A forint és az euró története igazi se veled, se nélküled kapcsolat: a kezdeti egyesülési szándék után csak csúszik a hivatalos euróbevezetés, hosszú ideje céldátum sincs, miközben a forint egyre nehezebben boldogul egyedül. Néhány piacon azonban nem várnak, és már most eurót használnak a mindennapi elszámolásokban. Kérdés, hogy jó-e ez nekünk.
Ha így folytatjuk, az euró lassan bevezeti önmagát. Mostanában elég gyakran hallhattuk ennek a mondatnak valamelyik változatát. Nem csoda, nyár óta másról sem szólnak a hírek, csak a forintgyengülésről. Év elején még volt, hogy 353 forintot adtak egy euróért, az orosz–ukrán háború kitörésével és az EU-s pénzek elapadásának hírére aztán meredek lejtőre került az árfolyam: júniusban már 400 forint volt egy euró, október közepén pedig 430 felett is járt a jegyzés.
A forintgyengülés ellen a gazdaságpolitika nem tud vagy nem akar érdemben fellépni. Pedig a hivatalos euróbevezetést elviekben vállalta az ország az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozással, ám igazán komolyan vehető céldátumot azóta egyik kormányzati ciklus alatt sem tűztek ki (a legfrappánsabb megfigyelést ezzel kapcsolatban Király Júlia volt jegybanki alelnök tette), az elmúlt tizenkét év Orbán-kormányai meg végképp a kényelmesen távoli jövő homályába tolták.
A forint vásárlóerejének csökkenése ugyanakkor húsba vágó gazdasági realitás, nem csoda, ha egyre többen döntenek úgy, hogy euróalapú elszámolásra állnak át. A Schiller Rentnél nyár közepe óta már csak euróval lehet autót bérelni. Sok más piacon, a kiadó raktáraknál vagy egyes rendezvényhelyszíneken már évek óta ez a helyzet. Ezek ugyanakkor viszonylag jól behatárolható területek, amiket olyan piaci sajátosságok is befolyásolnak, mint hogy a vevői oldal nagy része eleve euróban kapja a jövedelmét. A fű alatt bevezetett euró markáns jele lenne, ha már magánszemélyek közötti tranzakciókban is felütné a fejét az euróalapú elszámolás – például az ingatlanpiacon.
Tanítás és tanulás, kutatás és fejlesztés, innováció és kreativitás, szolgáltatás és ismeretterjesztés. Egy vezető szerepet betöltő és nagyszerű egyetem küldetésének számos alapeleme van. Persze a tanítás tűnik a legnyilvánvalóbbnak, pedig a kutatás és innováció ugyanennyire fontos. Miért foglalkoznak az egyetemek fejlesztésekkel? Ki profitál belőle? Mi az összefüggés a kutatás, az innováció és a versenyszféra között? És miért fontos mindez? Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója beszél a kutatóegyetemen zajló innováció jelentőségéről és a versenyszférához való kapcsolódásáról.
Tanítás és tanulás, kutatás és fejlesztés, innováció és kreativitás, szolgáltatás és ismeretterjesztés. Egy vezető szerepet betöltő és nagyszerű egyetem küldetésének számos alapeleme van. Persze a tanítás tűnik a legnyilvánvalóbbnak, pedig a kutatás és innováció ugyanennyire fontos. Miért foglalkoznak az egyetemek fejlesztésekkel? Ki profitál belőle? Mi az összefüggés a kutatás, az innováció és a versenyszféra között? És miért fontos mindez? Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója beszél a kutatóegyetemen zajló innováció jelentőségéről és a versenyszférához való kapcsolódásáról.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legnagyobb, legrégebb óta működő és legnagyobb presztízsű egyeteme. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy a világszínvonalú kutatások és a hallgatói kiválóság mellett az ELTE a magyar innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplője is. De vajon mi kell ahhoz, hogy egy ekkora szervezet hosszútávon az élmezőnyben maradjon?
„A kutatóegyetemek lényegében a felsőoktatás csúcsai. Folyamatosan arra kell törekedniük, hogy nemzetközi mércével mérhető új tudást hozzanak létre és azt átadják a hallgatóknak és a gazdasági-társadalmi szereplőknek. Ahhoz, hogy bármely felsőoktatási intézmény vezető szerepet töltsön be, az oktatás és kutatás mellett nyitottnak kell lennie a harmadik missziós feladatokra, és különösen támogatnia kell az innovációt” – kezdi Darázs Lénárd, az ELTE professzora és általános rektorhelyettese.
