Zsiga Melinda útja az állami gondozásból a kick-box-világbajnokságig – ajánló a Forbes.hu-ról.
Állami gondozott volt, roma, édesanyja mellett másik két család is lemondott róla. Gyerekkorában szíjjal nevelték fegyelemre. Az ilyen múlt kilencven százalékkal növeli az elkallódás esélyét a statisztikák szerint. Zsiga Melinda – Melcsi – a maradék tízbe tartozik.
Először szülőanyja hagyta magára a kórházban, ezután az első befogadó család adta vissza az állami gondozásba. Második otthonáról már élesebb emlékei vannak – alkoholista nevelőapja ignoranciával, nevelőanyja veréssel és éheztetéssel nevelte. Pár év együttélés után ez a család is ráunt a gyerekre, rossz magaviseletére hivatkozva (ami kifötört daragaluskát és koszos melegítőt jelent) közölték vele, hogy a következő évtől új otthonba kerül. Hónapokba telt, míg otthon kezdte érezni magát az új családnál. Itt végre valódi nevelést és iránymutatást kapott, „anyunak és Pista bácsinak” köszönhetően leszokott a káromkodásról, megértette, mit jelent, hogy cigány, tanulni kezdett, és a hűtőszekrénybe is benyúlhatott.
Az iskolában egyre jobb eredményeket hozott. A matekkal meggyűlt a baja, de a tesi és a magyar nyelv a szívébe férkőzött, tizennyolc évesen fel is vették az ELTE tanítóképzőjére. Egy ponton édesanyját is felkereste, szeretett volna választ kapni a gyerekkorát övező kérdésekre. „Mikor a házánál találkoztunk, fogalmam sem volt, hogyan viselkedjek. Bár arra számítottam, nagyon örülni fogok, nem jött az érzés, hogy megöleljem. Pedig nem haragszom rá. Sőt. A putris házat látva hálás vagyok neki, amiért egy jobb sors reményében a kórházban hagyott.”
Megcsináltad a Ustreamet és vele az egyik legnagyobb startupsztorit, amikor eladtad az IBM-nek, tudásod és tőkéd azóta befektetőcéged, az Oktogon Ventures révén a hazai startup-ökoszisztémába tetted. Többet hívnak a portfóliócégek most, hogy válság közeleg?Nem, egy startupnál mindig helyzet van, ez a normális menet, de a makrokörnyezet kihívásait érezni, van, ahol már látjuk a lassulást. Elég öreg vagyok, 2008-at volt szerencsém […]
Megcsináltad a Ustreamet és vele az egyik legnagyobb startupsztorit, amikor eladtad az IBM-nek, tudásod és tőkéd azóta befektetőcéged, az Oktogon Ventures révén a hazai startup-ökoszisztémába tetted. Többet hívnak a portfóliócégek most, hogy válság közeleg? Nem, egy startupnál mindig helyzet van, ez a normális menet, de a makrokörnyezet kihívásait érezni, van, ahol már látjuk a lassulást. Elég öreg vagyok, 2008-at volt szerencsém egy másfél éves startup alapítójaként átélni.
Azért a 2020-as évek tudtak újat mutatni, nem? Abszolúte, de megtanultam, hogy bepánikolni semmi értelme, annál kontraproduktívabb dolog a világon nincsen. Ilyenkor végig kell gondolni az üzletet: a jelenlegi működési modellünk mellett milyen kilátásaink vannak? Mennyi időre van pénzünk? El tudunk-e jutni oda, hogy ne legyen szükségünk külső tőkére a működéshez, ha nem, akkor hogyan jutunk hozzá? Ez a helyzet mindenkit arra sarkall, hogy prudensebben működjön, meg néhány, eddig halogatott, nehezebb kérdéssel szembenézzen. A legerősebb cégeket ilyenkor kovácsolják.
Lesznek olyan iparágak, amik most felértékelődnek, vagy amiket jobban néztek? Nem is annyira iparág, inkább az iparágakon belül bármi, amivel egy vállalat működését hatékonyabbá lehet tenni, költséget lehet csökkenteni, vagy egy nehézzé váló piacon fokozni lehet az értékesítést. Erre spórolás mellett is költeni fognak a cégek.
