Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon. Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. […]
Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon.
Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. Surányi György sok mindenkit tanított, de Rogán Antal és Nagy Márton neve most izgalmasabban cseng, mint másoké. Surányi intézmény lett Magyarországon, tartása, autonómiája, öntörvényűsége hozta el neki ezt a szerepet és azt a számtalan szakmai és személyes konfliktust is, ami hosszú pályáján körülveszi. Ő azonban elsősorban a számok világában van otthon, és azok őt igazolják. Amikor egy nagy válságban döntéshozói felelőssége volt, jól döntött, és ez az egész magyar gazdaságnak a hasznára vált. Az ellenkezőjét idén ősszel mutatta be a magyar jegybank és vezetője, amikor bejelentette a kamatemelési folyamat végét. Ilyen látványos, még messziről is látható hibát ritkán követ el központi bank. Az árát mindannyian fizetjük, konkrét forintokban és az infláció további növekedésében is. Nem gyakori, amikor ennyire kézzelfogható és kitapintható, ahogy egy-két fokkal lejjebb kerül egy ország, egy gazdaság megítélése, mint az elmúlt hetek-hónapok alatt Magyarországgal történt. Nemcsak a mostani döntéseknek köszönhető ez, sokéves munka eredménye, de a forintgyengülés, az elszálló infláció és az utcát szennyező bombás plakátok mutatják, hogyan szakadunk el a minket körülvevő régiótól és Európától.
Ez már az idei Magyar 100-as listán is látszik, de az igazi hatást minden bizonnyal a jövő évi lista hozza majd. A lista a legrészletesebb reálgazdasági áttekintés a száz százalékban magyar tulajdonú cégekről, az elmúlt évek során többször szembesültem vele, hogy befektetők és cégvezetők fontos forrása. A listán régi olvasóink ugyan sok ismerős nevet találnak, a TheVR, illetve Silur és Six valószínűleg kevésbé ismerős nekik. Pedig a magyar médiapiac fenegyerekeivel, akik százmilliós céget építettek Debrecenben, vagy az ország két nehézsúlyú hackerével érdemes megismerkedni. Ha máshol nem, Forbes Tech mellékletünkben mindenképp.
Kastélyházibuli, újrahasznosított színpadi díszletek, tehetséggondozás, újhullámos designerek, fontos társadalmi ügyek a Budapest Parkban – csak néhány fontosabb elem azok közül, amelyek a Mastercard egészen újszerű gondolkodását tükrözik. Interjú Mondovics Péterrel, a Mastercard zenei stratégiáért felelős marketing menedzserével.
Kastélyházibuli, újrahasznosított színpadi díszletek, tehetséggondozás, újhullámos designerek, fontos társadalmi ügyek a Budapest Parkban – csak néhány fontosabb elem azok közül, amelyek a Mastercard egészen újszerű gondolkodását tükrözik. Interjú Mondovics Péterrel, a Mastercard zenei stratégiáért felelős marketing menedzserével.
Rögtön az elején megkérdezném: miért a zene?
Egyrészt ez személyes ambícióm, hiszen már 3 éves korom óta járok nagy koncertekre, édesapámnak egy kb. 3000 bakelitből álló lemezgyűjteménye van, amit folyamatosan hallgattam és hallgatok. Zeneérzékeny közegben nőttem fel, idén lesz pontosan 30 éve, hogy zenélek is aktívan. A zene egy olyan dolog, ami mára közösségi program lett (gondolok itt főleg a koncertekre, amik egyre inkább az összetartozás és összetalálkozás szimbólumai), illetve kontextuális élmény is, hiszen ma már minden helyzetben, a nap minden pontján képesek vagyunk elérni egy gyakorlatilag végtelen zenetárat. Ez hatalmas inspirációt adhat amellett, hogy szórakoztat is.
Igen, de felmerülhet az a kérdés, hogy ha könnyűzenéről és egy fizetéstechnológiai cégről beszélünk: hogy kerül a csizma az asztalra, mi köze van ennek a két dolognak egymáshoz?
