A britek legőrültebb autómárkáját 2013-ban egy orosz oligarcha fiától vette meg az Electronic Arts videojáték-fejlesztő egyik volt vezére, aki azóta garantáltan rádöbbent, hogy modern autók piacra dobásához nem elég a jó szoftver. A legendás TVR kacskaringós múltja és új ígérete.
Angliában néhány éve közúti forgalomban, tehát rendszámmal közlekedik egy vakítóan piros 2017-es TVR Griffith. Ez az a prototípus, amivel az új TVR-csapat körbeturnézta a világot, hogy aztán előlegeket szedjen a sorozatgyártásra. Az új Griffith először 2019-ben jelent volna meg, aztán ez 2020-ra tolódott, most épp 2023-ra ígérik, ami már hat évvel követné a típus 2017-es premierjét, és tíz évvel az utolsó TVR-gyár bezárását.
A TVR Griffith fontos autó lenne, ha 2022-ben bárkiben is maradhatna még elegendő hit arra nézve, hogy startup gyártója a Brexit és a pandémia hullámai után is megtanul majd járműveket építeni, méghozzá gyorsan. Az új TVR vázát a zseniális Gordon Murray gazdaságosabb fém-szénszálas hibrid technológiája, az iStream adja, ezt az autóipari innovációt pedig más formában még nem láttuk. Azért is jelentős, mert egy manuális, hátsókerekes, a Cosworthnél módosított 500 lóerős Ford V8-cal hajtott sportautó, és így egy haldokló kategória talán legígéretesebb zászlóvivője. Végső soron azt is bizonyíthatná, hogy a britek tudnak még autót gyártani. Méghozzá úgy, ahogy senki más.
Versenytempó A rohamtempójú elektrifikációs nyomás és fejlődés, az autómentes belvárosok iránti racionális vágy és a tradicionális sportautók szakadatlanul szűkülő piaca mellett miért fontos egy olyan parányi autógyártó turbulens jelene, mint a TVR? És ha tényleg az, mégis minek a rövidítése ez a három betű? Mert természetesen azt már az általános iskolában megtanulta mindenki, hogy a Fiat a Fabbrica Italiana Automobili di Torino, vagyis a torinói olasz autógyár.
A Vivetech nagyvállalatoknak és országos intézményeknek nyújt kockázataikat kezelő, hatékonyságukat növelő megoldásokat, a magyar cég azonban most emelni készül a tétet. A tőzsdére készülő vállalat kisebb ügyfeleknek is fejleszt izgalmas termékeket és szolgáltatásokat, mi több a nemzetközi terjeszkedést illetően is komoly tervei vannak.
Tízéves története során a Vivetech eddig kifejezetten a nagyvállalati és az úgynevezett kritikus infrastruktúra- szolgáltatóknak kínálta szakértői szoftvereit és kapcsolódó szolgáltatásait. Előbbiek jellemzően hosszú évek óta komolyan foglalkoznak az információbiztonsággal, a kritikus infrastruktúra-szolgáltatók többségének azonban ez a kérdés leginkább az Európai Unió néhány évvel ezelőtt hozott irányelvével került a fókuszába. Ennek lényege, hogy azoknak a cégeknek, amelyek sok-sok ember életét befolyásolják szolgáltatásaikkal – mint például az áramszolgáltatók, a vízművek, vagy élelmiszerláncok –, meg kell felelniük egy olyan minőségirányítási rendszernek, amely az információbiztonsági folyamataikat kezeli.
„Ezen irányelv hatályba lépésével egy hatalmas IT biztonsági piac keletkezett, hiszen ameddig egy banknál mindenki tisztában van az informatikai rendszer biztonságának fontosságával, addig például egy kis csatornázási cég sok esetben még egy informatikussal sem rendelkezett, nemhogy IT biztonsági szakemberrel” – osztja meg tapasztalatait Márton Miklós. A Vivetech Zrt. vezérigazgatója szerint csak a német nyelvterületen körülbelül 18 ezer olyan cég van, amit ez a törvényi szabályozás érint, az általuk használt, úgynevezett low-coding technológiával készült, minden biztonsági elvárásnak megfelelő szoftver pedig biztosítja azt, hogy az egyes országok közötti szabályozásbeli különbségek könnyen átültethetőek legyenek a szoftverbe. „Most az a célunk, hogy egy olcsó és hatékony eszközt tudjunk adni az ügyfeleknek a törvényi megfelelésre, néhány éven belül viszont azt is szeretnénk elérni, hogy ez az eszköz képes legyen öntanulásra és be is tudjon avatkozni, ha az szükséges” – teszi hozzá Márton Miklós.
