A Beckhoff Automation megoldásait világszerte számos területen alkalmazzák, míg Magyarországon az autóiparban kiemelkedő a jelenléte. Az 1980-ban alapított német vállalat ma már több mint 75 országában van jelen, és határozza meg fejlesztéseivel az ipari automatizálás irányait. Hogyan tud a folyamatosan növekvő cég több mint 40 éve rugalmasan működni, és mindig versenytársai előtt járni? Kell-e tartanunk a gépek fokozódó térnyerésétől, és hogyan menthetik meg a világot a mérnökök? Hans Beckhoff-fal, a vállalat alapító-tulajdonosával és ügyvezető igazgatójával, valamint Perecz Tamással, az idén 10 éves magyar leányvállalat ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
NÉMET KISÜZLETBŐL GLOBÁLIS SIKERTÖRTÉNET
A Beckhoff Automation egy villanyszereléssel és elektronikai kiskereskedelemmel foglalkozó üzletként indult 1980-ban Németországban, mára pedig a globális ipari automatizálási piac meghatározó szereplőjévé vált. PC-alapú megoldásait az épületgépészettől az autóiparon át a gyógyszeriparig számos területen alkalmazzák. Vezérlőrendszerei lelkét a TwinCAT automatizálási szoftver adja, amelynek telepítésével bármely számítógép alkalmassá válhat a valós idejű ipari automatizálásra. A vállalat „New Automation Technology” filozófiája is a széleskörű alkalmazhatóságra utal, aminek köszönhetően a világon bárhol a legegyedibb ügyféligényeket is ki tudják szolgálni. A cégcsoport több mint 75 országban van jelen disztribútorokon és saját értékesítési hálózatán keresztül, és 40 országban – köztük Magyarországon – rendelkezik saját leányvállalattal. „Azért hozunk létre helyi érdekeltségeket és támaszkodunk helyi szakértőkre, akik ismerik a műszaki igényeket, a nyelvet és a kultúrát, hogy közel legyünk az ügyfeleinkhez, és jó partnereik legyünk. Erre a fajta szoros együttműködésre különös hangsúlyt fektetünk: ügyfeleink mérnökei közvetlen kapcsolatban állnak a mi mérnökeinkkel, és ebből gyakran új termékötletek is születnek. Magas minőségű technológiát szállítunk globális szinten, de több szempontból ma is úgy működünk, mint egy rugalmas középvállalat, és az a célom, hogy ez a jövőben is így maradjon” – mondja Hans Beckhoff, hangsúlyozva, hogy számos ügyfelük a céggel együtt gyarapodott az elmúlt évtizedekben, miután a biztos út helyett az új irány felé nyitottak, amelyet a Beckhoff megoldásai támogattak.
A Vivetech nagyvállalatoknak és országos intézményeknek nyújt kockázataikat kezelő, hatékonyságukat növelő megoldásokat, a magyar cég azonban most emelni készül a tétet. A tőzsdére készülő vállalat kisebb ügyfeleknek is fejleszt izgalmas termékeket és szolgáltatásokat, mi több a nemzetközi terjeszkedést illetően is komoly tervei vannak.
Tízéves története során a Vivetech eddig kifejezetten a nagyvállalati és az úgynevezett kritikus infrastruktúra- szolgáltatóknak kínálta szakértői szoftvereit és kapcsolódó szolgáltatásait. Előbbiek jellemzően hosszú évek óta komolyan foglalkoznak az információbiztonsággal, a kritikus infrastruktúra-szolgáltatók többségének azonban ez a kérdés leginkább az Európai Unió néhány évvel ezelőtt hozott irányelvével került a fókuszába. Ennek lényege, hogy azoknak a cégeknek, amelyek sok-sok ember életét befolyásolják szolgáltatásaikkal – mint például az áramszolgáltatók, a vízművek, vagy élelmiszerláncok –, meg kell felelniük egy olyan minőségirányítási rendszernek, amely az információbiztonsági folyamataikat kezeli.
„Ezen irányelv hatályba lépésével egy hatalmas IT biztonsági piac keletkezett, hiszen ameddig egy banknál mindenki tisztában van az informatikai rendszer biztonságának fontosságával, addig például egy kis csatornázási cég sok esetben még egy informatikussal sem rendelkezett, nemhogy IT biztonsági szakemberrel” – osztja meg tapasztalatait Márton Miklós. A Vivetech Zrt. vezérigazgatója szerint csak a német nyelvterületen körülbelül 18 ezer olyan cég van, amit ez a törvényi szabályozás érint, az általuk használt, úgynevezett low-coding technológiával készült, minden biztonsági elvárásnak megfelelő szoftver pedig biztosítja azt, hogy az egyes országok közötti szabályozásbeli különbségek könnyen átültethetőek legyenek a szoftverbe. „Most az a célunk, hogy egy olcsó és hatékony eszközt tudjunk adni az ügyfeleknek a törvényi megfelelésre, néhány éven belül viszont azt is szeretnénk elérni, hogy ez az eszköz képes legyen öntanulásra és be is tudjon avatkozni, ha az szükséges” – teszi hozzá Márton Miklós.
