→ Több évtizedes rutinjuk dacára a Forbes globális vagyonvadászai még nem találkoztak az orosz nagyfőnök magánvagyonának mértékénél titokzatosabb számmal. Nehezebb megsaccolni, mint a rejtőzködő Dupont-örökösök vagy Erzsébet királynő vagyonát, vagy akár Joaquin „El Chapo” Guzmán drogpénzeit. Papíron Putyin szerény köztisztviselő. Hivatalos pénzügyi kimutatásai évi 140 ezer dollárnyi jövedelemről (50 millió forint), három gépkocsiról, két kis […]
→ Több évtizedes rutinjuk dacára a Forbes globális vagyonvadászai még nem találkoztak az orosz nagyfőnök magánvagyonának mértékénél titokzatosabb számmal. Nehezebb megsaccolni, mint a rejtőzködő Dupont-örökösök vagy Erzsébet királynő vagyonát, vagy akár Joaquin „El Chapo” Guzmán drogpénzeit. Papíron Putyin szerény köztisztviselő. Hivatalos pénzügyi kimutatásai évi 140 ezer dollárnyi jövedelemről (50 millió forint), három gépkocsiról, két kis lakásról, egy lakókocsiról és néhány parkolóhelyről szólnak. De igen valószínű, hogy több milliárd dollárja van.
Az egy évtizeden át Oroszországban üzletelő amerikai Bill Browder – ő lobbizta ki azt a Magnyitszkij-törvényt, ami lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok vagyonzárolásokkal büntessen emberijog-sértéseket – biztos benne, hogy 2003-ban, Mihail Hodorkovszkij olajmilliárdos letartóztatása után Putyin alkut kötött az oligarchákkal. „Add nekem a vagyonod felét, és megengedem, hogy megtartsd a másik felét.” Browder azt állítja, Putyin azzal fenyegetőzött, hogy nem csupán a vagyonukat veszi el, de le is csukatja őket, ha nem állnak be a sorba. Ezek alapján Browder 2017-ben kétszázmilliárd dollárra becsülte Putyin vagyonát. Ezzel versenyben lett volna a világ leggazdagabbja címért.
Browdernek nincsenek bizonyítékai. Arra azonban van bizonyíték, hogy Putyin – hatalmát erősítendő – rábírta a Jelcin-korszak oligarcháit, hogy adjanak el vagyontárgyakat az orosz államnak. 2005-ben Roman Abramovics 13,1 milliárd dollár készpénzért eladta a Szibnyeft olajcégben még meglevő pakettjét egy állami konglomerátumnak, a Gazpromnak. A tranzakció megnövelte Putyin kontrollját az ország szénhidrogénvagyona felett. Aztán 2013-ban Mihail Fridman és German Han oligarchacsoportja 56 milliárd dollárért eladta olajvállalatát, a TNK-BP-t az állami kézben levő Rosznyeftnek. (Az üzletben a brit BP-t is kivásárolták.)
Egy nyíregyházi vegyész negyvenévesen besokallt a munkahelyén, és bár előtte sosem vállalkozott, belevágott a környezettudatos tisztítószerek fejlesztésébe és gyártásába. Kulcsár Ildikó cége, a Natur Cleaning termékek gyártója kerüli a szokványos megoldásokat, ami nemcsak azon látszik, hogy az irodában alapfelszerelés a járóka. A Natur Cleaning története a mosószertől a forraltbor-illatú mosogatószerig és a több százmilliós árbevételig.
Natur Cleaning nyíregyházi gyártóbázisát keresve amolyan termelőszövetkezeti hangulatú ipari parkban találjuk magunkat, ugató kutya, régi vágású portásfülke, vegyes állapotú csarnokok. Ide költözött tavaly, élete első saját telephelyére a cég. A vállalkozás háromezer négyzetméteres épületét még nem lakták be teljesen, a használatba vett területeken vezet végig Kulcsár Ildikó alapító-ügyvezető. Az egyik csarnokban glédában állnak az újrahasznosításra váró flakonok, és ott vannak a hatvanféle alapanyagot tároló tartályok is.
