A britek legőrültebb autómárkáját 2013-ban egy orosz oligarcha fiától vette meg az Electronic Arts videojáték-fejlesztő egyik volt vezére, aki azóta garantáltan rádöbbent, hogy modern autók piacra dobásához nem elég a jó szoftver. A legendás TVR kacskaringós múltja és új ígérete.
Angliában néhány éve közúti forgalomban, tehát rendszámmal közlekedik egy vakítóan piros 2017-es TVR Griffith. Ez az a prototípus, amivel az új TVR-csapat körbeturnézta a világot, hogy aztán előlegeket szedjen a sorozatgyártásra. Az új Griffith először 2019-ben jelent volna meg, aztán ez 2020-ra tolódott, most épp 2023-ra ígérik, ami már hat évvel követné a típus 2017-es premierjét, és tíz évvel az utolsó TVR-gyár bezárását.
A TVR Griffith fontos autó lenne, ha 2022-ben bárkiben is maradhatna még elegendő hit arra nézve, hogy startup gyártója a Brexit és a pandémia hullámai után is megtanul majd járműveket építeni, méghozzá gyorsan. Az új TVR vázát a zseniális Gordon Murray gazdaságosabb fém-szénszálas hibrid technológiája, az iStream adja, ezt az autóipari innovációt pedig más formában még nem láttuk. Azért is jelentős, mert egy manuális, hátsókerekes, a Cosworthnél módosított 500 lóerős Ford V8-cal hajtott sportautó, és így egy haldokló kategória talán legígéretesebb zászlóvivője. Végső soron azt is bizonyíthatná, hogy a britek tudnak még autót gyártani. Méghozzá úgy, ahogy senki más.
Versenytempó A rohamtempójú elektrifikációs nyomás és fejlődés, az autómentes belvárosok iránti racionális vágy és a tradicionális sportautók szakadatlanul szűkülő piaca mellett miért fontos egy olyan parányi autógyártó turbulens jelene, mint a TVR? És ha tényleg az, mégis minek a rövidítése ez a három betű? Mert természetesen azt már az általános iskolában megtanulta mindenki, hogy a Fiat a Fabbrica Italiana Automobili di Torino, vagyis a torinói olasz autógyár.
Több mint két hónapja lát el állandó orvosi ügyeletet egy csapat elszánt orvos, pszichológus és ápoló a magyar–ukrán határon. A Medspot addig marad, amíg kell.
„Van egy egészen különleges hangulat, ami körülveszi a menekültellátást. Amikor a jegyző asszony azt mondja, jöjjön, doktor úr, főzök egy kávét. Vagy a plébános, aki két kézzel süti a palacsintát. De közben az ember felfogja néha, hogy az orra előtt zajlik a valóság. Látja, ahogy hajnali kettő–három körül két copfos kislány ül a földön a mínusz tizenkét fokban, kezükben papírdoboz a hörcsögükkel. Látja a frissen műtött kisgyerekeket, akiknek a háború miatt el kellett hagyni a kórházat, és most át kell kötözni a sebeiket. A beteg embereket, akiknek nincs gyógyszerük. Számtalan ilyen történet van.”
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Spányik András és a Medspot önkéntes orvosai és pszichológusai február 24-én azonnal működésbe lendültek. A háború kitörése után mindössze néhány nappal megjelentek a határ menti Beregsurányban, hogy huszonnégy órás orvosi ellátást nyújtsanak a háború elől menekülőknek – bár a valóságban gyakran ennél jóval összetettebb a munkájuk. „Jött például egy család, ahol a nagymama és néhány unoka covidos volt – meséli az alapító orvos. – Nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, az idős néni elég beteg, kórházi ellátásra szorul, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy traumatizált család semmi áron nem fog szétválni. Ilyenkor jön a kreativitás.”
