Milyen stílszerű, hogy pont egy OTP-fiók fölött van a Foglaljorvost.hu központja. Az ország legnagyobb elérésű egészségügyi időpontfoglaló-felületét a nyáron vásárolta fel az OTP csoport, vele is növelve szépen épülő magánegészségügyi portfólióját. Szóval a viszonylag friss akvizíció és a bank szimbolikus közelsége miatt valamiféle nyüzsgésre számítottam a központban, de Straub Fanni, a Foglaljorvost Online Kft. alapítója és – most már csak – ügyvezetője egy kihalt irodába vezet be.

„Hétfő és szerda a két irodai napunk, amikor a legtöbb kolléga bejön. Már a járvány előtt is home office-pártiak voltunk” – magyarázza Fanni, ahogy elhelyezkedünk Doktor House színes pirulákból kirakott montázsa alatt. A tipikus belvárosi, nagy belmagasságú lakásból átalakított iroda egyszerű, már-már minimalista. Fanni többször is elmondja, mindig nagyon óvatos cégvezető volt, a legtöbb kiadást a kelleténél többször is meggondolta, ez indokolhatja a szellős enteriőrt.

Az ötlet megvolt, a terület nem
Övé a hazai magánegészségügy egyik legfrissebb nagy sztorija, ám vállalkozói életútja a legkevésbé sem tipikus. Már terhesen váltott a sikeres menedzseri pályáról az üzletemberére, ugyanis kicsit sem látta családbarátnak a multis létet. Eredetileg bölcsésznek indult, ezzel párhuzamosan elvégezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát, majd a CEU-n csinált egy MBA-t. A szakmájában dolgozva végigkövette, ahogy a turisztika digitalizálódni kezd. A 2000-es évek végén járunk, ekkortájt tört fel a Szállás.hu, lett Magyarországon is ismert a Booking.com, Fanni óriási lehetőséget látott a hasonló online felületekben.

Már csak a konkrét ágazatot kellett megtalálni, ahol el lehetne indulni. Szinte mindent végiggondolt, ötletelt cukrászdákat, szépségszalonokat összekötő online platformon, járt a fejében e-kereskedelmi felület, webshop is. „A Netpincér indulásáról azt olvastam akkoriban, hogy a cégnek kellett számítógépet vinnie egy kínai étterembe. Szóval olyan ágazatot kerestünk, ami már el van látva informatikai felszereléssel.”

Várandósan sokat járt orvoshoz, így jött képbe a magánorvosi praxis. A klinikák és rendelők java már fel volt szerelve számítógéppel, de itthon még nem volt olyan időpontfoglaló-platform, mint amilyen például a 2007-ben alapított amerikai Zocdoc vagy a lengyel DocPlanner. Előbbi mára több milliárd dolláros értékeltségű vállalattá nőtte ki magát, utóbbi Magyarországon is próbálkozott a piacra lépéssel, sikertelenül.

„Alig másfél millió forintból indultunk 2011-ben. Ma a Forbesban irigykedve olvasok azokról a cégekről, amik már a magvető fázisban is százmillió forintokat kapnak” – mondja mosolyogva. Fanni hosszan meséli, milyen óriási váltás volt az átállás az alkalmazotti létről a vállalkozóira, évekbe telt, mire üzletemberként gondolt magára. „Nehéz lemondani a céges autó és a biztos fizetés kényelméről, de volt egy pillanat az életemben, amikor viszonylag kis kockázattal belevághattam az önálló üzletbe.”

Óvatos, biztonsági játékosnak írja le magát. „Ha van akkor mellettem egy vagányabb társ, egy férfi, talán gyorsabban növekedhettünk volna” – nevet. Jó példa minderre, hogy csak tavaly lett céges laptopja, addig a születésnapjára kapott sajátjáról intézte az ügyvezetést.

Versenyezni egy radírral
Az indulás idején a magánpraxisok híre leginkább szájról szájra terjedt, hiába jelent meg az internet az orvoslásban is, gyerekcipőben járt az egészségügyi digitalizáció. Alig tizenegy évvel ezelőtt még az orvosok sem tudták elképzelni, hogyan működhetne a központi online foglalási rendszer. „A legnagyobb piaci versenytársunk a ceruza és a radír volt. A foglalások többsége még úgy zajlott, hogy a páciens telefonált, az orvos asszisztense pedig ceruzával beírta a naptárba az időpontot.”

