Rég nem látott óriási bizonytalanság uralja világszerte a piacokat, folyton széttartó és gyorsan változó prognózisok jönnek szembe a befektetőkkel. A tagflációs veszély ma már a szakértők többsége szerint valós, de hogyan is lehetne viszonylag pontos előrejelzéseket adni, amikor egy háború és egy világjárvány lefolyása is hatalmas hatást gyakorol a gazdasági folyamatokra? A magyar kisbefektető annyit lát biztosan, hogy már tavaly bukta a kockázatmentes reálhozamot, idén pedig az infláció elszállásával még vaskosabb lesz a mínusz.

Elvileg épp az ilyen helyzetek értékelik fel a befektetési szakértőket. A szakadatlanul emelkedő piacon könnyen elérhet bárki szép hozamokat, most viszont nagyon úgy tűnik, hogy a részvény- és a kötvénypiacon is az eddiginél jóval nagyobb jelentősége lesz a megfelelő papírok kiválasztásának, illetve a vételek-eladások időzítésének. Még nem látszik, hogy a befektetési alapok népszerűségét ez megdobta volna (az idei első negyedévben szerény pénzkivonást láttunk a magyar alapokból), de az alapkezelők készülnek, és nagy kihívásnak is tartják, hogy megmutassák, aktív portfóliókezeléssel el tudnak érni jó hozamokat.

Érdekes jelenség, hogy miközben a magyar kisbefektetők a részvénypiacon általában belevásárolnak a nagy szakadásokba (most is, amikor a háború kitörése után az OTP tízezer forint alá zuhant), a befektetési alapoknál gyakorta épp ellentétes a reakciójuk: a visszamenőleges hozamok alapján ítélve a szép múlt vevőket hoz a piacra, a rossz teljesítmény pedig pénzkivonást eredményez.
Ez leginkább a kötvényalapoknál volt megfigyelhető az elmúlt harminc évben (bár épp a legfrissebb, márciusi adatok már beáramlást mutatnak), ennél az alaptípusnál merül fel most, hogy hamar eljöhet a csak sok évente feltűnő jó beszálló. De a többi alaptípusnál is akad bőven dilemmájuk a befektetőknek. Áttekintjük, hogy melyik hogyan muzsikált az elmúlt időszakban, és mire számíthatunk tőlük az előttünk álló években.

Előtte viszont egy bekezdés erejéig kötelező elidőzni a kockázatmentes befektetések témakörénél. Akármekkora a kockázatvállalási hajlandósága egy kisbefektetőnek, a portfólió alapját jó, ha a magyar állampapírok adják. Ez a mondat pár hónapja még úgy hangzott volna, hogy jó, ha a magyar lakossági állampapírok adják. Épp az változott meg az elmúlt időszakban, hogy a nagy piaci hozamemelkedés vonzóvá tette a mindenki által megvásárolható, fix kamatozású állampapírokat is. Lapzártánkkor az öt év múlva lejáró papírt 6,7 százalékos éves hozam mellett árulják, de a tíz- és a tizenöt éves kötvény is fix éves 6,3–6,4 százalék körül hoz annak, aki most megveszi, majd a lejáratig megtartja őket. Közben persze ott vannak a lakosságiak közül a változó kamatozású inflációkövető papírok is, 2023-ban már az idei infláció alapján várhatóan tíz százalék felett fizetnek majd, így visszahozzák a reálhozamot. (Ezekről részletesen lásd cikkeinket a forbes.hu-n.)

Kötvényalapok
Kezelt vagyon március 31-én:
1479 milliárd forint
Nettó értékesítés az első negyedévben:
−55 milliárd forint
Az elmúlt év teljesítménye:
gyászos
Kilátás a következő időszakra:
egyre vonzóbb
Az infláció elszállásával párhuzamosan robbantak a kötvényhozamok világszerte, ez a meglevő papírokat leértékeli, a magyar kötvényalapok is komoly mínuszokat produkáltak az elmúlt évben. Természetesen senki se tudja, hol lesz az inflációs csúcs, illetve mikor fordulnak a kötvénypiacok. De az valószínű, hogy a jelenlegi hozamszintek mellett vásárolt kötvények néhány éves időtávban jó befektetésnek bizonyulnak, a hozamcsökkenés pedig a kötvényalapok hozamait megdobja.
Érdekes, hogy januárban és februárban még menekültek a befektetők a kötvényalapokból, de márciusban már beáramlást mértek, ezzel együtt negyedéves szinten innen távozott a legnagyobb összeg. A portfóliómenedzserek ezeket az alapokat is próbálják – a portfólióban levő papírok futamidejének nyújtásával-rövidítésével, illetve származtatott ügyletekkel – aktívan kezelni. Ennek alapján lehetnek leginkább különbségek az alapok teljesítménye között, de a lényeg a fő trend, a piaci hozamcsökkenés beindulásával lesz ez a kategória a nagy nyertes.