„Az ELTE Innovációs Központ azért jött létre, hogy legyen egy dedikált szervezet az egyetemen belül, ami az innovációval, vállalati együttműködéssel és technológiatranszferrel foglalkozik. A mi célunk, hogy hidat képezzünk különböző vállalatok és az ELTE között, hogy a kutatási eredményeink és fejlesztéseink hasznosulni tudjanak. Másik fő feladatunk az egyetem innovációs potenciáljának javítása” – folytatja Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója.
Az innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplői
„Bár az egyetem kutatási portfólióját erősen meghatározzák a kutatástámogatási programok és pályázatok, ezen belül nagy rugalmassággal tudjuk kezelni, hogy milyen területeken, milyen irányú kutatásokba fogunk bele. Az egyetemi kutatási portfóliót egy koordinált decentralizált rendszerben dolgozzuk ki, az egyetem és a karok, valamint az egyes tudományterületek vezetői közösen határozzák meg, hogy melyek azok a nagyobb, priorizált tématerületek, amikben előre akarunk lépni. Ez a heterogén kutatási portfólió gyorsan tud alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági igényekhez, és könnyen be tudja fogadni az üzleti szféra kutatás-fejlesztési megrendeléseit is” – mondja a rektorhelyettes.
Ez a rugalmas szemlélet kiemelkedően fontos az innováció és a hasznosítható eredmények eléréséhez, hiszen az utóbbi években több változáson is átment az akadémiai világ. Valamint a társadalom és a különböző támogatási források háttérintézményei is elvárják, hogy a befektetett összegek hatása relatíve gyorsan látható legyen és tényleg hasznosuljon.
„Annyira felgyorsult a technológiai innováció és a kutatók közötti információ- és adatáramlás, hogy sokkal rövidebb ciklusúvá váltak a kutatási programok. Ez elősegíti a külföldi egyetemekkel és kutatókkal való együttműködéseket is. Az ELTE tagja több EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) iparági programnak, nagy hangsúlyt helyez az Open Science (nyílt tudomány) mozgalmakra, és több száz külföldi egyetemmel és kutatóhellyel ápol szoros kapcsolatot. Nemzetközi kapcsolataink és szerepünk az egyetem és a több mint 2000 kutatónk számára is kiemelkedően fontos, nemcsak az eredmények elérésében, de azok elismertsége és felhasználhatósága miatt is. Egy másik nagy változás az interdiszciplináris szemlélet és kutatások elterjedése. Sokáig egyes tudósok csak a saját szakterületükön belül kutattak, ami mára nagyon megváltozott, hiszen kevés olyan sikeres kutatás van, ami nem több tudományos területet érint egyszerre” – folytatja Dr. Darázs Lénárd.
„Így van ez például Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriummal is. Ez nem egy kutatási téma, hanem millió témának a gyűjtőhelye, így ennek megfelelően dolgozik benne szociológus, IT szakember, pedagógus, pszichológus, jogász is. Az ELTE kilenc karából nyolc képviselteti magát a labor kutatásaiban. Ugyanilyen példa a Digitális Örökség vagy a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor, ahol matematikus, informatikus, nyelvész, fizikus, orvos, jogász kutatók olyan komplex kérdésekre találnak választ, amelyekre külön nem lenne lehetőségük” – veszi át a szót Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója.
A kutatóegyetem feladata, hogy irányt mutasson a versenyszférának
„Az ELTE fókuszált, mégis széles portfólióból tud olyan tudományos eredményeket elérni, amelyek később a társadalom és a gazdasági szféra hasznát szolgálják, gyarapítják. Ennek érdekében az Innovációs Központban vizsgáljuk az egyetemen keletkező kutatási eredmények (akár természettudományos, informatikai vagy humán) gazdasági hasznosítását, és segítséget nyújtunk a kutatóknak a hasznosításhoz, illetve ipari partnert találni. Emellett segítjük és ösztönözzük a spin-off cégek és tudástranszfer vállalkozások létrehozását, és a mi feladatunk a szellemi tulajdonjogokkal, szabadalmakkal kapcsolatos ügyintézés is. Maga a központ is folyamatosan fejlődik és növekszik, mint ahogyan a szabadalmak, hasznosítási szerződések és a kutatási eredmények hasznosításából származó bevételeink is, amik segítik a további kutatások finanszírozását. Továbbá kapcsolatot tartunk hazai és nemzetközi innovációs irodákkal és szervezetekkel” – folytatja Magyar Dániel.
