Az egykori Közvágóhíd hatalmas területén épülő City Pearl ingatlanfejlesztés egyértelműen a múlt és a jövő találkozása. Bár a történelmi jelentőségű terület átépítését eleinte sokan nehezményezték, az új épületek hangulata és stílusa igazodik a volt iparterület ikonikus – és a beruházás során felújításra kerülő – épületeihez. Befektetők és leendő lakásvásárlók számára is jó hír, hogy a beruházás az év elején megkapta a rozsdaövezeti besorolást és már elkezdődött a második ütem építése és értékesítése is.
Az egykori Közvágóhíd hatalmas területén épülő City Pearl ingatlanfejlesztés egyértelműen a múlt és a jövő találkozása. Bár a történelmi jelentőségű terület átépítését eleinte sokan nehezményezték, az új épületek hangulata és stílusa igazodik a volt iparterület ikonikus – és a beruházás során felújításra kerülő – épületeihez. Befektetők és leendő lakásvásárlók számára is jó hír, hogy a beruházás az év elején megkapta a rozsdaövezeti besorolást és már elkezdődött a második ütem építése és értékesítése is.
Az 1872-ben, eklektikus stílusban épült Közvágóhidat a múlt század közepéig még aktívan használták, a város egyik élettel teli, nyüzsgő része volt, azonban az elmúlt években az üresen álló épületek nagyrésze menthetetlenül tönkrement. A lakhatatlan, életveszélyessé vált létesítményeket lebontották, az egykori ipari terület emblematikus részei viszont megmaradnak. Ilyen például az ikonikus Víztorony vagy a főbejáratot díszítő ikerszobrok. Ráadásul a műemlékvédelemmel együttműködve, korhű módon újjáépítik az egykori, imperialista stílusban épült Fogadóépületet is.
A kezdeti koncepciót a méltán híres és díjnyertes Chapman Taylor építészstúdió készítette, majd magyar és török építészek, az SN és Bánáti + Hartvig folytatták a nagyvárosias, mégis varázslatos városközpont világának megtervezését.
Beleznay Maya a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) tanul asztrofizikát. Mint kutató, távoli galaxiscsoportokkal vizsgálja a világűr tágulását, másik projektjével pedig közelebb juthatunk a földszerű bolygók felfedezéséhez. A tudományágról, az űrkapitalizmusról, Muskról és Bezosról, valamint Magyarország lehetőségeiről kérdeztük.
Melyik is a világ legjobb műszaki egyeteme? A Stanford vagy az MIT? Az MIT, azt hiszem. (Nevet.)
Hogy vezetett az út idáig? Apai ágon sok fizikus van a családodban, mégsem ezért választottad az asztrofizikát. Kiskorom óta nagyon érdekeltek a csillagok. Elvarázsolt a tény, hogy a tőlük jövő fény több millió évet utazhatott. Akkor még nem tudtam, hogy ezzel a területtel akarok foglalkozni, de középiskolában is fizikából teljesítettem a legjobban. Floridában tanultam, a helyi egyetemek professzorainak írtam, hogy szeretnék kutatni ezen a területen. Sokan nem válaszoltak vagy visszautasítottak, de egy belga oktató szívesen látott a bináris csillagrendszerekről szóló projektjében. Így jöttem rá, hogy az egyetemen is ezzel szerenék foglalkozni.
Ez a kutatási tapasztalat segített abban, hogy az MIT-ra kerülhess? Igen, de nem mondanám, hogy csak nekem adódott lehetőségem a kutatásra. Amerikában viszont ez a céltudatosság nem épült ki úgy, mint Magyarországon, mert nem tudni, pontosan mit szeretnének látni az egyetemek. A kutatásnak köszönhetően felvettek egy asztrofizika programra a Yale-en, ez is sokat segíthetett a jelentkezésemen. Az MIT-n diákként sem kutatunk sokan, főleg nem asztrofizikusok, az alapképzésen lévők nagy része vagy programozó, vagy részecskefizikus.