Részvényalapok
Kezelt vagyon március 31-én:
791 milliárd forint
Nettó értékesítés az első negyedévben:
−5 milliárd forint
Elmúlt év teljesítménye:
vegyes
Kilátás a következő időszakra:
bizonytalan
Nagyon változatos teljesítményt nyújtottak az elmúlt időszakban, de a részvényalapok annyira változatos kategória, hogy lényegében mindig ez a helyzet. Viszonylag kevés már az általános részvényalap, ezek idén egyértelműen veszítettek, de egy év alatt még változatos teljesítményt nyújtottak, akadnak szép hozamot elérőek is. A többség már országokra, régiókra vagy épp szektorokra specializálódott, és ezek alapján van óriási különbség az elmúlt időszak hozamaiban.

Természetesen a legnagyobb vesztesek az orosz alapok, nagy mínuszba kerültek a feltörekvő piacokon befektető konstrukciók, de szépet emelkedett, aki a latin-amerikai vagy épp a török piacra specializálódott. A következő időszak a megfelelő részvényválasztásról szól. Fel van adva a lecke a portfóliómenedzsereknek, az inflációs időszak várható nyerteseit kell megtalálniuk. Most szinte mindenki a bankokra esküszik a táguló kamatmarzs miatt, de sokan tippelnek az energetikából is különböző cégekre. A nagy esés után a technológia legjobbjait is újra vonzónak találhatják majd a befektetők, de ez mind tök bizonytalan, a portfóliót aktívan kezelő menedzserek mindig keresik az alulértékeltté váló cégeket, illetve akár a pár nap alatt megjátszható mikrotrendeket.

Épp az változott meg az elmúlt időszakban, hogy a nagy piaci hozamemelkedés vonzóvá tette a mindenki által megvásárolható, fix kamatozású állampapírokat is. Lapzártánkkor az öt év múlva lejáró papírt 6,7 százalékos éves hozam mellett árulják, de a tíz- és a tizenöt éves kötvény is fix éves 6,3–6,4 százalék körül hoz.

Vegyes alapok
Kezelt vagyon március 31-én:
1691 milliárd forint
Nettó értékesítés az első negyedévben:
−5 milliárd forint
Az elmúlt év teljesítménye:
egyre rosszabb
Kilátás a következő időszakra:
egyre vonzóbb
Ez a legnagyobb alapkategória, sikerült ide becsatornázniuk az alapkezelőknek a legtöbb pénzt az elmúlt években. A MÁP Plusz, vagyis a szuperállampapír 4,95 százalékos éves hozamával csak úgy lehetett felvenni a versenyt, ha növelték a kockázatot. A vegyes alapokban kötvények és részvények vegyesen vannak, itt aztán számít, hogy ki milyen papírokat válogat a portfólióba. Az elmúlt években a részvénypiacok szép emelkedése tartósan jó hozamot biztosított, ez romlott el durván az elmúlt hónapokban, amikor részvények és kötvények kéz a kézben estek-szakadtak. Ezért néznek ki pocsékul az elmúlt három–hat hónap hozamai.

Ami a kilátásokat illeti, a kötvénypiacban és a részvénypiacban is egyre nagyobb a potenciál. Ha az infláció elhúzódóan magas marad, a kötvény részen még jöhet bukó, de már valószínűleg kisebb, mint amit eddig láttunk. A részvényeknél minden azon múlik, hogy megtalálja-e az alapkezelő a jól muzsikáló papírokat a volatilis vagy akár eső piacon. Persze ha tetőzik az infláció, és elindul lefelé, az a kötvényrészt felértékeli függetlenül attól, hogy mi történik a részvénypiacon.

