Két ecuadori lány a covid idején Gödöllőn ragadt, és hirtelen rájuk szakadt szabad idejükben kertészkedni kezdtek az egyetem közelében. A Diverzitás Alapítvány tanította meg nekik és a környéken élőknek, hogyan kell komposztálni, fermentálni, fenntarthatóan öntözni. Közben az álláskeresésben is segítik a hozzájuk fordulókat.
Zajlik az élet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemtől (MATE) alig néhány perc sétára lévő gödöllői Szia Agroökológiai Kertben. Hetente tartanak piacnapot, ilyenkor a környékbeliek megvásárolhatják az itt termelt zöldségeket, rendszeresek a családi napok és foglalkozások, ahol készítenek madárodút, tanítanak a mulcsozásról vagy éppen a fermentálásról. Igazi közösséggé formálódott a Diverzitás Közhasznú Alapítvány tevékenységének köszönhetően az ide látogatók színes csoportja, jönnek egyetemisták, gödöllői családok, valamint hátrányos helyzetük miatt az álláskeresési programokban részt vevők.
ADAKOZOL?
Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így?
Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan
küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
„Gondolkodunk rajta sokszor, hogy nem túlságosan szerteágazó-e, amit csinálunk. De ez a sokféle feladat mind összetartozik, ahogy a közösségi komposztálás hozzájárul a kert tápanyag-utánpótlásához, a zöld életmód a felzárkóztatáshoz. Mi összefogjuk a különböző területeket” – mondja Csapó Beatrix, az alapítvány szakmai vezetője. Egy hétfő délután, kettesben ülünk a kert közepén kialakított kis filagóriában.
Körülöttünk a fel-feltámadó szélben hajlongó fák között rendezett ágyások és fóliasátor az ősz utolsó terméseivel. A kertnek az alapítványhoz tartozó részét jelenleg két munkatársuk, egy fogyatékkal élő testvérpár gondozza. Judit és István hosszú távú foglalkoztatására eddig csaknem hatszázezer forintot gyűjtöttek össze adományokból, a hely akkreditált rehabilitációs foglalkoztatási telephelyként védett munkahely.
Nick Knight korunk egyik legnagyobb hatású és legvizionáriusabb fotóművészeként következetesen feszegeti műfaja határait. Nem véletlen, hogy az új BMW i7 bevezetése során őt kérte fel a BMW Group arra, hogy a Forwardizmus koncepcióját közvetítve olyan képeket készítsen, melyeken tükröződik az öröm, hogy láthatjuk és megtapasztalhatjuk a jövőt, még mielőtt az valóra válna. Knight úr, egyszer […]
Nick Knight korunk egyik legnagyobb hatású és legvizionáriusabb fotóművészeként következetesen feszegeti műfaja határait. Nem véletlen, hogy az új BMW i7 bevezetése során őt kérte fel a BMW Group arra, hogy a Forwardizmus koncepcióját közvetítve olyan képeket készítsen, melyeken tükröződik az öröm, hogy láthatjuk és megtapasztalhatjuk a jövőt, még mielőtt az valóra válna.
Nick Knigt munkában
Knight úr, egyszer azt mondta, hogy a fotográfia félreértett műfaj: az emberek azt hiszik, az igazságot örökíti meg, amit a szemünkkel látunk. Ön szerint azonban épp az a lényege, hogy azt mutatja, amit nem látunk, a művész érzékelésének tükörképét. Hogyan lehetséges ez?
A fénykép egy kontextusból kiragadott pillanat. Egy kis részletet mutat meg valamiből, ami vágyainkat tükrözi. Nem tényszerű felvétele annak, ami előttünk van. A fényképeim arról szólnak, amit látni akarok, amire vágyom és ami meglep.
A divatfilmről azt mondta, hogy a narratíva a bemutatott tárgyból fakad. Mit jelent ez a BMW i7 esetén?
Az autó és alkotóelemei egy sor értéket, meghozott döntést képviselnek. Ezek közvetítéséhez előbb meg kell értenünk őket. Erre a ’80-as évek közepén jöttem rá, amikor Yohji Yamamoto japán tervezőnek dolgoztam. A ruhái merőben különböztek mindentől, amit addig bárki látott. (…) A divat arról szól, hogy elvetjük a mostanit, és valami újjal helyettesítjük. Yamamoto pontosan ezt tette akkoriban, és úgy érzem, a BMW ugyanezt teszi a BMW i7-tel.
