Jó két éve, hogy a magyar közel- és régmúltat feldolgozó film- és sorozatprojektek nyerik el a Káel Csaba kormánybiztos fémjelezte Nemzeti Filmintézet (NFI) legnagyobb fejlesztési, előkészítési, gyártási és promóciós támogatásait. Ez most a trend, mondhatni a stratégia. Ha kell, milliárdos állami támogatásokból fog megelevenedni nagy vásznon és otthoni kijelzőn a tatárjárás, Hunyadi János vagy március tizenötödike, hol Rákay Philip-estül, hol Kevin Spacey-stül. Tíz készülő produkció és bemutatójuk várható dátuma, az eddig elnyert összeg szerinti csökkenő sorrendben.
Hunyadi János-sorozat (2023. ősz) 10,6 milliárd forint „Korábban sosem látott, nemzetközi léptékű tévésorozatról” lelkendezik az NFI közleménye. Ehhez képest nem globális streamingóriáson, hanem a TV2-n debütál majd a Bán Mór regényein alapuló tíz epizód – a két zárórészt először külön mozifilmként mutatják be. Producere a kanadai–magyar Robert Lantos (Csodálatos Júlia, Eastern Promises – Gyilkos ígéretek).
Összes NFI-támogatás (forintban): • 1,5 millió – forgatókönyv-fejlesztés • 76,88 millió – gyártás-előkészítés • 3,61 milliárd – gyártás • 6,92 milliárd – gyártás (kormányhatározat alapján)
2. Most vagy soha! (2024. tavasz) 4,8 milliárd forint Az egykori Z+ zenecsatornáról, ma a kormánypárti influenszereket tömörítő Megafon Központból ismert Rákay Philip produceri és írói felügyeletében születik kalandfilm március tizenötödikéről. Első nagyjátékfilmes projektjéhez a 4,8 milliárd forintos állami gyártási támogatásából kétmilliárdot a kormány áll. A rendező az IMDB közösségi értékelőn 4,2/10 pontos Pesti balhét is elkövető Lóth Balázs, Petőfi Sándort a Nemzeti Színházban játszó, a Karinthy Színházat is igazgató Berettyán Nándor formálja meg.
Anno Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, Ernelláék Farkaséknál) is akart Petőfi-filmet csinálni. 2007-es origós interjújában arról filozofált, hogy Petőfi családját ismerve hősének bizony szlovákul kellene megszólalnia.
Új, mégis ismerős területekre merészkedett az Épduferr a tavalyi évben. Az új üzletágak hatalmas sikernek bizonyultak, a cég mégis inkább lassan, fokozatosan építkezik tovább, a legfontosabbnak ugyanis a hosszú távú stabilitást tartják. Palkovics Milán Dániellel, az Épduferr igazgatóságának elnökével ültünk le beszélgetni.
Az Épduferr immár 18 éve működik megbízható partnerként az építőiparban. A céget elsősorban generálkivitelezőként ismerik, de ennél már jóval szélesebb körben tevékenykedik. Palkovics Milán Dániel, a cég igazgatóságának elnöke szerint az új profilok még nagyobb stabilitást adnak a vállalat számára. „Szüleim 1972 óta vállalkozók voltak, én ebben szocializálódtam, és mindig azt láttam, hogy az a jó megoldás, ha egy cég nem egy dologgal foglalkozik, hanem próbál jó szinergiát alkotó tevékenységekkel foglalkozni, amelyek önállóan is képesek megállni, de mégis jól ki tudják egészíteni egymást – fejti ki. – Óhatatlanul előfordulnak egyes területeken könnyebb és nehezebb időszakok, utóbbiakat is könnyebb átvészelni, ha több lábon állunk.”
ÖNÁLLÓ, MÉGIS JÓL ILLESZKEDŐ PROFILOK
Ezek a lábak az Épduferr esetében az építőanyagkereskedelem, az acélkereskedelem, illetve az acélfeldolgozás. „Azok a cégek tudnak hosszú távon prosperálni, amelyek egy hosszabb értékláncot teremtenek. Az acélkereskedelem mellett korábban félkész, kész alkatrészek gyártására alkalmas berendezéseket szereztünk be nagyjából 400 millió forintos értékben (részben pályázati forrásokból), ezek az üzletágak önállóan is megállnak a piacon, de saját működésünkbe is jól illeszkednek.
Ha például generálkivitelezőként az Épduferrnél szükség van acélszerkezetre, akkor az acélkereskedelmi üzletág a lehető legjobb áron tudja beszerezni, majd a cég a saját műhelyébe adja át gyártásra, onnan pedig a kivitelezői csoporthoz kerül értékesítésre és beépítésre. „Három ponton is tudtunk értéket teremteni, fedezetet előállítani” – mutat rá Palkovics Milán Dániel.
