Kastélyházibuli, újrahasznosított színpadi díszletek, tehetséggondozás, újhullámos designerek, fontos társadalmi ügyek a Budapest Parkban – csak néhány fontosabb elem azok közül, amelyek a Mastercard egészen újszerű gondolkodását tükrözik. Interjú Mondovics Péterrel, a Mastercard zenei stratégiáért felelős marketing menedzserével.
Kastélyházibuli, újrahasznosított színpadi díszletek, tehetséggondozás, újhullámos designerek, fontos társadalmi ügyek a Budapest Parkban – csak néhány fontosabb elem azok közül, amelyek a Mastercard egészen újszerű gondolkodását tükrözik. Interjú Mondovics Péterrel, a Mastercard zenei stratégiáért felelős marketing menedzserével.
Rögtön az elején megkérdezném: miért a zene?
Egyrészt ez személyes ambícióm, hiszen már 3 éves korom óta járok nagy koncertekre, édesapámnak egy kb. 3000 bakelitből álló lemezgyűjteménye van, amit folyamatosan hallgattam és hallgatok. Zeneérzékeny közegben nőttem fel, idén lesz pontosan 30 éve, hogy zenélek is aktívan. A zene egy olyan dolog, ami mára közösségi program lett (gondolok itt főleg a koncertekre, amik egyre inkább az összetartozás és összetalálkozás szimbólumai), illetve kontextuális élmény is, hiszen ma már minden helyzetben, a nap minden pontján képesek vagyunk elérni egy gyakorlatilag végtelen zenetárat. Ez hatalmas inspirációt adhat amellett, hogy szórakoztat is.
Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon. Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. […]
Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon.
Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. Surányi György sok mindenkit tanított, de Rogán Antal és Nagy Márton neve most izgalmasabban cseng, mint másoké. Surányi intézmény lett Magyarországon, tartása, autonómiája, öntörvényűsége hozta el neki ezt a szerepet és azt a számtalan szakmai és személyes konfliktust is, ami hosszú pályáján körülveszi. Ő azonban elsősorban a számok világában van otthon, és azok őt igazolják. Amikor egy nagy válságban döntéshozói felelőssége volt, jól döntött, és ez az egész magyar gazdaságnak a hasznára vált. Az ellenkezőjét idén ősszel mutatta be a magyar jegybank és vezetője, amikor bejelentette a kamatemelési folyamat végét. Ilyen látványos, még messziről is látható hibát ritkán követ el központi bank. Az árát mindannyian fizetjük, konkrét forintokban és az infláció további növekedésében is. Nem gyakori, amikor ennyire kézzelfogható és kitapintható, ahogy egy-két fokkal lejjebb kerül egy ország, egy gazdaság megítélése, mint az elmúlt hetek-hónapok alatt Magyarországgal történt. Nemcsak a mostani döntéseknek köszönhető ez, sokéves munka eredménye, de a forintgyengülés, az elszálló infláció és az utcát szennyező bombás plakátok mutatják, hogyan szakadunk el a minket körülvevő régiótól és Európától.
Ez már az idei Magyar 100-as listán is látszik, de az igazi hatást minden bizonnyal a jövő évi lista hozza majd. A lista a legrészletesebb reálgazdasági áttekintés a száz százalékban magyar tulajdonú cégekről, az elmúlt évek során többször szembesültem vele, hogy befektetők és cégvezetők fontos forrása. A listán régi olvasóink ugyan sok ismerős nevet találnak, a TheVR, illetve Silur és Six valószínűleg kevésbé ismerős nekik. Pedig a magyar médiapiac fenegyerekeivel, akik százmilliós céget építettek Debrecenben, vagy az ország két nehézsúlyú hackerével érdemes megismerkedni. Ha máshol nem, Forbes Tech mellékletünkben mindenképp.
Beleznay Maya a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) tanul asztrofizikát. Mint kutató, távoli galaxiscsoportokkal vizsgálja a világűr tágulását, másik projektjével pedig közelebb juthatunk a földszerű bolygók felfedezéséhez. A tudományágról, az űrkapitalizmusról, Muskról és Bezosról, valamint Magyarország lehetőségeiről kérdeztük.
A Magyar 100 lista (ez már a hatodik!) mindig egyben korlenyomat is: megmutatja, mennyi minden történt az elmúlt évben, és felvázolja, mi minden várható még. Sohasem értek még ennyit a magyar top cégek, idén megközelítették az ötbillió forintot – ez 520 milliárddal több, mint egy éve. Jó évet zártak többek között az építőipari és az ingatlanfejlesztő cégek, és az élelmiszeripari cégek egy része.
Sokat nőttek a kőkeményen exportra fókuszáló, a K + F-re nagy hangsúlyt fordító gyártócégek, és kiemelkedően nagyot ugrottak azok, akik érdekeltek abban, hogy szép lassan a tízmillió lakásfelújító országa leszünk. Kérdés viszont, hogy mit hoz a jövő, az egyre durvább alapanyagárak, az elszálló energiaárak és az alkatrészhiány már most meglátszik az adatokon. Tavalyi listánkon alig akadt csökkenő értékű cég, a mostani szereplők ötöde viszont képtelen volt a növekedésre az elmúlt egy évben.
Alkalmazkodás, kifogástalan profizmus, személyre szabott megoldások, gyorsaság és megkérdőjelezhetetlen biztonság – ezeket várjuk a 21. század IT infrastruktúra-szolgáltatójától. A közel 10 éves RackForest Zrt. alapítói szenvedélyesen hisznek az ügyfelek bizalmában, éppen ezért olyan egyedülálló, magas rendelkezésre állású IT infrastruktúrát építettek, amely mára több mint tízezer elégedett ügyfél adatait tárolja. A titkot ezúttal nem a részletekben, sokkal inkább az attitűdben érdemes keresnünk.