Talán furcsának tűnhet elsőre, de nagyon is sok köze van egy tech cégnek és a zenének egymáshoz, hiszen például mindkettő a magas minőségből, az újszerű gondolkodásból és a célközönség bizalmából tud igazán építkezni. Ráadásul a Mastercard számára mindig is fontos volt az, hogy támogassa, felkarolja azt a szenvedélyt, ami a hétköznapjaink szintjén mindannyian megélünk, legyen az akár a sport, a kultúra, vagy jelen esetben a zene. Nagyon különleges, összetartó és értékes csapat a mienk, mindenkinek megvannak a maga szenvedélyei, de talán a zene az, amin keresztül legjobban tudunk kapcsolódni.
Aki rendszeresen jár a Szigetre vagy a Budapest Parkba, biztosan találkozott veletek, hiszen évek óta támogatjátok ezeket a zenei eseményeket. Miért van szükség újításra?
Azt látjuk, hogy globálisan megváltoztak a zenehallgatási szokásaink. Míg régen mindenkinek megvolt a maga kedvenc előadója, akinek a lemezeit hallgatta, mára már playlisteket hallgatunk, külön zenei listánk van mosogatáshoz, zuhanyzáshoz, otthoni lazuláshoz vagy éppen egy házibulihoz. Azt gondolnánk, hogy ez hatalmas lehetőség az új művészeknek a bemutatkozásra, de azért valljuk be: a végtelen számú zenei listából igen nehéz kitűnni. A fiatalok egyre inkább identitás alapon határozzák meg magukat, egyre kevésbé működik az egy előadóhoz vagy egy stílushoz való kötődés. Ez a változás pedig magával hozta azt is, hogy zenei mikroközösségek alakultak ki, akiknek nagyon fontos az az énkép, amit ebben a közegben kapnak. Hozzájuk már nem feltétlenül lehet egy megakoncerten vagy óriási fesztiválon eljutni, új utakat kell építeni. De fontos, hogy mi nem csak a közönség útját építjük az énekesekhez, hanem a másik oldalról is segítünk, hogy az igazán nagy tehetségek minél előbb eljussanak az őket kereső közönséghez. Kicsit leegyszerűsítve a zenei programunk arról szól, hogy felerősítsünk dolgokat, folyamatokat és inspiráló módon elérhetővé tegyük azokat egy nagyon széles réteg számára.
Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy mi ebben a jó a Mastercardnak?
Egyrészt olyan értékekről beszélünk, ami a Mastercard DNS-ében vannak. Nem arról van szó, hogy valami tőlünk teljesen idegen műfajba kell betuszkolnunk magunkat, hanem itt éppenhogy fel tudjuk hívni a figyelmet a saját értékeinkre. Például ősszel egy koncertsorozatot tartottunk a Budapest Parkban, ahol olyan feltörekvő előadók léptek fel, akik valamilyen fontos társadalmi ügy mellé is álltak. A Blahalouisiana egy fenntarthatósági koncertet tartott, ahol a színpadi díszletek mind újrahasznosítottak voltak, a szülinapi esemény ellenére sem volt konfetti vagy lufi. Ezt követően a Margaret Island zenekarral egy női esélyteremtési estét szerveztük Flower Power címmel, ahol ezen a területen tevékenykedő civil szervezetek is jelen voltak. De a pont azon a bizonyos „i”-n a Devával, Flanger Kids-szel és Ohnodyval megszervezett upcoming női művészek estje volt, ahol beszélhettünk arról, hogy milyen sokat nyerhetünk társadalmi szinten azzal, ha segítjük a nőket az álmaik elérésében. Nekem személy szerint az egyik leginspirálóbb út Beton Hofié, aki önerőből 2 év leforgása alatt röpítette magát a legfelsőbb ligába, de mégis közben teljesen önazonos tudott maradni. Az ő teltházas koncertje erről az utazásról szólt. Ezek mind olyan ügyek, amiket a Mastercard évek, évtizedek óta képvisel és ezekkel az együttműködésekkel olyan emberekhez is eljuthatunk, akikhez talán sehogy máshogy nem tudnánk. Mi pedig mindig ezeket az eszközöket, megoldásokat, új utakat keressük.
