Mitől lesz egy online startupinterjú cuki? Pláne az a rész, amikor a cég elnöke épp a NASDAQ-ra való belépésről, intézményi befektetőkről és más szeriőz, nagyon üzletemberes témákról igyekszik komolyan beszélni? Attól, ha közben besétál a képbe a hétéves kislánya, hogy segítsen neki mesecsatornát váltani.

Ez történt Erwan Rouzellel, a győri B-cube társalapítójával és elnökével. Nehéz lehet egyszerre egy intenzív növekedési fázisban lévő startup egyik vezető menedzserének és egy élénk kislány apukájának lenni. Erwan mosolyogva bólogat: „Talán ma már senki sem lepődik meg, ha ilyesmi történik.”

Piac- és hangulatelemzés
Tavaly februárban írtuk meg az akkor viszonylag friss startup, a Wall Street-i álmokat dédelgető, mesterségesintelligencia-alapú kriptovaluta-kereskedelmi szoftver fejlesztőjének a sztoriját, és egyből a 15. helyre raktuk a B-cube-ot a legforróbb magyar startupokat soroló listánkon. A cég által fejlesztett kereskedési botok – a támogató piacihangulat-elemző algoritmussal – automatikusan üzletelnek a kriptopiacon.

Egy évvel ezelőtt még a két alapító és egyetlen vezető beosztású csapattag dolgozott főállásban: az indiai, de Győrben élő Guruprasad Venkatesha (csak Guru) mint vezérigazgató, a francia és Párizsból dolgozó Erwan Rouzel, elnök, valamint a marketingigazgató, a budapesti Mikó Imre. Még mindig maroknyian vannak, de már épp kitesznek egy focicsapatot, Guru lelkesen sorolja, hogy milyen szakemberek csatlakoztak a projekthez. Nemzetiségre nagyon kevert társaság, legtöbbjük – Imre és Guru kivételével – Franciaországban él. 
Első interjúnk idején még az ICO-ra, az elsődleges érmekibocsátásra (a tőzsdei IPO kriptopiaci megfelelőjére) készültek. Azóta összesen 2,7 millió eurónyi, több mint egymilliárd forintnyi tőkét húztak be a piacról úgy, hogy az alapítók nem értékesítették saját részvényeiket. A Franciaországban bejegyzett cég értékeltsége huszonegymillió dollár körül van.

Amióta elindult a kereskedési szoftver, négyszázmillió dollár értékben kötöttek tranzakciókat a botok. A harminc kereskedési robot nyolcvanöt százaléka teljesítette felül a bitcoinos „buy & hold” stratégiát. Ez a kriptokereskedési benchmarkja: sikerül-e felülteljesítened azt, ha a befektetéssel csak bitcoint vettél volna, és azt tartottad volna. 2021-ben a bitcoin árfolyama nagyjából ötvenhat százalékot emelkedett, 2021. január 1. óta (a tavaly novemberben induló lejtmenet miatt) huszonhat százalékos pluszban van.

Ezeket a százalékokat verték meg a B-cube botjai. A leginkább kereskedett coinokban nincs nagy meglepetés, gyakorlatilag a legnagyobb piaci kapitalizációval bíró, legismertebb valutákat keresi a szoftver is leginkább: binance coint (BNB), cardanót (ADA), XRP-t, solanát (SOL) és ethereumot (ETH). A bitcoinnal kereskedő botokat kevésbé szeretik a felhasználók.

Elon Musk tweetje sokkal nagyobb hatású, mint egy mezei user Reddit-bejegyzése.

Nőtt az ügyfélszám is. Guru üzleti titokra hivatkozva nem árulja el, pontosan hány felhasználónak van regisztrációja, annyit közöl, hogy még ötezer alatt vannak. „A legmeglepőbb ország, ahonnan regisztrált egy felhasználó, Pápua Új-Guinea volt. Képzelheted, hogy meglepődtem, arrafelé a legtöbben nem is tudják, hogy Magyarország létezik” – nevet Guru. 

