A nagyvárosok mindig szélsőséges érzelmeket szültek. Ez az egyszerű megfigyelés adta az ötletet, hogy öt évvel ezelőtt, az első Forbes Urban különszámba megírjuk vállaltan szubjektív, ámde annál szórakoztatóbb budapesti listánkat. Bagi úr ismét elővette karcos ceruzáját.
Szabihíd
A folyó fölött, a híd közepén ücsörögni, kézben fröccsel, nyilván naplementében. Már-már klisé, de nem rossz.
Bubi
Jobb hajtani, mint valaha. És végre terjeszkedik is, többek között Józsefvárosban és Újbudán.
Operaház
A budapesti – elfogultság nélkül mondom – a világ egyik legszebb operaháza. Mióta elkészült a felújítása, még teljesebb az élmény. Ki kell próbálni!
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok, valamint a városi hőszigethatás miatt városaink egyre többször válnak forró katlanná. A betondzsungel nemcsak eltárolja a hőt, de a lebetonozott környezetben könnyebben okoznak villámárvizet az egyre gyakoribb felhőszakadások is. Villámárvizek akkor alakulnak ki, amikor pár óra alatt több tíz milliméter csapadék hullik, és ezt ilyen gyors ütemben a felszín nem képes megfelelően elvezetni. A rossz levegő, a zaj, […]
A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok, valamint a városi hőszigethatás miatt városaink egyre többször válnak forró katlanná. A betondzsungel nemcsak eltárolja a hőt, de a lebetonozott környezetben könnyebben okoznak villámárvizet az egyre gyakoribb felhőszakadások is. Villámárvizek akkor alakulnak ki, amikor pár óra alatt több tíz milliméter csapadék hullik, és ezt ilyen gyors ütemben a felszín nem képes megfelelően elvezetni. A rossz levegő, a zaj, a stressz és a mozgáshiányos, gyakran elszigetelt életmód is krónikus városi problémáknak számítanak, és egyes kutatások szerint nagyban hozzájárulnak számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés, az elhízás, a cukorbetegség, továbbá a szorongás és a depresszió kialakulásához.
De nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Egyre több tanulmány igazolja, hogy a természetalapú megoldások – parkok, városi fák, esőkertek (a csapadékvíz helyben tartására szolgáló, enyhén lesüllyesztett, elöntéstűrő évelőkkel beültetett területek), méhlegelők, zöld tetők – és az okosabb várostervezés enyhíthetik ezeket a problémákat, és javíthatják a lakók életminőségét.
A város nem kell, hogy forró katlan legyen!
A városi zöldfelületek hűsítik a beépített környezetet, és tompítják a szélsőséges csapadékesemények hatását, ugyanis segítik a csapadékvíz tározását és lassú beszivárgását a talajba, így hozzájárulnak a villámárvizek megelőzéséhez is. Emellett életteret nyújtanak a vadvilágnak, és javítják a levegő minőségét. Bécsben például egyre több „hűsölő utcát” hoznak létre, ahol a forró napokon akár öt fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet. Ezeket az autóforgalom elől elzárt helyeket a nagyobb növényborítású utcákon vagy tereken jelölték ki, ahol több az árnyék, világosabb az aszfalt, és van elég ülőhely, emellett ivókutakat is telepítettek.
A városi növényzet fontos szerepet játszik a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában: csökkenti a stresszt, a hőség okozta elhalálozást, rekreációs lehetőségeket biztosít, és így közvetetten az egészségügyi költségek csökkentéséhez is hozzájárul. Tokióban például azok az idős lakosok, akik a nagyvárosban sétálásra alkalmas parkok közelében laknak, tovább élnek, életkortól, nemtől, családi állapottól, és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül.
Bár a városi zöldet gyakran csak dekorációnak tartjuk, gazdasági tényező is. Lisszabonban például a városi fák fenntartásába fektetett minden dollár a számos jótékony hatásnak köszönhetően négy és félszeresen térül meg.
A hazai városokban is újra kell gondolnunk a térhasználatot ahhoz, hogy településeinket egészségesebbé és élhetőbbé tegyük. A lakók igényeit, jóllétét kellene előtérbe helyezni. Az autókra szabott városi környezet, az utcákat uraló átmenő autóforgalom helyett olyan ember- és klímabarát tervezésre van szükség, aminek szerves része a természet. Ez már az infrastruktúra egészen minimális átalakításával megoldható lenne.
A forgalomcsillapítást Barcelonában például a néhány háztömböt magába foglaló „szuperblokkokkal” oldották meg. Az ilyen blokkokban gyalogosokra és biciklisekre optimalizálják a közlekedést, és csak az ott lakók és a közszolgáltatók hajthatnak be. A kellemesebb klíma érdekében, amit csak lehetett, kizöldítettek, és különböző árnyékolási megoldásokat is alkalmaztak. Az állandó forgalmi zajt és a rossz levegőt élettel teli közterek váltották fel. Budapesten az Újlipótvárosban 2016 óta dolgoznak szuperblokk létrehozásán a helyi civilek, és már van erre szándék a Nagy- és Kiskörút közötti területen is.
Bangkoktól Kecskemétig és a Balaton-partig egyre több helyen találkozni a Kuube okospadjaival, amelyek még annál is okosabbak, mint amennyire elsőre tűnnek. A budakalászi fejlesztő és gyártó cég nagy ugrás előtt áll, idén elérhetik az egymilliárd forint árbevételt. Eddig ellenálltak a sok befektetői megkeresésnek, de a külföldi összeszerelés képbe kerülésével valószínűleg nem sokáig lesz így.
A fagyi, a lángos, a szállás… idén minden még drágább lesz itthon – ömlik mindenhonnan a turistaszezon kezdetén. Mi most mégis olyan magyarországi úti célokat ajánlunk, ahol nagyon is érdemes lábat lógatni, és ahol a csodás természeti környezet a hozzáadott érték, nem feltétlenül (na jó, vagy nem csak) a hambi vagy a pisztráng. Barlangfürdő, vadregényes szabadstrand, nógrádi focimeccs, eldugott fogadó – mutatjuk a szerkesztőség kedvenc itthoni ”töltőpontjait”.
Tavaly óta minden online pénztárgéppel rendelkező üzlet számára kötelező, hogy valamilyen digitális fizetőeszközt is elfogadjon. A törvény miatt rengeteg kkv szerzett be bankkártyaterminált, viszont a többségük még mindig nem igazán bízik benne – mutatott rá a PSC CEE Kft. vezérigazgatója.