Nem is kávézó, inkább közösségi hely – időnként mindenki beszélget mindenkivel, és a Forbes több munkatársának is kedvelt találkozóhelye lett az Ó utcai
Coffee Cat. Törzsvendégből avanzsált főnökké Domokos Gábor is.
Tizenkét éve volt már a Malév utaskísérője Domokos Gábor, és éppen belefáradt a hektikus munkabeosztásba, amikor 2010-ben, egy tavaszi napon régi barátja, Bodolai Zsuzsa, a Coffee Cat tulajdonosa felvetette neki: miért nem viszi tovább ő a kávézót? Gábor és Zsuzsa az ezredforduló környékéről, egy berlini baráti társaságból ismerték egymást, Zsuzsa ott volt építész, Gábor pedig akkoriban, még mint közgázos egyetemista, sok időt töltött a német fővárosban.
A Coffee Catet (a név ellenére nincsenek macskák) Berlinből hazatérve, 2004 márciusában nyitotta meg Zsuzsa, eredetileg egy sarokkal beljebb, egy régi bérház aljában, amit aztán lebontottak, és a helyén épült fel a Hard Rock Hotel. A kávézó 2010. szeptember 1-jén a Nagymező utca túloldalára költözött. Gábor már a régi helyen, szinte kezdettől törzsvendég volt, és gyakran beugrott a pult mögé kávét főzni, ha a tulajdonosnak akadt egy kis elintéznivalója. Nem csoda, hogy Zsuzsa – aki éppen akkor fáradt bele a kávézózásba, amikor ő a repülésbe – egyszerre rá gondolt. Az ajánlat után Gábor kért egy kis gondolkodási időt, ám mindössze pár órával később már igent is mondott. „Mivel szakszervezetis is voltam a Malévnál, kellett azért néhány hónap, hogy kilépjek. Emlékszem, az utolsó utam Athénba vezetett 2010 novemberében.”
Az első nagyjából két évben egyedül vitte a körülbelül harminc négyzetméteres kis üzletet. Ma már hárman dolgoznak nála, napi váltásban. Az alkalmazottak a covid alatt is megtarthatták a munkájukat, a kisebb kényszerű bércsökkentést munkaadójuk azzal igyekezett kompenzálni, hogy alkalmanként ebédet főzött nekik.
Atipikus fejlődésű gyerekeknek fejlesztett kódolni tanító, ingyenes játékot a Skool: az átlagos videójátékokkal szemben itt nem hal meg a főhős, és időnyomás sincs.
„A foglalkozásainkon évek óta mindig volt néhány gyerek, aki másképp viselkedett. Nem néztek ránk, nem kommunikáltak, nem vettek részt a közös játékokban. Amikor a szüleiket megkérdeztük, általában kiderült, hogy autista gyerekek, csak nem árulták el, mert amint megtudják róluk, bezár a rendszer, és semmilyen foglalkozáson nem fogadják őket. Régóta terveztük, hogy készítünk nekik egy speciális játékot, amivel megtanulhatnak kódolni” – meséli a ;Spectry születéséről Guzsaly Péter, a Skool egyik vezetője.
Miután kaptak a Legótól húszmillió forintot a projektre, tavaly tavasszal nekikezdtek a játékfejlesztésnek. Ám szakemberekkel, elsősorban a Cseperedő Alapítvány egyik alapítójával, Várnai Zsuzsa klinikai szakpszichológussal konzultálva hamar rájöttek: annyira széles az autizmus spektruma – vannak, akik napi ellátásra szorulnak, míg mások teljes értékű munkavállalók –, hogy lehetetlen minden autistának megfelelő játékot alkotni.
„Egyre több az autista, Albert Einsteintől Elon Muskig sorra derül ki ismert emberekről is, hogy legalább aspergeresek” – mondja Péter. Végül úgy határozták meg a célcsoportot, hogy a jól funkcionáló, akár önálló életre is alkalmas, elfogadható szövegértésű, úgynevezett atipikus fejlődésű gyerekeknek fejlesztenek játékot.