A titkos szekrény „Fenntarthatósági alapon gyártunk tisztítószereket, elsősorban mosószert. Egy ilyen, alapvetően vegyipari termék attól lesz környezetbarát, hogy a hozzávalók teljes életciklusát vizsgáljuk” – mondja Ildikó. Semmilyen állati eredetű, kőolajalapú és szintetikus anyagot nem használnak, és amit lehet, helyben beszerezhető forrásokból állítanak elő. „A mosódió természetes és növényi, de csak Indiában felel meg a fenntarthatósági kritériumoknak, mi itt a megegyező hatóanyagú vadgesztenyével próbálkozunk.” Ebben ugyan kevesebb a szaponin, így az ipari felhasználás sincs teljesen megoldva, de Waldorf-iskolás gyerekek lelkesen gyűjtenek belőle évente több száz kilót csak Nyíregyházán. Hasonlóképpen, amikor a szabolcsi gazdákon rajtuk maradt az almatermés, Ildikó kitalálta, hogy nem csak pálinkát lehet főzni belőle. „Így lett almaecetes vízkőoldónk.”
Az egész projekt központja a pici labor, a fejlesztésekben a Nyíregyházi Egyetemmel is együttműködnek. Üvegcsék, mérlegek, szekrények, az egyik gyorsan be is csukódik, ahogyan közelebb érek. „Na, azt nem, ezek az összemérések” – mondja Anita, az egyik laboros. Összemérések alatt a receptek kikeverését, az ötletek és a tudatos fejlesztési terv alapján megvalósuló kísérletezést kell érteni. Egy termékhez ötven–száz összemérés is szükséges, aztán jönnek a mérések: habzás, pH-érték, viszkozitás, inkubátorban elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok.
Ha minden megfelel az EU-normáknak (szigorúan és bonyolultan be is kell jelenteni őket), „megy a háziasszonyoknak”, vagyis a tesztalanyoknak. Anita és kollégája, a Richtertől átcsábított, vegyésztechnikus Zsolt, láthatóan nagyon szeretik a munkájukat. „Mindennap tanulok valami újat, és igen, nagyon lelkes vagyok” – mondja Anita. Közben betipeg Bella, a kutyus, aki jobbára rózsaszín kerevetén pihen az irodában. „Állatbarát hely vagyunk, mindenki behozhatja a kutyáját.”
A tesztelés végén indulhat a gyártás. Géppel, fél óra alatt keverik össze a receptben előírt alapanyagokat, a keveréket félautomata berendezés tölti flakonokba. Egyelőre kézzel címkéznek és csomagolnak. Havi átlagban hatvan tonna tisztítószer göngyölegét veszik vissza, és amit csak lehet, újratöltenek. Vásárlóik fele küldi vissza a flakonokat a futárszolgálattal.
Forraltbor-illatú mosogatószer Termékeik harmada a webshopjukban kel el, a nagyobb része viszonteladókon – bioboltokon és vásárlói közösségeken – keresztül jut el a vevőkhöz. De a Natur Cleaning termékek már ott sorakoznak a Rossmann, a Müller és a Spar polcain is, valahol a középkategória árszínvonala felett egy polccal, a kommersz vegyi áruk prémium kategóriájának szintjén.
Amikor a szabolcsi gazdákon maradt az almatermés, Ildikó kitalálta, hogy nem csak pálinkát lehet főzni belőle.
A bő kétszázmilliós forgalom jó részét a mosószerek teszik ki, de fontosak a mosogató- és öblítőszerek, a vízkőoldó, a WC-olaj, a kárpittisztító, valamint a folyékony szappan és a tusfürdő is. Az ötletelés és a kísérletezés olyan niche piaci réseket is megtalál, mint a forraltbor-illatú mosogatószer, a szakállápoló olaj vagy a kutyasampon. Csepke Baby nevű termékcsaládjukat Ildikó első unokájának megszületése ihlette.
A covid alatt óvoda volt a cégben, hat kisbabánk volt.