„Az ELTE célja, hogy az oktatási és kutatási kiválóság megtartása mellett a kutatási fejlesztései piacra kerüljenek. Az egyetem meghatározó szereplője és katalizátora a gazdasági fejlődésnek és az innovációs ökoszisztémáknak, és maga is jól értelmezhető „üzleti modellben” működik. A tanítás mellett az egyetem nemzetközi mércével is mérhető kutatást végez, és az aktív kutatási programokból az ELTE is profitál. Az időszerű és fontos témákban végzett kutatások figyelmet vonzanak, ami intézményi ismertséghez és hírnévhez vezet. Ahogy egy egyetem bizonyos területeken végzett kutatásairól ismertté válik, mágnesként vonzza a hallgatókat, oktatókat, külföldi és hazai kutatókat, ösztöndíjakat, médiavisszhangot, és ezáltal a bevételeket, amit újra kutatásra és fejlesztésre lehet fordítani. Ezért az ELTE ma már nem egy nehézkes gépezet, hanem elérhető és innovatív szervezet, amely folyamatosan összhangban áll a társadalmi és üzleti környezettel. Olyannyira, hogy nem csak a versenyszférával kell nekünk lépést tartanunk, hanem a versenyszférának is velünk, hiszen az innovatív kutatás-fejlesztési kínálat széles igénybevétele számukra is versenyképességi feltétel” – fejezi be Dr. Darázs Lénárd.
A kutatás alapvető fontosságú a társadalom fejlődéséhez, a gazdaság megerősítéséhez, az innováció ösztönzéséhez, valamint az emberek, a lakóhely és a bolygó előtt álló, kihívásokkal teli problémák megoldásához, és hatással van a befektetések bevonzására is. A kutatóegyetemek nyüzsgő, izgalmas, inspiráló helyek, és nemcsak a hallgatóknak és oktatóknak, de a vállalati szférának is olyan lehetőségeket kínálnak, amellyel kevés más intézmény vetekedhet. (X)
Tombol az energiaválság, közvetlen hatásait mindenki érzi a pénztárcáján. Ezért olyan rezsibarát eszközöket és technológiákat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejlesztésénél már erre is figyeltek, és használatukkal egyrészt spórolni lehet, másrészt pedig a környezeti terhelésük is alacsonyabb a megszokottnál.
Év végére akár az 500-at is megközelítheti a Hiventures portfóliócégeinek száma, ami európai szinten is egyedülálló méretet jelent. Ennek menedzselése is szép feladat, azonban a szűkülő források, a jelenlegi kamat- és energiasokk miatt most különösen fontos az állami tulajdonú tőkebefektető szerepe abban, hogy ne álljanak le a beruházások, továbbra is induljanak új vállalkozások, és a régiós versenyben se kerüljenek hátrányba a magyar cégek.
Ezt is elintézte a nyargaló infláció: feltámadtak poraikból a pénzpiaci és a kötvényalapok. Mitől és mennyire lehetnek nyerők a 15 százalék feletti lakossági állampapírkamatok mellett?
Kétféle ember van, aki csodálja, és akit irritálnak a kritikái, de ha Surányi György megszólal, vagy ír valamit, arra mindenki odafigyel. Kétszeres volt jegybankelnök, volt kereskedelmibank-vezér, egyetemi tanár, az egyetlen magyar monetáris politikai szakember, akit nemzetközi körökben is igazán ismernek és elismernek.
Volt tanácsadója különböző színezetű kormányok vezetőinek, kezelt államcsődközeli helyzetet, stabilizált már árfolyamot, és tört már le huszon-pár százalékos inflációt. Több emlékezetes konfliktusa, nyílt vitája volt politikusokkal, közgazdászokkal, de ezek sohasem gátolják abban, hogy mindig egyértelműen vállalja szakmai véleményét. Portré egy autonóm emberről, öntörvényű stratégáról, akinek elképesztő memóriája és higgadtsága van, és aki szerint idővel mindig kiderül, hogy neki volt igaza.
Jártamban-keltemben és a munkahelyen mostanában mintha egyre gyakrabban hallanám azt a kérdést, hogy „van valakinek egy töltője?”. Mintha az elővárosi vonaton is többen dugnák be útközben a konnektorba a telót. Persze lehet, hogy csak beképzelem, hiszen a szerkesztőségben eddig is töltöttünk laptopot és telefont, mert mindkettő fontos munkaeszköz, meg a vonaton is nyilván azért van a konnektor, hogy használjuk. Az viszont biztos, hogy […]
Azt a Magyar Bankholding vállalati üzletágánál sem tudják ígérni, hogy a most következő időszak nem lesz nehéz sok cég számára. Azt viszont igen, hogy az MKB Bankból és a Takarékbankból álló bankcsoport ekkor is ott fog állni az ügyfelek mellett, és a lehető legrugalmasabban, egyedi elbírálás alapján segíti őket hozzájutni a most akár életmentő jelentőségű forrásokhoz.
