Jó két éve, hogy a magyar közel- és régmúltat feldolgozó film- és sorozatprojektek nyerik el a Káel Csaba kormánybiztos fémjelezte Nemzeti Filmintézet (NFI) legnagyobb fejlesztési, előkészítési, gyártási és promóciós támogatásait. Ez most a trend, mondhatni a stratégia. Ha kell, milliárdos állami támogatásokból fog megelevenedni nagy vásznon és otthoni kijelzőn a tatárjárás, Hunyadi János vagy március tizenötödike, hol Rákay Philip-estül, hol Kevin Spacey-stül. Tíz készülő produkció és bemutatójuk várható dátuma, az eddig elnyert összeg szerinti csökkenő sorrendben.
Hunyadi János-sorozat (2023. ősz) 10,6 milliárd forint „Korábban sosem látott, nemzetközi léptékű tévésorozatról” lelkendezik az NFI közleménye. Ehhez képest nem globális streamingóriáson, hanem a TV2-n debütál majd a Bán Mór regényein alapuló tíz epizód – a két zárórészt először külön mozifilmként mutatják be. Producere a kanadai–magyar Robert Lantos (Csodálatos Júlia, Eastern Promises – Gyilkos ígéretek).
Összes NFI-támogatás (forintban): • 1,5 millió – forgatókönyv-fejlesztés • 76,88 millió – gyártás-előkészítés • 3,61 milliárd – gyártás • 6,92 milliárd – gyártás (kormányhatározat alapján)
2. Most vagy soha! (2024. tavasz) 4,8 milliárd forint Az egykori Z+ zenecsatornáról, ma a kormánypárti influenszereket tömörítő Megafon Központból ismert Rákay Philip produceri és írói felügyeletében születik kalandfilm március tizenötödikéről. Első nagyjátékfilmes projektjéhez a 4,8 milliárd forintos állami gyártási támogatásából kétmilliárdot a kormány áll. A rendező az IMDB közösségi értékelőn 4,2/10 pontos Pesti balhét is elkövető Lóth Balázs, Petőfi Sándort a Nemzeti Színházban játszó, a Karinthy Színházat is igazgató Berettyán Nándor formálja meg.
Anno Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, Ernelláék Farkaséknál) is akart Petőfi-filmet csinálni. 2007-es origós interjújában arról filozofált, hogy Petőfi családját ismerve hősének bizony szlovákul kellene megszólalnia.
Budapest, Andrássy út 19. Az olyan belső tereket, mint amilyeneket új sorozatunkban bemutatunk, kevesen láthatják a maguk teljes valójában. Ezeket az enteriőröket luxus, elegancia és időnként némi titokzatosság lengi be.
Brüll Zsigmond terménykereskedő 1880 és 1881 között építtette föl neoreneszánsz bérházát a mai Andrássy út 19. alatt. Freund Vilmos kereken tíz épületet tervezett az egykori Sugár útra, ebből kettőt a Brüll Henrik és fiai cég tulajdonosainak. (Az Andrássy út 43. alatt épült föl a másik.)
Az eklektikus palota műemléki rekonstrukciójának a 2010-es években álltak neki, itthon ritkán látható igényességgel és anyagi erőforrásokkal. Építtetője a Gattyán György tulajdonában álló WebMindLicences Kft.
A cél egy úgynevezett luxury multibrand áruház kialakítása volt ötezer négyzetméteren. Az áruház kétéves felújítás után, 2013-ban nyitotta meg kapuit Il Bacio di Stile néven. Az olasz kifejezés azt jelenti, a stílus csókja, és az itt kapható világmárkákra utalt.
A rekonstrukció terveit Nagy Csaba és a műemléki épületek felújításában igen tapasztalt Archikon csapata, az üzletek belsőépítészeti terveit a milánói Beretta Associati, az étterem és a bár belsőépítészeti terveit a londoni GA Design készítették.