Távoli galaxiscsoportok, forró Jupiter-bolygók előfordulási valószínűsége. Laikusoknak hogyan magyaráznád el a két eddigi kutatási területedet? Az első projektem a fekete lyukak körül keringő galaxishalmazok felkutatásáról szólt az univerzum eddig kevésbé vizsgált régiójában. Ezek vöröseltolódásával (ahogyan az elektromágneses hullámhossz a Földre ér, az infravörös tartomány felé tolódik – a szerk.) lehet kideríteni a világűr tágulásának sebességét.
Ehhez persze először magát a galaxishalmazt kellett megtalálnunk, ami jóval nehezebb volt, mint amire számítottunk. Több elemzés után küldtük át a halmazok potenciális koordinátáit egy chilei teleszkóphoz, és az megerősítette a galaxisok létezését.
Érdekes volt, viszont úgy éreztem, hogy az asztrofizika olyan szerteágazó terület, amiben sok más téma is hasonlóan érdekes lehet. Így folytam bele az exobolygók (a naprendszerünkön kívül keringő bolygók – a szerk.) világába, ami az MIT-n elég fontos: itt építik a NASA-val az exobolygókat felmérő műhold, a Transiting Exoplanet Survey Satellite gépeit. A projekt vezetőjével dolgoztam egy évig: forró, Jupiter jellegű bolygókat kerestünk más csillagok körül. Ez azért fontos, mert ezek a bolygók óriásiak, jóval könnyebb észlelni őket, mint a Föld-szerűeket. De azt a programot, amit a felkutatásukra írunk, később finomhangolva, földszerű bolygókat is találhatunk. A legjelentősebb eredményünk, hogy újraírtuk a Kepler misszió által lényegesen alulbecsült előfordulási arányokat.
Mi az űrkutatás legfontosabb kérdése – és feladata – jelenleg? A kozmológiának az egzisztenciális kérdéseket kutató területe. Hogyan keletkezett az univerzumunk, honnan jöttünk, van-e élet rajtunk kívül? De ez még nagyon elméleti síkon mozog. Az alapképzésemen egy jó publikációhoz sokkal megfoghatóbb téma kell. Sokan megkérdőjelezik, hogy miért fontosak a nagyon elvont, elméleti témák. Viszont én úgy gondolom, hogy ez tolja előre a tudományágat. Mindig arra törekszünk, hogy a technológia lépést tudjon tartani az elmélettel, így ahhoz, hogy a technológia fejlődjön, az elméletnek is fejlődnie kell.
Kapitalista szemmel is hatalmas potenciál van az űriparban. Mennyire hátráltatják szabályozási hiányosságok az állami és a privátszférát? A robbanás küszöbén vagyunk, csak az lassítja, hogy a részvétel sok erőforrást igényel, a szabályozás csak ezután jön. Fontos lesz ennek a keretrendszernek a kiépítése, de addig nem lesz meg, amíg nincs elég sok komoly versenyző ahhoz, hogy ebből probléma legyen.
Lehetséges, hogy globális szinten kialakítanak majd egy keretrendszert, vagy egy-egy nagy űrnemzet köré épülnek majd regionális klaszterek? A nemzeteknek hadi szempontból is nagyon fontos az űripar, ezért is lép be több ország a versenybe, lépést akarnak tartani a világ vezetőivel. Épp ezért szükséges lesz a globális szabályozás, mert ha nem épül ki, nem lesz korlátja az államok tevékenységének.
Magyarország is mintha egyre inkább stratégiai ágazatként tekintene az űriparra. Hogyan vehetjük fel a versenyt a nagyokkal? Gyártás szempontjából az autóipar versenyelőny lehet, de Magyarországnak a kutatók a legértékesebb erőforrásai. Amikor az MIT-n írtam a publikációm, minden második hivatkozásomnak több magyar szerzője is volt. Erre a kapacitásra ráadásul most igény is lesz, mert az Egyesült Államoknak az orosz–ukrán háború miatt romlottak a kapcsolatai Oroszországgal, ami lassítja az amerikai űripart is, épp ezért új országok, új kollaborátorok léphetnek be a versenybe.
