A kaparós sorsjegyek múltja és zöldebb jövője
Szerencsejáték Zrt. Szerencsejáték Zrt.
2022 Június Támogatói tartalom Szerencsejáték Zrt.

A kaparós sorsjegyek múltja és zöldebb jövője

A magyarországi sorsjegytörténelem számos ikonikus pillanatot tudhat magáénak. A játék több mint százéves hazai múltjában az osztálysorsjegyeket a borítékos játékok váltották fel, idén 30 éve pedig az első, mai értelemben vett kaparós sorsjegyek is megjelentek. A Gyors Lutri játék száguldása fenekestől forgatta fel a szerencsejátékpiacot, amely az egyik legdinamikusabb növekedést tudhatja magáénak az elmúlt 10 évben.

A magyar sorsjegytörténelem 1896-ban, a hazánk ezeréves fennállását ünneplő kiállítással vette kezdetét, ugyanis az első, úgynevezett osztálysorsjegyek bevételéből éppen ezt az eseményt finanszírozták.  A Kapisztrán téri Állami Nyomdában az akkori legszigorúbb körülmények között készültek azok a sorsjegyek, amelyek először hozták lázba a szerencsevadászokat. Népszerűségükhöz nem csak a nagyösszegű nyeremények, hanem a magas nyerési esély is hozzájárult. 

4 FORINTTAL AZ OLIMPIÁRA

1967. december 2-án újszerű játéktechnikával ismerkedhettek meg a játékosok, ugyanis megjelentek a gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegyek, amelyek 4 forintos árukkal akár 50 ezer forintos nyereménnyel kecsegtettek. Az első sorozat bevételéből finanszírozták a magyar csapat részvételét az 1968-as mexikói olimpián. Az ötkarikás játékokra készített borítékos sorsjegy induló szériáját alig néhány nap alatt elkapkodták, de a játék újabb sorozatai sem maradtak a fiókban. A játékszelvényt 23 éven keresztül értékesítették, az utolsó borítékos 1990. október 31-én kelhetett el.

Ajánlott cikkek

Forbes Forbes
2022 Június start Forbes

Karanténkilók, multiverzum, halálszelídítés

Új sorozatokkal, formátumokkal robbantjuk be a megújult Forbes.hu-t. Meghagytunk jó néhány régebbit is. Mindenképp érdemes kattintanod bármelyikre.

G. Tóth Ilda kulturális sorozata sajátos interjúkkal, ajánlókkal színházról, könyvekről és zenéről is. Tényleg ránk fér.

Bagi László szinte minden szegletét ismeri Budapestnek. Szerencsére nemcsak nézelődik, meg is írja, amit lát.

Miként érinti mindennapi pénzügyeinket az alapkamat alakulása vagy a makromutatók változása? Elmagyarázzuk közérthetően, röviden és tömören.

Norvég fjordok, nyári autóbérlés, káoszos európai légi közlekedés.
Ács Gábor hetente okoskodik, füstölög, lelkesedik, megfejt, vagy épp értetlenkedik az őt leginkább foglalkoztató ügyekről.

Fekete Emese sorozatában volt már szó karanténkilókról, négycsillagos szállodai ellátást megcélzó magyar magánkórházról vagy a halál megszelídítéséről is.

Cégvezetőket kérdezünk üzletről, sikerről, napi aktualitásokról. Meg persze arról, ők személyesen ezt miképp élik meg.

Vaszkó Iván (majdnem) heti rendszerességgel számol be a soron levő ígéretes mozis, szórakoztató-, tech és játékipari nóvumokról, uni-, meta- és multiverzumostul.

A cím magáért beszél: hírek milliárdos üzletekről, milliárdos cégekről és úgy általában Magyarország milliárdosairól Bánáti Anna tálalásában.

Alapjogokat minden svájci főemlősnek? Egy afronémet lány az új Billie Eilish? Galavits Patrik nem mindennapi témái Németországból. Ausztriát és Svájcot sem hagyja figyelmen kívül, az sicher!

Ossza meg ismerőseivel:
Napi egy tonna fagylalt, plusz Henri Gonzo
G. Tóth Ilda G. Tóth Ilda
2022 Június Üzlet G. Tóth Ilda

Napi egy tonna fagylalt, plusz Henri Gonzo

Több mint tíz éve készítik Budapest egyik legdrágább fagylaltját, legújabban pedig kulturális mecenatúrát is felvállaltak. A Fragola alapítói, Tihanyi Eszter és Török Balázs százmillió forintos beruházással színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat is befogadó bisztrót nyitottak Újlipótvárosban, miután négy évvel ezelőtt már elkezdték a szezonális fagylaltbizniszt kiegészíteni pizzériákkal. Idén meglesz az egymilliárdos forgalom – már bőven nem csak gombócból.

Te választasz a jövő pusztasága és oázisa között
Knittel Martin Knittel Martin
2022 Június Knittel Martin

Te választasz a jövő pusztasága és oázisa között

Villámsebesen száguldunk a klímakatasztrófa felé, mégsem vesszük le a gázpedálról a lábunkat. Változtatnunk kell, egyéni és kollektív, vállalati és politikai szinten is, ha nem akarjuk a Földet kietlen pusztává égetni. Miért kerüljük a kényelmetlen kérdéseket, és hárítunk mindent a természetet kizsákmányoló kapitalizmusra, miközben felelősségünk tulajdonképpen százszázalékos?