Budapest belvárosában egy 180 négyzetméteres nagypolgári lakás ad otthont a TABLE Suite Restaurant & Event Space-nek, amely kortárs képzőművészek munkáival és egyedi enteriőrjével a tökéletes helyszínt biztosítja bármilyen igényes, különleges rendezvény megszervezéséhez.
Fodor Eszter Dalma tulajdonos a magyar gasztronómiában egyedülállót hozott létre, amint megnyitotta a TABLE-t 2019-ben. A lakosztályétterem koktélbárral, óriási látvány- és háttérkonyhával, kiemelkedő szervizzel és akár 60 vendégnek is elég térrel adja meg az otthonos hangulatot, bármilyen rendezvényről is álmodjon az odaérkező.
Eszter 2018-ban vásárolta az ingatlant, amit egy 13 hónapos felújítási munkálat követett, minek eredményeképpen 2019 szeptemberében a TABLE megnyitotta kapuit. Akkor még két tulajdonossal, ám nem sokkal később Eszter kivásárolta partnerét, így jelenleg ennek a gasztronómiai különlegességnek az egyedüli tulajdonosa.
Célja egy olyan egyéni és intim tér létrehozása volt, amely magában foglalja a vendéglátóipar és a gasztronómia minden élményét. 10 éves tapasztalata során végigjárta a vendéglátás minden területét, miközben belekóstolt a rendezvényszervezésbe is. Emiatt pontosan tudja, hogy mik az igények, amikor valaki egy privát rendezvény megszervezésére készül, legyen szó szülinapról, céges buliról, tematikus estről vagy egy meetingről. Rutinja, tapasztalata és kreativitása segített abban, hogy a TABLE-t sikerre vigye, és ne csak egy egyszerű és látványos rendezvényhelyszínt hozzon létre, hanem egy olyat, ami magában hordozza az üzleti diszkréciót, a minőségi ételeket és italokat, a kiemelkedő szervizt, és mindent, amire szükségük lehet a vendégeknek egy exkluzív szórakozáshoz.
Vannak a listán régi ismerősök, akiket már bemutattunk a Forbesban vagy a Forbes.hu-n. Mások tevékenysége még sosem kapott ekkora figyelmet. Mindegy, hogy vegyszermentes mezőgazdasági megoldással, újrahasználható ételesdobozokkal, használt mobiltelefonok begyűjtésével vagy akár egy egész városrész környezetbarátabbá tételével neveztek: az első Forbes Levegő összeállításba olyanok kerültek be, akik területükön példát mutatnak. Ha követjük őket, zöldebb világban élhetünk.
Szervezte és összeállította: Galavits Patrik
Írta: Fekete Emese, Galavits Patrik, Gólya Ági, G. Tóth Ilda, Kis Judit, Oberfrank Balázs, Takács Dalma
Illusztráció: Csillag Anita Fotók: Orbital strangers
Recobin: iskolai szelektálás FFI: 6,4
Ferenczi Attila, a szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozó Recobin Kft. tulajdonosa és Kovács Domokos Péter, Magyarország 2022-es ifjúsági ENSZ-küldötte öt évvel ezelőtt indított először közös projektet a pilisvörösvári Schiller Gimnáziumban. „Gyors siker volt, nemcsak a hulladék mennyisége csökkent, de az iskola költségei is kisebbek lettek” – mondja Domokos. 2019-től aztán a budapesti amerikai nagykövetség támogatásával hét magyarországi településre jutott el az az ötletük, ami Ferenczi szerint azon alapul, hogy minden stakeholdert bevon a megvalósításba.
„Volt iskola, ahol veszekedtek a gyerekek, hogy hol legyenek a kukák.” Ezt az elköteleződést úgy érték el, hogy a kartonból készült Recobin-kukákat kidekorálhatták a diákok, így rögtön magukénak érezték őket. „Állandóan keressük a rendszer kialakításának támogatására alkalmas vállalatokat.” Összesen 164 beltéri gyűjtőszigetet alakítottak már ki, két és fél ezer diákot értek el. A velük dolgozó iskolákban átlagosan már szelektíven gyűjtik a hulladék negyven százalékát. A projektet több külföldi konferencián is bemutatták, idén Kelet-Magyarországon és Beregszász környékén is elindítják.
Völgy-Híd: vércsékkel a rágcsálók ellen • FFI: 9,1
Pockokat irtani kétféleképpen lehet. A vegyszeres módszernél odamennek a pocoklyukhoz, és jellemzően véralvadásgátlóval mérgezett magot juttatnak bele. Persze akadnak, akik csak szétszórják a mérgezett magokat a szántóföldön, és ezzel más állatokat is veszélyeztetnek. A másik lehetőség, hogy segítségül hívják a pockok egyik legveszedelmesebb természetes ellenségét, a vörös vércsét. A Völgy-Híd Természetvédelmi Alapítvány munkatársai az elmúlt négy évben Fejér megyében ötven vércseládát helyeztek ki gazdák kérésére, ezek háromnegyedében mindig laknak ragadozómadarak.