A faluban működő többi alapítvánnyal együttműködve végül sikerült szállást találniuk a családnak, és elszeparálva, orvosi felügyelet mellett megvárhatták a nagymama gyógyulását. Csak egyetlen példa, hányféleképp kell helyt állniuk az orvosoknak a menekültellátásban.
A saját megküzdést is tudja segíteni, ha nemcsak az ember fantáziájában él a háború, hanem ott van, és segít.
Az ellátás megszervezésekor András már tudta, mi a forgatókönyv, a Medspotot a 2015-ös menekültválság idején alapította kollégáival, azzal a céllal, hogy összehangolja az egymástól függetlenül segíteni próbáló orvosok munkáját. 2015-ben a déli határ mellett láttak el ügyeletet, előbb a magyar oldalon, majd a határzár után Szerbiában. Indulásukat a Prezi alkalmazottai is segítették, másik pénzügyi alapítójuk az akkoriban a CEU-n tanuló svájci Salome Schaerer volt. Salome a válság alatt több nonprofittal is kapcsolatban volt, Andrásékra a Keleti pályaudvaron „talált rá”.
„Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosi segítség nélkülözhetetlen – meséli, ma már Svájcból. – Odamentem Andráshoz, és beszélgetni kezdtünk, hogy mire van szükségük, hogyan tudnám a kapcsolataimat és a hátteremet felhasználni a támogatásukhoz. Tudtam, hogy svájci állampolgár lévén olyan erőforrásokat is elérhetek, amelyek pénzügyi szempontból jóval tehetősebbek, mint amit Magyarországon elérhetnék.” Hamarosan elindított egy fundraising kampányt Svájcban, és nagyjából ötmillió forintot gyűjtött össze.
Iszonyú ereje van a segítő munkának Bár főprofiljuk a menekültek segítése, az elmúlt éveket sem töltötték félálomban. Rendszeresen segítették az egészségügyből kiszorultakat (menekülteket és nem menekülteket egyaránt), a covid alatt kampányt indítottak a gyerekek mentális egészségéért, és kutatást készítettek az egészségügyi dolgozók mentális állapotáról. A járvány betörésekor az aktív ellátásban részt nem vevő (nyugdíjas, gyesen lévő, krónikus beteg) orvosokkal forródrótot indítottak, hogy tanácsadással tehermentesítsék a kórházakban dolgozó, emiatt nehezen elérhető orvosokat. Emellett járták a kórházakat a Medspot orvosai is, ingyenes pszichológiai és pszichiátriai kezeléssel segítve a kiégéssel, depresszióval küzdő egészségügyi dolgozókat.
A munkájuk egyik talpköve az az óriási kapcsolatrendszer, amit az alapítvány körüli orvosok válságos helyzetekben mozgósítani tudnak. A „mozgalmi jelleg” nemcsak az önkéntesekre van hatással – a másfél hónapra előre elkészített beosztásban több mint hetven önkéntes orvos szerepel –, de az eszközökre is. A beregsurányi mobilrendelőt például a Swiss Medicaltól kapták kölcsön, de más magáncégek felajánlottak nekik ultrahangkészülékeket és más diagnosztikai eszközöket is.
A magyarok mellett csatlakozott hozzájuk húsz holland és nyolc japán önkéntes is, utóbbiak között van egy nyugalmazott szívsebész is. Nagy az átfedés a Panoráma Poliklinika orvosaival is, ahol András az orvosigazgató – úgy fogalmaz, hogy a Medspot tulajdonképpen „a Panoráma CSR-ja”. (A budai magánklinika alapításának történetét a 2017. szeptemberi Forbesban írtuk meg.) A háború kitörésekor András több alkalommal is beállt ügyeletes orvosnak, 24, sőt 72 órát is ügyelt egyhuzamban. Mostanában ritkábban dolgozik a határon, de hetente egyszer így is odautazik megnézni, mi a helyzet. „Most arra tartogatom az erőmet, hogy akkor is legyen ott valaki, amikor Putyin még mindig bombáz, de már kevesebb önkéntes lesz mozgósítható.”