Fejlesztették a botokat, trailing (csúszó) stop loss rendszert kaptak. Ennek az a lényege, hogy a kereskedő meghatározhatja az elvárt nyereséget, a szoftver pedig a nyereségi szint fölött úgy kezdi el zárni a pozíciót, hogy a szint együtt emelkedik az árfolyammal. A rendszer pár hete indult el, még nem tudnak lényegi eredményekről beszámolni, arra viszont készülnek, hogy júliustól már a felhasználók maguk állíthatják be a nyereségi szintet, addig automatikusan három százalék marad. 

Sőt, év végére ígérik, hogy a felhasználók a Python nevű programozási nyelv vagy technikai indikátorok alapján maguk építhetik fel a kereskedési botjaikat. „Sok felhasználó igényli – mondja Mikó Imre –, hogy belevihesse magát, a személyiségét a botokba.” Ez a funkció azoknak való, akik valóban értik is a programozást, és mélyebb piaci ismeretekkel bírnak, de mindenkinek nyitva áll majd a lehetőség, hogy a többiek botjai közül válogasson. 

A B-cube talán hangulatelemző szoftverére a legbüszkébb. Az algoritmus azt vizsgálja, hogy a közösségi felületeken, a Redditen és a többi népszerű platformon hogyan vélekednek a felhasználók a kriptopiacról, mi a pillanatnyi hangulat a tokenek és érmék körül. Ebből próbálják kisilabizálni, melyik eszköz merre fog indulni. A szoftver azt is képes mérlegelni, hogy melyik felhasználó bejegyzése lehet erősebb, nagyobb hatású, mint a többieké. „Nyilván Elon Musk tweetje, ami azonnal elér legalább nyolcvanmillió embert, sokkal nagyobb hatású, mint egy mezei user Reddit-bejegyzése.” 

Miért pont Győr?
A startup a B2C (a közvetlenül az egyéni felhasználóknak szánt) ág után most építi a B2B (intézményi ügyfelekre célzott) üzletet is. Ebben a körben még nincsenek nyilvános szerződéseik, csak tárgyalások folynak, ezekről – a lehetséges partnerek nevét titokként kezelve – Guru sokat mesél. Komoly érdeklődés mutatkozik egyrészt a hangulatelemző algoritmus iránt, várható, hogy nemsokára szerződést kötnek egy ismert befektetői csoporttal.

Kisebb bankok és hedge fundok érdeklődnek, de – ahogy Erwan és Guru mondja – őket csak a buy & hold érdekli, a folyamatos kereskedés nem. „Az igazán nagy bankok a saját szabályozásukkal és compliance rendszerükkel már teljesen más játszótér.” Mindenesetre fel vannak készülve az igazán nagy szereplők belépésére, ötmillió eurós összeget említenek, mint az intézményiek minimális beszállóját.
A csapat víziói pedig – már ha lehet – még nagyobbat nőttek. Amikor tavaly kérdeztem Imrét és Gurut, hogy meddig akarják elvinni a céget, magabiztosan annyit mondtak: a NASDAQ-ig. Erwan most frissen megerősíti: bíznak a Wall Street-i megjelenésben, de abban is biztosak, hogy öt éven belül unikornis lesz a B-Cube, azaz elérik az egymilliárd dolláros kapitalizációt. Ez most huszonegymillió dollár körül van – van mit behozni.

Az üzleti fejlemények mellett az emberi oldal is legalább ennyire érdekes, különösen az, hogy mennyire lehet Győrből startupot vezetni. Mennyire veszi komolyan mondjuk egy PhD-vel rendelkező quantitative analyst (csak hogy valami nagyon komoly nevű szakembert írjak) egy Győrből működő céget? „Mindenki ezt kérdezi először! Hol van Győr? Miért pont Győr?” – nevet Guru, majd lelkesen folytatja: szerinte nem a székhely, hanem a csapat számít, és a vízió. Eddig senkinek sem volt komoly problémája azzal, hogy nem tudja, merre is van a város. „És mindig azt mondom erre: nézd meg, hova jutottunk el Győrből! Mi lesz majd, ha New Yorkban leszünk?”