A tizenhárom munkatársból heten lányok, közülük hatan kisgyermekes anyák. „Ildikó bevonzza a kisgyerekeseket – mondja Anita, a laboros. – „A covid alatt óvoda volt a cégben, hat kisbabánk volt.” Az Ildikó kisebbik lánya, Ildi által vezetett gazdasági iroda most is inkább emlékeztet egy ovis csoportra, mint egy piacvezető cég menedzserszobájára. A falakon mesetapéta, van krétafal és farácsos gyermekjátszó, ha nem mehet óvodába a gyerek, nyugodtan be lehet hozni. „A legkisebb hatnapos volt, mikor bejöttek együtt” – mondja az ifjabb Ildi. „Erős, ügyes, kreatív nők vesznek körül, hál’ isten” – egészíti ki az édesanyja. Másik lánya, Anett négy éve van a cégnél, ő a marketinges, és azóta van marketing. „Előtte egy fillért sem költöttünk rá” – vallja be Ildikó. – „Az első címkéket is én terveztem, megtanultam néhány grafikai programot, egy címke, egy éjszaka volt az átlagtempó.” Két éve született meg az új márkanév, a Natur Cleaning, az arculatot a neves grafikus, a leginkább borcímkéiről ismert Ipacs Géza tervezte. Ma már a közösségi oldalakon is aktívak, egymást érik a kampányok.
Ránézésre ellentmondásnak tűnhet, hogy egy olyan, kimondottan tudatos vásárlóknak szánt termékcsoport, mint a Natur Cleaning, hangsúlyosan jelenik meg nem elsősorban ennek a célcsoportnak a médiafogyasztási szokásaihoz illő celebek és influenszerek megszólalásaiban. Rubint Rékával az élükön ide sorolható Horváth Éva is. „Kapunk is rendesen kritikát érte – mondja Ildikó –, de pont ez a lényeg, hogy olyanokat is bevonzzunk a környezettudatos gondolkozásba, akiknek esetleg ez eddig kevésbé volt fontos.”
Úgy néztek rá, mint egy ufóra Ildikó a Nyíregyháza melletti Kótajon született. „Nyírségi, falusi lány vagyok.” A debreceni Vegyipari Szakközép után tanári diplomát szerzett, majd – miközben egyedül nevelte lányait – az iparitisztítószer-üzletágban dolgozott. Itt lett fejlesztő, labor-, majd telephelyvezető, de ez nem igazán elégítette ki. „Mindig gépészmérnök főnökeim voltak, és mindig férfiak, sohasem tudtam igazán kibontakozni.” Úgyhogy tizenkét éve, mikor nem engedték el egy konferenciára, ami nagyon érdekelte, megfordult benne a világ. Nagy levegőt vett, és negyvenévesen, minden vállalkozói előélet és ismeret nélkül belevágott az önálló egzisztencia megteremtésébe, és 2010-ben megalapította a Cudy Future Kft.-t. Az alaptőke egy hétszázezer forint keretű hitelkártya volt. Fél év alatt hárommillió forintos mínusz lett belőle, de lett telephely, labor és szakhatósági engedély. Két év alatt egyetlen szabadnapra futotta Ildikónak, és volt, hogy tíz kiló mosóporával fizetett a karácsonyfáért. Hamar felismerte, hogy csak a kutatás-fejlesztésből nem lehet megélni, gyártani is kell. Eleve „zöld” termékben gondolkodott. „Vegyész lévén tisztában voltam vele, hogy a kommersz tisztítóipari termékek miből készülnek,, és milyen veszélyeik vannak.” De ez akkor még nem volt trendi hozzáállás. „Úgy néztek rám, mint egy ufóra.”
Az első vevők kis, tudatos vásárlóközösségek voltak, kezdett híre menni, hogy végre ilyen is van a piacon, a második évre már némi nyereség is felhalmozódott. Amolyan inflexiós pont nemigen volt, lassan, de folyamatosan, „tyúkanyósan” nőtt a cég, és Ildikó két fontos döntést is meghozott.