Az alapítványban dolgozó Kovács Gergely azt mondja, gyakorlatilag szolgálati lakást építenek a nem fészekrakó vörös vércséknek a ládákkal a lucernaföldeken, emellett T-fának nevezett pihenőhelyekkel is segítik a földek pocoktalanítását. Kovács szerint nem hatékonyabb, de olcsóbb vércsékkel pockot irtani, a madarakkal elfogadható mértéken lehet tartani a rágcsálók létszámát. Nem beszélve arról, hogy a vércsék nem juttatnak mérget a környezetbe, és még irdatlanul menők is. Kovácsék a környékükön kívüli jelentkezőket tanácsokkal látják el a láda- és T-fa-készítéshez, ezeket elsősorban a szántóföldek mentén ajánlja elhelyezni. „Ha felállítunk egy ládát, megkérjük a gazdát, hogy semmiképp se használjon rágcsálóirtót.”
Habitat: hőoszlopok FFI: 7,7
A Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány a forrásaiból és egy amerikai magánadományozó segítségével öt rászoruló háztartásba telepített 2021-ben hőoszlopokat, azaz a meleget a hagyományosaknál sokkal tovább és egyenletesen tartó speciális kályhákat. Magyarországon még ma is négymillióan fűtenek szilárd fűtőanyaggal, és a legszegényebbek nagyon rossz energiahatékonyságú, régi lemezkályhái egy éjszakát sem bírnak ki, valakinek fel kell kelnie újból megrakni a tüzet.
A Habitat projektjében a Baranya megyei Ágon telepítettek öt hőoszlopot, ezek feleannyi fával is tovább tartják melegen a házat. „Itt sokszor vályogból épült házakról beszélünk, ahova még a gázhálózat sem ér el” – mondja Feldmár Nóra, a Habitat munkatársa. Azt tervezik, hogy idén további öt – a Feldmár által csak Laci báként emlegetett Uhrinyi László és Libik András cserépkályha-építő mesterek műhelyéből kikerülő – oszlopot telepítenek Baranyában. Szeretnék, ha hosszabb távon államilag támogatott projektté alakulna a mostani áron egyenként körülbelül ezerötszáz euróba kerülő hőoszlopok telepítése, és ezzel országossá bővülne a program.
Módszertan
Az öttagú zsűriből szakterületükhöz illően legalább ketten vizsgáltak meg egy-egy projektet. Az így kialakuló előzetes pontozás alapján szűkített lista állt össze. Az ebbe a körbe bejutó projekteket tízes skálán értékelték a zsűritagok, mindenki a maga szempontjai alapján. Az öt szavazat átlaga adja ki a Fenntarthatósági Forbes-indexet (FFI).
A nevezőknek legalább egy, az ENSZ által az SDG-célok között feltüntetett környezeti fenntarthatósági célt kellett teljesítenie, a társadalmi fenntarthatósági célok teljesítése ezenfelül pozitív elbírálást kapott. A projekteket nem hasonlítottuk össze egymással. A pontszámok a területükön felmutatott fenntarthatóságot, innovációt és átültethetőséget tükrözik.
A zsűri
Lukács Ákos, klímaváltozási és fenntarthatósági szolgáltatások területért felelős partner, Ernst&Young
Pályafutását a klímaváltozás kutatás-fejlesztési és oktatási területein kezdte 2007-ben, majd a közigazgatásban lett a klímapolitika felelőse, többek között az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) volt a hazai kapcsolattartója és a párizsi klímaegyezmény tárgyalója. Az utóbbi hat évben a tanácsadói szektorban dolgozott, számos hazai és európai nagyvállalatot segített fenntarthatósági és ESG stratégiájának kialakításában és megvalósításában.
Simon Gergely vegyianyag-szakértő, Greenpeace Magyarország
Tagja annak a gyorsan mozgósítható nemzetközi szakértőcsapatnak, akiket a Greenpeace környezeti katasztrófák helyszínére küld, hogy mintákat vegyenek, feltárják a problémákat, és javaslatokat tegyenek a következmények mérséklésére. A hazai légszennyezettségi kutatások elemzésével foglalkozik, a hétköznapi vegyszerekre hívja fel a figyelmet, veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett területeket tár fel.
Merza Péter alelnök, oktatási programvezető, Humusz Szövetség
Természetvédelmi mérnök, a nulla hulladék elv civil szakértőjeként segíti önkormányzatok, vállalatok és oktatási intézmények fenntarthatósági törekvéseit. Munkájában a tapasztalati tanulás módszerét alkalmazza. Környezeti nevelők képzésével járul hozzá a társadalom szemléletformálásához.
