Az Electrolux – a vállalat nyíregyházi beruházásával – a jövő gyárát építi Magyarországon. A globális vállalat..
Az Electrolux három helyszínen van jelen Magyarországon. Nyíregyházán és Jászberényben egy-egy kiemelt gyáregység üzemel (Jászberény logisztikai központ is, ahol a külföldön gyártott termékek disztribúciója zajlik), míg Budapesten a belföldi értékesítési és a marketing szervezet, az Electrolux Ügyfélszolgálat központja, valamint az Electrolux Csoporthoz tartozó helyi támogató szervezetek (termékminőség, logisztika, kontrolling) működnek.
Safrankó Edit 2017-ben csatlakozott a vállalathoz, jelenleg Stockholmban dolgozik, az Electrolux Group Operations HR és Kommunikáció alelnöke. Férjével és két gyermekével költözött Svédországba. „Ahhoz, hogy külföldön építsd a karrieredet, rugalmasnak kell lenned: a szakmai képzettségen és a személyes motiváción túl a családod támogatása is elengedhetetlen hozzá, hiszen új kultúrába csöppensz. Mivel egyetemistaként is éltem külföldön, és ezt megelőzően is dolgoztam más országban, mi talán könnyebben tudtuk azt mondani, hogy Svédországba költözünk. A stockholmi irodában 67 ország képviselői dolgoznak együtt, és ez a kulturális sokszínűség rengeteget ad az embernek a mindennapokban – engem személy szerint inspirál a multikulturális közeg, ami az Electroluxnál nem üres szólam” – mondja Safrankó Edit.
Angliából hozott biokertészeti tudását lassan harminc éve Magyarországon kamatoztatja Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója. Mintagazdaságában hetvenféle biozöldség terem.
Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója éppen füvet nyír érkezésemkor. „A fűnyíróra néha azért szükség van” – mondja. Kertjük arról is híres, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, amennyire lehet, emberi munkára támaszkodnak. „Nem vagyunk nagy húsevők. Néha levágunk a néhány fős birkaállományból egyet, de nem ez a lényege, nem ezért tartjuk, hanem inkább, hogy a trágyát kapjuk tőle.” Matthew nemcsak azért fogalmaz így, mert angol az anyanyelve, hanem mert valóban rengeteg, hulladéknak tekintett anyagot tart értékesnek. Röviddel a rendszerváltás után jött Magyarországra, akkorra már több mint tíz éve dolgozott környezetbiológusként Angliában, ahol fenntartható mezőgazdaságot és vidékfejlesztést is tanult.
Matthew szerint egyre többen választják majd a biozöldséget.
1998-ban mintakertet alapított Babatpusztán, Gödöllő külterületén. A Nyitott Kert a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma: Agrár- és Élettudományi Egyetem – a szerk.) tangazdasága volt. Ezt tizenöt évig vezette, és az egyetemi kutatómunkába is belefolyt. Matthew azóta elköltözött Zsámbokra, de már az itteni biokert is tangazdaság, egy uniós pályázat keretében nagygazdáknak mutatják be a biotermesztés előnyeit.
A kert nagyon rendezett: egy parcella huszonöt méter hosszú, nyolcvan centi széles és van köztük egy negyven centiméter széles gyalogút. Ez a pontosság azért is kell, mert a biotermesztésben fontos a vetésforgó, az év során többször változik, mikor, mit, hova vetnek. Miközben erről beszélgetünk, Matthew kicsit arrébb megy elfordítani az egyik öntözőt. Hatan dolgoznak a háromhektáros kertben, és legalább hetvenféle zöldséget termelnek.
A Zsámboki Biokert fókusza a talajon van, mert sok múlik azon, hogy milyen minőségű földből, milyen tápanyagot vesz fel egy növény. A talajból felvett anyagok a termény tápértékét is befolyásolják. Élő agroökológiai rendszert próbálnak felépíteni, amiben minél kevesebb dolog válik hulladékká. Ebben Sári, a kert igáslova is nagy szerepet vállal, gépek helyett ő szállítja a trágyát. A fóliasátrakat is trágyával fűtik, alulról, mond egy példát Matthew az újrahasznosításra. A dobozrendszer is fontos része a kert ideológiájának, hetente szezonális biozöldségeket juttatnak el a környékre és Budapestre.
Matthew szerint, ha tovább drágul a gázolaj és a műtrágya – a két legnagyobb költségtényező –, az még inkább meg fog látszani a már most is elszabadult élelmiszerárakon. Emiatt közelebb kerülhet egymáshoz a bio- és a nem biozöldségek ára, és szerinte több ember választja majd inkább a biozöldséget, ha az csak húsz–harminc százalékkal lesz drágább.