A háború kitörése óta körülbelül húszmillió forint gyűlt össze, a határ menti mozgósítás mellett két célt tűztek még ki maguk elé: egy mentőautó beszerzését, valamint a fővárosban lévő menekültek ellátásának megszervezését. Utóbbit április közepén már el is indították, az első beteget éppen interjúnk után két nappal fogadták.
„Iszonyú ereje van a segítő munkának – mondja András –, emiatt könnyen be is rántja az embert. Velem is előfordult már. Van, hogy már nem tudsz határt húzni, nem tudod azt mondani, hogy elég volt, pihenni kéne. Nehéz mihez hasonlítani – ez szinte mániás állapot. Viszont a saját megküzdést is tudja segíteni, ha nemcsak az ember fantáziájában él a háború, hanem ott van, és segít.”
Az alapítvány nagy figyelmet fordít önkénteseinek állapotára is, a munka közben őket érő élményeket egy speciális csoportban beszélik át. „Az orvosi egyetemen azt tanulják a hallgatók, hogy az a jó szakember, aki minden érzelmet távol tart magától, aki tárgyiasítja a betegeket, különben gyenge. De ez nem igaz. Az érzelmeket nem lehet megúszni.”
Orvosi Segítség Ahol Kell Alapítvány (Medical Aid on the Spot) Az alapítás éve: 2015 (2017-ben jegyezték be) A csapat: 74 önkéntes Éves költségvetés: 50 millió forint (2022-es becslés)
MIT KEZDENÉNEK 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal?
10 000: Oklevelet adnának belőle az önkénteseknek. 100 000: Molinók és szórólapok készítésére költenék, hogy a menekültek tudomást szerezzenek az ingyenes segítségnyújtás lehetőségeiről. 1 000 000: Mentőautóra és elengedhetetlen kellékeire (pl. lifepack készülék) fordítanák.
Monokróm és metálszínű ruhák, futurisztikus formák, ABBA-sláger, gospel és táncdalfesztiválos giccs: mindegyikből jutott az Örkény Színház extravagáns, bizarr előadásába annak ellenére, hogy az nem egy mai sci-fi-regényből, hanem Szabó Magda Az ajtó című klasszikusából készült.
Ugyanaz a székház, ugyanaz az iroda, talán ugyanaz a bőrfotel is. Voltak ellenfelei, vannak kihívói, próbálták gyengíteni a pozícióját, Csányi Sándor kibillenthetetlen. Harminc éve vezeti
az OTP-t, a magyar gazdasági élet legbefolyásosabb, legstabilabb, megkerülhetetlen alakja. Konfliktuskerülőnek látja magát, pedig egy hónapja sem volt még nagyfőnök, már menesztett 215 embert, és fajsúlyos riválisokkal is megvívott jó pár ütközetet. Lát hibákat az ország gazdaságpolitikájában, de jobban aggódna, ha a mostani ellenzék kezében lenne a kormányzás. Nem akar még leköszönni, de már keresi az utódját: céldátum a fejében, három-négy jelölt a radarján, egyikük a fia. Van egy sztorizgatós, joviális és egy szűkszavú, kemény énje.
Az internet hőskorában induló online cégek, a magyar vállalkozási kultúrát is alakító pionírok és a New York-i tőzsdére igyekvő élstartupok is vannak első Forbes Cloud 50 összeállításunkban. A Forbes.hu-n összegyűjtöttük a felhőből az ötven legfontosabb – és legérdekesebb – magyar magáncéget, íme közülük néhány.
Sminkelte Owen Wilsont, dolgozott nagy divatmárkák reklámfilmjeiben. Kovalik Natasa tizenhárom év után azt érezte, itt az ideje, hogy visszatérjen gyermekkora kedvenceihez, a lovakhoz és most ecset nélkül segítse az embereket a maga fejlesztette önismereti módszerrel.
