Az egykori Közvágóhíd hatalmas területén épülő City Pearl ingatlanfejlesztés egyértelműen a múlt és a jövő találkozása. Bár a történelmi jelentőségű terület átépítését eleinte sokan nehezményezték, az új épületek hangulata és stílusa igazodik a volt iparterület ikonikus – és a beruházás során felújításra kerülő – épületeihez. Befektetők és leendő lakásvásárlók számára is jó hír, hogy a beruházás az év elején megkapta a rozsdaövezeti besorolást és már elkezdődött a második ütem építése és értékesítése is.
Az egykori Közvágóhíd hatalmas területén épülő City Pearl ingatlanfejlesztés egyértelműen a múlt és a jövő találkozása. Bár a történelmi jelentőségű terület átépítését eleinte sokan nehezményezték, az új épületek hangulata és stílusa igazodik a volt iparterület ikonikus – és a beruházás során felújításra kerülő – épületeihez. Befektetők és leendő lakásvásárlók számára is jó hír, hogy a beruházás az év elején megkapta a rozsdaövezeti besorolást és már elkezdődött a második ütem építése és értékesítése is.
Az 1872-ben, eklektikus stílusban épült Közvágóhidat a múlt század közepéig még aktívan használták, a város egyik élettel teli, nyüzsgő része volt, azonban az elmúlt években az üresen álló épületek nagyrésze menthetetlenül tönkrement. A lakhatatlan, életveszélyessé vált létesítményeket lebontották, az egykori ipari terület emblematikus részei viszont megmaradnak. Ilyen például az ikonikus Víztorony vagy a főbejáratot díszítő ikerszobrok. Ráadásul a műemlékvédelemmel együttműködve, korhű módon újjáépítik az egykori, imperialista stílusban épült Fogadóépületet is.
A kezdeti koncepciót a méltán híres és díjnyertes Chapman Taylor építészstúdió készítette, majd magyar és török építészek, az SN és Bánáti + Hartvig folytatták a nagyvárosias, mégis varázslatos városközpont világának megtervezését.
Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon. Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. […]
Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon.
Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. Surányi György sok mindenkit tanított, de Rogán Antal és Nagy Márton neve most izgalmasabban cseng, mint másoké. Surányi intézmény lett Magyarországon, tartása, autonómiája, öntörvényűsége hozta el neki ezt a szerepet és azt a számtalan szakmai és személyes konfliktust is, ami hosszú pályáján körülveszi. Ő azonban elsősorban a számok világában van otthon, és azok őt igazolják. Amikor egy nagy válságban döntéshozói felelőssége volt, jól döntött, és ez az egész magyar gazdaságnak a hasznára vált. Az ellenkezőjét idén ősszel mutatta be a magyar jegybank és vezetője, amikor bejelentette a kamatemelési folyamat végét. Ilyen látványos, még messziről is látható hibát ritkán követ el központi bank. Az árát mindannyian fizetjük, konkrét forintokban és az infláció további növekedésében is. Nem gyakori, amikor ennyire kézzelfogható és kitapintható, ahogy egy-két fokkal lejjebb kerül egy ország, egy gazdaság megítélése, mint az elmúlt hetek-hónapok alatt Magyarországgal történt. Nemcsak a mostani döntéseknek köszönhető ez, sokéves munka eredménye, de a forintgyengülés, az elszálló infláció és az utcát szennyező bombás plakátok mutatják, hogyan szakadunk el a minket körülvevő régiótól és Európától.
Ez már az idei Magyar 100-as listán is látszik, de az igazi hatást minden bizonnyal a jövő évi lista hozza majd. A lista a legrészletesebb reálgazdasági áttekintés a száz százalékban magyar tulajdonú cégekről, az elmúlt évek során többször szembesültem vele, hogy befektetők és cégvezetők fontos forrása. A listán régi olvasóink ugyan sok ismerős nevet találnak, a TheVR, illetve Silur és Six valószínűleg kevésbé ismerős nekik. Pedig a magyar médiapiac fenegyerekeivel, akik százmilliós céget építettek Debrecenben, vagy az ország két nehézsúlyú hackerével érdemes megismerkedni. Ha máshol nem, Forbes Tech mellékletünkben mindenképp.
Azt a Magyar Bankholding vállalati üzletágánál sem tudják ígérni, hogy a most következő időszak nem lesz nehéz sok cég számára. Azt viszont igen, hogy az MKB Bankból és a Takarékbankból álló bankcsoport ekkor is ott fog állni az ügyfelek mellett, és a lehető legrugalmasabban, egyedi elbírálás alapján segíti őket hozzájutni a most akár életmentő jelentőségű forrásokhoz.
Jártamban-keltemben és a munkahelyen mostanában mintha egyre gyakrabban hallanám azt a kérdést, hogy „van valakinek egy töltője?”. Mintha az elővárosi vonaton is többen dugnák be útközben a konnektorba a telót. Persze lehet, hogy csak beképzelem, hiszen a szerkesztőségben eddig is töltöttünk laptopot és telefont, mert mindkettő fontos munkaeszköz, meg a vonaton is nyilván azért van a konnektor, hogy használjuk. Az viszont biztos, hogy […]
A forint és az euró története igazi se veled, se nélküled kapcsolat: a kezdeti egyesülési szándék után csak csúszik a hivatalos euróbevezetés, hosszú ideje céldátum sincs, miközben a forint egyre nehezebben boldogul egyedül. Néhány piacon azonban nem várnak, és már most eurót használnak a mindennapi elszámolásokban. Kérdés, hogy jó-e ez nekünk.
BMW Group Magyarország
2022 November Támogatói tartalom BMW Group Magyarország
Nick Knight korunk egyik legnagyobb hatású és legvizionáriusabb fotóművészeként következetesen feszegeti műfaja határait. Nem véletlen, hogy az új BMW i7 bevezetése során őt kérte fel a BMW Group arra, hogy a Forwardizmus koncepcióját közvetítve olyan képeket készítsen, melyeken tükröződik az öröm, hogy láthatjuk és megtapasztalhatjuk a jövőt, még mielőtt az valóra válna. Knight úr, egyszer […]