A most tízéves Vivetech élete első öt évében egy olyan szakértői rendszert fejlesztett, ami a mozgás digitalizációjával és annak elemzésével adott értéket az ügyfeleknek. A jellemzően hatalmas iparvállalatoknak végzett ergonómiai elemzések végén javaslatokat tudtak adni arra, hogyan lehet növelni a hatékonyságot, vagy csökkenteni a dolgozók terhelését, sőt a szoftverben a változtatások is szimulálhatóak. Ez az üzletág – Vive- Lab Ergo néven – mai napig megvan, a technológia köré azonban sok újdonság épült.
A Vivetech most készül tőzsdére lépni, ami egy meghatározó lépés lesz a cég életében. Bár a tulajdonosok hosszú éveken keresztül visszaforgatták a cég nyereségét, hogy abból finanszírozzák az újabb és újabb fejlesztéseket, mégsem sikerült az elvárt ütemben haladni. „Korábbi tapasztalataim szerint, és különösen az informatika területén, ha egy cég néhány hónapon, de maximum egy éven belül nem tud megjelenni egy adott megoldással az ügyfeleinél, akkor lecsúszik a piacról. Részben emiatt döntöttünk úgy, hogy tőzsdére visszük a céget, aminek járulékos előnye a kötelező transzparencia, ami nagyon tetszik az összes partnerünknek” – mondja el Márton Miklós.
A tőkepiaci működés a Vivetech növekedési terveihez is jól jön majd. Egyfelől vannak olyan termék-, illetve szolgáltatásfejlesztések, amiket a kisebb ügyfelek is meg tudnak fizetni, egyúttal pedig exportálhatóvá válik az a tudás és szakértelem, ami egy-egy szoftver sajátja. Másfelől olyan izgalmas projektjeik is vannak, mint például a Vivemed nevű szolgáltatás, amivel a telerehabilitációs piacon szeretnének megjelenni. Ebben a beteg lényegében egy tablet és néhány szenzor segítségével az otthonában tud rehabilitálódni, miközben az orvosa valamennyi fontos eredményét megkapja és finomíthatja a terápiát. A koronavírus-járvány és annak hatásai miatt ez egy nagyon keresett megoldás lett, aminek az első változata éppen az elmúlt napokban készült el – az elsők között a piacon.
„Oroszország magától fog összeomlani.Mi pedig nyerni fogunk. Csak meg kell várni, hogy az ellenség halottjai ellepjék a folyóinkat.” Igor Iankovszkyi ukrán milliárdos, az egyik legnagyobb budapesti magánkórház, a Duna Medical Center alapító tulajdonosa
A legfrissebb és legszerethetőbb Forbes-lista, megfér rajta egymás mellett az eltökélt jogvédő, a profi kockázatitőke-befektető, a sztárokkal streamelő játékfejlesztő lány, a szemtelenül fiatal kriptoarc, a mentális egészség fontosságára üzletet építő pszichológuscsapat és a zabolázatlan fiúzenekar. Ha innen nézzük Magyarországot, van okunk bizakodni.
Szaladunk a világban, egyre kevesebb időt szentelve mentális egészségünkre, önismeretünkre és az elmélyülésre, pedig a telefont nem csak a pörgésaddikció kielégítéséért, hanem a megnyugvásért is lehet nyomkodni. Este pedig nagy levegőt venni, és írni egy kicsit – magunkról, kapcsolatainkról és a nagyvilágról. Három-három naplót és alkalmazást ajánlunk, hogy „fejlődj, fókuszt találj és feltöltődj”. Vagy ilyesmi.
A francia boulangerie-k magyar megteremtőjeként indult tizenegy éve a Retek utcai első à table! reggeliző-pékség. Hajdu Péterék franchise-rendszerének ma már tizenhárom, hamarosan tizennégy
üzlete van. Új tesztmodelljükkel két fontos lépést tesznek az agglomeráció
és a bisztróvonal irányába.
Erős kijelentéssel indít a vagyonról Nyúl Sándor: „A vagyonnak jelentős hozama van, ha jól kezelik; ez nem csak forintot, dollárt, eurót jelent, hanem erőt, hatalmat is. Sok álmot, tervet meg lehet valósítani, a legkiválóbb szolgáltatásokat megvenni, jó esetben lehet a családi harmónia segítője is. De mi ez az unokák öleléséhez képest?”
