Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon. Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. […]
Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon.
Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. Surányi György sok mindenkit tanított, de Rogán Antal és Nagy Márton neve most izgalmasabban cseng, mint másoké. Surányi intézmény lett Magyarországon, tartása, autonómiája, öntörvényűsége hozta el neki ezt a szerepet és azt a számtalan szakmai és személyes konfliktust is, ami hosszú pályáján körülveszi. Ő azonban elsősorban a számok világában van otthon, és azok őt igazolják. Amikor egy nagy válságban döntéshozói felelőssége volt, jól döntött, és ez az egész magyar gazdaságnak a hasznára vált. Az ellenkezőjét idén ősszel mutatta be a magyar jegybank és vezetője, amikor bejelentette a kamatemelési folyamat végét. Ilyen látványos, még messziről is látható hibát ritkán követ el központi bank. Az árát mindannyian fizetjük, konkrét forintokban és az infláció további növekedésében is. Nem gyakori, amikor ennyire kézzelfogható és kitapintható, ahogy egy-két fokkal lejjebb kerül egy ország, egy gazdaság megítélése, mint az elmúlt hetek-hónapok alatt Magyarországgal történt. Nemcsak a mostani döntéseknek köszönhető ez, sokéves munka eredménye, de a forintgyengülés, az elszálló infláció és az utcát szennyező bombás plakátok mutatják, hogyan szakadunk el a minket körülvevő régiótól és Európától.
Ez már az idei Magyar 100-as listán is látszik, de az igazi hatást minden bizonnyal a jövő évi lista hozza majd. A lista a legrészletesebb reálgazdasági áttekintés a száz százalékban magyar tulajdonú cégekről, az elmúlt évek során többször szembesültem vele, hogy befektetők és cégvezetők fontos forrása. A listán régi olvasóink ugyan sok ismerős nevet találnak, a TheVR, illetve Silur és Six valószínűleg kevésbé ismerős nekik. Pedig a magyar médiapiac fenegyerekeivel, akik százmilliós céget építettek Debrecenben, vagy az ország két nehézsúlyú hackerével érdemes megismerkedni. Ha máshol nem, Forbes Tech mellékletünkben mindenképp.
Vágyom rá, hogy legyenek példaképeim. Nekem nem Elon Musk az üzleti ikon. Földhözragadtabb, botrányokkal kevésbé árnyékolt, mégis innovatív szereplőket keresek. Egy üzleti ikon a rajongási élményen túl inspirál is, üzleti értéket, stílust, jövőképet formál. A Patagonia sportmárka alapítója, Yvon Chouinard – vajon hányan ismerik a nevét Muskhoz képest? – a hárommilliárd dollár értékű vállalat egészét egy nonprofit szervezetre […]
Vágyom rá, hogy legyenek példaképeim. Nekem nem Elon Musk az üzleti ikon. Földhözragadtabb, botrányokkal kevésbé árnyékolt, mégis innovatív szereplőket keresek. Egy üzleti ikon a rajongási élményen túl inspirál is, üzleti értéket, stílust, jövőképet formál.
A színpadon: „Nemcsak a világűrbe tartva lehet innoválni, de a földön maradva is” — Pistyur Veronika
A Patagonia sportmárka alapítója, Yvon Chouinard – vajon hányan ismerik a nevét Muskhoz képest? – a hárommilliárd dollár értékű vállalat egészét egy nonprofit szervezetre és egy jótékonysági céllal létrehozott vagyonkezelőre hagyta. Ez például van olyan horderejű lépés, amitől felcsillan a szemem. Ilyen tényleg van? Hurrá! Pedig eddig is szemet, lelket gyönyörködtető volt, ahogy a cégét építette. A Patagonia-rajongók sem véletlenül a fenntartható fogyasztás hőseként tisztelik őt. Magam is követem az útját, amióta bizonyítékokat keresek rá, hogy igenis, lehet jó az üzletnek, ami a világnak is az. Hogy a mennyiség mellett a minőség is lehet szempont. Hogy az egyéni érdeken és a profit dominanciáján túl vannak közösségi érdekek is, amiket ha figyelembe veszünk, attól még nem kötünk rossz üzletet, sőt a jövő generációinak is bőséggel elegendő maradhat.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Decemberben Tilesch György tér vissza!
A 83 éves Chouinard sokat hagy hátra. Biztos nem kell nélkülöznie hátralévő éveiben sem. Dönthetett volna úgy, hogy eladja a céget, és eladományozza minden pénzét. De nem érezte biztosnak, hogy egy új tulajdonos megtartana minden alkalmazottat, és megőrizne minden értéket. Ezért az évi százmillió dollár körüli profitot a Holdfast Collective nevű szervezeten keresztül a klímaváltozás elleni küzdelemre és más társadalmi célokra fordítja.