Méhes Martina ügyvezető és szakmai igazgató, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ
Környezetgazdálkodási agrármérnök, szakterülete a megújuló energetika, különös tekintettel a fenntartható, biztonságos energiarendszerekre.
Vaszkó Csaba éghajlatvédelmi és energetikai szakember
Fenntarthatósági szakértő. Szakterülete az éghajlatváltozás, a megújuló energia, a kelet-európai szénrégiók átalakítási lehetőségei és a fenntartható mezőgazdaság, különös tekintettel ártéri környezetekre.
Katica Tanya: fenntartható turizmus • FFI: 8,2
Különleges élményközpontot hozott létre Handó János és felesége, Eszter a somogyi Patcán. A tizenhárom hektáros Katica Tanya sokat tesz ökológiai lábnyomának csökkentésért: az élményközpontban csak olyan attrakciókat valósítanak meg, amik nem fogyasztanak energiát, vagy ha mégis, azt megújuló forrásból maguk állítják elő. 2017 óta nem használnak gázt, elektromosenergia-igényüket száz százalékig megújulókból fedezik, esővízzel öblítik a vécék egy részét, csak ásványvizet árusítanak PET-palackban, az egyszer használatos cateringeszközökből kizárólag újrahasznosítható anyagúakat vesznek, és a szennyvizüket is ökotudatosan kezelik. Benzint viszont használnak – ezt a karbonlábnyomot évente húsz–harminc előnevelt fa elültetésével kompenzálják. „Két alapelvünk van: legyünk profitábilisok és társadalmilag értékesek!” – mondja Handó János. A profittal kapcsolatban viszont engedékeny. Azt mondja, nem a pénz a legfontosabb, ezért a vendégek az ott tartózkodásuk árának tíz százalékát hulladékkal is kifizethetik, amit aztán ők kezelnek. A társadalmi hasznosságért kínálatukkal is tesznek, nem kapható náluk például csipsz és cukros üdítő, és a „kettőt fizetsz, hármat vihetsz” akciókra is nemet mondanak. Minek ez, ha valamiből egy is elég? – teszik fel a kérdést. Ennyi pozitívum mellett a zsűrinek az is belefért, hogy a fűtést részben papírhulladék elégetésével oldják meg.
Munch.hu: ételmentés FFI: 8,1
Négy egyetemista, Perepelica Kirill, Wettstein Albert, Zwecker Bence és Zsoldos Botond 2020 nyarán találták ki a Munch.hu-t. A szájt révén a vendéglátóhelyek kevesebb ennivalót dobnak ki esténként, hiszen kedvezményes áron – jellemzően negyven–hetven százalékos engedménnyel – értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeiket, az egyetemista olcsóbban eszik, a családanya megveszi másnapra az ebédet, és megússza a főzést. Az Élelmiszerbankkal elindított Muncharity projekttel pedig pár száz forinttal már a rászorulókat is segíthetik a felhasználók.
A mobilapplikációt szűk két év alatt több mint 230 ezren töltötték le, és most 165 ezer adag megmentett ételnél tartanak, amivel becsléseik szerint 450 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását spórolták meg. Ötszázötven vendéglátóhely a partnerük, Budapesten kívül tizenkilenc településen. Május közepén kezdtek bérleteket is árulni, 4990, illetve 9900 forint előre feltöltött összeg közül lehet választani. A Cápák között-beli tavalyi tévészereplésük meghozta az első befektetőket. A százezer eurós elsőkörös befektetés után most készítik elő a másodikat, a cél a régiós terjeszkedés – később az egész világot meghódítanák.
Jane Goodall Intézet: Passzold vissza, tesó! FFI: 7
„Én azt hittem, hogy a gyerekeket majd a cuki gorillák győzik meg. De nem, azért lelkesedtek, hogy az afrikai gyerekeket megmentsék a rabszolgamunkától” – idézi fel Kádár András, a hazai Jane Goodall Intézet főtitkára az egyik előadását. A nemzetközi Jane Goodall Intézet tavaly év végén huszonnégy országban indította el használttelefon-begyűjtő programját, ehhez csatlakozott itthon a magyar szervezet mellett az Afrikáért Alapítvány, a Követ Egyesület és a Védegylet. Azóta ezer dobozt helyeztek már ki iskolákba, orvosi rendelőkbe, áruházakba, egyetemekre és minisztériumokba. A dobozokba használt mobiltelefonokat lehet bedobni, és készülékenként 350–400 forint támogatás jut a Jane Goodall Intézetnek. Az adomány az Intermetál Kft.-től jön, ők nyernek ki és hasznosítanak újra a telefonokban lévő nyersanyagok közül tizenhetet, egyebek mellett aranyat, ezüstöt, wolframot, rezet és tantált. „Ezáltal erősítjük a körforgásos gazdaságot. Két-három évente lecserélt telefonunk újrahasznosítható, nem kell a fiók mélyére eltennünk” – mondja a Követ Egyesület kommunikációs vezetője, Bíró Imola. Nemcsak a szemét lesz kevesebb ezzel a tudatossággal, a program társadalmilag és az élővilágnak is jó szolgálatot tesz. A telefonokba kerülő tantál alapját adó koltán jelentős részét ugyanis a Kongói Demokratikus Köztársaságban, gyakran embertelen körülmények között, gyerekekkel bányásztatják ki, és veszélyeztetik több főemlős, így bonobók, csimpánzok és gorillák élőhelyét.
