A vagyon Varga Zoltán számára két dolgot jelent: a siker mérőszámát, és ami – különböző szinteken – minőségi életet biztosít a család számára. Hogy a vagyonnal terhek is járnak, azt most kezdi tapasztalni, amikor gyermekei felnőttkorba érnek. Maga dolgozott meg a vagyonért, erős benne az érdem alapú megközelítés, ezért a vagyonát nem tekinti közös családi vagyonnak. Ez nem jelenti azt, hogy a család többi tagja nem részesedhet belőle, de nem azonos mértékben. A gyermekek gyakran erőfeszítéstől függetlenül sajátjuknak érzik az alapító által létrehozott vagyont, ő ezzel nem ért egyet.
A vagyon Varga Zoltán számára két dolgot jelent: a siker mérőszámát, és ami – különböző szinteken – minőségi életet biztosít a család számára. Hogy a vagyonnal terhek is járnak, azt most kezdi tapasztalni, amikor gyermekei felnőttkorba érnek. Maga dolgozott meg a vagyonért, erős benne az érdem alapú megközelítés, ezért a vagyonát nem tekinti közös családi vagyonnak. Ez nem jelenti azt, hogy a család többi tagja nem részesedhet belőle, de nem azonos mértékben. A gyermekek gyakran erőfeszítéstől függetlenül sajátjuknak érzik az alapító által létrehozott vagyont, ő ezzel nem ért egyet.
Első generációs értelmiségiként nem voltak a vagyonos létre vonatkozó saját mintái, ezeket a környezetétől tanulta – leginkább Nyugat-Európában. Mivel eredeti vagyona tőke- és devizapiaci tranzakciókból jött össze és nem jelent meg fizikai eszközökben, nem is érezte igazi vagyonnak. Traderi időszakában kétszer is tönkrement, ebből úgy állt fel, hogy mindig érzett egyfajta küldetéstudatot: tennivalója van a vagyonával a világban. A tradektől a cégfelvásárlások felé fordult, mert a vágyott hatást csak így tudta elérni, hiszen a tradingjövedelem csak bitek egymás mellett, nem hordoz értéket.
Nevezték már a multik után takarító befektetőnek, ő inkább úgy fogalmaz: célja a multik után jobban csinálni. Példaként említi a Central Médiát, amelyet nagyobbra és szertegágazóbbra fejlesztett nyomdai beruházás és külföldi terjeszkedés révén. Vagyoni szerkezetében továbbra is az operatív cégek csoportja a legnagyobb elem, jelenleg 2500 körüli dolgozói létszámmal és 400-500 millió eurós összárbevétellel. Jelen van a média, energetika, könyvkiadás és disztribúció területén, sőt saját Wizzairben szerzett tapasztalata miatt a low cost légiközlekedésben Dél-Amerikában.
Lassan hatvanöt éves az Ilcsi márka. A magyar magáncégek között már-már hihetetlen korúnak tűnő családi cég szakadatlanul fejleszt, és külföldön is egyre ismertebb. Húsz hektár bioültetvény, százötféle növény, természetes illatok.
Az Ilcsi története 1958-ben, a masszív hiánygazdaság éveiben indult. Azokban az években, amikor nyugati krémekről álmodni sem lehetett, és aki parfümmel színezte volna a napját, a kámforral csábító Pitralon és a bántóan émelyítő Krasznaja Moszkva közül választhatott. Így volt ez gyakorlatilag minden kozmetikai termékekkel, import szóba sem kerülhetett, jóllehet, a minőségre meglett volna az igény.
Katona Ilona ekkor főzte meg és adta el az első, természetes alapanyagokból, saját recept szerint készülő krémjeit. Szerette a természetet, felmenői között falusi javasasszonyok és csontkovácsok is voltak. De talán ennél is fontosabb, hogy négy nyelven beszélt, mindig bújta a külföldi szakirodalmat, konferenciákra járt, képezte magát. A krémeknek hamar hírük ment, Ilcsi néni pedig ügyesen fejlesztette a családi vállalkozást. Fia, az eredetileg fotós végzettségű Molnár Ferenc eleinte a sofőr szerepét vállalta magára, újonnan vásárolt Trabantjával szállította édesanyját mezőről mezőre, erdőről erdőre. „Bár volt jogosítványa, az egész emberiség jobban járt, hogy nem vezetett.”
