Év elején égbe szálltak a lakásárak Magyarországon, de most jöhet a fordulat. Kérdés, hogy eljön-e ismét a tagadás állapota, és az eladók évekig kitartják álomáraikat.
A közel tíz éve tartó szinte szakadatlan áremelkedés után idén év elején még fokozódott is a drágulás üteme a magyar lakáspiacon, a Magyar Nemzeti Bank már decemberre egyértelmű, egészen pontosan 18 százalékos túlértékeltséget számolt ki. A többség, akinek van lakása, elégedetten csettinthet, a magyar háztartások nagy részének ezen alapul a vagyona. Aki viszont nem akart, vagy nem tudott lakást venni az elmúlt években, valószínűleg jó időre lemaradt.
A béremelkedés is számottevő volt az utóbbi nyolc évben, de a lakásárak az ország legnagyobb részén gyorsabban nőttek az átlagfizetésnél. Ez egyre több embernek tette elérhetetlenné a lakásvásárlást, vagy erős kompromisszumokra kényszerítette a kifeszített pénzügyi hátterű vásárlókat. Most pedig az olcsó hitelek korának is vége. Komoly csúcsra járt a lakáspiac, de egyértelműnek tűnik, hogy fordulóponthoz értünk. A visszaesés valamilyen szinten biztosnak tűnik, a fő kérdés az, hogy csak a tranzakciószám csökken-e, vagy az árak is lejtőre kerülnek.
A magyarországi sorsjegytörténelem számos ikonikus pillanatot tudhat magáénak. A játék több mint százéves hazai múltjában az osztálysorsjegyeket a borítékos játékok váltották fel, idén 30 éve pedig az első, mai értelemben vett kaparós sorsjegyek is megjelentek. A Gyors Lutri játék száguldása fenekestől forgatta fel a szerencsejátékpiacot, amely az egyik legdinamikusabb növekedést tudhatja magáénak az elmúlt 10 évben.
A magyar sorsjegytörténelem 1896-ban, a hazánk ezeréves fennállását ünneplő kiállítással vette kezdetét, ugyanis az első, úgynevezett osztálysorsjegyek bevételéből éppen ezt az eseményt finanszírozták. A Kapisztrán téri Állami Nyomdában az akkori legszigorúbb körülmények között készültek azok a sorsjegyek, amelyek először hozták lázba a szerencsevadászokat. Népszerűségükhöz nem csak a nagyösszegű nyeremények, hanem a magas nyerési esély is hozzájárult.
4 FORINTTAL AZ OLIMPIÁRA
1967. december 2-án újszerű játéktechnikával ismerkedhettek meg a játékosok, ugyanis megjelentek a gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegyek, amelyek 4 forintos árukkal akár 50 ezer forintos nyereménnyel kecsegtettek. Az első sorozat bevételéből finanszírozták a magyar csapat részvételét az 1968-as mexikói olimpián. Az ötkarikás játékokra készített borítékos sorsjegy induló szériáját alig néhány nap alatt elkapkodták, de a játék újabb sorozatai sem maradtak a fiókban. A játékszelvényt 23 éven keresztül értékesítették, az utolsó borítékos 1990. október 31-én kelhetett el.
A nemzeti lottótársaság 1991-es megalakulását követő évben jelent meg a mai értelemben vett első kaparós, a Gyors Lutri, amely átírta a sorsjegytörténelmet, hiszen a korábbiaknál biztonságosabb és korszerűbb technikával készült.
DIGITÁLIS SZERENCSE
A kaparós sorsjegyek térnyerésében újabb mérföldkőnek számított az online értékesítési technológia bevezetése, amelyet 2005-ben valósított meg a Szerencsejáték Zrt.
Ennek köszönhetően számos értékesítési ponton valósulhatott meg a terminálon keresztül történő sorsjegy-értékesítés, amely a kaparósok népszerűségének látványos növekedéséhez vezetett.
A 2020-ban betörő világjárvány fordulópontot jelentett a sorsjegyértékesítésben is. A játékosvédelmi szempontokat, valamint a játékosigényeket szem előtt tartva 2020 októberében elstartoltak az e-sorsjegyek. A folyamatos termékfejlesztésnek köszönhetően jelenleg már 20-féle e-sorsjegy érhető el a nemzeti lottótársaság digitális felületén.
A sorsjegyfejlődés azonban nem csak ezen a területen figyelhető meg, hiszen az elmúlt évek tendenciái alapján elmondható, hogy a kaparósok edukatív célt is szolgálnak. Egy-egy játék alkalmával az adott témakörre épülő sorsjegy informálja a szerencsevadászokat többek közt a fenntarthatóság témakörében. Ennek mentén pedig már nem csak a 100%-ban újrahasznosítható termékek jelentek meg a kínálatban, hanem a 100%-ban újrahasznosított alapanyagból készült játékok is. A legújabb, Ökokaland sorsjegypár egyedisége abban rejlik, hogy Magyarországon először jelent meg olyan kaparós játék, amely a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot nem csak középpontba helyezi, hanem kézzelfoghatóvá is teszi.
A Szerencsejáték Zrt. adatai azt mutatják, hogy az elmúlt 10 évben hatszorosára nőtt a sorsjegyforgalom, idén pedig további kétszámjegyű bővülés várható.
Angliából hozott biokertészeti tudását lassan harminc éve Magyarországon kamatoztatja Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója. Mintagazdaságában hetvenféle biozöldség terem.
Egy nyíregyházi vegyész negyvenévesen besokallt a munkahelyén, és bár előtte sosem vállalkozott, belevágott a környezettudatos tisztítószerek fejlesztésébe és gyártásába. Kulcsár Ildikó cége, a Natur Cleaning termékek gyártója kerüli a szokványos megoldásokat, ami nemcsak azon látszik, hogy az irodában alapfelszerelés a járóka. A Natur Cleaning története a mosószertől a forraltbor-illatú mosogatószerig és a több százmilliós árbevételig.
Nincs olyan minta, rajz, grafika, festmény, amit ne tudnának rávarázsolni Kis Arnold Thinwood Szemüvegszabóságában a keretekre. Vibráló színek, merész vonalak, meglepő minták és váratlan anyagok. Illés Kati extravagáns, bátor, önmagukat százszázalékosan vállaló nőknek készíti cipőit. Reményi Éva ékszerei pedig szerencsét hoztak már Sipos Zsuzsanna díszletberendezőnek is, aki a Talisman kollekció robusztus, aranyozott réz fülbevalóját és karkötőjét viselte az Oscar-díjátadón. Három hazai dizájner, (legalább) három különböző stílus.