Ha az üzleti oldalt nézzük, hogyan kapcsolódik ez a zenei stratégia a Mastercard megoldásaihoz?
Ez a kapcsolódás kétféle módon is megjelenik. Egyrészt ezeken az eseményeken a digitális fizetések is fontos szerepet kapnak, hiszen a Budapest Park készpénzmentes helyszín, ahol kártyával vagy mobilfizetéssel történik minden fizetés, de például a La Boumon mutattuk be az úgynevezett kártyaterminált, vagyis azt a megoldást, ami egy okostelefont tesz alkalmassá arra, hogy kártyás fizetéseket fogadjon. A másik kapcsolódási pont pedig mindennapi B2B tevékenységünk, itt olyan priceless élménycsomagokat tudunk biztosítani a bankoknak, amivel ők lephetik meg saját ügyfeleiket – akik közül egyre többen vágynak valami nem hétköznapi zenei élményre.
Két éve indult el a program, milyen tapasztalataik vannak?
Az előadók oldaláról nézve exponenciális a növekedés, nagyon jó volt látni a koncerteken, hogy akik akár egy éve is csak egy szűk kört értek el, idén ősszel már lazán, de megtöltötték a Budapest Parkot, jövőre pedig jó eséllyel teltházzal számolhatnak. Azokat a tartalmakat, videókat, cikkeket, amik ezekről a koncertekről születtek, nagyon sokan lekattintották, ebből is látszik, hogy sokan várják az unikális, újszerű hangzást és könnyen tudnak kapcsolódni magukhoz a zenészekhez a közös értékrenden keresztül. Ezt pedig felismerték a mi partnereink is, és egyre többször csörög a telefon, hogy beszélgessünk kicsit a zenei együttműködésekről, vagyis egyre többen szeretnének részesei lenni annak az útépítésnek, amiről már volt szó. Ezzel pedig még több arra érdemes zenésznek adunk kitörési lehetőséget, vagyis összességében mindannyian többek leszünk. (X)
Vannak szálláshelyek, ahova nem lehet csak úgy szobát foglalni. A Casadonna is kizárólag olyan vendégeket fogad, akik a helyszínen kívánnak vacsorázni. És reggelizni!
Idén is elkészítette amerikai anyalapunk a The Forbes 400 listát, benne az Egyesült Államok négyszáz leggazdagabb milliárdosával. A tanulság: gazdagból is lehet szegény. A listatagok összes vagyona tavalyhoz képest ötszázmilliárd dollárral kevesebb (most négybillió dollár), ebből 315 milliárdot a tech milliárdosok vesztettek el. Utóbbiakkal így is tele a top tíz. És soha ennyire nem volt még jó Elon Musknak lenni. Mármint anyagilag.
A Magyar 100 lista (ez már a hatodik!) mindig egyben korlenyomat is: megmutatja, mennyi minden történt az elmúlt évben, és felvázolja, mi minden várható még. Sohasem értek még ennyit a magyar top cégek, idén megközelítették az ötbillió forintot – ez 520 milliárddal több, mint egy éve. Jó évet zártak többek között az építőipari és az ingatlanfejlesztő cégek, és az élelmiszeripari cégek egy része.
Sokat nőttek a kőkeményen exportra fókuszáló, a K + F-re nagy hangsúlyt fordító gyártócégek, és kiemelkedően nagyot ugrottak azok, akik érdekeltek abban, hogy szép lassan a tízmillió lakásfelújító országa leszünk. Kérdés viszont, hogy mit hoz a jövő, az egyre durvább alapanyagárak, az elszálló energiaárak és az alkatrészhiány már most meglátszik az adatokon. Tavalyi listánkon alig akadt csökkenő értékű cég, a mostani szereplők ötöde viszont képtelen volt a növekedésre az elmúlt egy évben.