Abszolút hozamú alapok
Kezelt vagyon március 31-én:
859 milliárd forint
Nettó értékesítés az első negyedévben:
−17 milliárd forint
Az elmúlt év teljesítménye:
gyenge
Kilátás a következő időszakra:
javuló
Az abszolút hozamú alapok kezelői bármibe fektethetnek, meg annak az ellenkezőjébe is, csak nyereség legyen rajta. Ez tök jól hangzik, csakhogy ha a részvénypiac egyirányú utcává válik, és bárki könnyedén keres ott pénzt, akkor nem igazán izgalmas, hogy mit küzdenek jópofa egzotikus befektetésekkel az abszolút alapok kezelői. Ment is kifelé a pénz az elmúlt években szinte megállás nélkül ezekből az alapokból, persze nem kis részben amiatt is, hogy a kategória sokáig legsikeresebb szereplője, az OTP Supra csúnyán földbe állt a hozamával. (A Supránál bekövetkezett változásokról lásd keretes írásunkat.)

Most viszont, hogy elég nagy a káosz, és nagyon nehéz lett hozamot csinálni, felértékelődnek az abszolút hozamú konstrukciók, illetve a kezelőik. Ők nem csak eszközcsoporton és kezelési szabályzatban meghatározott limiteken belül variálhatnak, mint például a részvényalapok menedzserei, nagyobb szabadságot, nagyobb potenciált ad, hogy bármibe fektethetnek.

Ingatlanalapok
Kezelt vagyon március 31-én:
1679 milliárd forint
Nettó értékesítés az első negyedévben:
−37 milliárd forint
Az elmúlt év teljesítménye:
stabil
Kilátás a következő időszakra:
stabil, de gyengülő
Szerény pluszos hozamokat produkált az elmúlt évben is az ingatlanalapok nagy része, de nem lesz meglepetés, ha a portfólió átértékelődésekor valamivel lejjebb ugranak az eszközértékek. A kötvényrész ezeknél az alapoknál is leértékelődött, de a piacuk stabil, a bérleti szerződések rendben termelnek, egyelőre nem látszik zökkenés a kereskedelmi ingatlanok piacán. Szerény hozamra továbbra is számíthatnak ezektől a konstrukcióktól a befektetők, de például a kockázatmentes oldalról az inflációkövető állampapírral szemben évekig alulmaradhatnak.

És figyelembe kell venni azt is, hogy bár a tőkekivonások miatt valószínűleg lehet venni a következő időszakban is korlátozott mennyiségben a régi feltételek (azonnali eladhatóság) mellett is ingatlanalapok jegyeiből, de ma már ez alapvetően nem likvid befektetés – kiszálláskor fél év múlva jut a befektető a pénzéhez.

Árupiaci alapok
Kezelt vagyon március 31-én:
71 milliárd forint
Nettó értékesítés az első negyedévben:
+2 milliárd forint
Az elmúlt év teljesítménye:
kiváló
Kilátás a következő időszakra:
bizonytalan
Ez még egy törpe kategória kevés pénzzel, de az idei év egyetlen egyértelmű nyertese lévén érdemes megemlíteni. A háború újabb lökést adott a nyersanyagárak növekedésének, ami a gyorsreagálású befektetőket az árupiaci alapok felé terelte. A hozamok kiválóak, bőven két számjegyű nyereségek pár hónapra is, de ez könnyen átfordulhat, ha elkezdenek helyreállni az ellátási láncok, vagy akkor is, ha súlyosbodik a helyzet, és a recesszió felé menetel a világ, visszaesik a kereslet. Nagyon spekulatív kategória, súlyát a portfólióban érdemes alaposan átgondolni.

Szakértőtrió próbálja kirántani a Suprát a sárból

Február elején az OTP Alapkezelő elbocsátotta Szalma Csabát, aki többek között a sokáig legsikeresebb magyar abszolút hozamú alap, a Supra portfóliókezelője is volt. Ezzel egy korszak biztosan lezárult, a Supra kezelését egy háromfős csapat vette át.

