Két ecuadori lány a covid idején Gödöllőn ragadt, és hirtelen rájuk szakadt szabad idejükben kertészkedni kezdtek az egyetem közelében. A Diverzitás Alapítvány tanította meg nekik és a környéken élőknek, hogyan kell komposztálni, fermentálni, fenntarthatóan öntözni. Közben az álláskeresésben is segítik a hozzájuk fordulókat.
Zajlik az élet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemtől (MATE) alig néhány perc sétára lévő gödöllői Szia Agroökológiai Kertben. Hetente tartanak piacnapot, ilyenkor a környékbeliek megvásárolhatják az itt termelt zöldségeket, rendszeresek a családi napok és foglalkozások, ahol készítenek madárodút, tanítanak a mulcsozásról vagy éppen a fermentálásról. Igazi közösséggé formálódott a Diverzitás Közhasznú Alapítvány tevékenységének köszönhetően az ide látogatók színes csoportja, jönnek egyetemisták, gödöllői családok, valamint hátrányos helyzetük miatt az álláskeresési programokban részt vevők.
ADAKOZOL?
Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így?
Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan
küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
„Gondolkodunk rajta sokszor, hogy nem túlságosan szerteágazó-e, amit csinálunk. De ez a sokféle feladat mind összetartozik, ahogy a közösségi komposztálás hozzájárul a kert tápanyag-utánpótlásához, a zöld életmód a felzárkóztatáshoz. Mi összefogjuk a különböző területeket” – mondja Csapó Beatrix, az alapítvány szakmai vezetője. Egy hétfő délután, kettesben ülünk a kert közepén kialakított kis filagóriában.
Körülöttünk a fel-feltámadó szélben hajlongó fák között rendezett ágyások és fóliasátor az ősz utolsó terméseivel. A kertnek az alapítványhoz tartozó részét jelenleg két munkatársuk, egy fogyatékkal élő testvérpár gondozza. Judit és István hosszú távú foglalkoztatására eddig csaknem hatszázezer forintot gyűjtöttek össze adományokból, a hely akkreditált rehabilitációs foglalkoztatási telephelyként védett munkahely.
Az egykori Közvágóhíd hatalmas területén épülő City Pearl ingatlanfejlesztés egyértelműen a múlt és a jövő találkozása. Bár a történelmi jelentőségű terület átépítését eleinte sokan nehezményezték, az új épületek hangulata és stílusa igazodik a volt iparterület ikonikus – és a beruházás során felújításra kerülő – épületeihez. Befektetők és leendő lakásvásárlók számára is jó hír, hogy a beruházás az év elején megkapta a rozsdaövezeti besorolást és már elkezdődött a második ütem építése és értékesítése is.
Az egykori Közvágóhíd hatalmas területén épülő City Pearl ingatlanfejlesztés egyértelműen a múlt és a jövő találkozása. Bár a történelmi jelentőségű terület átépítését eleinte sokan nehezményezték, az új épületek hangulata és stílusa igazodik a volt iparterület ikonikus – és a beruházás során felújításra kerülő – épületeihez. Befektetők és leendő lakásvásárlók számára is jó hír, hogy a beruházás az év elején megkapta a rozsdaövezeti besorolást és már elkezdődött a második ütem építése és értékesítése is.
Az 1872-ben, eklektikus stílusban épült Közvágóhidat a múlt század közepéig még aktívan használták, a város egyik élettel teli, nyüzsgő része volt, azonban az elmúlt években az üresen álló épületek nagyrésze menthetetlenül tönkrement. A lakhatatlan, életveszélyessé vált létesítményeket lebontották, az egykori ipari terület emblematikus részei viszont megmaradnak. Ilyen például az ikonikus Víztorony vagy a főbejáratot díszítő ikerszobrok. Ráadásul a műemlékvédelemmel együttműködve, korhű módon újjáépítik az egykori, imperialista stílusban épült Fogadóépületet is.
A kezdeti koncepciót a méltán híres és díjnyertes Chapman Taylor építészstúdió készítette, majd magyar és török építészek, az SN és Bánáti + Hartvig folytatták a nagyvárosias, mégis varázslatos városközpont világának megtervezését.
A Duna, a MÜPA és Nemzeti Színház közvetlen szomszédságában épülő City Pearl első ütemében, 2024-ben 341 lakást adnak át. A korábbi, elhanyagolt állapotú és érdemi használaton kívüli iparterület teljesen új funkciókat és modern, nagyvárosi külsőt kapva gazdagítja az amúgy is dinamikusan fejlődő IX. kerületet. Az új épületek homlokzata megidézi majd a Közvágóhíd hangulatát, a középen elhelyezkedő „Grand Piazza” pedig egy afféle kültéri bevásárlóközpontként a terület egykori forgatagának világát teremti újra. A létrejövő zöld területek, éttermek, kávézók, játszóterek és fitnesz klub nem csak az itt otthonra lelők kikapcsolódását és a kényelmét gazdagítja, de a környék életébe is becsatornázza az új lakónegyedet.
A City Pearl egy átgondolt, integrált projekt, amely egy teljesen új, magas színvonalú városnegyeddel gazdagítja a Duna pesti oldalát.
A tervezés során figyelembe vették a megújuló városrész infrastrukturális igényeit is. Az ingatlanokhoz tartozó mélygarázs közel 2000 autó befogadására lesz képes, ahová három különböző bejártból lehet majd lehajtani, miközben 1500 biciklitárolót is kialakítanak. Figyelmet fordítottak a természetközeliség érzésének kialakítására és arra, hogy az ott lakókat hatalmas közösségi terek várják majd az otthonukon kívül is. A Közvágóhíd melletti, jelenleg elhagyatott zöldterületet a beruházó teljes mértékben szeretné felújítani és parkosítani, ezen felül a lakásokhoz és a közösségi terekhez is rengeteg kertet és zöld felületet terveznek.