Aldi: élelmiszermentés és e-kamion FFI: 5,2
Emberi fogyasztásra még alkalmas élelmiszerből 1251 tonna jutott az Alditól az Élelmiszerbanknak, adományokkal együtt 1306 tonna került rászorulókhoz. A német multi magyarországi üzleteinek négyötöde vesz részt az élelmiszermentésben. • A budapesti és Pest megyei boltokat részben egy 2021-ben forgalomba állított, egy töltéssel kétszáz kilométert megtenni képes e-kamionnal látják el áruval, ezzel 3600 liter üzemanyagot spórolnak havonta a dízelüzemű járműhöz képest.
Úgy tervezik, hogy még idén újabb e-kamion áll be az ellátási láncba ugyanebben a térségben. A 2020-ban elkezdett sütőolaj-begyűjtő programjukban 2021 januárja és 2022 eleje között a vásárlóik összesen száz tonna olajat vittek vissza, ami az üzletláncon keresztül aztán a Biofilter Zrt.-hez jutott. Az Aldi hat projektjét nevezte be, végül ez a három törekvése nyerte el a zsűri tetszését.
Rakun: újrahasznosítható kajadobozok FFI: 8,4
„Nem az a legnagyobb vaszizdasz, hogy gatyába rázták és modernizálták a klasszikus ételhordó műfaját, hanem hogy azt a körforgásos gazdasági modell részének képzelik el” – írtuk a Rakunról 2021 februárjában a Forbes.hu-n. A Rakun acéldobozai akkor tizenöt étteremben voltak ott, azóta az elfogadóhelyek száma százegyre nőtt, a dobozoké pedig négyezerre. A rendszer lényege, hogy dobozonként ötszáz forint havidíjért cserébe a partneréttermekből akár ezerszer újrahasználható, elviteles dobozokba kérhetjük az ételt, majd ha a dobozt elöblítve bármelyik Rakun-partnerhez visszavisszük a következő rendelésnél, nem kell fizetnünk az egyszer használatos műanyagért – így szemét sem keletkezik.
A Felelős Gasztrohős Alapítványt létrehozó Horvátth Sarolta és Varga Judit olyan éttermekbe juttatta be a Rakunt, mint a Fruccola, a Púder, a Dobrumba és a Pingrumba. „Szeretnénk irodaházakba is bekerülni. Az ottani kukák tele vannak a kantinból elvitt egyszer használatos dobozokkal” – mondja Horvátth. Gyorsan növekednek, pedig dobozaik használatához megfelelő elkötelezettség is kell. Két év múlva már ötször ennyi partnerrel akarnak együttműködni.
Retextil: nincs elveszett ruha FFI: 7,2
Átlagosan harmincöt megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik a pécsi Retextilnél, ők az alapító, Thiesz Angéla által kitalált speciális textiltechnikákkal hasznosítanak újra lakossági felajánlásból és céges partnerektől származó textilárukat. A Retextil nem kizárólag vállalkozás, terápiás módszertan és alkotóműhely is egyben, ennek része az is, ahogy a textillel bánnak. „Nem festünk, nem hipózunk” – mondja Angéla. A Retextilnél újrahasznosított ruhaneművel eddig főleg színházakban és fesztiválokon lehetett találkozni. Például az Ozora Fesztiválon a nagyszínpadot minden évben az általuk újrahasznosított textillel fedik.
A Retextil nem kizárólag vállalkozás, terápiás módszertan és alkotóműhely is egyben, ennek része az is, ahogyan a textillel bánnak.
Thiesz tudásbázisnak is tekinti a Retextilt, szerinte az, aki a technikáját megtanulja, az otthon, a használt ruháiból is könnyen készít újakat. „Alacsony a belépési küszöb” – nyugtatja meg a kézügyességükben kételkedőket. Hamarosan webshopjuk is indul, amivel alaposan megnőhet a vásárlók által megtakarított hulladék és károsanyag mennyisége.