Ebbe a környezetbe lépett be ötletével a gyakorlatilag halmozottan hátrányos helyzetű Fanni: nem volt orvosi végzettsége a doktorok és professzorok világában, nő volt egy férfiak által dominált hivatás körül, ráadásul fiatalon csöppent bele a már akkor is az idős kollégák uralta egészségügybe.

Fanni és első kollégái a kezdet kezdetén végigjártak jó pár magánpraxist Budapest belvárosában, brosúrákat osztogattak, még egy magyarázó szakkönyvet is írtak, gyakorlatilag házaltak a platform ötletével. „Ki az az őrült, aki így foglalna időpontot? – eleveníti fel a tipikus orvosi reakciót. – Az első nagyobb előadást nőgyógyászoknak tartottam. Nevetésbe fulladt az egész, kinevettek, amiért azt mondtam nekik, hogy a páciensek online fognak nézelődni nőgyógyász után.”

Úgy meséli, magában nem feltétlenül hitt, de az ötletben nagyon, küldetésnek fogta fel a platformot, és meg sem fordult a fejében, hogy a nőgyógyászoknak lehet igazuk. Sőt: a szakterületek közül pont a nőgyógyászat bővült a leggyorsabban a szájton. Hogy ez mekkora elégtétel így bő tíz év és az OTP-s felvásárlás után, arra csak annyit mond, örül, hogy egy évtized munkája nem ment veszendőbe, és megkapta jutalmát. „Az indulás utáni négy-öt év minden karácsonyán téma volt a családban, hogy butaság-e még egy évet adni a projektnek, vagy éppen az az év kellene még, hogy befusson.”

Hiába futottak be az első regisztrációk az orvosoktól, még így sem indult be könnyen az üzlet. A pácienseket nem kellett felvilágosítani, azonnal értették az online foglalási rendszer lényegét, az orvosokat annál inkább. „Az elején, amikor még csak napi pár foglalás jött, gyakran hívtuk fel azonnal az adott orvost, hogy látta-e az e-mailt. De olyan is volt, hogy az orvosnak nem volt számítógépe, minden foglalás után felhívtuk az asszisztensét, aki beírta a naptárba az időpontot.”
Aztán csak megváltozott valami. Fanni nem tudja megmondani, hol volt az a pont, amikor már maguktól jelentkeztek az orvosok, és azt sem, mikor lett a platform elég nagy ahhoz, hogy a felhasználók könnyen ráakadjanak, de három tényező biztosan nagyot lökött az elfogadottságán: az egyre jobban terjedő digitalizáció, a járvány és az egészségügyi átalakítások. „Egyre több magánorvos kényszerült rá, hogy a piaci folyamatok alapján átszervezze a működését. Sokan jöttek vissza, akik pár évvel korábban elhajtottak minket: rájöttek, hogy üzletileg is megéri csatlakozni hozzánk.”

Gyerek mellett is napi tizenkét óra
Elég sokat mond, hogy szinte minden évben hozták az ötvenszázalékos növekedést a foglalási számokban. A felhasználók fejében ugyanis viszonylag könnyen összeállt, hogy a magánpraxisban dolgozó orvosok arcképes leírásai, és az orvosokhoz fűzött felhasználói vélemények nagyban megkönnyítik a választást. Persze mindez a munkát nem helyettesítette, Fanni fegyelmezett, jól szervezett munkarendben, gyerek mellett is belerakott a cégbe napi tíz–tizenkét órányi munkát.

Többen próbálták másolni az ötletet, indultak hasonló oldalak tőkeerős háttérrel, de a Foglaljorvost erejét nem sikerült megtörni. Maga az OTP is megpróbált piaci részesedést szerezni Dokio nevű felületével, de a lassabb, organikus növekedés helyett inkább megvette Fanniét, és beolvasztotta a Dokiót. Dunai András, aki a Dunai Partners Kft.-n keresztül 2018-ban vált befektetővé a Foglaljorvost Online Kft.-ben, azt mondja: a keményen dolgozó, okosan tervező, majd a terveket pontosan végrehajtó Straub Fanni óriási vállalatokkal volt képes felvenni a versenyt. „Az egészségügyi platformok európai királya, a lengyel DocPlanner is megpróbált piacra lépni itthon, elfüstöltek nagyjából másfél millió eurót, de a tizedét sem érték el annak, mint amit a Foglaljorvost letett az asztalra.”

