást bevallottan lelkesíti az atmoszféra, és bár napi munkája már nem kötné ide, igyekszik minél gyakrabban benézni. A napi rekordjuk tizenhatezer rendelés összekészítése volt, és mivel egy rendelés általában három-négy különböző tételből áll, átlagosan napi negyven–ötvenezer tételt kell összerendezniük.
„Bizonyos méret felett már nem hatékony, hogy te futkározol a raktárban. Volt, hogy a kollégák harminc–negyven kilométert sétáltak naponta, ami azért durva” – mondja András. 2021 óta polcmozgató robotokat szereltek be a fóti raktárba, ami jelentősen felgyorsította a folyamatokat. Az élőmunkát így sem váltották ki teljesen, bizonyos típusú tételekhez továbbra is manuális csomagolás kell. A hatékonyságjavulást ugyanakkor nem lehet megspórolni, mert egyre nagyobbak a fogyasztók kényelmi igényei, amikből nem fognak alább adni. „Ez kicsit olyan, mint a drog, rá lehet szokni” – fogalmaz András. Ezekre reagálva már a Webshippy is bevezette az aznapi kiszállítást garantáló, úgynevezett Prio szolgáltatását, a 16 óráig leadott rendeléseket futáraik 18 és 22 óra között kiviszik. András szerint erre még európai szinten is kevés konkurens képes.
A hazai versenytársaktól így aztán nem tartanak. „Ma azt kommunikálják, amit én mondtam öt évvel ezelőtt a konferenciákon. Mi meg már megint teljesen máshol járunk.” Nem gondoltam volna, hogy rögtön meg is tapasztalom az aznapi kiszállítás előnyeit. Az interjú után egy éppen induló Webshippy-futár mentett meg egy másfél kilométeres pusztai vándorlástól a járdamentes aszfalttengeren.
Webshippy Magyarország Kft.
Alapítás:
2016
Létszám:
176
Tulajdonosok:
Perényi András, Vorobcsuk Zoltán (alapítók), Trans-Sped Kft., Day One Capital, Kovach Anton, Szórád Gábor, Hild Imre, Murányi Mónika, Pioneer Consulting Kft. (befektetők)
Árbevétel
(milliárd forint):
2020
1,2
2021
2,3
Adózott eredmény
(millió forint):
2020
−56,9
2021
−420,6
Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Tekintettel a körülöttünk és ezáltal sokunkban zajló krízisek kaliberére, vajon eljött-e az idő, hogy néhány alapfogalmunkat új tartalommal töltsük meg? Az egyik legirritálóbb mozdulatlanság a siker körül van. Mit is jelent a siker, ami elérendő? Hogy tisztességgel vagy anélkül, arról sincs konszenzus, pedig milyen jó lenne árnyaltabban beszélgetni róla. A siker trükkös. A többség küzd érte, és a többséget frusztrálja is. A nyomában […]
A Márton házaspár a 40-es évek végén a Rajk- és a Mindszenty-perről tudósította a nagyvilágot, kisebbik lányuk már Amerikából folytatta az örökséget. Marton Kati huszonévesen elnyerte a televíziózás Pulitzerét, négy évig tartó munkával nemrég megírta a magánéletét köztudottan nagyon óvó politikus, egyben a világ egyik legbefolyásosabb embere, Angela Merkel életrajzát. Kapcsolatrendszere nemzetközi, újságírói profizmusa amerikai – lelkületre viszont továbbra is éppúgy magyar, mint nyolcéves korában, amikor szüleivel elmenekült Magyarországról.
Akkora mérföldkőhöz érkeztek, mint még soha. Túl vannak egy fúzión, mögéjük állt egy tőkeerős partner, benne vannak egy nagy átalakulásban, és már Európát is kicsinek érzik. Nyíri József szereti a kockázatot, most (újra) vállalja is.
Egy évtizede vezető bankár külföldön, azóta egyre inkább a régiós kortárs művészet felé fordult. A meghitt, intim pillanatokat keresi, amikor beleláthat egy komoly gyűjtőtárs szenvedélyébe. Otthon van a nagyközönségtől elzárt, a nemzetközi vásárok VIP vendégeinek hozzáférhető kollekciók terén is, de a művészvilág pletykáit biztosan nem ő fogja kifecsegni. Balogh Imre diszkrét gyűjtő és rutinos bankár, játékos félmosollyal reagál a necces kérdésekre is.
„Brúnó. Anyósom mindig így hívja. De nem tudom miért” – néz rám kérdőn cseh barátom, Jiřka. Tény, a cseh nevekben finoman szólva sem optimális az egy magánhangzóra eső mássalhangzók száma. Brno – németül Brünn, magyarul valaha Berén – Csehország második legnagyobb városa a szőlőhegyekkel, gyümölcsösökkel, halastavakkal tarkított morva táj központjában.