JÓL SKÁLÁZHATÓ TELJESÍTMÉNY
Az infókommunikációs szektort – ideértve akár a telekommunikációt is – folyamatos pezsgésben tartja a felhő: látszik, hogy sok piaci trendnek maga a cloud technológia lett az összefogó eleme, pedig jócskán vannak, akik számára még mindig ismeretlen terep. Bódi Gábornak meggyőződése, hogy a vállalkozások nem építhetnek csupán a mostani helyzetükre és a meglévő infrastruktúrára. Persze lehet abban bízni, hogy a megvásárolt eszközöket mindig képesek lesznek fejleszteni, de ez aligha jelent garanciát a stabil működésre, a fejlődést pedig végképp nem támogatja. Ehhez képest a felhőben lévő szolgáltatáscsomagok a legjobbat nyújtják, és számtalan további lehetőségnek ágyaznak meg. Eleve vonzó a technológia költséghatékonysága, vagyis az, hogy szolgáltatásalapon, tervezhetően lehet kalkulálni a ráfordítással és az igénybevétellel. Sosem kell ráadásul a mindenkor lehetséges maximumra törekedni, hiszen a kapacitások skálázhatók – mindig az adott cég, illetve annak változatos igényrendszere alapján. Az alkalmazásokból akár egyenként is felállítható az az infrastruktúra, ami biztosan kiszolgálja az ügyfelet, hiszen messze nem biztos, hogy egész évben ugyanannyi háttértámogatást igényel, ahogy az sem, hogy az egyes tevékenységekhez szükséges folyamatok (például ipari szereplők esetében a gépi tanulás, a kognitív szerviz, vagy a képfeldolgozás) egytől egyig ugyanakkora kapacitást követelnek meg.
IRÁNY A FELHŐ!
A digitális csúcsteljesítményeket felvonultató CLOUD 50 a listát támogató T-Systems szerint is remekül demonstrálja, hogy a fejlődéshez nyitottságra, megbízható technológiai partnerre és okosan épített virtuális infrastruktúrára van szükség. A divízióvezető éppen a hardverhiánnyal, kapkodva licencelt szoftverekkel, biztonsági nehézségekkel, gyenge használhatósággal, lemorzsolódással, illetve a mindebből eredő ráfizetéssel küzdő vállalatoknak ajánlja a felhőszolgáltatások „pay-as-you-go” modelljét. „Csak azért szabad fizetni, amit ki is használnak” – vallja, hozzátéve, hogy már a rendszer felépítése sem hagy kétséget afelől, hogy amit az ügyfél kap, az működőképes és sikeres lesz. Az infrastruktúrakihelyezés folyamata az ún. cloud adoption framework körvonalazásával indul: a felhőszolgáltató a partnercég különböző szintű vezetőivel tárgyalva alakítja ki azt a szolgáltatáscsomagot, ami egyszerre szolgálja ki a hardver- és szerverüzemeltetést végző IT-s, az értékteremtésért és versenyképességért dolgozó üzleti, valamint a mindenkiért felelős felsővezetői réteg igényeit. Erre az alaposságra feltétlenül szükség van, hiszen az adott vállalat csak az összes elvárás teljesülése esetén koncentrálhat a versenyelőny megteremtésére. Az átalakuláshoz nem mellesleg egy kockázatelemző „risk assessment” jelentés és egy gyakorlati potenciált modellező „proof of concept” környezet is készül, mivel ezek együttesen határozzák meg, hogy az ügyfél egyedi igényeihez teljes felhőinfrastruktúra, vagy inkább egy hibrid megoldás kell.
