Ezt is elintézte a nyargaló infláció: feltámadtak poraikból a pénzpiaci és a kötvényalapok. Mitől és mennyire lehetnek nyerők a 15 százalék feletti lakossági állampapírkamatok mellett?
Miközben az inflációs várakozásokban októberben már nem volt érdemi változás, a befektetési helyzetképet újra átrajzolta, hogy megugrottak a rövid állampapírok hozamai, a lakosságnak szánt kötvények feltételeit pedig megédesítette a kibocsátó. Utóbbira bizonyára legalább részben azért kényszerült az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mert a befektetői pénzek egyre erősebben kezdtek áramlani a befektetési alapok felé, az állampapírok irányából is. Minden mindennel összefügg, de hogyan? Miért kaptak rá a befektetők újra az évekig hanyagolt pénzpiaci és kötvényalapokra? Kinek érdemes ezeken elgondolkodni? Mit hozhatnak az állampapírokkal összevetve? Vegyük végig.
Jöhet a visszavágó A kiindulópont, hogy nagyon fontos pillanatban vagyunk, érdemes jól átgondolni a befektetési döntést. A minimális kockázatú termékkörben mozgó befektetők már kénytelenek voltak zsebre tenni az idei brutális negatív reálhozamot, ami abból fakad, hogy az infláció minden várakozást felülíróan pörgött fel, ettől pedig az elért hozamok messze-messze lemaradtak. Most viszont jöhet a visszavágó, a következő években remélhetőleg újra lesz lehetőség tisztességes reálhozamra. Repkednek a szemünk előtt a 12–16 százalékos potenciális kockázatmentes kamatok, amiket akár még tovább növelhetünk.
Először az állampapírokról. Előző számunk lapzártájakor még csak azt tudtuk, hogy jönnek a tizenegy százalékos kamatok, és visszatér a kínálatba a diszkontkincstárjegy-hozamhoz kötött kamatozású Bónusz. Azóta nemcsak a részletek jelentek meg, hanem az új papírok kibocsátása is lezajlott. Röviden összefoglalva: a Bónusz kapásból 11,32 százalékos kamattal indít, az inflációkövető, tehát változó kamatozású Prémium papírok pedig kaptak egy 11,75 százalékos fix kamatozású bevezető időszakot. Erre azért volt szükség, mert a korrekt inflációkövetéshez meg kell várni, hogy kiderüljön, mekkora is pontosan az éves átlagos infláció. Ezt viszont értelemszerűen mindig csak a tárgyév végeztével lehet megállapítani, így mindenképp van egy késés az infláció lekövetésében.
Vágyom rá, hogy legyenek példaképeim. Nekem nem Elon Musk az üzleti ikon. Földhözragadtabb, botrányokkal kevésbé árnyékolt, mégis innovatív szereplőket keresek. Egy üzleti ikon a rajongási élményen túl inspirál is, üzleti értéket, stílust, jövőképet formál. A Patagonia sportmárka alapítója, Yvon Chouinard – vajon hányan ismerik a nevét Muskhoz képest? – a hárommilliárd dollár értékű vállalat egészét egy nonprofit szervezetre […]
Vágyom rá, hogy legyenek példaképeim. Nekem nem Elon Musk az üzleti ikon. Földhözragadtabb, botrányokkal kevésbé árnyékolt, mégis innovatív szereplőket keresek. Egy üzleti ikon a rajongási élményen túl inspirál is, üzleti értéket, stílust, jövőképet formál.
A színpadon: „Nemcsak a világűrbe tartva lehet innoválni, de a földön maradva is” — Pistyur Veronika
A Patagonia sportmárka alapítója, Yvon Chouinard – vajon hányan ismerik a nevét Muskhoz képest? – a hárommilliárd dollár értékű vállalat egészét egy nonprofit szervezetre és egy jótékonysági céllal létrehozott vagyonkezelőre hagyta. Ez például van olyan horderejű lépés, amitől felcsillan a szemem. Ilyen tényleg van? Hurrá! Pedig eddig is szemet, lelket gyönyörködtető volt, ahogy a cégét építette. A Patagonia-rajongók sem véletlenül a fenntartható fogyasztás hőseként tisztelik őt. Magam is követem az útját, amióta bizonyítékokat keresek rá, hogy igenis, lehet jó az üzletnek, ami a világnak is az. Hogy a mennyiség mellett a minőség is lehet szempont. Hogy az egyéni érdeken és a profit dominanciáján túl vannak közösségi érdekek is, amiket ha figyelembe veszünk, attól még nem kötünk rossz üzletet, sőt a jövő generációinak is bőséggel elegendő maradhat.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Decemberben Tilesch György tér vissza!