Guzsaly Péter
A játékban egy Mars-béli kolóniát látogat meg a főhős, és állatkákat, növényeket kell eljuttatnia a Földről a Marsra települteknek. Közben a gyerek észrevétlenül megismerkedik programozás alapjaival és az algoritmikus gondolkodással. „Nem baj, ha valaki nem jut el a négy küldetés és a legnehezebb pálya végére, hanem azt élvezi, hogy mindennap újra megcsinálhatja mondjuk a hatodik pályát. A hasonló játékokban általában azt premizálják, ha gyorsan haladsz, de egy autistának az is jó, ha sokszor megismételhet valamit. Itt nincs időnyomás, vagyis nem kap pluszpontot, aki előbb éri el a célt, és olyan sincs, hogy van még egy élete.”
Péter szerint egy átlagos gyereknek is nyomasztó az időszámláló egy játékban, nemhogy egy autistának, aki nehezen tudja értelmezni az átvitt értelmű dolgokat. „Ő valós élménynek hiszi, ha például egy játékban a főhős lezuhan és meghal. Minden szavunkat jól meg kellett gondolnunk, ezért tartott fél évig a Spectry fejlesztése.”
Nincs ott egy nagy piros gomb, hogy ha autista vagy, nyomd meg, és kezdődhet a játék.
Ha az ember a felületet és a játékélményt nézi, nem is veszi észre, hogy különleges. „Nincs ott egy nagy piros gomb, hogy ha autista vagy, nyomd meg, és kezdődhet a játék. Cuki sztori lett, cuki karakterekkel.” Egyelőre alapzene, hanghatások sincsenek, és a gyerekek egyedül vagy a szüleikkel játszhatják. Tavaly ősz óta félezer regisztrált felhasználója lett a játéknak, Péter azt mondja, „világuralomra” akarnak törni vele, hiszen még csak hasonló sincs a nemzetközi piacon. „Azt szeretnénk elérni, hogy amikor kütyüt használnak, úgy tegyék, hogy a mindennapi életben is hasznos dolgot tanuljanak meg. Az atipikus fejlődésű gyerekeket különféle foglalkozásokra, fejlesztésekre kénytelenek hordani a szüleik, nem csoda, hogy tízéves korukra megutálnak mindent, ami fejlesztésről szól.” A tervek szerint a Spectry továbbfejlesztett változatában a gyerekek az életből vett helyzetekben, észrevétlenül sajátíthatnak el szociális készségeket játék közben.
Ossza meg ismerőseivel:
Beckhoff Automation Kft.
2022 Május Támogatói tartalom Beckhoff Automation Kft.
A Beckhoff Automation megoldásait világszerte számos területen alkalmazzák, míg Magyarországon az autóiparban kiemelkedő a jelenléte. Az 1980-ban alapított német vállalat ma már több mint 75 országában van jelen, és határozza meg fejlesztéseivel az ipari automatizálás irányait. Hogyan tud a folyamatosan növekvő cég több mint 40 éve rugalmasan működni, és mindig versenytársai előtt járni? Kell-e tartanunk a gépek fokozódó térnyerésétől, és hogyan menthetik meg a világot a mérnökök? Hans Beckhoff-fal, a vállalat alapító-tulajdonosával és ügyvezető igazgatójával, valamint Perecz Tamással, az idén 10 éves magyar leányvállalat ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Másfél évtizede nem volt ekkora az egy évvel ezelőtti árakhoz viszonyított infláció, mint most márciusban. Mondhatnád erre: kösz, Sherlock, én is érzem! De akkor is, hol csúsztak így félre a dolgok? Te megrágtad már magadban, hova jutottunk a covid kezdete óta?
L assan húsz éve vagyok újságíró, a mostani a harmadik Csányi-interjú, aminek készítésében részt vettem. Az OTP-elnök nem ad gyakran interjút, az elmúlt harminc évben – amióta a bank első embere – mégis beégett a magyarok tudatába. Valójában ketten voltak ők. Demján és Csányi. A két nagy öreg. Még a szocializmusban kezdték, kiismerték annak működésmódját, de megértették a kapitalizmus nyelvét is, és régiós, akár […]