Az amerikai cégalapító már az 1950-es években is húzott néhány rendhagyót. Kezdve azzal, amikor megvásárolta első kovácsműhelyét. Évekig acélból gyártott és árult hegymászó-felszerelést, mígnem aktív hegymászóként, természetvédőként (szörfösként, kajakosként, solymászként) észrevette, az acéleszköz árt a hegyrepedéseknek. Pedig ekkor már bevételei hetven százaléka acélfelszerelésekből jött. Mégis leállt velük. Fejlesztett, így találta meg az alumíniumot, ami kevésbé károsítja a természetet.
Ahogy egyre nagyobb tételekben adott el, kultúrát is formált. Megalkotta a clean climbing fogalmát, hogy hogyan lehet a lehető legkevesebb környezetkárosítással hegyet mászni. Black Friday alkalmából úgy hirdette kabátjait a The New York Timesban, hogy „ne vedd meg ezt a kabátot!”, ezzel is felelős fogyasztásra buzdított. Mondhatnánk, csak gesztusok. De Chouinard több évtizedes üzleti útján számos alkalommal ment szembe a szokásokkal. Prosperáló bizniszt állított át, mert túlzottan ártott a természetnek, a profitot pedig a klímaküzdelemre fordítja. Vajon hányan követik majd – akár itthon is? Mikor lesz az, hogy az ehhez hasonló hírek annyira általánosak lesznek, hogy már hírértékük sem lesz?
Attól tartok, sokat kell rá várni, mire cégvezetők tömegei fogják ugyanígy rendezni hagyatékukat – még életükben, tiszta tudattal, szilárd elhatározásból, a következő generációk iránt elköteleződve. Ehhez az kellene, hogy az üzlet ne csak cél legyen, de széles körben elfogadottá váljon, hogy lehet pusztán eszköz is. Fogadjuk el, hogy mint üzleti szereplők nem adottság kivonni magunkat a társadalmi hatások alól, mintha azok tőlünk függetlenül, hermetikusan elzárt szegregátumban zajlanának. Ahogy a cégeinket építjük, ahogy partnereinkkel, alkalmazottainkkal bánunk, az mind visszahat az életünkre. Amíg a presztízs, a hatalom és a pozíció mindent visz, nehezen hinném, hogy belátjuk, mikor és mennyi az elég. Hogy lesz olyan, hogy az üzletnek csak az az értelme, hogy élhető, értelmes közeget teremt.
Hogy legyen mit hátrahagyni, a megszokott kereteken kívül, rutinszerűen kell(ene) üzleti döntéseket meghozni. Minél többen követnék Chouinard-t, annál több maradhat hátra. Ma, egy olyan komplex világban, ahol negyven év tapasztalata is kevés, hogy tudjuk a helyes válaszokat, miért ne kockáztatnánk végre? A megszokott úgyis gyakran érvényét veszti. A mohóság leáldozása nélkül kevés az esély. Nemcsak a világűrbe tartva lehet innoválni, de a földön maradva is. Halljuk meg Chouinard hangját a hegyekből. Minél többen mernének hozzá hasonló, valóban merész lépéseket tenni, annál több maradna a jövőre. És mi más lehetne érték, mint hogy valami egyáltalán maradjon?
A szerző a Bridge Budapest ügyvezetője.
A Forgó tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György és Orbán Krisztián.
Alkalmazkodás, kifogástalan profizmus, személyre szabott megoldások, gyorsaság és megkérdőjelezhetetlen biztonság – ezeket várjuk a 21. század IT infrastruktúra-szolgáltatójától. A közel 10 éves RackForest Zrt. alapítói szenvedélyesen hisznek az ügyfelek bizalmában, éppen ezért olyan egyedülálló, magas rendelkezésre állású IT infrastruktúrát építettek, amely mára több mint tízezer elégedett ügyfél adatait tárolja. A titkot ezúttal nem a részletekben, sokkal inkább az attitűdben érdemes keresnünk.
Fábián Ágnes igazi svájcibicska: évtizedek óta foglalkozik értékesítéssel, két diplomája mellé doktori címet is szerzett, és négy nyelven beszél folyékonyan. Mégsem az a fajta vezető, akit a bizonyítási vágy vagy a siker ígérete hajtott előre, ugyanolyan szorgalommal fejlesztette magát gyerekkorában a lakótelepen, mint ma, a Henkel Magyarország üvegfalú igazgatói irodájában.
Október elején két napra bevettük a budapesti Corinthiát. Telt házzal futott az első Forbes Money Summit befektetési stratégiákkal, személyes pénzügyekkel, piaci gurukkal. Összefoglalóink a Forbes.hu-ról.
Kastélyházibuli, újrahasznosított színpadi díszletek, tehetséggondozás, újhullámos designerek, fontos társadalmi ügyek a Budapest Parkban – csak néhány fontosabb elem azok közül, amelyek a Mastercard egészen újszerű gondolkodását tükrözik. Interjú Mondovics Péterrel, a Mastercard zenei stratégiáért felelős marketing menedzserével.