Az első: „Vállalkozó maradok!” Arra a kérdésre, hogy vagy?, évekig az volt a válasza, hogy igen, megvan még a cégem. A második döntés két éve fogalmazódott meg: növekedni kell! Az optimális üzemmenetet és a hatékony gazdálkodást nem lehet manufaktúrában megvalósítani. Addig csuklóból elutasította, hogy a multik polcain is ott legyen, de belátta, hogy enélkül nem fogja elérni az új célkitűzést, azt, hogy öt éven belül milliárdos éves forgalmat produkáljanak. Ebből az öt évből még három hátra van. Ennek a döntésnek lett az eredménye az új márkanév, a márkaépítés, a celebmarketing és a 150 millió forintos telephelyfejlesztés.
A nagy ívű üzleti víziót az iparági tendenciák is alátámasztják, erősíti meg Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének főtitkára. A szervezet 255 tagja közel 1500 milliárd forint éves árbevétellel bír, és ez egyre nő a 2015 óta szigorodó szabályok miatt. A fenntarthatósági célok, a klímasemlegesség, az ökolábnyom szerinti besorolás miatt ma már a hagyományos iparágak vezetőinek is át kell gondolniuk a portfóliójukat, csomagolásukat, logisztikájukat, mert ha nem teljesítik az elvárásokat, előbb-utóbb például nem juthatnak hitelhez – és ez bizony rendesen visszahat a szemléletváltozásra is. A szövetség a Natur Cleaningre mint a csomagolóanyagokat újra használó cégek első fecskéjére figyelt fel, majd Ildikóék be is léptek a tagok közé.
Ildikó az üzleti vízióval összhangban még három évre becsüli, hogy ne kelljen naponta bejárnia dolgozni – úgy tűnik a generációváltás meg van oldva, Anett és ifjabb Ildi ott vannak, átlátják a céget. Ildikó idővel visszatérne a gyökerekhez: a tanításhoz, a környezettudatos gondolkozásra való neveléshez.
Jó két éve, hogy a magyar közel- és régmúltat feldolgozó film- és sorozatprojektek nyerik el a Káel Csaba kormánybiztos fémjelezte Nemzeti Filmintézet (NFI) legnagyobb fejlesztési, előkészítési, gyártási és promóciós támogatásait. Ez most a trend, mondhatni a stratégia. Ha kell, milliárdos állami támogatásokból fog megelevenedni nagy vásznon és otthoni kijelzőn a tatárjárás, Hunyadi János vagy március tizenötödike, hol Rákay Philip-estül, hol Kevin Spacey-stül. Tíz készülő produkció és bemutatójuk várható dátuma, az eddig elnyert összeg szerinti csökkenő sorrendben.
Bangkoktól Kecskemétig és a Balaton-partig egyre több helyen találkozni a Kuube okospadjaival, amelyek még annál is okosabbak, mint amennyire elsőre tűnnek. A budakalászi fejlesztő és gyártó cég nagy ugrás előtt áll, idén elérhetik az egymilliárd forint árbevételt. Eddig ellenálltak a sok befektetői megkeresésnek, de a külföldi összeszerelés képbe kerülésével valószínűleg nem sokáig lesz így.
„Megyek Dániába gasztrotúrára!” Erre a bejelentésre tizenöt éve még értetlenkedő fejcsóválás lett volna a reakció, ma már irigykedés. És ez a Noma miatt van így.
Kőszegi Dániel egy kis debreceni pinceboltból indulva építette fel az ország legnagyobb erősáramú nagykereskedőcégét. A céget ma már gyerekei irányítják, de ő a nyugdíjas évek felé közeledve új ötletbe vágott bele, és egy maroknyi mérnökkel olyan elektromos meghajtást fejlesztett ki és gyártott le, amire az iparág nagyágyúi is elismerően csettintenek. Teherautóikat az Audi és az Aldi, kukásautóikat több magyar város is használja. Hamarosan bővítik az üzemet, és az a céljuk, hogy rövid idő alatt nyélbe üssék az első külföldi üzleteket is.