A családi vagyon kezelésének fontos része a gyermekek, utódok időben történő bevonása. Sándor az ingatlanfejlesztéssel, üzemeltetéssel, vagyonkezeléssel foglalkozó családi portfólióban tudatosan megosztotta a tudását, tapasztalatát, kapcsolatrendszerét a gyerekeivel. András – a család által is elfogadott, kijelölt utód – a cég közvetlen vezetésében vesz részt, s már a Westend építésekor segített a kanadai kollégáknak. Adrienn, aki a kontrolling területen működik közre, már kiskorában excelben könyvelte a családi kártyapartik eredményét. Dani digitális marketing munkái mellett Montenegróban fejleszt ingatlant. Dóra most végzett orvosként. 

Gyermekeinek is egyértelmű, hogy a vagyon együtt kell maradjon. A második generáció felelőssége összetett: elérni, hogy a szokásos, harmadik generációs „elolvadás” ne következzen be. A hazai vagyonosok között ritka tudatossággal olyan formát építettek ehhez, melyben Sándor tulajdonos maradt a cégcsoportban, de csak egy aranyrészvénnyel, és igyekszik már csak megfigyelői státuszban lenni. Saját családi alkotmányt fogadtak el, ráadásul nem minták alapján, hanem mindenki részvételével, közös gondolkodással beszélték azt végig. „Családi bank”-ot működtetnek, Dani például montenegrói ingatlanfejlesztésére a családi vagyonkezelőtől kapott hitelt, amelyre a vagyon átlagos hozamát fizeti kamatként. A családi tanács évente május végén – Sándor születésnapjának környékén – együtt vonul el egy teljes hétvégére. András és Adrienn összegzik az évet, majd a család döntést hoz az osztalékról és a mecenatúráról. Rengeteg közös programot szerveznek, például Sándor a vejekkel és Andrással hetente teniszezik. Erre az összetartásra különösen büszkék: családjuk energiája a házastársakat is befelé húzza, és nem azok húzzák a családtagokat kifelé, ami sajnos sokkal gyakoribb minta… 

S hogy honnan ez a tudatosság? Sándor realisztikusan tervez előre. Az ő korosztályának a várható életkora 64 év, de aki azt eléri, annak még átlagosan 12 éve van, ebből 9 élvezhető jó minőségben. Tervezni pedig nem csak hasznos, de igenis szükséges. Baráti körében ugyanis keserűen tapasztalta, hogy az alapító halálával szétpattant a családi harmónia, majd a vagyon is sok kihívásnak lett kitéve. Régi társaitól: Andrew Sarlóstól, Munk Pétertől pedig ahhoz kapott életviteli munícióit, hogy hogyan kell figyelni a családi élet, karrier és az egészség egyensúlyára s hogyan válassza szét a mecenatúrát és a kemény gazdasági döntéseket. 

Sándor hitvallása a megfelelő megfontoltság melletti nyitottság az újra. „Van élet az ingatlanon túl is, frissen tart, ha beszállunk érdekes vállalkozásokba, mint a Cyberg és Budapest School.” Az ismertségből eredő sok megkeresés rostálásában András a jobbkeze. Sándor a tőkepiacokon is otthon van, a likvid vagyont professzionális magyar vagyonkezelő és nemzetközi szolgáltató között osztják meg. 

A vagyonnak van még egy számukra kiemelkedően fontos aspektusa: lehetőséget nyújt az arra fogékonyaknak a társadalmi célok szolgálatába állni. Sándor már gyermekkorában ösztönösen érzékeny volt szociálisan, nehezen értette a közte és barátai életvitele közötti különbségek miértjét. Feleségével – akire a legbiztosabb támaszaként tekint, s mély kapcsolatukat élete nagy ajándékának tartja – a kulturális turizmus szervezésén keresztül támogatják a magyar kultúrát, a covidos időkben is. Sándor alapítója a BOM-nak, évente több mint 20 olimpikont támogatnak tanulmányaikban, többeket mentorál, segítve a fiatalokat életútjuk felépítésében.