Az amúgy is szoros anya-fia kapcsolatot ezek az utak tovább erősítették, és Ferenc alaposan kiképezte magát gyógynövényekből. Mint mondja, édesanyja „nyakig volt a krémekben”, ő pedig vitte a cég ügyeit. Idővel egyre nagyobb szerepet vállalt a termékfejlesztésben, aztán édesanyja halála után teljesen a vállára vette. „Édesanyám a boszorkánykonyhában kitalálta a dolgokat, én meg szép formába öntöttem. Ő alkotott, én meg piacképessé tettem mind a céget, mind a készítményt.”
Ilcsi néni örökségét ma már a következő generációk viszik tovább. Ferenc három fia is a cégben dolgozik, de egyelőre nem vezető pozíciókban. Apjuk konzervatív ember, neki nem elég pusztán a rátermettség, középvezetőtől fölfelé megköveteli a megfelelő végzettséget. A cég általános ügyeit ma is ő viszi, de olyan szakemberekkel, az ő szavaival fiatal profikkal vette körül magát, akik átlátják, hogy mi kell ma egy modern cég működéséhez.
Hat év sok idő. De nem az Ilcsi életében. Mióta utoljára beszélgettünk, kitört egy világjárvány, egy háború a szomszédban, de ők sok mindent láttak már rendszerváltástól pénzügyi válságig. Az elmúlt években sok minden változott a cég életében. Webshopjuk néhány éve még olyan volt, mintha valami internetes múzeumba csöppentem volna, ma ennek már nyoma sincs. Az egész cég arculata kicserélődött, a dizájn nyugat-európai mércével nézve is trendi. Árbevételük évek óta stabilan egymilliárd forint körül alakul, hatvan százalékban a magyar piacról, negyven százalékban exportból származik. Az országban körülbelül százötven kozmetikus kizárólag az ő termékeiket használja, nagyjából tízszer ennyi vásárol tőlük rendszeresen. A legerősebb exportpiac, az amerikai a tulajdonos szerint fejlődik, de még bőven van benne tartalék. A második és harmadik helyen a romániai és a lengyel eladások állnak. „Részben az erdélyi területeknek is köszönhető, de közel sem csak ennek. Itt egyébként nagy a konkurencia is. Kevesen tudják, hogy a kozmetikai kultúrában, képzésben három nagyhatalom van Európában: Magyarország, Románia és Lengyelország. A nyugati kozmetikai képzés kutya füle ehhez képest.”
Az Ilcsi név a keleti vásárlóknak és az angol nyelvterületen is inkább egzotikus, ezért Ferencék szerint nem okoz gondot, talán még segít is. A redizájn során egyébként egy kis trükköt is bevetettek: minden termékükhöz egy receptszámot párosítottak, de úgy, hogy bizonyos számokat kihagytak. Ehhez nem árt tudnunk, hogy a kínaiaknál például a négyes szerencsétlenséget hordoz, ezért az ilyen termékeket egyáltalán nem vennék meg.
Ilcsi Szépítő Füvek Kft. Tulajdonos: Molnár Ferenc Alapítás: 2001. (1958 óta működnek, 1984-től gmk volt) Létszám: 40 fő Árbevétel: (millió forint): 2020 880,8 2021 956,5 Adózott eredmény (millió forint): 2020 52,6 2021 1,8
„Az verhetetlen” A korábbi évekhez képest most is körülbelül százötven terméket gyártanak és tartanak készleten. Mivel minden termék után év elején négyszázezer forint regisztrációs és minősítési díjat ki kell fizetni – ez évente hatvanmillió forint –, akkor is, ha egy darabot sem adnak el, ezért a legkevésbé népszerűeket kiveszik a kínálatból, hogy a helyükre új fejlesztések kerüljenek.
Az egyik ilyen, az Illó Nektár nemrégiben mint táplálékkiegészítő kapott engedélyt. Alapja a bioakácméz, amibe egy saját eljárással tizenkétféle illóolajat kevernek. Kevés is elég belőle akkor, amikor a szervezet igyekszik megszabadulni a kórokozótól, és hatása a szakemberek szerint elég meggyőző. Az új fejlesztéstől azt várják, hogy segítségével sikerül betörni az influenzapiacra. „Az verhetetlen” – mondja Ferenc, amikor a Fekete Szappanjukról kérdezem. Az ichtiol- és gyógynövényolaj-tartalmú lágy szappant évtizedek óta nem lehet letaszítani a dobogóról.