Van benned becsvágy, hogy egy újabb Ustream-sztori részese legyél? Mint befektető, mindenképp, persze. Amúgy szoktam még a Ustreammel álmodni.
Jó álmok vagy rémálmok? Fárasztóak. Újra fennforgások vannak, szervezettel kell foglalkozni, csinálni kell. Én eldöntöttem, hogy nem akarok az életembe még egy ilyet beletenni, mert nincs még egy évtizedem arra, hogy csak a munka, és semmi más. Biztosan lehet másképp is csinálni, én nem tudtam. Befektetőként az a nagyszerű, hogy tudok ilyen srácokkal dolgozni, mint a Soma, a Dominik vagy a Barnabás (sorrendben a Recart, a Colossyan és a Bitrise társalapító-CEO-i – a szerk.). Komolyan, szerintem jobbak nálam, és élvezem, hogy ehhez kicsit hozzá tudok járulni.
Innen kerülhet ki a következő nagy magyar tech sztori is, ki lesz az? Hivatalból azt kell mondanom, hogy a Bitrise (nevet). Most van egy elég jó évfolyam, a SEON, a Bitrise, a Recart vagy a Shapr3D, ezek már érett cégnek számítanak. Ha a mostani időszakot átvészelik, és közben még jobb üzletet tudnak építeni, akkor ha elindulnak újra fölfelé a cégértékelések, megcsinálhatják azt a bizonyos IPO-t, ami ott lebeg mindenki szeme előtt. És akkor elmondhatjuk majd a román kollégáknak – ahol a UIPath pár éve bejárta ezt az utat –, hogy nekünk is van újra NASDAQ-sztorink.
Nick Knight korunk egyik legnagyobb hatású és legvizionáriusabb fotóművészeként következetesen feszegeti műfaja határait. Nem véletlen, hogy az új BMW i7 bevezetése során őt kérte fel a BMW Group arra, hogy a Forwardizmus koncepcióját közvetítve olyan képeket készítsen, melyeken tükröződik az öröm, hogy láthatjuk és megtapasztalhatjuk a jövőt, még mielőtt az valóra válna. Knight úr, egyszer […]
Tombol az energiaválság, közvetlen hatásait mindenki érzi a pénztárcáján. Ezért olyan rezsibarát eszközöket és technológiákat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejlesztésénél már erre is figyeltek, és használatukkal egyrészt spórolni lehet, másrészt pedig a környezeti terhelésük is alacsonyabb a megszokottnál.
Bűn feltörni a Facebookot? Mennyire vagy biztonságban a neten böngészve? És hogyan lesz valakiből hacker? Két black hat, nagyon leegyszerűsítve rosszindulatú hackermúlttal bíró programozóval beszélgettünk. A hazai és nemzetközi szinten elismert Silur és Six elmesélte, milyen ez a világ belülről, milyen munkára szokott felkérni az átlagember egy hackert, és hogyan lehet áttérni a védelmi oldalra.
Kétféle ember van, aki csodálja, és akit irritálnak a kritikái, de ha Surányi György megszólal, vagy ír valamit, arra mindenki odafigyel. Kétszeres volt jegybankelnök, volt kereskedelmibank-vezér, egyetemi tanár, az egyetlen magyar monetáris politikai szakember, akit nemzetközi körökben is igazán ismernek és elismernek.
Volt tanácsadója különböző színezetű kormányok vezetőinek, kezelt államcsődközeli helyzetet, stabilizált már árfolyamot, és tört már le huszon-pár százalékos inflációt. Több emlékezetes konfliktusa, nyílt vitája volt politikusokkal, közgazdászokkal, de ezek sohasem gátolják abban, hogy mindig egyértelműen vállalja szakmai véleményét. Portré egy autonóm emberről, öntörvényű stratégáról, akinek elképesztő memóriája és higgadtsága van, és aki szerint idővel mindig kiderül, hogy neki volt igaza.