Tágasság, kényelem, minőség és fenntarthatóság.
A fejlesztők a lakások, épületek és kiszolgáló egységek megépítésekor a legmagasabb minőségű anyagokkal dolgoznak és a legmodernebb építészeti megoldásokat alkalmazzák. Ennek köszönhetően igazán tágas, nagyvonalú otthonok születnek, ahol van helye a nagy gardróbszekrénynek, és nem kell cipőkanállal bepréselni az étkezőasztalt. A lakások úgy lettek megtervezve, hogy a lehető legtöbb természetes fény jusson mindenhova. A felsőbb szinteken zöldteraszos, a félemeleteken kellemes hangulatú, különböző méretű erkélyes, míg a földszinten különféle nagyságú privát kerttel rendelkező lakások épülnek. A kényelmet 24 órás portaszolgálat, az épületenként 3 lépcsőház és lépcsőházanként két lift is fokozza. Egy ilyen modern fejlesztésben szinte már nem is meglepő, hogy az építési engedélyes tervek alapján AA energetikai besorolású, közel zéró energiaigényű otthonokat építenek.
Rozsdaövezeti akcióterület, ahol a majdani lakásvásárlók járnak a legjobban.
Az infrastrukturális fejlesztések, az új miniváros kialakítása, a maximális élhetőség egy másik oldalról nézve is kiemelkedő jelentőségű. A Rozsdaövezeti Bizottság a besorolás megadásának elbírálásakor a befektetés nagyságán kívül a legfontosabb szempontok közé sorolja az egészséges lakó- és munkakörülmények javítását, a környezet- és a természetvédelem szempontjainak figyelembevételét, valamint az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását. Tehát a rozsdaövezeti akcióterületek alkalmassá tételét a lakhatási feltételek biztosítására és városi életbe való integrálását. A City Pearl fejlesztés ezen szempontrendszer alapján kapta meg az azonnali rozsdaövezeti akcióterületté történő besorolást. Ez végső soron az itt otthonra lelőknek, lakásvásárlóknak, befektetőknek kedvez a leginkább, hiszen a 150 négyzetméter alapterületet el nem érő új lakások 5 százalékos ÁFA-ját a vevők visszaigényelhetik. A potenciális vásárlók az első és második ütem lakásait is 20/80 százalékos fizetési ütemezéssel foglalhatják le.
A fejlesztés nem áll le a második ütem után sem. A City Pearlben összesen több mint 1000, az építési engedélyes tervek alapján AA energetikai besorolású, közel zéró energiaigényű lakást, és 45 ezer négyzetméternyi irodát építenek. Ezen felül a városrészben a tervek szerint helyet kap egy négycsillagos szálloda is. (X)
Az 1+0, 1+1, 2+1, 3+1 és 4+1 elrendezésű lakásokat kényelemre tervezték, méreteik 27-től 147 négyzetméterig terjednek. Az első ütem alatt 341 lakás, 7 iroda, 311 parkoló, 356 kerékpártároló és 123 tárolóhelyiség kerül átadásra 2024 tavaszán. A második ütem alatt 336 lakás, 10 üzlethelyiség, 298 parkoló, 351 kerékpártároló és 124 tárolóhelyiség kerül átadásra várhatóan 2025 nyarán.
A City Pearl ingatlanfejlesztésnek három beruházója van. A Törökországban nagy múlttal rendelkező Polat, a Nurol vagy az Özaltin nevek a hazai üzleti befektetők számára is ismerősek lehetnek. Ezek a cégek több mint fél évszázada jelen vannak az ingatlanfejlesztésben és az építőiparban, jelentős szereplők ezekben az ágazatokban, és több, a Közvágóhíd fejlesztésénél jelentősen nagyobb, sikeres beruházás van a portfóliójukban. Maga az építőipari koordinátor Polat Holding hatvanöt éves üzleti múltra tekint vissza, több ezer sikeresen megvalósított és átadott beruházási projekttel. A Soroksári úti City Pearl a cégcsoport budapesti mintaprojektje, egy olyan presztízs beruházás, amelynek sikeréért nemcsak a hazai menedzsment, hanem a török menedzsment és tulajdonosok is felelősek.
A vagyon Varga Zoltán számára két dolgot jelent: a siker mérőszámát, és ami – különböző szinteken – minőségi életet biztosít a család számára. Hogy a vagyonnal terhek is járnak, azt most kezdi tapasztalni, amikor gyermekei felnőttkorba érnek. Maga dolgozott meg a vagyonért, erős benne az érdem alapú megközelítés, ezért a vagyonát nem tekinti közös családi vagyonnak. Ez nem jelenti azt, hogy a család többi tagja nem részesedhet belőle, de nem azonos mértékben. A gyermekek gyakran erőfeszítéstől függetlenül sajátjuknak érzik az alapító által létrehozott vagyont, ő ezzel nem ért egyet.
Tanítás és tanulás, kutatás és fejlesztés, innováció és kreativitás, szolgáltatás és ismeretterjesztés. Egy vezető szerepet betöltő és nagyszerű egyetem küldetésének számos alapeleme van. Persze a tanítás tűnik a legnyilvánvalóbbnak, pedig a kutatás és innováció ugyanennyire fontos. Miért foglalkoznak az egyetemek fejlesztésekkel? Ki profitál belőle? Mi az összefüggés a kutatás, az innováció és a versenyszféra között? És miért fontos mindez? Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója beszél a kutatóegyetemen zajló innováció jelentőségéről és a versenyszférához való kapcsolódásáról.