Andrást mint befektetőt a digitális platformok döntésekre gyakorolt hatása érdekelte: hogyan keresnek a fogyasztók választásaikhoz információt az interneten. „Korábban a megfelelő szakorvos megtalálásának az volt az egyetlen módja, ha megkérdeztem az ismerőseimet, míg manapság online elérhető valós felhasználói vélemények segítik a választást, és egyből tudok időpontot is foglalni.” Csak hosszabb ismeretség után szállt be a cégbe Fanni mellé, miután a Varga Zoltán érdekeltségébe tartozó, a cégben három évig befektető Central Médiacsoport Zrt. eladta a részesedését.

Az üzleti modell nincs túlbonyolítva. A Foglaljorvost.hu-ra regisztráló rendelők a praxis orvosszámához igazodó előre megszabott havi díjat fizetnek, nettó 19 ezer forintról indul, a nagy rendelőknél az egymilliót súrolja. Az elején próbálkoztak a foglalások utáni díjjal is, de egy belsős felhasználói felmérés során kiderült, hogy az orvosok átlagosan ötven százalékkal több páciensre mondták, hogy nem jelent meg, így a cég sem kapta meg utánuk a díjat. Inkább átálltak a havi fixre.

A Foglaljorvost cégcsoport
A csoport három cége:
a Punte Kft., a Foglaljorvost Online Kft. és a Foglaljorvost Kft. Az OTP csoport befektetési egysége, a Bank Center No. 1. Beruházási és Fejlesztési Kft. mindhárom céget felvásárolta.
Árbevétel
(millió forint):
2019:
150
2020:
114
2021:
143
Adózott eredmény
(millió forint):
2019:
31,3
2020:
41,7
2021:
30,3
Forrás: Dun & Bradstreet

Azért nem a Facebookot adtam el
A már komoly magánegészségügyi portfóliót kiépítő OTP tavaly nyáron kereste meg a tulajdonosokat, majd nagyjából féléves folyamat volt lezárni a befektetési tárgyalásokat. „Voltak más érdeklődők is, de az OTP volt a legpraktikusabb választás” – mondja Fanni hozzátéve, hogy a bank már meglévő egészségügyi portfóliója és kiterjedt ügyfélállománya miatt az akvizíció óriási növekedési esélyt tartogat.

A felvásárlás pénzügyi részleteit a felek üzleti titokként kezelik, de azt elárulják, hogy a következő két évre vonatkozó tervszámok függvényében változhat a vételár. A mostani nagyjából évi kétszázezer foglalást 35 százalékkal kell növelni, a cégcsoport tavalyi, bő 140 milliós árbevételét 300-ra kell feltornázni. „A hazai magánegészségügy és a Foglaljorvost Online eddigi növekedési ütemét nézve magabiztosak vagyunk, hogy meglesznek a tervszámok” – mondja Dunai András. Hozzáteszi: hosszú volt a tárgyalássorozat, főleg azért, mert az elején nagyon eltért a felek értékelése a cégről. „Kemény alkudozás volt. De aztán szép lassan mi is lejjebb eresztettük a korábbi elképzeléseinket, és az OTP is hajlandó volt egy jó konstrukcióban elfogadni azt, hogy mi mennyire taksáljuk a platform potenciálját.”

Fanni a következő években, amíg a számok nem teljesülnek, a cég ügyvezetője marad, de tizenkét év után először kapott a feje fölé egy főnököt. „Fura érzés – mondja nevetve. – Hetente egyszer meetingelünk, de igazából az új tulajdonosok nem szólnak bele a cég napi működésébe.”
„A startupszerűen működő cégeket nem érdemes túl szorosan bevonni a szigorú banki működésbe, csak megfojtanánk őket” – mondja Fischer András, az OTP innovációs központja, az OTP Lab első embere, ő vezette az akvizíciós tárgyalásokat Fanniékkal. A bank nem kifejezetten a Foglaljorvost kereste, alapos piackutatás után döntöttek mellettük. „Az akvizíciós célpontoknál nagyon fontos a fejlődési potenciál és a már kialakított piaci pozíció. De talán a legfontosabb a csapat és az ügyvezetés, a tárgyalássorozat alatt pedig nagyon jó csapatot és nagyon jó menedzsmentet ismertünk meg.”

Fanni nem tudja még, hogy a tervszámok teljesítése után hogyan tovább, egyelőre a következő pár évre fókuszál, a lehető legjobb állapotban adná át a vállalkozást. Több területen is el tudná képzelni magát, de az biztos, hogy nem akarja abbahagyni az aktív munkát. „Korábban azt hittem, hogy majd Hawaii-on fogok pezsgőzni az exit után. De egyrészt fiatal vagyok a kiszálláshoz, másrészt azért nem a Facebookot adtam el, csak a Foglaljorvost.”