Kék Erdő Alapítvány: Szenzoroskert FFI: 7,2
Ami nem működött steril fejlesztő környezetben négy fal között, az működött a természetben – ez volt az alapélménye a Kék Erdő Alapítványt létrehozó Hornyák Mariann-nak és szenzoros feldolgozási zavarral (SPD) élő fiának. (Az SPD neurológiai probléma, az ezzel élő gyerekek nehezen dolgozzák fel az érzékszerveken keresztül érkező információkat, nehéz ennek megfelelően cselekedniük, emiatt ügyetlenség, viselkedési zavar, szorongás, depresszió, iskolai kudarc jelentkezhet náluk.)
„Angliából hazatérve a fiam és vele együtt valamiért az egész életünk összeomlott” – mondja Hornyák. Kutatni kezdte az okokat, mivel még a fejlesztőszobák sem segítettek nekik. „Amikor viszont szabadban volt, minden működött.” Így született meg a Szenzoroskert ötlete. A Debrecen melletti Bánkon 2020-ban, fenntarthatósági szempontok figyelembevételével kialakított kertben a speciális igényű gyerekek az önfejlesztésükre koncentrálhatnak. Veteményezés közben nemcsak magukhoz, de a természethez is közelebb kerülnek, ezt az alapítvány munkatársai rendszeres ökotudatos oktatással segítik.
„Több szülővel felfedeztük, hogy a gyerekeket érő kapitalista zaj mennyire eltorzítja a kapcsolatukat a természettel” – mondja Hornyák Mariann. A veteményes kertben egyebek mellett bazsalikomot, zsályát, újhagymát, céklát és málnát termesztenek. Ezeket a foglalkozásaikon használják fel, valamint kapnak belőlük szülők, munkatársaik és önkénteseik is. Vannak gyerekek, akiket szüleik Budapestről visznek a Hajdúságba a foglalkozásokra.
Terézváros: zöldítés FFI: 7,1
Mit lehet kezdeni a 36 ezer lakosú, 86 százalékban beépített budapesti betontengerrel, Terézvárossal egy zöld összeállításban? A VI. kerület valóban nem zöldellő közparkjairól híres, éppen ezért az önkormányzat több programot is indított a kerület környezet- és lakóbarátabbá tételére. Csak tavaly 480 négyzetméter új közhasználatú zöldfelület létesült, a teljes kerületi zöldfelület 2,7 százaléka. „Egyedül nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, de szemléletformálással lokálisan lehet küzdeni ellene. Nem akarom, hogy a gyerekemnek Mad Maxet kelljen játszani” – mondja Temesvári Szilvia, zöldügyekért felelős alpolgármester a törekvéseik alapját.
Ha megízlelik, hogy a belvárosban a szelíd közlekedési módok használata az igazi szabadság, sokkal kisebb eséllyel lesz belőlük függő autós.
2019 októbere óta létrehoztak egy 850 négyzetméteres közösségi kertet, a 33 ágyást 31 kertész gondozza, zöldítettek 36 gangos udvart – ebből négy volt nagyobb projekt –, szelektív szigetükre 14,6 tonna üveget vittek vissza, elültettek hatvan fát, begyűjtöttek ezerötszáz liter háztartási olajat és tizenötezer liter más konyhai hulladékot, ezt aztán az Állatkert komposztálta. Ebből kétszáz, körülbelül egykilós csomagot humusz formájában visszajuttattak a terézvárosiaknak, emellett az Andrássy úton nagyjából háromszáz négyzetméteren valódira cserélik a műfüvet.
Az autózás elleni szemléletformálás jegyében kerékpárvásárlási támogatást is nyújt fiataloknak az önkormányzat. „Ha megízlelik, hogy a belvárosban a szelíd közlekedési módok használata az igazi szabadság, sokkal kisebb eséllyel lesz belőlük függő autós” – mondja Temesvári Szilvia. Szerinte senki sem gondolhatja jó megoldásnak, hogy az autók járdákat foglalnak el.
Cseriti: hulladék helyett áru FFI: 5,9
A Cseriti nem civil szervezet, hanem nonprofit társadalmi vállalkozás. 2011 óta azért dolgoznak, hogy az újrahasználat erősítésével csökkentsék a környezetben felgyülemlő hulladék, illetve szemét mennyiségét, és javítsák a rászorulók életminőségét. Tevékenységük lényege a szemléletformálás, eladói és vásárlói oldalról is. Jelenleg tizenegy Cseriti üzlet van Budapesten, a 11. kerületben már a második boltjukat készülnek megnyitni még idén. Tíz év alatt több mint 3100 tonnányi hulladéktól óvták meg a környezetet az újrahasznosítással, vevőik csaknem hatszázmillió forintot takarítottak meg.
