A magyarországi sorsjegytörténelem számos ikonikus pillanatot tudhat magáénak. A játék több mint százéves hazai múltjában az osztálysorsjegyeket a borítékos játékok váltották fel, idén 30 éve pedig az első, mai értelemben vett kaparós sorsjegyek is megjelentek. A Gyors Lutri játék száguldása fenekestől forgatta fel a szerencsejátékpiacot, amely az egyik legdinamikusabb növekedést tudhatja magáénak az elmúlt 10 évben.
A magyar sorsjegytörténelem 1896-ban, a hazánk ezeréves fennállását ünneplő kiállítással vette kezdetét, ugyanis az első, úgynevezett osztálysorsjegyek bevételéből éppen ezt az eseményt finanszírozták. A Kapisztrán téri Állami Nyomdában az akkori legszigorúbb körülmények között készültek azok a sorsjegyek, amelyek először hozták lázba a szerencsevadászokat. Népszerűségükhöz nem csak a nagyösszegű nyeremények, hanem a magas nyerési esély is hozzájárult.
4 FORINTTAL AZ OLIMPIÁRA
1967. december 2-án újszerű játéktechnikával ismerkedhettek meg a játékosok, ugyanis megjelentek a gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegyek, amelyek 4 forintos árukkal akár 50 ezer forintos nyereménnyel kecsegtettek. Az első sorozat bevételéből finanszírozták a magyar csapat részvételét az 1968-as mexikói olimpián. Az ötkarikás játékokra készített borítékos sorsjegy induló szériáját alig néhány nap alatt elkapkodták, de a játék újabb sorozatai sem maradtak a fiókban. A játékszelvényt 23 éven keresztül értékesítették, az utolsó borítékos 1990. október 31-én kelhetett el.
Hozunk pár újdonságot. Itt van rögtön egy világpremier, a sztárkommentelő, aki a lap szélén pár személyes mondatot hozzáfűz a cikkhez – én még ilyet nem láttam máshol. Alföldi Róbert vállalta, hogy ő lesz az első, és így rögtön két igazi Forbes-arc is került a megújuló lap címlapjára. Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével […]
Hozunk pár újdonságot. Itt van rögtön egy világpremier, a sztárkommentelő, aki a lap szélén pár személyes mondatot hozzáfűz a cikkhez – én még ilyet nem láttam máshol. Alföldi Róbert vállalta, hogy ő lesz az első, és így rögtön két igazi Forbes-arc is került a megújuló lap címlapjára.
Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével bukott meg?
Van annál forbesosabb, mint ha valaki nem végzi el az egyetemet, hanem épít egy, a világpiacon is sikeres céget, majd arra fordítja az energiáját és pénzét, hogy minél virágzóbb magyar üzleti kultúrát teremtsen? Na, ugye. Ezért is jó, hogy Balogh Petyát mostanáig tartogattuk a címlapra – pedig már a legelső számban is szerepelt –, és Bánáti Anna most ült le vele és szüleivel beszélgetni arról, hogy miből lesz a Forbes-arc? Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével bukott meg? A Forbes-sztorik a legritkább esetben egyenes vonalúak és egyenletesek. Az egy másik pálya.
Újdonságból is van még pár a lapban, mostantól egy-egy listához a felkérésünkre egy novella is készül. Az elsőt – megtiszteltetés! – Dragomán György írta. Indítunk forgószínpados véleményrovatot, megújítjuk az utolsó oldalt, még több személyes pénzügyekkel foglalkozó cikket teszünk a Pénz rovatba, és (dobpergés) Jókuti András csatlakozott hozzánk, hogy a világ éttermeiről, szállodáiról hozzon első kézből anyagokat a magazinba és a Forbes.hu-ra is. Megszületett az Óra rovat is A jó életen belül.
Igen, jól áll össze a kép, az Üzlet rovatban megmutatjuk, hogyan lehet pénzt keresni, a Pénz rovatban többet fogunk beszélni arról, hogyan lehet megvédeni befektetéseinket vagy jó hozamokat elérni, A jó élet rovatban pedig arról lesz még több szó, hogyan lehet ki is élvezni a sikert.
Van még első a mostani lapban. Elkészült a Forbes Levegő – a legmenőbb fenntarthatósági projektek listája. Galavits Patrik szervezésében felhívást tettünk közzé, amire több mint hatvan cég és civil szervezet jelentkezett, majd egy szakmai zsűri döntött a legjobbakról. Megnyugtató egy helyen látni ennyi olyan kezdeményezést, ami tényleg hatásosan és elkötelezetten tesz a bolygóért. Pár oldallal később pedig kezdődik mostani mellékletünk, a Forbes Öko Kis Judit szerkesztésében, és tovább sorakoznak benne a reményt adó zöld történetek.
Tavaly óta minden online pénztárgéppel rendelkező üzlet számára kötelező, hogy valamilyen digitális fizetőeszközt is elfogadjon. A törvény miatt rengeteg kkv szerzett be bankkártyaterminált, viszont a többségük még mindig nem igazán bízik benne – mutatott rá a PSC CEE Kft. vezérigazgatója.
Egy szakértő évente tízezer városi fa állapotát képes ellenőrizni, a Greehill mesterséges intelligencián alapuló technológiája naponta ötvenezret. Először Szingapúr zöld okosvárossá fejlesztésében kaptak fontos feladatot, és befektetőik annyira hisznek bennük, hogy ha kell, egy hét alatt teremtenek elő többmillió eurót. A világ városaiban a zöldterületek digitális feltérképezését tűzték ki célul, már Budapesttel is tárgyalnak.
Írta: Simó György Jonas Bendiksen, a Magnum Photos, a fotós újságírás egyik, ha nem a leghíresebb intézményének fényképésze 2021-ben jelentette meg legújabb munkáját, a The Book of Velest – avagy a Velesz könyvét. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Júliusban más jön! Velesz a kereszténység előtti pogány szláv hitvilág egyik fontos istene, a föld, a vizek és az alvilág ura, az ég, a villámok […]
Kőszegi Dániel egy kis debreceni pinceboltból indulva építette fel az ország legnagyobb erősáramú nagykereskedőcégét. A céget ma már gyerekei irányítják, de ő a nyugdíjas évek felé közeledve új ötletbe vágott bele, és egy maroknyi mérnökkel olyan elektromos meghajtást fejlesztett ki és gyártott le, amire az iparág nagyágyúi is elismerően csettintenek. Teherautóikat az Audi és az Aldi, kukásautóikat több magyar város is használja. Hamarosan bővítik az üzemet, és az a céljuk, hogy rövid idő alatt nyélbe üssék az első külföldi üzleteket is.