Nem véletlen, hogy nagy hangsúlyt, és ezzel együtt jelentős forrásokat is szántak a cégnél arra, hogy ezeket az új üzletágakat felfuttassák. Az acélkereskedelem a mostani dunaújvárosi központ után az év végéig a tervek szerint országos értékesítési hálózattal fog bővülni. Az üzletág tavaly nyáron indult el és a tevékenység 2022. évi intenzitása már a várakozásokon felül alakult.
NEM VÁLLALJÁK TÚL MAGUKAT
A cég stabilitása és fejlődése szempontjából az is fontos tényező, hogy az alkatrészgyártó berendezések exportképes terméket is adtak az Épduferr kezébe. Ezeken az alapokon további fejlesztéseket is tervez a cég az igazgatóság elnöke szerint. „Tavaly 39 százalékkal nőtt az árbevételünk, adózott eredményünk 380 millió forint volt, létszámunk 38-ról 55 főre nőtt, de év végig 70 körülire emelkedhet. Telephelyvásárlást, bővítést tervezünk, folyamatosan vizsgáljuk a pályázati lehetőségeket, növelni szeretnénk mind a gyártókapacitást, mind a hatékonyságunkat.”
A következő lépés az lehet, hogy prémium- és luxuskategóriájú lakóingatlanokat is tervez fejleszteni az Épduferr. „Vizsgáljuk a lehetőségeket, hiszen részben adja magát, hogy ebbe bele kell vágni – jelenti ki Palkovics Milán Dániel. – A szakembergárda megvan, az építőanyagok egy jó részét magunknak tudjuk beszállítani, hatalmas lehetőségek vannak ebben, igazából csak a sales oldal hiányzik tőlünk.”
Közben azért arra is figyelnek, hogy a cég 18 éves hagyományaihoz hűen ne vállalja túl magát az Épduferr, főleg a bizonytalan nemzetközi és hazai helyzetet is figyelembe véve.
A túlzott kockázatvállalás Palkovics Milán Dániel értékrendjébe nem fér bele. „Vannak cégek, amelyek egyik pillanatról a másikra eszméletlen magasságokba jutnak, aztán eltűnnek. Mi szándékosan nem megyünk bele olyan vállalásokba, amelyekben kis rizikó is van. Hiába kecsegtető egy munka, ha pénzügyileg, személyi állományilag, fizikailag, építőanyag oldaláról nem tudjuk megvalósítani, akkor nem vágunk bele, mert nagyobb rizikó az, ha túlvállaljuk magunkat, mint ha óvatosan haladunk. Folyamatos növekedés és fejlődés a célunk, és nem az, hogy évente duplázzuk, triplázzuk a forgalmunkat, majd vakarjuk a fejünket, hogy túlterheltek vagyunk, nem tudunk teljesíteni. Ilyen áron mi nem szeretnénk növekedni.”
Több mint tíz éve készítik Budapest egyik legdrágább fagylaltját, legújabban pedig kulturális mecenatúrát is felvállaltak. A Fragola alapítói, Tihanyi Eszter és Török Balázs százmillió forintos beruházással színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat is befogadó bisztrót nyitottak Újlipótvárosban, miután négy évvel ezelőtt már elkezdték a szezonális fagylaltbizniszt kiegészíteni pizzériákkal. Idén meglesz az egymilliárdos forgalom – már bőven nem csak gombócból.
Villámsebesen száguldunk a klímakatasztrófa felé, mégsem vesszük le a gázpedálról a lábunkat. Változtatnunk kell, egyéni és kollektív, vállalati és politikai szinten is, ha nem akarjuk a Földet kietlen pusztává égetni. Miért kerüljük a kényelmetlen kérdéseket, és hárítunk mindent a természetet kizsákmányoló kapitalizmusra, miközben felelősségünk tulajdonképpen százszázalékos?
Miközben az elmúlt évek eseményei inkább megszorításokra kényszerítették az ingatlanpiacot, Magyarország legjelentősebb ingatlanportfólióval rendelkező befektető- és üzemeltető vállalata, az Indotek Group strukturális változással és növekedéssel reagált a változó igényekre. Jelentős mértékben megerősítette piaci jelenlétét, kibővítve portfólióját a kereskedelmi ingatlanoktól a hotelpiaci szegmensig, üzleti és befektetési stratégiájában pedig egyre nagyobb szerephez jut a nemzetközi terjeszkedés. Az Indotek név méltán vált a professzionális ingatlanhasznosítás szinonimájává az üzleti világban.