A 83 éves Chouinard sokat hagy hátra. Biztos nem kell nélkülöznie hátralévő éveiben sem. Dönthetett volna úgy, hogy eladja a céget, és eladományozza minden pénzét. De nem érezte biztosnak, hogy egy új tulajdonos megtartana minden alkalmazottat, és megőrizne minden értéket. Ezért az évi százmillió dollár körüli profitot a Holdfast Collective nevű szervezeten keresztül a klímaváltozás elleni küzdelemre és más társadalmi célokra fordítja.
Az amerikai cégalapító már az 1950-es években is húzott néhány rendhagyót. Kezdve azzal, amikor megvásárolta első kovácsműhelyét. Évekig acélból gyártott és árult hegymászó-felszerelést, mígnem aktív hegymászóként, természetvédőként (szörfösként, kajakosként, solymászként) észrevette, az acéleszköz árt a hegyrepedéseknek. Pedig ekkor már bevételei hetven százaléka acélfelszerelésekből jött. Mégis leállt velük. Fejlesztett, így találta meg az alumíniumot, ami kevésbé károsítja a természetet.
Ahogy egyre nagyobb tételekben adott el, kultúrát is formált. Megalkotta a clean climbing fogalmát, hogy hogyan lehet a lehető legkevesebb környezetkárosítással hegyet mászni. Black Friday alkalmából úgy hirdette kabátjait a The New York Timesban, hogy „ne vedd meg ezt a kabátot!”, ezzel is felelős fogyasztásra buzdított. Mondhatnánk, csak gesztusok. De Chouinard több évtizedes üzleti útján számos alkalommal ment szembe a szokásokkal. Prosperáló bizniszt állított át, mert túlzottan ártott a természetnek, a profitot pedig a klímaküzdelemre fordítja. Vajon hányan követik majd – akár itthon is? Mikor lesz az, hogy az ehhez hasonló hírek annyira általánosak lesznek, hogy már hírértékük sem lesz?
Attól tartok, sokat kell rá várni, mire cégvezetők tömegei fogják ugyanígy rendezni hagyatékukat – még életükben, tiszta tudattal, szilárd elhatározásból, a következő generációk iránt elköteleződve. Ehhez az kellene, hogy az üzlet ne csak cél legyen, de széles körben elfogadottá váljon, hogy lehet pusztán eszköz is. Fogadjuk el, hogy mint üzleti szereplők nem adottság kivonni magunkat a társadalmi hatások alól, mintha azok tőlünk függetlenül, hermetikusan elzárt szegregátumban zajlanának. Ahogy a cégeinket építjük, ahogy partnereinkkel, alkalmazottainkkal bánunk, az mind visszahat az életünkre. Amíg a presztízs, a hatalom és a pozíció mindent visz, nehezen hinném, hogy belátjuk, mikor és mennyi az elég. Hogy lesz olyan, hogy az üzletnek csak az az értelme, hogy élhető, értelmes közeget teremt.
Hogy legyen mit hátrahagyni, a megszokott kereteken kívül, rutinszerűen kell(ene) üzleti döntéseket meghozni. Minél többen követnék Chouinard-t, annál több maradhat hátra. Ma, egy olyan komplex világban, ahol negyven év tapasztalata is kevés, hogy tudjuk a helyes válaszokat, miért ne kockáztatnánk végre? A megszokott úgyis gyakran érvényét veszti. A mohóság leáldozása nélkül kevés az esély. Nemcsak a világűrbe tartva lehet innoválni, de a földön maradva is. Halljuk meg Chouinard hangját a hegyekből. Minél többen mernének hozzá hasonló, valóban merész lépéseket tenni, annál több maradna a jövőre. És mi más lehetne érték, mint hogy valami egyáltalán maradjon?
A szerző a Bridge Budapest ügyvezetője.
A Forgó tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György és Orbán Krisztián.