A luxusáruház hét évvel ezelőtt bezárta kapuit, így nem sétálhatunk be bármikor. Az enteriőr azonban – a ruhákat és cipőket leszámítva – azóta is szinte változatlan, ezért rendezvényekre, filmforgatásokra adják bérbe. A tulajdonosok szerint a turistákkal kiegészített hazai piac akkoriban még nem tudott eltartani egy ilyen koncepciót, de nem zárják ki, hogy a jövőben ismét áruházként nyissák meg újra.
Bejárat Eredeti állapotban maradt fenn a bejárati előcsarnok és a lépcsőház is. Az átjáró terében három lapos, csegelyes kupola teremt hangsúlyokat, az innen induló főlépcső trieszti mészkőből faragott, háromkarú lebegőlépcsővel kapcsolja össze az emeleteket. Kis érdekesség: a bolt kapui előtt elsétálva mindig parfümillatot érezhettünk. Nem azért, mert valaki reggel túltolta a reggeli kölnit, a levegőbe fújt illatfelhő a koncepció része volt.
Udvar A budapesti bérházak jellemzője volt a beépítetlen tetőtér, hiszen a cselédlakások a hátsó traktusokban kaptak helyet, szemben például a párizsi manzárdtetőkkel. Ez megváltozott, az udvart lefedték, és keresztirányú hidakkal, valamint mozgólépcsőkkel növelték az átjárhatóságot. Nagy Csaba építész szavaival: „Az új karaktert a hidak, az áttört belső homlokzat és a könnyed üvegszerkezet határozzák meg, a külső teret átjárható belső térré transzformálva.”
Bár és étterem Hullámzó belső tér, légies tető, az udvar üvegteteje fölött megnyitva: a negyedik és ötödik emelet a kortárs építészeté. A tervezők ezt úgy oldották meg, hogy a belső részen egy szabadon formált, emelkedő „lepel” rejti magába a kétszintes teret, ahonnan a panoráma egészen pazar – az utcáról mégsem látunk semmit. A belsőépítészetre a színek harmóniája és a nemes anyaghasználat jellemző, a bárpult egy része például ónixból készült.
Piano nobile Ritkaságszámba ment az eredeti állapotban fennmaradt úgynevezett piano nobile, az emeleti polgári lakás utcafronti szalonokkal, eredeti nyílászárókkal, gazdag gipszdíszítésekkel, kandallókkal, padlóburkolattal, faragott fa fal- és mennyezetburkolatú ebédlővel. Ez az elegancia a későbbi áruházban is visszatükröződött.
Nincs olyan minta, rajz, grafika, festmény, amit ne tudnának rávarázsolni Kis Arnold Thinwood Szemüvegszabóságában a keretekre. Vibráló színek, merész vonalak, meglepő minták és váratlan anyagok. Illés Kati extravagáns, bátor, önmagukat százszázalékosan vállaló nőknek készíti cipőit. Reményi Éva ékszerei pedig szerencsét hoztak már Sipos Zsuzsanna díszletberendezőnek is, aki a Talisman kollekció robusztus, aranyozott réz fülbevalóját és karkötőjét viselte az Oscar-díjátadón. Három hazai dizájner, (legalább) három különböző stílus.
A Hard Rock Hotel Budapestbe lépve rögtön világsztárnak érezhetjük magunkat. A főváros szívében, a Nagymező utca és Ó utca sarkán található szálloda arany koronája már messziről feltűnik, sugallva, hogy itt valami különleges, új, kozmopolita élményben lesz részünk. De mit is gondolnak azok, akik itt töltik mindennapjaikat? Az igazi bennfenteseket kérdeztük.
Tavaly óta minden online pénztárgéppel rendelkező üzlet számára kötelező, hogy valamilyen digitális fizetőeszközt is elfogadjon. A törvény miatt rengeteg kkv szerzett be bankkártyaterminált, viszont a többségük még mindig nem igazán bízik benne – mutatott rá a PSC CEE Kft. vezérigazgatója.