2016-ban indították el Cseriti Box projektjüket, majdnem száz magyarországi partnervállalat csatlakozott hozzá. A munkahelyeken kitett dobozokba a dolgozók betehetik otthon feleslegessé vált tárgyaikat, amiket a Cseriti ingyen elszállít. Tavasszal és ősszel a Cseriti Box projekt kiterjesztésével Nagytakarítás a Cseritivel névre hallgató kampányt is hirdetnek, az árukészlet egy részét továbbadományozzák. Partnereik között van az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítvány és a Budapest Bike Maffia, valamint több fővárosi önkormányzat is.
Grinsect: rovarból takarmány FFI: 6,8
Ettél már rovarlisztből készült ételt? Lehet, hogy nemsokára fogsz. Ugyan az uniós jogszabályi környezet leginkább csak állati takarmányozásra engedi meg a rovarok felhasználását, de pár év múlva embereknek is széles körben elérhető lehet a rovarfehérje. „A szükség is efelé vezet” – mondja Könyves Nikolett, a fekete katonalegyek tenyésztésével foglalkozó Grinsect egyik alapítója. A takarmányozási célú rovartenyésztés hazai úttörője 2020 végén kapott 570 millió forintos tőkebefektetést az Impact Venturestől, a forrást terjeszkedésre és fejlesztésre fordították.
Már tizenkét országban vannak ügyfeleik, itthon leginkább halfarmok és haltenyészetek keresik termékeiket. Idén dobtak piacra egy hipoallergén rovarlisztes kutyatápcsaládot – rovarfehérjén és olajon kívül más állati összetevő nincs benne. Keresik az otthoni használatra alkalmas tenyésztőszetteket is, Könyves szerint Magyarországon egyelőre szűk körben értékesítették, de akkor is: kéttucatnyi honfitársunk már otthon készül a rovarfehérjével színesített jövőre.
Masterplast: megmentett hungarocell FFI: 5,6
A polisztirolmaradékok kezelésével napi szinten van bajban az építőipar, a szigetelőanyag négy-öt százalékát nem használják fel, vágási hulladék lesz belőle. A Masterplast erre válaszul a hazai építőiparban elsőként indította el körforgásos gazdálkodási rendszerét. A visszagyűjtött polisztirolmaradékokat száz százalékban egy másik szigetelőanyagba, termobetonba dolgozzák bele (itt már nem keletkezik maradék).
A programban részt vevő viszonteladó Öko-Pont üzletek a rendszer fontos állomásai, itt vásárolhatják meg a kivitelezők a polisztiroltermékeket és a maradékok gyűjtésére használatos zsákokat, majd a bezsákolt vágási felesleget is ide hozhatják vissza. A újrahasznosított anyagból készülő hatszáz literes gyűjtőzsákok kilencszáz forintba kerülnek, de még így is jelentős költséget spórolhatnak meg a kivitelezők.
A 2020. júliusi induláskor körülbelül ötven viszonteladó csatlakozott a programhoz, és évi két–háromezer köbméter polisztirolt hasznosítottak újra. Az azóta eltelt két évben a partnerek száma megduplázódott, és a feldolgozott mennyiség is öt–hatezer köbméterre emelkedett. Az évi tízezres cél azt jelzi, hogy a piacon ennél jóval többet is el tudnának adni.
Fővárosi Vízművek: áramot napelemmel • FFI: 6,7
„Az ivóvíz »házhoz szállítását« végző összes szivattyúnk árammal működik. Legyen szó a szentendrei vagy a Csepel-szigeti kútról, a rengeteg gépházunkról, amelyek segítségével a nap huszonnégy órájában akár a budai hegyekbe is feljut a víz, ez mindre igaz. És ott van még a szennyvíztisztítás is” – magyarázza Lengyel Gábor, a Fővárosi Vízművek műszaki beruházási igazgatója, hogy 2018-ban elindított Alternatív Energiatermelési Programjával miért épp az áramfelhasználásukban tűztek ki fenntarthatósági célokat.
A Vízművek évente 110 gigawattóra vásárolt árammal látja el a budapestieket ivóvízzel. Ennek az energiamennyiségnek jelenleg már hat százalékát is eléri a napelemekkel megtermelt energia. Ez újabb napelemek telepítésével idén tíz százalékra nőhet. A Vízműveknél a gyorsan fejlődő napelemtechnológiát is fókuszba helyezték, és az újabb modellek mind több energia előállítására képesek.
„A védterületek és létesítményfelületek napelem-telepítési lehetősége mellett azért is jó helyzetben vagyunk, mert a megtermelt villamos energiát – a meglévő szivattyúkkal átalakítva, víztározó-kapacitásainkkal – helyzeti energia formájában el is tudjuk tárolni. Még szükséges finomhangolás, de a következő lépés ennek automatizálása” – teszi hozzá Brandstätter Gábor, a Vízművek nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója.
