Hozunk pár újdonságot. Itt van rögtön egy világpremier, a sztárkommentelő, aki a lap szélén pár személyes mondatot hozzáfűz a cikkhez – én még ilyet nem láttam máshol. Alföldi Róbert vállalta, hogy ő lesz az első, és így rögtön két igazi Forbes-arc is került a megújuló lap címlapjára. Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével […]
Hozunk pár újdonságot. Itt van rögtön egy világpremier, a sztárkommentelő, aki a lap szélén pár személyes mondatot hozzáfűz a cikkhez – én még ilyet nem láttam máshol. Alföldi Róbert vállalta, hogy ő lesz az első, és így rögtön két igazi Forbes-arc is került a megújuló lap címlapjára.
Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével bukott meg?
Van annál forbesosabb, mint ha valaki nem végzi el az egyetemet, hanem épít egy, a világpiacon is sikeres céget, majd arra fordítja az energiáját és pénzét, hogy minél virágzóbb magyar üzleti kultúrát teremtsen? Na, ugye. Ezért is jó, hogy Balogh Petyát mostanáig tartogattuk a címlapra – pedig már a legelső számban is szerepelt –, és Bánáti Anna most ült le vele és szüleivel beszélgetni arról, hogy miből lesz a Forbes-arc? Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével bukott meg? A Forbes-sztorik a legritkább esetben egyenes vonalúak és egyenletesek. Az egy másik pálya.
A magyarországi sorsjegytörténelem számos ikonikus pillanatot tudhat magáénak. A játék több mint százéves hazai múltjában az osztálysorsjegyeket a borítékos játékok váltották fel, idén 30 éve pedig az első, mai értelemben vett kaparós sorsjegyek is megjelentek. A Gyors Lutri játék száguldása fenekestől forgatta fel a szerencsejátékpiacot, amely az egyik legdinamikusabb növekedést tudhatja magáénak az elmúlt 10 évben.
A magyar sorsjegytörténelem 1896-ban, a hazánk ezeréves fennállását ünneplő kiállítással vette kezdetét, ugyanis az első, úgynevezett osztálysorsjegyek bevételéből éppen ezt az eseményt finanszírozták. A Kapisztrán téri Állami Nyomdában az akkori legszigorúbb körülmények között készültek azok a sorsjegyek, amelyek először hozták lázba a szerencsevadászokat. Népszerűségükhöz nem csak a nagyösszegű nyeremények, hanem a magas nyerési esély is hozzájárult.
4 FORINTTAL AZ OLIMPIÁRA
1967. december 2-án újszerű játéktechnikával ismerkedhettek meg a játékosok, ugyanis megjelentek a gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegyek, amelyek 4 forintos árukkal akár 50 ezer forintos nyereménnyel kecsegtettek. Az első sorozat bevételéből finanszírozták a magyar csapat részvételét az 1968-as mexikói olimpián. Az ötkarikás játékokra készített borítékos sorsjegy induló szériáját alig néhány nap alatt elkapkodták, de a játék újabb sorozatai sem maradtak a fiókban. A játékszelvényt 23 éven keresztül értékesítették, az utolsó borítékos 1990. október 31-én kelhetett el.
A nemzeti lottótársaság 1991-es megalakulását követő évben jelent meg a mai értelemben vett első kaparós, a Gyors Lutri, amely átírta a sorsjegytörténelmet, hiszen a korábbiaknál biztonságosabb és korszerűbb technikával készült.
DIGITÁLIS SZERENCSE
A kaparós sorsjegyek térnyerésében újabb mérföldkőnek számított az online értékesítési technológia bevezetése, amelyet 2005-ben valósított meg a Szerencsejáték Zrt.
Ennek köszönhetően számos értékesítési ponton valósulhatott meg a terminálon keresztül történő sorsjegy-értékesítés, amely a kaparósok népszerűségének látványos növekedéséhez vezetett.
A 2020-ban betörő világjárvány fordulópontot jelentett a sorsjegyértékesítésben is. A játékosvédelmi szempontokat, valamint a játékosigényeket szem előtt tartva 2020 októberében elstartoltak az e-sorsjegyek. A folyamatos termékfejlesztésnek köszönhetően jelenleg már 20-féle e-sorsjegy érhető el a nemzeti lottótársaság digitális felületén.
A sorsjegyfejlődés azonban nem csak ezen a területen figyelhető meg, hiszen az elmúlt évek tendenciái alapján elmondható, hogy a kaparósok edukatív célt is szolgálnak. Egy-egy játék alkalmával az adott témakörre épülő sorsjegy informálja a szerencsevadászokat többek közt a fenntarthatóság témakörében. Ennek mentén pedig már nem csak a 100%-ban újrahasznosítható termékek jelentek meg a kínálatban, hanem a 100%-ban újrahasznosított alapanyagból készült játékok is. A legújabb, Ökokaland sorsjegypár egyedisége abban rejlik, hogy Magyarországon először jelent meg olyan kaparós játék, amely a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot nem csak középpontba helyezi, hanem kézzelfoghatóvá is teszi.
A Szerencsejáték Zrt. adatai azt mutatják, hogy az elmúlt 10 évben hatszorosára nőtt a sorsjegyforgalom, idén pedig további kétszámjegyű bővülés várható.
Ránézésre mintha kakukktojásként került volna az ikonikus kalauz által ajánlott budapesti éttermek közé a Hoppá! Ez az érzésünk egészen közelről megnézve sem múlt el.
Bangkoktól Kecskemétig és a Balaton-partig egyre több helyen találkozni a Kuube okospadjaival, amelyek még annál is okosabbak, mint amennyire elsőre tűnnek. A budakalászi fejlesztő és gyártó cég nagy ugrás előtt áll, idén elérhetik az egymilliárd forint árbevételt. Eddig ellenálltak a sok befektetői megkeresésnek, de a külföldi összeszerelés képbe kerülésével valószínűleg nem sokáig lesz így.
Értsd: a májusi Kilövésen ketten is ott voltak a nemrég leleplezett 30 sikeres magyar 30 alatt listánkról. Ne csak a magazint, Tiktokunkat is pörgesd ezerrel (hiszed vagy sem, semmi ciki nincs benne), telis-tele 30/30-as gondolatokkal, aranyköpésekkel.
Angliából hozott biokertészeti tudását lassan harminc éve Magyarországon kamatoztatja Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója. Mintagazdaságában hetvenféle biozöldség terem.