Ossza meg ismerőseivel:
perlaky_rendezvenydekor
2022 November Támogatói tartalom perlaky_rendezvenydekor
„Sosem értettem, miért nem egyértelmű az emberek számára, hogy bármi elérhető. Itt az Alföld szívében is szükség volt a hitre, mert valahogy ezen a vidéken ez kevésbé evidencia. Bennem a célt illetőleg sosem voltak kérdőjelek. Félelmem csupán az volt, megadatnak-e a siker receptjéhez általam szükségesnek vélt összetevők! Lesz e támogató hátország, kitartás, egészség. És hogy […]
Tata Consultancy Services
2022 November Támogatói tartalom Tata Consultancy Services
A Tata Consultancy Services Hungary (TCS Hungary) összes részlegét tekintve fele-fele arányban dolgoznak a cégnél nők és férfiak, bár az informatikai szektor még mindig azzal küszködik, hogy kevés hölgy választja ezt az iparágat. Simaházi-Tóth Emese, az IT részleg vezetőjének elmondása szerint annak ellenére kevés a női jelentkező, hogy az IT-s munkakörök ideálisak a családosok számára, hiszen az időbeosztás rugalmas, a feladatok pedig összehangolhatók a magánélettel. „Én szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan vállalatnál dolgozom, ahol figyelnek a worklife balance-ra és a legtöbb munkakört a rugalmasság jellemzi, a távmunka például már a covid előtt is jelen volt. A nemek arányának javítása érdekében vannak stratégiáink, amelyeknek szerves része a jól definiált karrierút: belső átképzésekkel például megteremtjük annak lehetőségét, hogy a TCS Hungary egyéb szakterületein dolgozó nők is kipróbálják az IT-ágazatokat, és legyen lehetőségük tervezett, ütemezett módon váltani” – tette hozzá.
A TCS Hungary már 21 éve nyújt digitális megoldásokat többek között pénzügyi, telekommunikációs és szállítmányozó cégeknek, illetve gyártásban, gyógyszeriparban érdekelt vállalatoknak. A magyar központ informatikai részlege több mint 60 kiemelkedő ügyféllel dolgozik: alkalmazásfejlesztő, üzleti folyamatelemző és más innovációs megoldásokat kínáló szakembereik kognitív üzleti folyamatokat, valamint IT-infrastruktúra és digitális transzformációs szolgáltatásokat támogatnak – legyen szó felhőalapú programozásról, adatelemzésről, mesterséges intelligenciáról, automatizációról, vagy minőségbiztosításról.
KIEMELT FONTOSSÁGÚ SZEREPET TÖLT BE A TEHETSÉGGONDOZÁS
A vállalat IT-s karrierre készülő tehetségek tömegét neveli ki, miközben ügyel a dolgozói diverzitásra, valamint a fejlődési lehetőségek megteremtésére. Simaházi-Tóth Emese a Forbes kérdésére azt is elárulta, a nemzetközi Top Employer Institute az év elején díjazta őket elsősorban szakmai és a személyes előrelépést támogató kezdeményezéseik miatt, hiszen elkötelezettek a munkavállalóik folyamatos képzése mellett – akár innovatív módszerek kialakításával, akár új tanulási platformokkal.
„Idén másodjára indítottuk el nyári digitális gyakornoki programunkat, melynek ötlete 2020-ban, a covid alatt fogalmazódott meg bennünk. Mivel ekkortájt számos cég részlegesen vagy teljesen bezárta irodáit, sok egyetemista diplomaszerzése került veszélybe, éppen a kötelező szakmai gyakorlat hiánya miatt” – idézte fel az IT igazgató. A végzősöknek lehetővé tették, hogy online, távoli hozzáféréssel (és ennek ellenére is megfelelő mentorálással) végezzék el a nyolchetes tréninget – először frontend, backend és data engineering területen, de legutóbb elérhető volt a devops és a tesztelés is. Az informatikai ismereteik találkoztak az üzleti szféra elvárásaival, és úgy tanulták meg az adott terület alapjait, hogy közben részt vettek egy szoftvertermék készítésében. A legjobban teljesítőknek már menet közben felajánlották, hogy részmunkaidőben náluk maradjanak, majd a tanulmányaik lezárásával új kollégaként csatlakozzanak hozzájuk.
A gyakornokok történeteiből kiderül, mekkora élmény nekik, hogy a TCS Hungary nemzetközi környezetében dolgozhatnak, így a világ minden tájáról találkoznak kollégákkal, akikkel egymást segítve tanulnak meg hatékonyan kommunikálni és projekteket végrehajtani, egy minden szempontból sokszínű csapatban. Hozzátette: amit minden egyes kollégától elvárnak, az az, hogy gyorsan beilleszkedjen a céges kultúrába, jól beszéljen angolul és szomjazza a tudást, mert a modern technológiák ismerete óriási lehetőségeket hordoz – mind Magyarországon, mind nemzetközi terepen. (X)
Év végére akár az 500-at is megközelítheti a Hiventures portfóliócégeinek száma, ami európai szinten is egyedülálló méretet jelent. Ennek menedzselése is szép feladat, azonban a szűkülő források, a jelenlegi kamat- és energiasokk miatt most különösen fontos az állami tulajdonú tőkebefektető szerepe abban, hogy ne álljanak le a beruházások, továbbra is induljanak új vállalkozások, és a régiós versenyben se kerüljenek hátrányba a magyar cégek.