Meséljen még az autóból fakadó narratíváról!
Amikor beszálltam a BMW i7-be, éreztem, hogy ez egy biztonságos és izgalmas tér, amelynek része a luxus, és amelyben a stressz elolvad. Olyan, mintha kifejezetten neked készült volna, testre szabottan; ez szintén a luxus alkotóeleme. Felismertem benne egyfajta elkötelezettséget is a jövő iránt: máris része egy új világnak, amely most tárul fel előttünk.
Jövőbe mutató vizuális világ
Az új BMW i7 a Forwardizmus jegyében született, egy új korszak kezdetét jelzi. Mit jelent ez Önnek?
Azt, hogy nem kell félni az eljövendő kortól, a társadalomban zajló változásoktól. Művészként feladatom tükrözni, hogy kik vagyunk, és olyan világot teremteni, amelyben élni szeretnénk, teli gyönyörű dolgokkal, amelyek érzelmileg megérintenek. (…)
Szeretnék egy humanista Forwardizmust megtapasztalni. A technológia lehetővé teheti számunkra, hogy jobb emberek legyünk; csak meg kell találnunk a módját, hogy miként használjuk anélkül, hogy elidegenednénk mindattól, ami emberi mivoltunk szempontjából fontos.
Miként tükröződik a Forwardizmus koncepciója a BMW i7-es képeiben?
Szeretem az elképzelést, hogy a Forwardizmus a jövőbe tart, ahelyett, hogy a múltra utalna vissza. Ezért fordítottam meg a színeket, hogy egy olyan színtérben dolgozzak, amely azt üzeni: „Ez új. Ez olyasmi, amit még nem láttál.” Ez volt a kiindulópontom, amikor olyan képi anyagokat alkottam, amelyek elgondolkodtatják az embereket valami újról és a jövőről.
A legtöbben még fel sem fogtuk a metaverzum mibenlétét, míg Ön már a divatvilágban betöltött szerepét kutatja. Mit tartogat Önnek a közeljövő?
A metaverzum megismerése izgat leginkább. A rengeteg elérhető tudás, az emberekkel való kommunikáció új módjai lenyűgözőek. (…) A jövő új válaszokat igényel arra, hogy kik vagyunk, hogyan akarunk viselkedni, és szerintem a virtuális világ segíthet ebben.
A teljes interjú a BMW Group weboldalán, a bmw.com-on jelent meg. Szerző: Jelena Pecic; fotó: Nick Knight, Britt Lloyd; művészeti vezető: Madita O’Sullivan.
Kérdezett: Ács Gábor / Belekérdezett: Fekete Emese Tegyük fel, hogy jegybankelnök lenne, és egy tetszőleges miniszterelnök azzal hívná föl, hogy tessék szíves lenni egy év alatt megfelezni az inflációt. Mi lenne a reakciója?Elállna a lélegzetem. Nagyon sok tényező együttes összjátéka kell ahhoz, hogy az infláció mérséklődjön, ez nem egyoldalú elhatározás kérdése. Olyan gazdasági, társadalmi folyamatok vannak mögötte, […]
A világ változik, de városok mindig lesznek, mert alapvető emberi igényeket elégítenek ki. Az Atenornál azért dolgoznak, hogy az épületek kövessék az igények változását, miközben egyre jobb legyen bennük élni és dolgozni.
Október elején két napra bevettük a budapesti Corinthiát. Telt házzal futott az első Forbes Money Summit befektetési stratégiákkal, személyes pénzügyekkel, piaci gurukkal. Összefoglalóink a Forbes.hu-ról.
Egész nap játszotok, és ezért még pénzt is kaptok? – ha mered, szegezd csak nekik a kérdést. Fábián István és Komzsik János Debrecenből, párját ritkító környezetben építik a TheVR-t, ami ma már nemcsak videójátékokat, de kisebbfajta médiabirodalmat takar. Több százezren követik őket, ők pedig éjt nappallá téve tökéletesítik a céget, amihez hasonló nincs nagyon az országban. Már öt éve is ismerte őket az egész magyar internet. De az igazi munka csak akkor kezdődött.