Startup Plastic Surgery: inkubátor FFI: 8
„Milyen fantasztikus anyag, milyen hasznos tulajdonságai vannak, és milyen katasztrofális következményei annak, ahogyan használjuk!” Végh Alexandra legalább olyan lelkesen tud a műanyagról beszélni, mint annak környezetünkre gyakorolt káros hatásairól. A környezetgazdász mesterszakot végző, nyolc éve a klímaváltozással, innovációval foglalkozó szakember 2019-ben hozta létre a Startup Plastic Surgery nevű inkubációs programot, amely évről évre magyar ötleteket és csapatokat próbál kapcsolati tőkéhez és konkrét első körös befektetésig – például a Hiventures tizenötmillió forintos befektetési programjához – eljuttatni.
Eddig két lezárt, négy hónapos inkubációs évad van mögötte, évente huszonöt–harminc jelentkezőből legfeljebb tízet választanak ki, olyanokat, akiknek innovatív és életképes ötletük van a műanyaghulladékok hasznosítására és az egyszer használatos műanyagok helyettesítésére. Az első évben a komposztálható evőeszközöket gyártó Vilhemp volt az egyik kiválasztott (Forbes, 2021/07), tavaly mások mellett egy fenntartható fogkeféket tervező csapatot karoltak fel (utóbbi mellé külső támogatónak a Rossmann drogériamulti is odaállt). Idén harmadszor is meghirdették a programot, lapzártakor még zajlik a toborzás, az inkubáció júliusban indul.
Tourmix: futárkodás útközben FFI: 4,2
Mit szólnál, ha munkából hazafelé még egy csomagot is felkaphatnál, hogy egy kis mellékest keress? A Tourmix erre ad lehetőséget azzal, hogy applikációján olyan csomagok elszállítását vállalhatjuk el, amiknek felvételi és leadási pontja egyébként is útba esne. A közösségi házhoz szállítás így a szabad kapacitások kihasználásával tenné karbonsemlegessé a futárkodást. Az alapítók számításai szerint nyolcvan kézbesítés ki tud váltani egy hagyományos csomagszállító furgont.
A szállítások a tavaly tavaszi kísérlet után idén márciusban indultak el, jelenleg 130 futár (avagy mixer) regisztrált a rendszerükbe, havonta két-három furgonnak megfelelő forgalmat bonyolítanak le, mondta el Márky András társalapító. A futárokkal szemben a megrendelők csak ellenőrzött cégek lehetnek, a díj kézbesítésenként 1290 forint. A furgonok kiváltásán kívül környezetbarát csomagolásra is lehetőséget ad a Tourmix, valamint tíz tranzakció után elültetnek egy fát, ellensúlyozva a futárok szén-dioxid-kibocsátását. Itthon jelenleg a budapesti belső kerületekben és néhány főváros környéki településen érhető el a szolgáltatás. Szeretnének Európában is terjeszkedni.
Onyx Műhely: • zöld Michelin-csillag FFI: 7,5
Nagy visszhangot váltott ki, hogy 2020 végén az első magyar két Michelin-csillagos étterem enteriőrjét a megújulás előtt szétverték. A célt sokan félreértették, holott nem a rombolásért tették. A bontással keletkező melléktermékeket újra felhasználták, eladományozták vagy eladták. „Átalakulásunk mozgatórugója egy fenntarthatóbb étterem létrehozása volt, és a fenntarthatóság működésünk minden területére értendő, az alapanyag-felhasználásra, a konyhatechnikára, a munkafolyamatokra és az emberi erőforrásokra is” – mondja Niszkács Anna tulajdonos.
A műhelyt a művészet, a gasztronómia és a tudomány összefonódásaként képzelték el az alkotók. Végh Alexandra fenntarthatósági menedzser (ő a lista másik szereplőjének, a Startup Plastic Surgerynek is alapítója) felel az Onyx fenntarthatósági stratégiájáért, amiben többek között helyet kapnak a Magyarországról beszerzett, szezonális bioalapanyagok, a berendezési tárgyak újrafelhasználása, a felelős víz- és energiagazdálkodás.
A Gourmet Fesztiválra olyan egyszer használatos étkészletet fejlesztenek egy magyar céggel, ami vagy elfogyasztható vagy gyorsan komposztálható. Az Onyx 2021-ben határozta el, hogy karbonlábnyom-számítást használ szervezeti fenntarthatóságának tervezéséhez. A covid előtt, 2019-ben a teljes működéssel 118,6 tonna szén-dioxid-egyenérték károsanyagot bocsátottak ki, ezt 2021-re 70,8 tonnára csökkentették.
