Év elején égbe szálltak a lakásárak Magyarországon, de most jöhet a fordulat. Kérdés, hogy eljön-e ismét a tagadás állapota, és az eladók évekig kitartják álomáraikat.
A közel tíz éve tartó szinte szakadatlan áremelkedés után idén év elején még fokozódott is a drágulás üteme a magyar lakáspiacon, a Magyar Nemzeti Bank már decemberre egyértelmű, egészen pontosan 18 százalékos túlértékeltséget számolt ki. A többség, akinek van lakása, elégedetten csettinthet, a magyar háztartások nagy részének ezen alapul a vagyona. Aki viszont nem akart, vagy nem tudott lakást venni az elmúlt években, valószínűleg jó időre lemaradt.
A béremelkedés is számottevő volt az utóbbi nyolc évben, de a lakásárak az ország legnagyobb részén gyorsabban nőttek az átlagfizetésnél. Ez egyre több embernek tette elérhetetlenné a lakásvásárlást, vagy erős kompromisszumokra kényszerítette a kifeszített pénzügyi hátterű vásárlókat. Most pedig az olcsó hitelek korának is vége. Komoly csúcsra járt a lakáspiac, de egyértelműnek tűnik, hogy fordulóponthoz értünk. A visszaesés valamilyen szinten biztosnak tűnik, a fő kérdés az, hogy csak a tranzakciószám csökken-e, vagy az árak is lejtőre kerülnek.
Angliából hozott biokertészeti tudását lassan harminc éve Magyarországon kamatoztatja Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója. Mintagazdaságában hetvenféle biozöldség terem.
Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója éppen füvet nyír érkezésemkor. „A fűnyíróra néha azért szükség van” – mondja. Kertjük arról is híres, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, amennyire lehet, emberi munkára támaszkodnak. „Nem vagyunk nagy húsevők. Néha levágunk a néhány fős birkaállományból egyet, de nem ez a lényege, nem ezért tartjuk, hanem inkább, hogy a trágyát kapjuk tőle.” Matthew nemcsak azért fogalmaz így, mert angol az anyanyelve, hanem mert valóban rengeteg, hulladéknak tekintett anyagot tart értékesnek. Röviddel a rendszerváltás után jött Magyarországra, akkorra már több mint tíz éve dolgozott környezetbiológusként Angliában, ahol fenntartható mezőgazdaságot és vidékfejlesztést is tanult.
Matthew szerint egyre többen választják majd a biozöldséget.
1998-ban mintakertet alapított Babatpusztán, Gödöllő külterületén. A Nyitott Kert a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma: Agrár- és Élettudományi Egyetem – a szerk.) tangazdasága volt. Ezt tizenöt évig vezette, és az egyetemi kutatómunkába is belefolyt. Matthew azóta elköltözött Zsámbokra, de már az itteni biokert is tangazdaság, egy uniós pályázat keretében nagygazdáknak mutatják be a biotermesztés előnyeit.
A kert nagyon rendezett: egy parcella huszonöt méter hosszú, nyolcvan centi széles és van köztük egy negyven centiméter széles gyalogút. Ez a pontosság azért is kell, mert a biotermesztésben fontos a vetésforgó, az év során többször változik, mikor, mit, hova vetnek. Miközben erről beszélgetünk, Matthew kicsit arrébb megy elfordítani az egyik öntözőt. Hatan dolgoznak a háromhektáros kertben, és legalább hetvenféle zöldséget termelnek.
A Zsámboki Biokert fókusza a talajon van, mert sok múlik azon, hogy milyen minőségű földből, milyen tápanyagot vesz fel egy növény. A talajból felvett anyagok a termény tápértékét is befolyásolják. Élő agroökológiai rendszert próbálnak felépíteni, amiben minél kevesebb dolog válik hulladékká. Ebben Sári, a kert igáslova is nagy szerepet vállal, gépek helyett ő szállítja a trágyát. A fóliasátrakat is trágyával fűtik, alulról, mond egy példát Matthew az újrahasznosításra. A dobozrendszer is fontos része a kert ideológiájának, hetente szezonális biozöldségeket juttatnak el a környékre és Budapestre.
Matthew szerint, ha tovább drágul a gázolaj és a műtrágya – a két legnagyobb költségtényező –, az még inkább meg fog látszani a már most is elszabadult élelmiszerárakon. Emiatt közelebb kerülhet egymáshoz a bio- és a nem biozöldségek ára, és szerinte több ember választja majd inkább a biozöldséget, ha az csak húsz–harminc százalékkal lesz drágább.
Budapest, Andrássy út 19. Az olyan belső tereket, mint amilyeneket új sorozatunkban bemutatunk, kevesen láthatják a maguk teljes valójában. Ezeket az enteriőröket luxus, elegancia és időnként némi titokzatosság lengi be.
Jó két éve, hogy a magyar közel- és régmúltat feldolgozó film- és sorozatprojektek nyerik el a Káel Csaba kormánybiztos fémjelezte Nemzeti Filmintézet (NFI) legnagyobb fejlesztési, előkészítési, gyártási és promóciós támogatásait. Ez most a trend, mondhatni a stratégia. Ha kell, milliárdos állami támogatásokból fog megelevenedni nagy vásznon és otthoni kijelzőn a tatárjárás, Hunyadi János vagy március tizenötödike, hol Rákay Philip-estül, hol Kevin Spacey-stül. Tíz készülő produkció és bemutatójuk várható dátuma, az eddig elnyert összeg szerinti csökkenő sorrendben.
→ Több évtizedes rutinjuk dacára a Forbes globális vagyonvadászai még nem találkoztak az orosz nagyfőnök magánvagyonának mértékénél titokzatosabb számmal. Nehezebb megsaccolni, mint a rejtőzködő Dupont-örökösök vagy Erzsébet királynő vagyonát, vagy akár Joaquin „El Chapo” Guzmán drogpénzeit. Papíron Putyin szerény köztisztviselő. Hivatalos pénzügyi kimutatásai évi 140 ezer dollárnyi jövedelemről (50 millió forint), három gépkocsiról, két kis […]
Miközben az elmúlt évek eseményei inkább megszorításokra kényszerítették az ingatlanpiacot, Magyarország legjelentősebb ingatlanportfólióval rendelkező befektető- és üzemeltető vállalata, az Indotek Group strukturális változással és növekedéssel reagált a változó igényekre. Jelentős mértékben megerősítette piaci jelenlétét, kibővítve portfólióját a kereskedelmi ingatlanoktól a hotelpiaci szegmensig, üzleti és befektetési stratégiájában pedig egyre nagyobb szerephez jut a nemzetközi terjeszkedés. Az Indotek név méltán vált a professzionális ingatlanhasznosítás szinonimájává az üzleti világban.
