A győri B-cube óriási tervekkel indult, és még nagyobbakról beszélnek. Az egyik legforróbb magyar startup lezárta első üzleti évét, Guru és csapata unikornisokról álmodik.
Mitől lesz egy online startupinterjú cuki? Pláne az a rész, amikor a cég elnöke épp a NASDAQ-ra való belépésről, intézményi befektetőkről és más szeriőz, nagyon üzletemberes témákról igyekszik komolyan beszélni? Attól, ha közben besétál a képbe a hétéves kislánya, hogy segítsen neki mesecsatornát váltani.
Ez történt Erwan Rouzellel, a győri B-cube társalapítójával és elnökével. Nehéz lehet egyszerre egy intenzív növekedési fázisban lévő startup egyik vezető menedzserének és egy élénk kislány apukájának lenni. Erwan mosolyogva bólogat: „Talán ma már senki sem lepődik meg, ha ilyesmi történik.”
Piac- és hangulatelemzés Tavaly februárban írtuk meg az akkor viszonylag friss startup, a Wall Street-i álmokat dédelgető, mesterségesintelligencia-alapú kriptovaluta-kereskedelmi szoftver fejlesztőjének a sztoriját, és egyből a 15. helyre raktuk a B-cube-ot a legforróbb magyar startupokat soroló listánkon. A cég által fejlesztett kereskedési botok – a támogató piacihangulat-elemző algoritmussal – automatikusan üzletelnek a kriptopiacon.
A Vivetech nagyvállalatoknak és országos intézményeknek nyújt kockázataikat kezelő, hatékonyságukat növelő megoldásokat, a magyar cég azonban most emelni készül a tétet. A tőzsdére készülő vállalat kisebb ügyfeleknek is fejleszt izgalmas termékeket és szolgáltatásokat, mi több a nemzetközi terjeszkedést illetően is komoly tervei vannak.
Tízéves története során a Vivetech eddig kifejezetten a nagyvállalati és az úgynevezett kritikus infrastruktúra- szolgáltatóknak kínálta szakértői szoftvereit és kapcsolódó szolgáltatásait. Előbbiek jellemzően hosszú évek óta komolyan foglalkoznak az információbiztonsággal, a kritikus infrastruktúra-szolgáltatók többségének azonban ez a kérdés leginkább az Európai Unió néhány évvel ezelőtt hozott irányelvével került a fókuszába. Ennek lényege, hogy azoknak a cégeknek, amelyek sok-sok ember életét befolyásolják szolgáltatásaikkal – mint például az áramszolgáltatók, a vízművek, vagy élelmiszerláncok –, meg kell felelniük egy olyan minőségirányítási rendszernek, amely az információbiztonsági folyamataikat kezeli.
„Ezen irányelv hatályba lépésével egy hatalmas IT biztonsági piac keletkezett, hiszen ameddig egy banknál mindenki tisztában van az informatikai rendszer biztonságának fontosságával, addig például egy kis csatornázási cég sok esetben még egy informatikussal sem rendelkezett, nemhogy IT biztonsági szakemberrel” – osztja meg tapasztalatait Márton Miklós. A Vivetech Zrt. vezérigazgatója szerint csak a német nyelvterületen körülbelül 18 ezer olyan cég van, amit ez a törvényi szabályozás érint, az általuk használt, úgynevezett low-coding technológiával készült, minden biztonsági elvárásnak megfelelő szoftver pedig biztosítja azt, hogy az egyes országok közötti szabályozásbeli különbségek könnyen átültethetőek legyenek a szoftverbe. „Most az a célunk, hogy egy olcsó és hatékony eszközt tudjunk adni az ügyfeleknek a törvényi megfelelésre, néhány éven belül viszont azt is szeretnénk elérni, hogy ez az eszköz képes legyen öntanulásra és be is tudjon avatkozni, ha az szükséges” – teszi hozzá Márton Miklós.
A most tízéves Vivetech élete első öt évében egy olyan szakértői rendszert fejlesztett, ami a mozgás digitalizációjával és annak elemzésével adott értéket az ügyfeleknek. A jellemzően hatalmas iparvállalatoknak végzett ergonómiai elemzések végén javaslatokat tudtak adni arra, hogyan lehet növelni a hatékonyságot, vagy csökkenteni a dolgozók terhelését, sőt a szoftverben a változtatások is szimulálhatóak. Ez az üzletág – Vive- Lab Ergo néven – mai napig megvan, a technológia köré azonban sok újdonság épült.
A Vivetech most készül tőzsdére lépni, ami egy meghatározó lépés lesz a cég életében. Bár a tulajdonosok hosszú éveken keresztül visszaforgatták a cég nyereségét, hogy abból finanszírozzák az újabb és újabb fejlesztéseket, mégsem sikerült az elvárt ütemben haladni. „Korábbi tapasztalataim szerint, és különösen az informatika területén, ha egy cég néhány hónapon, de maximum egy éven belül nem tud megjelenni egy adott megoldással az ügyfeleinél, akkor lecsúszik a piacról. Részben emiatt döntöttünk úgy, hogy tőzsdére visszük a céget, aminek járulékos előnye a kötelező transzparencia, ami nagyon tetszik az összes partnerünknek” – mondja el Márton Miklós.
A tőkepiaci működés a Vivetech növekedési terveihez is jól jön majd. Egyfelől vannak olyan termék-, illetve szolgáltatásfejlesztések, amiket a kisebb ügyfelek is meg tudnak fizetni, egyúttal pedig exportálhatóvá válik az a tudás és szakértelem, ami egy-egy szoftver sajátja. Másfelől olyan izgalmas projektjeik is vannak, mint például a Vivemed nevű szolgáltatás, amivel a telerehabilitációs piacon szeretnének megjelenni. Ebben a beteg lényegében egy tablet és néhány szenzor segítségével az otthonában tud rehabilitálódni, miközben az orvosa valamennyi fontos eredményét megkapja és finomíthatja a terápiát. A koronavírus-járvány és annak hatásai miatt ez egy nagyon keresett megoldás lett, aminek az első változata éppen az elmúlt napokban készült el – az elsők között a piacon.
Aknay Csaba és Kotschy Gábor, avagy az Orbital Strangers a mostanival 103 lapszám óta a magazin állandó fotósai. Áprilisban megnyílt harmadik önálló kiállításuk, a Kincső. A páros kommentárja a szubjektív fotósorozathoz.
Bár a szocializmusban a magyar autógyártásnak nemigen osztottak lapot, a monarchia idején még fényesen indult az iparág. Volt magyar autógyár (Marta), lett belőle menő exit (a Benz vásárolta fel), a két világháború között magyar építésű versenyautó száguldott fel a Svábhegyre, és legalább egy vagány nő rácáfolt a nők „orvosilag alkalmatlanok sofőrnek” előítéletre.
A Szemkeő családnak évtizedekbe telt, amíg a hobbijukból vállalkozás született. Az 1991-ben megalapított Maritime az utóbbi harminc év magyar hajós piacának sikersztorija lett. A bővülő árukészlet, a mikromenedzselés és egy Auchan kitakarása mind hozzájárult ehhez.
Monokróm és metálszínű ruhák, futurisztikus formák, ABBA-sláger, gospel és táncdalfesztiválos giccs: mindegyikből jutott az Örkény Színház extravagáns, bizarr előadásába annak ellenére, hogy az nem egy mai sci-fi-regényből, hanem Szabó Magda Az ajtó című klasszikusából készült.