HIGH-TECH ADATKÖZPONT A HÁTTÉRBEN
Bizonyos felhőalkalmazások egy adott környezetre optimalizálva működnek, és ezekből akár egyetlen irodában is több olyan lehet, amit más-más szolgáltató bocsátott az ügyfél rendelkezésére. „Ilyen esetekben értékelődhet fel a hibrid rendszer, amiben mindezt egy pontból lehet át- és ellátni” – magyarázta a T-Systems Technology Presales and Consulting divízió igazgató. Kerekes József kérdésünkre kihangsúlyozta: a felhővel operáló vállalkozások jelentős része valóban hibrid megoldásokat alkalmaz, de ez elsősorban az adatnehéz szolgáltatások esetében igaz, és a legtöbb nagyvállalat ilyen. A hibrid működés pedig sokféle lehet, lévén az adott cég igényeihez lehet igazítani. Éppen az tette a T-Systems Magyarországot a nagyvállalatok digitális szolgáltatójává: mindig is egyediséget, testreszabhatóságot biztosított az ügyfeleknek, így lokális szereplőként mára komoly hozzáadott értéket képvisel. A szolgáltatások igénybevételével minden ügyfél a cég hazai adatközpontjával, a T-Systems Cloud & Data Centerrel kerül kapcsolatba. A fizikailag is komoly védelemmel és biztonsági rendszerrel rendelkező épületegyüttesben kritikus kérdés az energiafogyasztás, amit intelligens épületekre jellemző energiamenedzsmenttel, gépész-automatikai, elektromos és informatikai megoldásokkal, vagy éppen külső hőmérséklet, fogyasztói szokások és egyéb szempontok alapján épített rendszerekkel optimalizálnak – anélkül, hogy a funkcionalitás akár csak egy kicsit is sérülne. Kerekes József hangsúlyozta: a hazai cégek számára kiemelten fontos, hogy fizikailag is közel legyenek az adatközponthoz, hiszen nagyobb a bizalom, ha ismerik a helyszínt, de ami végképp mellette szól, az a nagyon magas rendelkezésre állás. Az persze egyedi kérdés, hogy kinek milyen fokú háttértámogatásra van szüksége, de az adatközpontban akár komplett irodai környezet is replikálható: hardverekkel, berendezésekkel, illetve az informatikai eszközökön lévő saját környezettel – ha mindez valamilyen okból (pl. természeti katasztrófa miatt) egyik napról a másikra hozzáférhetetlenné válna az ügyfél telephelyén. A divízióigazgató kiemelte: az állandó fejlesztés alatt álló létesítményben kritikus kérdés a fizikai biztonság – annak szó szoros és kármegelőző értelmében is. A villamosenergiaellátás folyamatosságáról (az alállomástól az ügyfélvégpontig) teljesen független, redundáns rendszer gondoskodik, míg a túlhevülést és a tüzet érzékeny szenzorok sokasága, jól szabályozott hűtés (garantált 22 +/- 2 °C), illetve nitrogéngáz alapú, környezetbarát oltórendszer akadályozza meg. Az adatközpont nem véletlenül élvezi a nemzetközi cégek bizalmát – mutatott rá Kerekes József, megemlítve, hogy lényegében szolgáltatósemleges infrastruktúráról van szó, hiszen több mint 35 külföldi és helyi telekommunikációs szolgáltató érhető el innen. A sávszélesség szolgáltató választás lehetősége rugalmasságot ad, kedvező díjazási feltételeket teremthet és akár szolgáltató szinten is redundáns szolgáltatásokat tehet elérhetővé. A létesítmény nem mellesleg anonim környezetet biztosít az ügyféleszközök elhelyezéséhez. A maximális precizitás kifizetődő: a T-Systems Cloud & Data Center mára mintegy 120 nagyvállalati ügyfelet szolgál ki, három budapesti és két vidéki adatközponti helyszínen.