Miért fontos, hogy részt vegyünk a versenyben? Az átlagemberek nem mindig látják az értelmét, hogy miért is kéne erre a területre ennyi pénzt és erőforrást fordítani. Hiszen az asztrofizikában és az űriparban nincs egy egyértelmű probléma, amit meg kell oldani. Viszont ennek a visszhangjai azok, amik hatnak a társadalomra. Már most rengeteg olyan technológiát használunk a mindennapjainkban, ami az űriparnak köszönhető: az MRI, különböző hőszigetelő anyagok, a GPS… Ebben az iparágban részt kell venni, és vakon kell hinni, mert hosszú távú befektetésként biztosan megtérül.
Musk, Bezos – sok ipari probléma hozzájuk kapcsolódik. Például az űrszemét kérdése. Igen, de ők azok, akik újra beindították az űrversenyt. Az, hogy a SpaceX építi a NASA kilövőállomásait, azért elég nagy szó. Akkor van fejlődés, ha van verseny, és a kapitalista privátszféra előtt utoljára az Egyesült Államok és a Szovjetunió versengése idején fejlődött ennyire az iparág. Nyilván nem csinálnak mindent jól, de ők az úttörők.
Bezosnak vagy Musknak dolgoznál szívesebben? Hát nem Bezosnak. (Nevet.) Nem szeretem annyira, és le is van maradva. Legszívesebben a NASA-nál lennék kutató, de el tudom képzelni, hogy a SpaceX-nél dolgozzak. Viszont inkább a kutatás érdekel, valamint a diplomáciai aspektus. Az Európai Űrügynökség és a NASA szorosabb együttműködésének kialakításában szívesen részt vennék.
És ha lenne egy startupod, mivel foglalkoznál? Miben látod a legnagyobb gazdasági lehetőséget? Nyáron egy befektetőnél dolgoztam, és rengeteg befektetőknek szóló prezentációt átnéztem. Sokan foglalkoznak az űrszemét kérdésével és az űrbányászattal. Utóbbit azonban a legnagyobb vállalatok sem tudják megcsinálni, mert ez még annyira távoli. Szóval inkább előbbit mondanám, de a Holdra épített üzemanyagtöltő állomással is sok pénzt meg lehetne fogni. A NASA tervez is ilyet, egy startup rá tudna csatlakozni az ötletre. Szerintem ez a következő tíz évben reális cél.
A Magyar 100 lista (ez már a hatodik!) mindig egyben korlenyomat is: megmutatja, mennyi minden történt az elmúlt évben, és felvázolja, mi minden várható még. Sohasem értek még ennyit a magyar top cégek, idén megközelítették az ötbillió forintot – ez 520 milliárddal több, mint egy éve. Jó évet zártak többek között az építőipari és az ingatlanfejlesztő cégek, és az élelmiszeripari cégek egy része.
Sokat nőttek a kőkeményen exportra fókuszáló, a K + F-re nagy hangsúlyt fordító gyártócégek, és kiemelkedően nagyot ugrottak azok, akik érdekeltek abban, hogy szép lassan a tízmillió lakásfelújító országa leszünk. Kérdés viszont, hogy mit hoz a jövő, az egyre durvább alapanyagárak, az elszálló energiaárak és az alkatrészhiány már most meglátszik az adatokon. Tavalyi listánkon alig akadt csökkenő értékű cég, a mostani szereplők ötöde viszont képtelen volt a növekedésre az elmúlt egy évben.
A második napon visszatért éves eseményünk, a Forbes Flow. Üzletemberek, sportolók, művészek kemény munkáról, annak gyümölcséről, kitartásról, akaratról. Már kilencedszer.
Ezt is elintézte a nyargaló infláció: feltámadtak poraikból a pénzpiaci és a kötvényalapok. Mitől és mennyire lehetnek nyerők a 15 százalék feletti lakossági állampapírkamatok mellett?
Hányszor edzünk egy héten? A legtöbben a heti minimum 3 edzést tartják ökölszabálynak. Igen ám, de kinek van manapság ideje naponta, vagy akár kétnaponta 2-3 órát egy edzőteremben tölteni? A jó hír, hogy hála egy magyar innovációnak, már azok is bele tudnak szorítani egy hatékony edzést a hétköznapjaikba, akik eddig ezt időszűkében nem biztos, hogy […]
