A britek legőrültebb autómárkáját 2013-ban egy orosz oligarcha fiától vette meg az Electronic Arts videojáték-fejlesztő egyik volt vezére, aki azóta garantáltan rádöbbent, hogy modern autók piacra dobásához nem elég a jó szoftver. A legendás TVR kacskaringós múltja és új ígérete.
Angliában néhány éve közúti forgalomban, tehát rendszámmal közlekedik egy vakítóan piros 2017-es TVR Griffith. Ez az a prototípus, amivel az új TVR-csapat körbeturnézta a világot, hogy aztán előlegeket szedjen a sorozatgyártásra. Az új Griffith először 2019-ben jelent volna meg, aztán ez 2020-ra tolódott, most épp 2023-ra ígérik, ami már hat évvel követné a típus 2017-es premierjét, és tíz évvel az utolsó TVR-gyár bezárását.
A TVR Griffith fontos autó lenne, ha 2022-ben bárkiben is maradhatna még elegendő hit arra nézve, hogy startup gyártója a Brexit és a pandémia hullámai után is megtanul majd járműveket építeni, méghozzá gyorsan. Az új TVR vázát a zseniális Gordon Murray gazdaságosabb fém-szénszálas hibrid technológiája, az iStream adja, ezt az autóipari innovációt pedig más formában még nem láttuk. Azért is jelentős, mert egy manuális, hátsókerekes, a Cosworthnél módosított 500 lóerős Ford V8-cal hajtott sportautó, és így egy haldokló kategória talán legígéretesebb zászlóvivője. Végső soron azt is bizonyíthatná, hogy a britek tudnak még autót gyártani. Méghozzá úgy, ahogy senki más.
Versenytempó A rohamtempójú elektrifikációs nyomás és fejlődés, az autómentes belvárosok iránti racionális vágy és a tradicionális sportautók szakadatlanul szűkülő piaca mellett miért fontos egy olyan parányi autógyártó turbulens jelene, mint a TVR? És ha tényleg az, mégis minek a rövidítése ez a három betű? Mert természetesen azt már az általános iskolában megtanulta mindenki, hogy a Fiat a Fabbrica Italiana Automobili di Torino, vagyis a torinói olasz autógyár.
Atipikus fejlődésű gyerekeknek fejlesztett kódolni tanító, ingyenes játékot a Skool: az átlagos videójátékokkal szemben itt nem hal meg a főhős, és időnyomás sincs.
„A foglalkozásainkon évek óta mindig volt néhány gyerek, aki másképp viselkedett. Nem néztek ránk, nem kommunikáltak, nem vettek részt a közös játékokban. Amikor a szüleiket megkérdeztük, általában kiderült, hogy autista gyerekek, csak nem árulták el, mert amint megtudják róluk, bezár a rendszer, és semmilyen foglalkozáson nem fogadják őket. Régóta terveztük, hogy készítünk nekik egy speciális játékot, amivel megtanulhatnak kódolni” – meséli a ;Spectry születéséről Guzsaly Péter, a Skool egyik vezetője.
Miután kaptak a Legótól húszmillió forintot a projektre, tavaly tavasszal nekikezdtek a játékfejlesztésnek. Ám szakemberekkel, elsősorban a Cseperedő Alapítvány egyik alapítójával, Várnai Zsuzsa klinikai szakpszichológussal konzultálva hamar rájöttek: annyira széles az autizmus spektruma – vannak, akik napi ellátásra szorulnak, míg mások teljes értékű munkavállalók –, hogy lehetetlen minden autistának megfelelő játékot alkotni.
„Egyre több az autista, Albert Einsteintől Elon Muskig sorra derül ki ismert emberekről is, hogy legalább aspergeresek” – mondja Péter. Végül úgy határozták meg a célcsoportot, hogy a jól funkcionáló, akár önálló életre is alkalmas, elfogadható szövegértésű, úgynevezett atipikus fejlődésű gyerekeknek fejlesztenek játékot.
Guzsaly Péter
A játékban egy Mars-béli kolóniát látogat meg a főhős, és állatkákat, növényeket kell eljuttatnia a Földről a Marsra települteknek. Közben a gyerek észrevétlenül megismerkedik programozás alapjaival és az algoritmikus gondolkodással. „Nem baj, ha valaki nem jut el a négy küldetés és a legnehezebb pálya végére, hanem azt élvezi, hogy mindennap újra megcsinálhatja mondjuk a hatodik pályát. A hasonló játékokban általában azt premizálják, ha gyorsan haladsz, de egy autistának az is jó, ha sokszor megismételhet valamit. Itt nincs időnyomás, vagyis nem kap pluszpontot, aki előbb éri el a célt, és olyan sincs, hogy van még egy élete.”
Péter szerint egy átlagos gyereknek is nyomasztó az időszámláló egy játékban, nemhogy egy autistának, aki nehezen tudja értelmezni az átvitt értelmű dolgokat. „Ő valós élménynek hiszi, ha például egy játékban a főhős lezuhan és meghal. Minden szavunkat jól meg kellett gondolnunk, ezért tartott fél évig a Spectry fejlesztése.”
Nincs ott egy nagy piros gomb, hogy ha autista vagy, nyomd meg, és kezdődhet a játék.
Ha az ember a felületet és a játékélményt nézi, nem is veszi észre, hogy különleges. „Nincs ott egy nagy piros gomb, hogy ha autista vagy, nyomd meg, és kezdődhet a játék. Cuki sztori lett, cuki karakterekkel.” Egyelőre alapzene, hanghatások sincsenek, és a gyerekek egyedül vagy a szüleikkel játszhatják. Tavaly ősz óta félezer regisztrált felhasználója lett a játéknak, Péter azt mondja, „világuralomra” akarnak törni vele, hiszen még csak hasonló sincs a nemzetközi piacon. „Azt szeretnénk elérni, hogy amikor kütyüt használnak, úgy tegyék, hogy a mindennapi életben is hasznos dolgot tanuljanak meg. Az atipikus fejlődésű gyerekeket különféle foglalkozásokra, fejlesztésekre kénytelenek hordani a szüleik, nem csoda, hogy tízéves korukra megutálnak mindent, ami fejlesztésről szól.” A tervek szerint a Spectry továbbfejlesztett változatában a gyerekek az életből vett helyzetekben, észrevétlenül sajátíthatnak el szociális készségeket játék közben.
A győri B-cube óriási tervekkel indult, és még nagyobbakról beszélnek. Az egyik legforróbb magyar startup lezárta első üzleti évét, Guru és csapata unikornisokról álmodik.
Erős kijelentéssel indít a vagyonról Nyúl Sándor: „A vagyonnak jelentős hozama van, ha jól kezelik; ez nem csak forintot, dollárt, eurót jelent, hanem erőt, hatalmat is. Sok álmot, tervet meg lehet valósítani, a legkiválóbb szolgáltatásokat megvenni, jó esetben lehet a családi harmónia segítője is. De mi ez az unokák öleléséhez képest?”
Néha Besenyő Pista bácsinak is feladja a leckét az abszurd közélet, a háború pedig még Laár Andrást is ki tudja zökkenteni a nyugalmából. Interjú választás utáni szélsőséges érzelmekről, Bhutánról, háttérhatalomról, humorról és a Galla Miklós-szexshow-ról.