INNOVATÍV BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOK
Az adatok nagyon sokféleképpen értékesíthető kincsnek számítanak a feketepiacon, ezért teljesen felesleges kérdés, hogy „miért pont az én adatom kellene bárkinek”? Azért, mert pénzt ér – szögezte le Nagy Zoltán, a Magyar Telekom csoport biztonsági igazgatója. Egyetlen ember adataiért valóban csak pár dollárt kapnak a hackerek, viszont, ha olyan adatbázishoz férnek hozzá, amiben több százezer, vagy több millió ilyen van, akkor máris rengeteget keresnek vele – mit sem törődve azzal, hogy egy-egy személyt mekkora kár ér azért a néhány száz forintnyi dollárért. A DevOps ágazatban például etikus hackerek közreműködésével keresik a gyenge pontokat, hiszen ezek a cégek rengeteget tesztelnek, ami sok hozzáférés kiutalásával jár. Az értékes béta szoftverek kimásolásának reményében hamar megjelennek olyan rosszindulatú felhasználók, akik valós személyek lopott adataival jelentkeznek be a tesztelési környezetbe. Nem elég, hogy bottal üthetik a nyomát, miután lemásolta a forráskódot, egy további áldozat valahol a világban hosszasan magyarázhatja a hatóságoknak, hogy miért nem tud semmit a bűncselekményről. Ezeket a helyzeteket sajátos cloud környezettel előzi meg a T-Systems: a tesztelésre szánt szoftver a felhőbe másolva, kvázi digitális ikerként tesztelhető, anélkül, hogy a fejlesztő cég adatbázisa egy másodpercig is veszélyben lenne – magyarázta Nagy Zoltán. Van ennél szélesebb kört is kizáró módszerük, amikor kérésre geoID szolgáltatással egészítik ki egy-egy felhőalkalmazás hozzáférését. Ezzel földrajzi elhelyezkedés szerint szűrhetők a világ egyes régiói, mondjuk éppen Ázsia, ahonnan jellemzően sok támadás érkezik. Bizonyos ügyfelek számára ez húsba vágó kérdés, így kérni szokták, hogy csak európai adatkezelési feltételeknek megfelelő államból lehessen csatlakozni az alkalmazásukhoz. A döntésük nagyban csökkenteni szokta a támadások kockázatát – summázta Nagy Zoltán.. A biztonsági igazgató szerint a T-Systems magas reputációja jó alap ahhoz, hogy nagyvállalati szinten nyújtson digitális szolgáltatásokat. Sokat számít a bizalom, hiszen az adott vállalat lényegében a saját cége kulcsait adja át a szolgáltatónak. „Hihetetlenül fontos, hogy meg tudjunk bízni egymásban” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a jó kapcsolatot egymás kölcsönös ellenőrzésének lehetőségével, ún. superuser felügyelettel, vagy share control box-szal is igyekeznek erősíteni. A szükséges biztonsági szint megalapozásához kell egy felmérés, amivel a szolgáltató számára is nyilvánvalóvá válik, hogy a partnernél pontosan mit kell megvédeni, és milyen környezetben. Ezután komplett architektúrát terveznek, hogy három rétegben (helyben, felhőben, illetve az ezeket összekötő hálózaton) fedjék le az ügyfél digitális tevékenységét. A kezdeti tárgyalások során gyakori, hogy az ügyfél csak minimális összeget szán a biztonságra, de ez csak addig marad így, amíg be nem következik egy leállást, adatvesztést okozó támadás. „Jobb megelőzni, mint a saját kárunkon megtanulni” – tanácsolta Nagy Zoltán.
EGYRE KÖZELEBB AZ AMERIKAI TRENDEKHEZ
Bódi Gábor divízióigazgató aláhúzta: mindabból, amit a kollégáival együtt felvázolt, megjósolható a cloud ökoszisztéma robbanásszerű növekedése. Van is hová bővülni, mivel a technológia és a benne rejlő kapacitás jelenleg csak részben van kihasználva, és elképesztő potenciállal rendelkezik. „A felhő olyan környezetet és mögé olyan költségstruktúrát ad, ami engedi a cégeknek, hogy szárnyaljanak, miközben a költségeik nem szállnak el” – foglalta össze a lényeget, megjegyezve: a szegmens működésére a legjobb példákat a tengerentúlon érdemes keresni. „Az ágazat jelenleg Észak-Amerikában a legintenzívebb: a globális cloud piac több mint fele tartozik hozzájuk, és a növekedési ütem még tavaly is 25 százalék körül járt, igaz, már nem ugyanolyan dinamikusak, mint korábban, ezért várható visszaesés.” A szakértő szerint ugyanakkor a közép-kelet-európai régió nagy kiugrás előtt áll: húsz százalékot meghaladó növekedés valószínű, és ez egy darabig fenntartható lesz – annak ellenére, hogy a közelben háború dúl, vagy éppen a geopolitikai adottságok miatt rövid időszakokra be-be fog esni tíz százalék alá. „Szépen lassan elindult ez a folyamat, talán fel is gyorsul, és a CLOUD 50 listán szereplő cégek jól mutatják, hogy mennyi lehetőség rejlik benne. Ők lettek a zászlóvivői annak a bizalmi légkörnek, ami a cloud ökoszisztémát előre tudja vinni. Óriási köszönet jár nekik, hogy mertek belevágni, és ezzel példát mutattak! Sokan válthatnának még felhőalapú, jövőálló technológiákra, de ezeknek a korlátoknak a lebontása időbe telik; a most rangsorolt sikeres vállalkozások ugyanakkor gyorsítják ezt a folyamatot” – foglalta össze.