Január végén még arról beszélgettünk Szalma Csabával, hogy az előző két évben miért teljesített az alap nagyon gyengén, illetve milyen várakozások alapján, milyen pozícióban áll 2022 elején. Mire azonban a cikk a februári Forbesban megjelent, ő már nem volt a cégnél. Alapkezelői körökből többen is arra utaltak, hogy sorsáról a „legmagasabb szinteken” döntöttek az OTP-csoporton belül, de ezt a banknál kérdésünkre nem kívánták kommentálni.
Az biztos, hogy a Supra teljesítménye tavaly már kezdett a banknak is kellemetlenné válni, pedig a 2008-ban induló alap az első bő tíz évben kimagaslóan teljesített. Amikor 2019 végén annak apropóján írtunk róla a forbes.hu-n, hogy az alap vagyona elérte a 250 milliárd forintot, a következő hozam­adatokkal büszkélkedhetett: az előző évben 12,1 százalékot hozott, az ötéves hozama évi 5,6, a tízéves pedig évi 12,9 százalék volt. A betéti kamatok ekkor már évek óta nagyon alacsonyak voltak, a bankfiókokban szívesen ajánlották és értékesítették a Suprát is a kockázatvállalóbb megtakarítóknak. Sok kisbefektető és privátbanki ügyfél portfóliójába került tehát az alapból, és ők ma érthető módon elégedetlenkednek.

A koronavírus betörése után ugyanis hirtelen nagy zuhanás jött a Supra árfolyamában. A veszteség nagy részét az olaj long pozíciója okozta, akkor játszott emelkedésre az alap kezelője, amikor az olaj emlékezetes zuhanásba kezdett, elképesztő módon negatív tartományba is átlendült. Ez azért volt sokkoló, mert néhány évvel korábban volt már az alapnak egy nagyobb vesztesége a svájci frank árfolyamsávjának eltörlése miatt, ami után Szalma Csaba azt mondta, nem lesz többé nagy kitettsége egyetlen pozícióban. És abból a bukóból szépen fel is állt, évekig újra jó hozamokat produkált.
Az olajzakóval azonban több mint 25 százalékot bukott az alap, ebből tovább tartott volna feljönni. Az árfolyam lassú emelkedéssel töltötte a következő fél évet, tavaly azonban újra lejtőre került. Ez már nem egyszeri sokk volt, hanem Szalma Csaba várakozásait nem igazolta a piac. Ő arra számított, hogy az infláció felpörgésével a jegybankok vissza kell hogy fogják a pénzpumpát, ami valóban így is lett, csak később, mint amire a szakember számított. Januárban az alap már emelkedett, és Szalma Csaba akkori világképe, valamint az elmúlt hónapok piaci folyamatai alapján ez talán folytatódott volna, de ezt már sose tudjuk meg, mert munkáltatója a váltás mellett döntött. Ma az előző ötéves hozam évi mínusz hét százalék, a tízéves is lement 0,5 százalékra. (Szalma Csaba nem kívánt nyilatkozni.)

Az abszolút hozamú alapoknál jellemző működési modell, hogy egyetlen portfóliómenedzser kezeli őket, de arra is sok példa van, hogy kisebb-nagyobb team dönt a befektetésekről. A Supra esetében most az alapkezelő arról döntött, hogy a továbbiakban egy szakembertrió kezeli az alapot. Mindhárman régi, tapasztalt portfóliómenedzserek, és 15–25 éve dolgoznak az OTP Alapkezelőnél.
Az alapkezelőtől megtudtuk, hogy a csapatból Büki András (aki a Forbesnak is többször nyilatkozott, és többször is az év legjobb hozamait hozta össze az általa kezelt alapokkal) a kötvény- és devizaeszközökért felel, Boér Levente pedig a részvénypiacokért. A konkrét befektetési javaslatot az érintett eszközosztály szakértője terjeszti elő, de meg kell győznie a csapat másik tagját. (A kisebb pozíciókról ugyanakkor önállóan is dönthetnek.) Emellett a portfóliókezelés szakmai felügyeletét a harmadik csapattag, Honics István, az alapkezelő vezérigazgató-helyettese látja el.

A Supra befektetési politikájában az új felállás mellett is a kötvény- és devizapiaci eszközök, valamint a részvények dominálnak, illetve az ezekre felvett származtatott pozíciók. Árupiaci eszközök azonban legfeljebb kis súlyt kaphatnak, ez egyértelmű változás. Azt is kiemelik, hogy óvatosabbak lesznek a pozícióméretekkel, a befektetések koncentráltságával, ennek alapján nem érheti az alapot többé olyan sokk, mint amit az emlékezetes olajpozíció okozott. Ennek eredményét majd természetesen csak több év alatt lehet lemérni, most még csak az látszik, hogy a váltás óta, a portfólió átrendezésének idején az alap árfolyama újra lefelé tartott.

Szalma Csaba a Supra mellett nagy kötvényportfólióért is felelt, többek között az Optima és a Maxima alapok kezelését is végezte. Ezeket kétfős csapat, Szabó József és Tóth István portfóliómenedzserek vették át.