A fejlesztéseknél mindig figyelembe veszik a világpiac alakulását, így például a hialuron most náluk is népszerű hatóanyag. De az alapelvekből nem engednek, vagyis gyógynövényből készítik az alapot, és kivonatok helyett mindig a teljes növényt használják, hogy komplexebb legyen a hatás. A glicerint a legtöbb cég kőolajszármazékokból nyeri ki, ők ezt is növényekből. Paraffint egyáltalán nem használnak. Összesen százötféle növénnyel dolgoznak, ezek többségét húszhektáros, bio minősítésű ültetvényeiken termesztik.
A sok sikeres termékük mellett van olyan is, amiről tudják, hogy jó, de mégsem pörög eléggé. A Radio Skin krémkombinációt sugárterápián részt vevő betegeknek fejlesztették ki. Mivel sokaknál azért kell félbeszakítani a kezelést, mert a bőrük nem bírja a megterhelést, ezért ez a krém a kezelés sikerességét növelheti. „Forgalomban van, de csak csepereg, pedig még az árát is lejjebb vittük. Nem tudom miért, mert tényleg használ.”
Ferenc évtizedek óta makacsul félreteszi a nyereség felét fejlesztésre. „A hazai kkv-szektorban sok vezetőnek nem jó a hozzáállása. Ott rontják el, hogy amikor fut a szekér, eltapsolják a pénzt. Vendéglátós ismerősöm mesélte, hogy náluk úgy csinálják: lement a szezon, anyukám, megyünk Kanárira, ott töltjük a telet.”
A kockázatkerülő szemlélet segít nekik a rezsipara közepén is. Tavaly az akkori árnál kicsit magasabban, de fix áras szerződést kötöttek az áram- és a gázszolgáltatóval is, így 2023 decemberéig nem kell nagy meglepetésekre számítani, kötött áron vásárolhatnak. Szintén jó érzékkel, az árak felrobbanása előtt módosítottak a székházprojekten: az új cégközpont építése Budakeszi mellett nem került le a napirendről, de egy időre félretették. Itthon és külföldön is szeretnének új piacokat találni, de nem mindenáron. „A benzinkúton továbbra sem leszünk ott.”
Hova teszi a pénzét Molnár Ferenc? „Nem túl nagy titok, mert akkor is ezt tenném, ha egy vasam se lenne: amíg az euró sokkal barátibb volt, addig abba fektettem, mert tudtam, éreztem, hogy romlik a forintárfolyam. Mióta az euró nem buli – én pedig biztonsági játékos vagyok, ahogy a cikkből is kiderül –, azóta kincstárjegybe teszem a pénzem, méghozzá mindig a legjobb, legújabb fajtába. Nagyjából értékőrző, és ezzel segítem az államháztartást is, ami nekem fontos.”
Ezt is elintézte a nyargaló infláció: feltámadtak poraikból a pénzpiaci és a kötvényalapok. Mitől és mennyire lehetnek nyerők a 15 százalék feletti lakossági állampapírkamatok mellett?
Bűn feltörni a Facebookot? Mennyire vagy biztonságban a neten böngészve? És hogyan lesz valakiből hacker? Két black hat, nagyon leegyszerűsítve rosszindulatú hackermúlttal bíró programozóval beszélgettünk. A hazai és nemzetközi szinten elismert Silur és Six elmesélte, milyen ez a világ belülről, milyen munkára szokott felkérni az átlagember egy hackert, és hogyan lehet áttérni a védelmi oldalra.
Tombol az energiaválság, közvetlen hatásait mindenki érzi a pénztárcáján. Ezért olyan rezsibarát eszközöket és technológiákat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejlesztésénél már erre is figyeltek, és használatukkal egyrészt spórolni lehet, másrészt pedig a környezeti terhelésük is alacsonyabb a megszokottnál.
Élsportoló, tetőfedő-bádogos, építőipari vállalkozó – hosszú út vezetett idősebb Keskeny Árpád életében addig, hogy negyvenkét évesen nyomdásznak álljon. Véletlen találkozások sorozata után alapította meg a magáról elnevezett nyomdát, ami mára sokmilliárdos családi vállalat, robotizált gépsorokkal, a luxusipar nemzetközi megrendelőivel és heti negyven óránál jóval több melóval. Az infláció érzékenyen érinti őket is.
Beleznay Maya a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) tanul asztrofizikát. Mint kutató, távoli galaxiscsoportokkal vizsgálja a világűr tágulását, másik projektjével pedig közelebb juthatunk a földszerű bolygók felfedezéséhez. A tudományágról, az űrkapitalizmusról, Muskról és Bezosról, valamint Magyarország lehetőségeiről kérdeztük.