Angliában néhány éve közúti forgalomban, tehát rendszámmal közlekedik egy vakítóan piros 2017-es TVR Griffith. Ez az a prototípus, amivel az új TVR-csapat körbeturnézta a világot, hogy aztán előlegeket szedjen a sorozatgyártásra. Az új Griffith először 2019-ben jelent volna meg, aztán ez 2020-ra tolódott, most épp 2023-ra ígérik, ami már hat évvel követné a típus 2017-es premierjét, és tíz évvel az utolsó TVR-gyár bezárását.
A TVR Griffith fontos autó lenne, ha 2022-ben bárkiben is maradhatna még elegendő hit arra nézve, hogy startup gyártója a Brexit és a pandémia hullámai után is megtanul majd járműveket építeni, méghozzá gyorsan. Az új TVR vázát a zseniális Gordon Murray gazdaságosabb fém-szénszálas hibrid technológiája, az iStream adja, ezt az autóipari innovációt pedig más formában még nem láttuk. Azért is jelentős, mert egy manuális, hátsókerekes, a Cosworthnél módosított 500 lóerős Ford V8-cal hajtott sportautó, és így egy haldokló kategória talán legígéretesebb zászlóvivője. Végső soron azt is bizonyíthatná, hogy a britek tudnak még autót gyártani. Méghozzá úgy, ahogy senki más.
Versenytempó
A rohamtempójú elektrifikációs nyomás és fejlődés, az autómentes belvárosok iránti racionális vágy és a tradicionális sportautók szakadatlanul szűkülő piaca mellett miért fontos egy olyan parányi autógyártó turbulens jelene, mint a TVR? És ha tényleg az, mégis minek a rövidítése ez a három betű? Mert természetesen azt már az általános iskolában megtanulta mindenki, hogy a Fiat a Fabbrica Italiana Automobili di Torino, vagyis a torinói olasz autógyár.