Magház: magbank és magbörze FFI: 8,9
Tíz évvel ezelőtt, a szegedi Let’s Liberate Diversity eseményen Fehér Judit biológus és Kiss Dorottya ökológus gondolt egy merészet, és megalapította a Magház Egyesületet. A csapat célja, hogy különböző eszközökkel harcoljon a Kárpát-medencei kultúrnövények sokféleségének megőrzéséért és bővítéséért. „A változékony klimatikus állapotban módosulnak a természeti körülmények, és fontos, hogy ehhez alkalmazkodni tudjunk. Ehhez kutatunk fel régi és új fajtákat, és ezeket vegyszeres módszerek helyett szelíd technikákkal szeretnénk bevezetni a termesztésbe” – mondja Réthy Katalin biológus, agroökológus.
Mindig keresik az egyensúlyt a változatosság és a piaci igények között. A közösségi magbankban és a magbörzéken nemcsak a szaporítóanyag, de a felhalmozott tudás is gazdát cserélhet. A Magház csapata nyilvános adatbázist tart fenn a növénytermesztési információkról, és kiadványokban, képzéseken terjeszti tudását. Emellett a felkutatott és termesztett fajták piaci potenciáljára is javaslatot tesz. Utóbbinak az a célja, hogy a különböző tájfajták az éttermekben, a piacokon és a kistermelőknél is megjelenhessenek.
Zöldkör Market: online drogéria FFI: 7,4
A webáruházat Antal Csilla közgazdász többéves kutatás után indította el idén áprilisban. A leadott megrendelés után magánszemélyek és cégek is újratöltethetik tisztító- és illatszeres flakonjaikat, a mosószerestől a szemüvegtisztítóson át az autósamponosig. Ez vagy helyszíni átvétellel működik, vagy a Zöldkör Market futárjával – ő egyelőre Budapesten belül szállít, és vissza is gyűjti a sorszámozott flakonokat.
Minden terméket először új tartóban kell megvásárolni, aztán a megrendelő választhat, hogy a kiürült flakont viszi vissza megtöltetni, vagy csak visszaadja, és egy másik ugyanolyanban kapja a szert. Az újrafelhasználással a lakossági termékeknél flakononként ötven–száz forintot lehet megtakarítani, a jellemzően tízliteres kiszerelésű cégeseknél ezerötszázat.
Három gyártóval kezdtek, a Frosch mellett két kisebb magyar cég, a Cleanne és a Napvirág a partnerük, de máris öten vannak a várólistán, csak Csilla jobban szeret megalapozva haladni. „Megyek előre, az Amazon is így indult.” Az első hónapban meghaladta a forgalom a százezer forintot. „A gyártók örültek nekünk, mert nem tudják a teljes, sokszor ötven–száz tagú termékskálájukat a boltokban elhelyezni.” Csilla egyre több vásáron mutatja be a termékeit, de hosszú távon inkább a céges megrendelésekből várja a pénzt.
Mi volt a legrosszabb, amit valaha a Konyhafőnökben ettél?Nehéz választani, a verseny első részében elég érdekes dolgok kerülnek elénk. Volt egy ételköltemény, talán az volt a neve, hogy Kisvitorlás a szőke Tiszán. Ha minden igaz, egy hatalmas főtt pulykaszárny volt valami rizskásán. Undorító volt. Volt, hogy a minőség miatt balhéztál egy étteremben?Volt. Amikor még nem tudták azonnal, hogy megjött a seggfej a Konyhafőnökből. […]
A Daktela egy kis cseh digitális családi vállalkozásból nőtte ki magát európai szinten piacvezető céggé. A tavalyi évben 10 millió eurós árbevételt realizáltak, ami már most közel 40 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és ez még csak a kezdet!
Villámsebesen száguldunk a klímakatasztrófa felé, mégsem vesszük le a gázpedálról a lábunkat. Változtatnunk kell, egyéni és kollektív, vállalati és politikai szinten is, ha nem akarjuk a Földet kietlen pusztává égetni. Miért kerüljük a kényelmetlen kérdéseket, és hárítunk mindent a természetet kizsákmányoló kapitalizmusra, miközben felelősségünk tulajdonképpen százszázalékos?
Több mint tíz éve készítik Budapest egyik legdrágább fagylaltját, legújabban pedig kulturális mecenatúrát is felvállaltak. A Fragola alapítói, Tihanyi Eszter és Török Balázs százmillió forintos beruházással színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat is befogadó bisztrót nyitottak Újlipótvárosban, miután négy évvel ezelőtt már elkezdték a szezonális fagylaltbizniszt kiegészíteni pizzériákkal. Idén meglesz az egymilliárdos forgalom – már bőven nem csak gombócból.