Ezt is elintézte a nyargaló infláció: feltámadtak poraikból a pénzpiaci és a kötvényalapok. Mitől és mennyire lehetnek nyerők a 15 százalék feletti lakossági állampapírkamatok mellett?
Miközben az inflációs várakozásokban októberben már nem volt érdemi változás, a befektetési helyzetképet újra átrajzolta, hogy megugrottak a rövid állampapírok hozamai, a lakosságnak szánt kötvények feltételeit pedig megédesítette a kibocsátó. Utóbbira bizonyára legalább részben azért kényszerült az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mert a befektetői pénzek egyre erősebben kezdtek áramlani a befektetési alapok felé, az állampapírok irányából is. Minden mindennel összefügg, de hogyan? Miért kaptak rá a befektetők újra az évekig hanyagolt pénzpiaci és kötvényalapokra? Kinek érdemes ezeken elgondolkodni? Mit hozhatnak az állampapírokkal összevetve? Vegyük végig.
Jöhet a visszavágó A kiindulópont, hogy nagyon fontos pillanatban vagyunk, érdemes jól átgondolni a befektetési döntést. A minimális kockázatú termékkörben mozgó befektetők már kénytelenek voltak zsebre tenni az idei brutális negatív reálhozamot, ami abból fakad, hogy az infláció minden várakozást felülíróan pörgött fel, ettől pedig az elért hozamok messze-messze lemaradtak. Most viszont jöhet a visszavágó, a következő években remélhetőleg újra lesz lehetőség tisztességes reálhozamra. Repkednek a szemünk előtt a 12–16 százalékos potenciális kockázatmentes kamatok, amiket akár még tovább növelhetünk.
Először az állampapírokról. Előző számunk lapzártájakor még csak azt tudtuk, hogy jönnek a tizenegy százalékos kamatok, és visszatér a kínálatba a diszkontkincstárjegy-hozamhoz kötött kamatozású Bónusz. Azóta nemcsak a részletek jelentek meg, hanem az új papírok kibocsátása is lezajlott. Röviden összefoglalva: a Bónusz kapásból 11,32 százalékos kamattal indít, az inflációkövető, tehát változó kamatozású Prémium papírok pedig kaptak egy 11,75 százalékos fix kamatozású bevezető időszakot. Erre azért volt szükség, mert a korrekt inflációkövetéshez meg kell várni, hogy kiderüljön, mekkora is pontosan az éves átlagos infláció. Ezt viszont értelemszerűen mindig csak a tárgyév végeztével lehet megállapítani, így mindenképp van egy késés az infláció lekövetésében.
A hagyományok és innováció, a stabilitás és növekedés különleges egyensúlyát kínálja ügyfeleinek a Magyar Bankholding Private Banking üzletága. A cél azonban egyértelmű: az egyéni élethelyzetekre választ adó személyes kiszolgálás, valamint a vagyon biztonságos gyarapítása.
A hagyományok és innováció, a stabilitás és növekedés különleges egyensúlyát kínálja ügyfeleinek a Magyar Bankholding Private Banking üzletága. A cél azonban egyértelmű: az egyéni élethelyzetekre választ adó személyes kiszolgálás, valamint a vagyon biztonságos gyarapítása.
Új korszak kezdődik a magyar bankpiacon az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank fúziójából megszülető Magyar Bankholding létrejöttével. Igaz ez a három tagbank privátbanki üzletágának egyesülésére is, amely még folyamatban van: az MKB és a Budapest Bank fúziója lezárult, a Takarékbank pedig jogilag jövő májusban csatlakozik hozzájuk. Pleschinger Gyula Márk, a Magyar Bankholding Private Banking vezetője azt is elárulja, hogy részükről ez már inkább csak formaság lesz, hiszen működésüket már most is összehangolták, és már az is egyértelmű, hogy az egész ezúttal több lesz a részek összegénél.
„Nem csupán egy frázis, hogy a három bank kiszolgálási modellje, megcélzott ügyfélköre kiválóan kiegészíti egymást. Ez egy egészséges fúzió, izgalmas a részének lenni – jelenti ki, és rögtön kifejti azt is, hogy miért fognak a fúziónak az ügyfeleik is örülni. – Szinergiákról lehet akkor is beszélni, ha ugyanazt a teljesítményt kevesebb erőforrással tudjuk elérni, illetve akkor is, ha teljesen indokoltan használjuk az erőforrásainkat, és a részek összegén túlmutató eredményeket várunk. Jelen esetben utóbbiról van szó.”
A csapatok egyesülésével egy példátlanul erős privátbanki középvezetői csapat is összeállt. „Kis túlzással korábbi tapasztalatok tekintetében az egész magyar piacot lefedjük, meg tudjuk vizsgálni a máshol alkalmazott jó gyakorlatokat, és azt, hogy ezekből mi alkalmazható esetleg nálunk” – mondja el Pleschinger Gyula Márk. Természetesen a fúzió jelentős növekedést hoz a kezelt vagyon tekintetében is, és cél ennek további növelése, ám nem minden áron.