A most tízéves Vivetech élete első öt évében egy olyan szakértői rendszert fejlesztett, ami a mozgás digitalizációjával és annak elemzésével adott értéket az ügyfeleknek. A jellemzően hatalmas iparvállalatoknak végzett ergonómiai elemzések végén javaslatokat tudtak adni arra, hogyan lehet növelni a hatékonyságot, vagy csökkenteni a dolgozók terhelését, sőt a szoftverben a változtatások is szimulálhatóak. Ez az üzletág – Vive- Lab Ergo néven – mai napig megvan, a technológia köré azonban sok újdonság épült.
A Vivetech most készül tőzsdére lépni, ami egy meghatározó lépés lesz a cég életében. Bár a tulajdonosok hosszú éveken keresztül visszaforgatták a cég nyereségét, hogy abból finanszírozzák az újabb és újabb fejlesztéseket, mégsem sikerült az elvárt ütemben haladni. „Korábbi tapasztalataim szerint, és különösen az informatika területén, ha egy cég néhány hónapon, de maximum egy éven belül nem tud megjelenni egy adott megoldással az ügyfeleinél, akkor lecsúszik a piacról. Részben emiatt döntöttünk úgy, hogy tőzsdére visszük a céget, aminek járulékos előnye a kötelező transzparencia, ami nagyon tetszik az összes partnerünknek” – mondja el Márton Miklós.
A tőkepiaci működés a Vivetech növekedési terveihez is jól jön majd. Egyfelől vannak olyan termék-, illetve szolgáltatásfejlesztések, amiket a kisebb ügyfelek is meg tudnak fizetni, egyúttal pedig exportálhatóvá válik az a tudás és szakértelem, ami egy-egy szoftver sajátja. Másfelől olyan izgalmas projektjeik is vannak, mint például a Vivemed nevű szolgáltatás, amivel a telerehabilitációs piacon szeretnének megjelenni. Ebben a beteg lényegében egy tablet és néhány szenzor segítségével az otthonában tud rehabilitálódni, miközben az orvosa valamennyi fontos eredményét megkapja és finomíthatja a terápiát. A koronavírus-járvány és annak hatásai miatt ez egy nagyon keresett megoldás lett, aminek az első változata éppen az elmúlt napokban készült el – az elsők között a piacon.
Telt házzal mentünk a március végi Forbes Women’s Summiton. Jó volt látni, hogy két nehéz eseményes év után milyen energiák szabadultak fel a társalgó részen. És a színpadon is. Tudósításaink a Forbes.hu-ról.
„Ukrajnából megmenekült, nem menekült” – határozza meg magát Eszter Prudnikova. Nagy, fekete hátizsákkal ballag mellettem a fotózásra. A hátizsákról kiderül, hogy a férjéé. Oleg ezt nem vitte magával a háborúba. A stúdióban előkerülnek belőle Eszter fotózásra hozott ruhái. „Kicsit gyűröttek, ezek inkább hétköznapi szettek, ennyi fért a bőröndbe, amikor eljöttünk Csernyihivből” – veszi elő a […]
Néha Besenyő Pista bácsinak is feladja a leckét az abszurd közélet, a háború pedig még Laár Andrást is ki tudja zökkenteni a nyugalmából. Interjú választás utáni szélsőséges érzelmekről, Bhutánról, háttérhatalomról, humorról és a Galla Miklós-szexshow-ról.
Sminkelte Owen Wilsont, dolgozott nagy divatmárkák reklámfilmjeiben. Kovalik Natasa tizenhárom év után azt érezte, itt az ideje, hogy visszatérjen gyermekkora kedvenceihez, a lovakhoz és most ecset nélkül segítse az embereket a maga fejlesztette önismereti módszerrel.