Különleges megoldások, különleges tudás
„A piaci átlagot meghaladó ütemben szeretnénk bővülni, de ez a cél nem veheti el az erőforrásokat a szolgáltatások fejlesztése elől – szögezi le az üzletágvezető. – Abszolút első helyre törekszünk ugyanis a hazai piacon a szolgáltatásaink spektruma, minősége és komplexitása tekintetében.” Bizonyos szempontból ez az első hely talán már meg is van, például a hazai szakma szavazatai alapján odaítélt Euromoney 2022-es díját sem véletlenül kapta meg a Bankholding privátbanki üzletága utódlástervezés kategóriában. „A családi vagyontervezés, az utódlástervezés olyan terület, ami innovációt, kreativitást igényel, és mi az elmúlt években egy olyan infrastruktúrát, olyan megoldásokat építettünk ki, és ezek segítségével olyan ügyfélkört tudunk kezelni, ami közel egyedülálló a piacon” – mondja el Pleschinger Gyula Márk.
A generációváltás, az utódlástervezés azért különleges területe a privátbanki szolgáltatásoknak, mert lehetetlen rá „dobozos” termékeket alkotni. „Nem elsősorban pénzügyi, hanem inkább jogi, de még inkább családdinamikai, pszichológiai kérdés, hogy egy család a vagyonát házon belül hogyan, milyen elvek szerint osztja meg” – magyarázza az üzletágvezető. Ennek leképezésében segíthetnek például a családi alkotmányok, trustok. Az ilyen igények minél jobb kiszolgálása érdekében a Bankholdingnál egy specialista szakmai műhely is felállt, a szakértők itt szervezetten, folyamatokba ágyazva végzik majd a bizalmi vagyonkezelt trustok kiszolgálását – ez is egyedülálló a magyar piacon, máshol legjobb esetben is egy-egy szakértő foglalkozik ezzel a speciális területtel.
Hasonló innováció az is, hogy a diszkrecionális vagyonkezelés területét a private banking szerkezetén belül alkották újra, így a vagyonelemek ugyanúgy viselkednek, mint bármilyen másik értékpapír, megtakarítás, ez a Magyarországon még nem elterjedt nyugati modell átvétele.
Az innovációk mögött pedig ott áll a három tagbank egymást kiegészítő hálózata és erősségei, illetve a nagyon erős kártyaportfólió, valamint a befektetési termékek széles – semmilyen külföldi anyacég által nem korlátozott – spektruma. Mindezek azonban csak eszközök és módszerek a valódi cél elérése érdekében. A cél pedig világos Pleschinger Gyula Márk szerint: „Akár utódlástervezésről, akár klasszikus vagyonkezelésről van szó, ügyfeleink egy élet munkájával megszerzett vagyonuk sorsát bízzák ránk, és nekünk kötelességünk ennek biztonságára ügyelni. Hiszünk az intelligens kockázatvállalásban, de különösen ilyen turbulens időkben óvatosan is kell eljárnunk. Nálunk mindig tudja az ügyfél, honnan hová szeretnénk eljutni, a biztonságot pedig nem kockázatmentes termékekkel nyújtjuk, hanem azzal, hogy folyamatosan ott vagyunk ügyfeleink mellett.” (X)
Beleznay Maya a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) tanul asztrofizikát. Mint kutató, távoli galaxiscsoportokkal vizsgálja a világűr tágulását, másik projektjével pedig közelebb juthatunk a földszerű bolygók felfedezéséhez. A tudományágról, az űrkapitalizmusról, Muskról és Bezosról, valamint Magyarország lehetőségeiről kérdeztük.
Tanítás és tanulás, kutatás és fejlesztés, innováció és kreativitás, szolgáltatás és ismeretterjesztés. Egy vezető szerepet betöltő és nagyszerű egyetem küldetésének számos alapeleme van. Persze a tanítás tűnik a legnyilvánvalóbbnak, pedig a kutatás és innováció ugyanennyire fontos. Miért foglalkoznak az egyetemek fejlesztésekkel? Ki profitál belőle? Mi az összefüggés a kutatás, az innováció és a versenyszféra között? És miért fontos mindez? Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója beszél a kutatóegyetemen zajló innováció jelentőségéről és a versenyszférához való kapcsolódásáról.
Élsportoló, tetőfedő-bádogos, építőipari vállalkozó – hosszú út vezetett idősebb Keskeny Árpád életében addig, hogy negyvenkét évesen nyomdásznak álljon. Véletlen találkozások sorozata után alapította meg a magáról elnevezett nyomdát, ami mára sokmilliárdos családi vállalat, robotizált gépsorokkal, a luxusipar nemzetközi megrendelőivel és heti negyven óránál jóval több melóval. Az infláció érzékenyen érinti őket is.